Békés Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-26 / 277. szám

4

BÉKÉS MEGYEI NEpGJSAG

1957. november 26., kedd

1 HÉTKÖZNAPI WOLftOKK^L |

A demokrácia és a közérdek

és nincs is igazuk. Az említett tsz állatállománya elég gyenge s még ebből kiosztani, — bizony nagyon helytelen lenne. Ha ezt tennék, ártanának a közérdeknek, hiszen a tsz állatállományának tönkretevé- sét segítenék elő.

Ez esetben tehát, aki a demokrácia megsértésével vádol, az vádat emel maga ellen, mert ö, a szocialista gazdálkodás ellen a- karja felhasználni a demokrácia adta jogokat.

Nemcsak a népgazdaságban, a társadalmi, politikai életünkben is vannak furcsa, úgyneveztt nagyobb demokráciát követelő szavak. Sokan, — sokszor a revizionista nézetektől serkentve — sérelmezik nekünk, hogy a párt mindent akar tudni, látni, ismerni. Vagy azt is követelik egyesek, hogy engedjünk több lehetőséget a velünk egyet nem értőknek, ne nézzük azt, hogy ki milyen nézettű, ki milyen elvet vall, csak azt, hogy ki mit tud, ki mihez ért.

Kinek kérik ezt a demokráciát? A dolgozóknak? A munkásosztálynak? Nem, erről szó sem lehet. Hiszen a szocializmus a dolgozó osztályok érdeke., És a dolgozó osztályok képviselői választhatók, választójogúak, bármilyen —gazdasági vagy politikai — döntésbe beleszólhatnak, tehát szavuk, joguk van ebben az országban.

Kinek adjunk akkor a dolgozó osztályokon kívül nagyobb demokráciát? Nem adhatunk másnak, mert akkor azt a szocializmus ellen használják fel! Ezt pedig kötelességünk megakadályozni, mert különben bűnt, nagy bűnt követünk el a munkásosztállyal szemben.

De nevetséges is lenne, ha a munkásosztály annak a személynek, rétegnek, -vagy osztálynak adna jogot, aki vagy amely ezt a lehetőséget hatalma megdöntésére használná ki.

Aki viszont egyetért a szocializmus építésével, e munka motorjával: a pártvezetéssel, aki egyetért a munkásosztály hatalmával — és ha ezenkívül mindennel nem is ért egyet — annak a mi hazánkban minden területen joga van dolgozni, a dolgokba beleszólni, vagy döntéseket hozni.

Természetes tehát, hogy egy gazdasági vezető, vagy bárki a szocialista rendszer adta lehetőséget csak a közérdek, a szocializmus építése érdekében veheti i- génybe. És ha különböző beosztásban lévő vezetők, emberek, elvtársak erről megfeledkeznének, a felsőbb szerv él a figyelmeztető szóval, megmagyarázza, hogy ez, vagy az a döntés helyes. Ha pádig az ellenség támad a demokrácia leple alatt, azt erélyesen megtorolja.

Valahogy ezt kellene látnunk ha hétköznapjainkban szánkra vesszük a demokráciát.;!

Varga Tibor

— Ha önállóságot kaptunk, ne szóljon bele senki, sem a felsőbb szerv, sem az ellenőrző szerv a mi dolgainkba — hallani manapság sokszor gazdasági vezető szájából e jogot követelő mondatot. Van. aki nem éppen így fogalmazza ezt meg, hanem, mondjuk így:

— Micsoda demókrácia az, ha a felsőbb szerv útón-útfélen lefúj ogy-egy intézkedésünket...?

Csalóka szarvak ezek. És ha nem is mindig, de van eset rá, hogy félrevezet embereket, dolgozókat. Mert, — gondolhatja bárki —, ha nekem jogot adtak a döntésre, hagyják azt a döntést meg, azaz emeljék törvénnyé! Igazat kell adni e szavaknak, igazak, s legtöbbször jóindulatúak, becsületes ember szájából valók. Bárcsak valamennyi önálló vállalatunk, szövetkezetünk élne is ezzel az önállósággal!

Kezdetben, különösen tennelő- azövetkezeteinkinél voltak is bajok e téren. Megkapták az önállóságot, és hirtelen azt sem tudták mit tegyenek. Persze némelyik vezető kissé restéit tanácsot! kérni, nehogy őt hozzánemértő vezetőnek mondják, vagy volt olyan is, hogy: .no majd megmutatjuk!’1 Sokszor ez a megmutatás nem sikerül. A- zcnban az ilyen eseteket gazdasági vezetőinknek nem vághatjuk a fejükhöz. Ezek kezdetleges hibáit és elkövetőik becsületesek, a job- batakairásból hibáznak.

Vannak azonban elgondolkoztató dolgok is. És kell gondolkoznunk rajta, ha felelősséget érzünk népgazdaságunkért, konkrétabban: a magyar munkásság és parasztság jobb életéért.

Miről van szó? A szocialista rendszerben a legszélesebb alapokon nyugszik a jog, s így a legszélesebb dolgozó tömegeknek biztosít demokráciát. Ezt mi már természetesnek is vesszük. Nem is csodálkozik például nálunk azon senki, ha a termelőszövetkezet tagsága maga dönti el, mit vet földjébe, mennyi előlegei fizet munkaegységekre. Ez, népi demokratikus rendszerünkkel jár. De vele jár az is, hogy a demókrácia elve alatt senkisem sértheti meg a közérdeket! Az ellenforradalom idején az acsarkodók a demokrácia magasztos elve alatt őrült dolgokat vittek véghez.

Erről, és másról is beszélgettem a napokban H. Gézával, pgyik tsz-ünk vezetőségi tagjával. Azt mondta:

— Idejöttek októberben, elordították magukat, hogy hát most már demokrácia van, fel kell oszlatni a termelőszövetkezetet... Nézze, ar tagok kinevették őket...

— És most?

— Most sincs minden jól. Sokszor megkötik a kezünket... Azt a- kartuk például, hogy állatállományból adunk ki a tagoknak, fent azt mondták, hogy ez nem helyes, ilyet ne csináljunk.;. Hát az nem demokrácia.

Ezek, olyan vádolgató szavak,

Pezsgő élet a „világvégén"- KÖRÖSÚJFALU — Biztosan tudom, hogy ott az erdő mögött van Körösújfalu, forgatja a gépkocsi kormánykerekét nagy mérgesen Jurák elv társ, a gépkocsivezetőnk. Végülis egy útkaparó igazít el és majdnem harminc kilométeres kerülővel, átszelve Hajdú-Bihar csücskét, elérkezünk megyénk legeldugottabb községébe.

— Nem is olyan eldugott — mondja a takaros tanácáhízán Simon Imre elvtárs, a vb-elnök. A- zért is kértük magunkat Béliéi megyéhez, mert Szeghalom, meg Csaba fele itt húz át a vasút.

Négy kilométernyi kövesül kellene Vésztőig

és országútilag is bemre lennénk a vérkeringésben, — toldja meg Csonki László elvtárs, vb-titkár. A megyei tanács 1955-ben ígérte, bízunk 'benne, hogy meg is lesz.

A község (keletkezésére terelődik a szó. A tanyavilággal együtt 2200 lakost számláló község 1955 július 3-án alakult. Addig egy része Hajdú-Biharhoz, másrésze Békéshez tartozott; Azelőtt, 1945 e- lőtt, 3000 holdas uradalom terpeszkedett itt. A nagyvárad; püspökségé volt;

— Benne éltem, mint gyerek, nem sírom vissza — mondja jelen- ! tős hangsúllyal Csonki elvtárs.

—Bizony — fűzi tovább a szót Simp®, elytárs, — mint napszámos jártam akkor ide Komádíból. Kijött az ember egy kis kényéivel, meg, ha nagyon jól ment, darab szalonnával így tengődtünk. Az

uvaságnak tehenészete volt, de tejet nem adott még pénzért sem. Feldogozták és innen látták el a környék papságát vajjal, meg sajttal,

— És ma?

— Mái’ művelődési otthonunk is van! A múlt év nyarán építettük. A megyei tervosztály 50 ezer forinttal segített

— Miféle protekciója van ennek a falunak a megyénél? Más községek évekig hiába könyörögnek támogatásért;

— Ha jaj! Fene nagy protekciónk van! A múlt évi adót és mindent Körösújíalu elsőnek teljesítette a megyében.

Hát ez aztán valóban méltó a kivételezésre. Ilyen alapon járdára is kaptak ebben az esztendőiben 20 ezer forintot. Egy kilométer hosszúságban győzték le a dagadó sarat. Saját erőből még mozit is építettek, kétszáz férőhelyest. A Möziüzerm Vállalat, mellyel valamikor a filmek miatt erősen osztozkodtak, ma már kitűnő műsorral látja el őket.

— Ha keit, összefog ez a falu,

—• mondja Simon elvtárs, — és ha recseg-ropog is, de megcsináljuk, amit akarunlk. A művelődési otthonhoz sem volt elég a . megye 50 ezer forintja. A község lakói megfejelték 30 ‘ezer forintotérő társadalmi munkával. Olyan lendülettel haladunk előre, ahogy talán egyik község sem, — jelenti ki érthető büszkeséggel. Hatvan

KARÁCSONYI

AJÁNDÉK

Nagy a sürgés-forgás déli időben a Békéscsabai Kiskereskedelmi Vállalat klubszobájában. Tizenkét leány és nyolc fiú, tanulók, segédek valamennyien KISZ-tag ok,

örömet akarnak szerezni a vállalatnál dolgozók gyermekeinek. A lányok egy hosszú asztalt ülnek körül és babákat készítenek, a fiúk pedig fiújátékokat rajzolnak, fűrészelnek és állítanak össze.

Bankó András, Molcsan Judit és Zimmermann Mihály KISZ vezetőségi tagok elmondták, hogy a tanulók a Csabában ebédelnek és ebéd után másfél-két óra a szabadidejük. Ezt a szabadidőt most hasznosítják. Különböző játéktárgyak készítésével, me' lyet majd karácsonyra adnak át a gyermekeknek.

— Honnan szerezték be a játékok nyersanyagát — kérdeztük Bankó Andrást.

— A Kézműipari Vállalat hulladékanyagából 2—3 kiló játékbaba-kelengye készítésére alkalmas ruhadarabokat kaptunk. A KISZ tagdíj egy részéből pedig babafejeket vásároltunk. A fiújátékok faanyagát is beszereztük. A munkát pedig örömmel adjuk. Így szeretnénk örömet szerezni azoknak az apáknak, anyáknak, akik bennünket a szakmára tanítanák.

Mennyi emberség érződik a kiszísták elhatározásából, a- mikor a maguk erejéhez mérten viszonozni akarják a felnőttek velük szemben tanúsított jóindulatát. Ehhez még annyit, hogy a vállalat vezetősége és az MSZMP vállalati alapszervezete a KISZ-be tömörült fiatalokat minden" ben segíti, hogy minél jobb szervezeti életet éljenek;

új ház épült legutóbb, holott két évvel ezelőtt itt jobbadán viskói* voltak, a tanácsháza meg lakat» lan rom. És tessék, két évi műn* kával a hátunk mögött mire ha* ladtunk!

— Nemcsak a község fiatal, hanem sok szép fiatalunk is van.

Az iskolába járók száma kettő* száznyolcvan. Iskola nagyon kéne, mert szükség-helyiségekben folyik a tanítás. Az a helyset, hogy 1958 szeptember 1-ig kaparni!* egy négytantermes, nevelő-lakásos, új iskolát. Ha ez meglesz, iskola-gondunkat elvethetjük egy darabig. De jöjjön velem „z elv* társ és beszéljen ezekről az iskola- igazgatóval, Császi elvtárs&al.

Császi Gyula fiatalember. Ö egyben a kulturális ügyek újfalusi vezetője is. Elmondja, hogy iskola terén Körösújfalu 1948 óta sokat fejlődött. Akkor még csak egy tanterem volt egy nevelővel. Ma, Kótpusztát is beleszámolva, hét tanteremben 11 nevelő tanít.

Ardi Károlyné elvtársnő, az úttörők vezetője büszkeséggel .beszél úttörőiről. Hatvanan vannak és számuk egyre nő. Sok kirándulj son voltak már. Legutóbb ímeglH kímélték a Komádi Kendergyá* rat. A múlt vasárnap Körösla* dánéban a falu nevezetességeit Iá* togatták meg. A szarvasi úttörők, kel levelezésben állnak. Azok küldtek az iskolai gyakorlókért részére málna-, meg földieper-töve* két, magvakat, sőt meghívták őket Szarvasra is vendégségbe és gépkocsikat küldenek értük. Szovjet pionírokkal is leveleznek. Csás-i elvtárs gyönyörű képes albumot mutat, amit az Észt Szovjet Köztársaság pionírjai küldtek fővárosukból;

A népművelés felől érdeklődön^

— Színjátszóink tavaly Gergely Sándor: Vitézek és hősök című drámáját adták elő.

— Sajnos tánc- és éneksaafcc«% vagy éhhez értő pedagógusain# nincsenek. Hálásan vennénk a jó« rási ,vagy a megyei segítő útmutatását. Könyvtáriunk is van, háromszáz kötetes, — Lőrinc?. Rózsa pedagógus a Vezetője,

Távozóban bebukkantok a« egyik tanterembe. Elsősök délutáni tanításának vágyóit a tanúja« Számtan óra van. A cserepes vM rágokkal díszített, tiszta tanterem* ben, modern csővázas padokban ülnek a gyerekek;

— Ki a legjobb tanuló? Csálat Mária pedagógus három gyermeís# re mutat: Rózsa Anni, Kóti Ferenc, Pelyva István. A nevezetted pirulva felállnak, hogy hát öli volnának azok;

i** Vegyetek róluk példát -■« mondom biztatóan a többieknek«

Hazafelé berreg a gépkocsi» Visszapillantok az alkonyba ma* rülő Körösújfalura. Eszembe jutnak a vb-elnök szavat: — Ügy nézze meg •Ívtál», hogy ei a falta azelőtt, mondhatni pusztaság volt, Huszár Rezső