Békés Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-03 / 258. szám

V 1957. november 5., vasárnap BÉKÉS MEGYEI NÉEÜJSAG S ItletyiU Qilm&e** látta 1 V Október 25-i számunkban közöltük a szovjet filmhét képrejt­vényünk első képét. A rejtvényverseny 24 képből áll, melyek egy szovjet színészt, vagy színésznőt ábrázolnak. A részvételi feltételeket az október 25-i lapunkban közöltük. NYEHEMÉNYEK: I. díj 100 darab mozijegy szelvény, II. aj 80 darab mozijegy szelvény, III. díj 40 darab mozijegy szelvény, IV. díj 10x20 darab mozijegy szelvény, V. díj 50x10 darab mozijegy szelvény, Beküldési határidő: 1957. november 30. Cím: Népújság Szerkesztősége, Békéscsaba, József Attila u. 4 sz. A5V*é ^. Rejtvény-pályázat / N\ A színész neve: ' 9) Melyik filmben látta: vy A beküldő neve és címe: szelvény Az „úr“ a fodrásznál is úr? Szép, derűs október végi vasárnap volt. A iá hangulatomat kissé csökkentette az a fel fedezésem, hogy borostás az arcom. SebaJr itt a fodrásszöveikezet üzlete a közelben-, a Barrrev állal szemben, majd elbánnak a kétnaponként makacsul kinö­vő borostámmal... Amint beléptem, meg­számoltam* hányán vannak előttem, öten voltak. Kiszámoltam, hogy félórán' belül rám kerül a sor. Tévedtem, mert egy ha­todik is elém: kérőit... Majdnem akkor érkezett, amikor inár én voltam a soros. A pocakja egy fékml- terreí előbb került be az ajtón, mint a tokás* gőgösen, hordott feje., Ügy köszönt és mozgott, mintha csak az egykori ke- nyérüzeméberr volna. Személyemnek is szentelt egy tekintetet. Végig mustrált, mint, amikor legelőször napszámba és a írató munkásnak jelentkeztem a 209 hold földjére. Aztán megszólalt:* — Kár, hogy nem jöttem előbb, mert még helyem sincs. Miklós Gyula fodrász éppen akkor vég­zett azzal a vendéggel, aki után követ­keztem. Fel is álltam, amikor azt mond­ta: van ítfe hely Pallér ür. Nem tudtam mire mondja, indultam. Pallér úr úgy lát­szik tudta, mert azt mondta: Hop,, vár­junk. Majd én. Olyan hangon mondta ezt. mint amikor lefogott a napszámomból, hagy: hop* várjunk, eső volt* csak ennyit fizetek. Mindég dühbe jövök; ha csak lá­tom La. Most meg elébem furakadott. Mi­lyen- jogcímen? — kérdeztem tőle. ' 1 —- Hát mégis — válaszolta olyan gcíg­■ •- j .j & gél, mintha az 3 érdem* volna Miagyar- arszig fennállása, s azért St előre kell. engedni. Vajon,, hogyan játszaná az urat! és hogyan kedveskedne neki Miklós Gyula, ha tavaly ilyenkor az történik, amit a Pa lér úr félék szerettek volna? Kovács János, Békéscsaba. Rideg Sándor: A szegény ember és az ördög Illusztráció Rideq Sándor: A szeqérvyefrtOer és H Öt'dócj című nűvébOl Mulatságé« törtésiet népmeséi e- lemekkel. Kitűnő ifjúsági oüvae­ntárty. Tipaary Lajos: Száz oldal fejtörő Tipary Lajos ,,SzAa oldal fejtörő” című könyvének címlapja. Keresztrejtvények, sakk felada­tok, tréfa» rejtvények, találós kér­dések, logikai fejtörők tárháza ez a könyv, szórakoztató összeállítás­ban. Szoiovjov: A csendháborító Az érdekíeszítő történet új ki­adása nagy könyvpiaci siker. Hol a nyertes — Egy, töbk mint húszezer forintos Mtmyerenéiiy gazdát keres A Lottó 31. játékhetén az októ­ber 5-i sorsoláson a 278 482-es szá­mú ..sírna” szelvénnyel négy ta­lálatot ért el egy fogadó. Azon a •héken 22 428 25 forintot nyertek ebben az osztádyban. A nyeremé­nyek kifizetését október 16-An kezdték meg. Ezért a nyeremény­ért azonban még nem jelentkezett a gazdája. (MTI) A SZOVJET IRODALOM NEGYVEN ÉVE Ma: SZERGEJ aszenyin Hagyomány és újszerűség. Negyven esztendő a szovjet irodalomban a szakadat- len alkotás útját jelzi. E történelmileg rövid idő alatt a szovjet irodalom halhatatlan értékekkel gazdagította a kultúrált világot és művészi eszközökkel mutatta be a szovjet nép hősi életét. A szovjet irodalom új, humanista tartalmát, újszerű kapcsolatát a világgal és az emberekkel az életből me­rítette. Az új tartalomhoz megalkotta legmegfelelőbb kifejezési formákat és eszközöket. Ezek határozzák meg •újszerű jellegét. Feuchtwanger a következőt írta Gor­kijról, a szovjet irodalom vezéralakjáról: „Gorkij hu­manista realizmusa — az alkotás új fajtája, amelynek hatása az orosz irodalom határain túl is érezhető. Gor­kij nemcsak új fejezetet nyitott a világirodalomban, vagy irodalmi művekkel gazdagította azt, hanem új kifejező módszereket és formákat alkotott.” Ez az új alkotó módszer — amelyet később szocia­lista realizmusnak neveztek — már a forradalom előtti időkben is éledezett és nagyszerűen megmutatkozott Gorkij Anya című regényében. (1906—1907) A szocia­lista realizmus nem úgy született, hogy „fentről” elren­delték — ahogy ezt egyes nyugati kritikusok hirdették. A szovjet irodalom egyenes örököse és folytatója a szo­cialista realizmust megelőző irodalmi hagyományok­nak — a kritikai realizmusnak. Gorkij alkotó munká­jában a kor irodalmi öröksége testesül meg, s ugyan­akkor új korszak is nyűik. Más kiváló szovjet regény­írók — A. Tolsztoj, Solohov, Fagyejev, Fegyin stb. — könyveiben sok olyan vonást találunk, amely orosz klasszikus irodalomra utal. A valóság természetesen hatást gyakorolt az új realista módszerek kidolgozá­sára. Hiszen csak az új társadalmi erők megjelenése után találkozhatunk az irodalomban új eszmékkel, té­mákkal és hősökkel. A fejlődés fő vonala. Negyven év alatt a szovjet irodalomban egész sót nagy író tűnt ki, kialakultak « alkotó hagyományok, » megmutatkozott a fejlődés irányvonala. A fejlődés fő irányvonalát N. Hruscsov a következőkben állapította meg: a fővonala. „... abban rejlik, hogy az irodalom és a művészet mindig eltéphet etlen kapcsolatban állt a nép életévet, híven ábrázolta szocialista valóságunk sokoldalúságát és gazdaságát, világosan és meggyőzően mutatta be a szovjet nép nagy átalakító tevékenységét, s törekvéseinek, valamint céljainak magasztosságát, magas erkölcsi színvonalát”. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Gorkij egy egész író­nemzedéket nevelt. Munkája nagy hatást gyakorolt ez egész haladó világirodalomra. Az új társadalom építésének pátosza hatotta át Vla­gyimir Majakovszkij műveit is. Nagy szerepet játszott napjaink forradalmi költészetének kialakításában. A szovjet irodalom legjellemzőbb tulajdonsága; ér­méig már az első jelentős művekben is meg mutatko­zott, abban rejlik, hogy az írók figyelmének középpont­jában a néptömegek élete és munkája áll. A nép a szovjet irodalom igazi hősévé vált. A tömegek tipikus képviselői, munkások, parasztok, akiket minden túlzás nélkül, a maguk mindennapi munkájának szépségében és nemességében mutattak be — ezek fémjelzik a fia­tal szovjet irodalmat, ezekből merítette erejét és lelke­sedését. Szerte a világon ismerik a szovjet irodalom nagyszerű hőseit, Pável Korcsagint, Osztrovszkij Az acélt megedzik című művéből. Davidovot, Solohov Vj barázdát szánt az eke c. művéből. A. Fegyejev Ifjú Gárda című művének rettenthetetlen ifjait, Alexej Mereszjevet Polevoj Egy igaz ember című könyvéből és sok más hőst. Az ábrázolt események drámaiságá- nak ellenére, a könyvekből mély, történelmi optimiz­mus árad, hit a nép kiapadhatatlan erejében, bizalom a humanizmus magasztos elveiben és a társadalmi igaz­ságban. Történelmiség és epika. ,„A kor színvonalához méltó epikai művek kellenek” — írta Furmanov, amikor hozzálátott Csapajev című művének megalkotásához. „Lendület kell — mondotta Szerafimovics, új könyvén gondolkodva. Ez a törekvés, hogy az életet forradalmi fejlődésben epikusán ábrázol­ják és egész történelmi időszakokat mutassanak ba, bonyolultságukkal és összefüggésükkel együtt — ez a szocialista realista irodalom egyik legfontosabb jellem­vonása. A szovjet szocialista realista írók műveiben az egyéni emberi sorsok eltéphetetlen egészet alkotnak a forradalmi nép életével. Vegyük például Solohov Csen­des Don című népszerű regényét. Az író egy évtizedet ölel fel, amely nemcsak a doni kozákfalu, hanem egész Oroszország életében különös jelentőséggel bir. Solo­hov megalkotta a nép életében végbemenő óriási for­radalmi változások eposzát és bemutatta a kis bur- zsoá individualizmus alkotmányát. A „Csendes Don” mellett megemlíthetjük A Tolsztoj Golgotha című mű­vét, amelyben az író kimondja: a néptől elszakadva senki sem keresheti egyéni boldogságát. De nemcsak a legkiemelkedőbb művekre jellemző a valóság ábrázolá­sának történelmisége és sokoldalúsága. Ezt számos más szovjet író, — Erenburg „Vihar”, Leonov „Orosz erdő”, Tvardovszkij „Vasziüj Tyorkin” című műveivel is bi­zonyíthatjuk. A stílusok sokoldalúsága. Meg kell emlékeznünk a szovjet irodalmi stílusok sokoldalúságáról is. Ez abból adódik, hogy írók között különféle nemzetiségűeket találhatunk, akik más és más gazdag klasszikus hagyományokon nevelkedtek. A szocialista realizmus széles teret enged az egyéni ké­pességek és alkotó irányzatok kibontakozásának. Habár elfogadjuk azt, hogy Solohov és Fagyejev, Lev Tolsztoj hagyományait és stílusirányzatait követték, mégis sen­ki sem tagadhatja e két író teljesen sajátos alkotó módszerét. Még sok más példát is felsorolhatnánk, amelyek mind-mind azt bizonyítanák: nincs igazuk azoknak a nyugati kritikusoknak, akik azt vallják, hogy a szocialista realizmus elsekélyesíti a művészi egyéniséget. A szovjet irodalom tapasztalatai és ered­ményei megcáfolják ezeket a kijelentéseket.

Next

/
Thumbnails
Contents