Békés Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-03 / 258. szám

1081 november 3., vasárnap BÉKÉS MEGYEI NÉPŰ-ISAd 3 Szervezett gyűjtés indul a bányákban a Nemzeti Múzeum elpusztult ásvány­kincseinek pótlására Néhány nappal november 7 elölt a békéscsabai Kenyérgyárban A Nemzeti Múzeum ásvány-kő- esttára Európa második legna­gyobb, ritkaságok tekintetében pe­dig a világ égyik első gyűjtemé­nye volt, amíg egy része az ellen- forradalom alatt el nem pusztult. A Nemzeti Múzeum Természettu­dományi Múzeumának kérésére a nehézipari miniszter elrendelte, hogy a bányászat és vegyipar va­lamennyi trösztjének, vállalatának igazgatója köteles haladéktalanul megszervezni a bányaművelés köz­ben előkerülő ásványleletek rend­szeres összegyűjtését és megőrzé­sét. (MTI) Külön munkaversenyt nem hir­dettek november 7 tiszteletére, mert állandó munka verseny van a gyáriban. Verseny, mert a lakos­ság jobb kenyeret akar enni és ők jobb kenyeret akarnak sütni, no- meg többen sütnek otthon ebben az évben, mint a múlt esztendő­ben, s cserekenyerüknek „ver­senyképesnek” kell lennie a házi sütetű kenyérrel. Ez bizony sok gondot okozott a gyár vezetőségé­nek, s a dolgozóknak. „Kisütötték”, hogy a csere kenyeret az elkövet­kezendő időben nem kereskedelmi alakban készítik,“"hanem úgy, mint a háziasszonyok szokták, cipó for­mában. E javaslat majdnem meg­bukott, mert sokan azt a nézetet í álasz a „Talajjavítási gondok Endrődön“ című cikkre A talajjavítás Endrődön sem új­keletű, mert már a felszabadulás előtt is javítottak itt-ott kisebb te­rületet. Ez saját erőből, minden támogatás nélkül történt, kivéve azt, mikor a harmincas években egyidöben az Echardt-féle köl­csönnel javítottak, mellyel inkább a munkanélküliséget enyhítették, mint a talajjavítást. A felszabadulás után egész Bé­kés megyében, így Endrődön is új­ra megindult a javítás, most már. állami kölcsönnel. A digózást fő­leg kordélyos munkával, s egy pár helyen kotrógéppel végezték. A termelőszövetkezeti fejlesztés után-1954—55-ben a szövetkezetek is bekapcsolódtak az ilyen irányú munkába. Gépek hiányában azon­ban a Béke, Petőfi, és Üj Barázda Tsz-eknél nagyobb területet me- szezéssel javítottak. Most. 1957- ben már közel 400 kát. holdat ja­vítottak meg digózással. f Az endrodi 1958 évi digózási munka veszélyben forog, mert ezideig nem, vagy csak rész­ben adták be igényeiket talajvizs­gálatra az illetékes mezőgazdasági minőségvizsgáló intézetnek, habár erre illetékéi' munkavezetőink a tsz-ek figyelmét már felhívták. A talajvizsgálat pedig nem rövidle­járatú dolog, hanem komoly vizs­gálatot igényel annak megállapí­tása. hogy a kérdéses terület mi­lyen javításra szorul. Indokolt-e a digózás, vagy meszezés szükséges? A dívaványai, ecsegfalvi és körös- la.dányi tsz-ek idejében beadták igényüket, a vizsgálat már megin­dult és a kora tavaszon meg is in­dulhat náluk a munka. Az idejé­ben elkészült vizsgálat lehetővé teszi a folyamatos munkát, azt, hogy a javítandó terület ne essen te' a termelésből, mert elképzel­hetetlen Békés megyében 4000 kát. holdon a digózás a jövő évben ha csak július, augusztus és szep­tember hónapokban elvégezni. A talajjavító vállalat tervmódo­sítást nem csinál. Ha ez mégis elő­fordul. az pozitív irányú, mert a jelentkezések emelkedése miatt válik indokolttá. Az előfordulhat, hogy a talajvizsgálat kedvezőtlen eredményt hoz, illetve a területet digózni nem lehet, vagy azért, mert az altalaja mészben szegény, vagypedig. hogy a feltalaj lúgos kénhatású. Esetleg az is előfor­dul, hogy nagy területen egy-egy kisebb folt alkalmas digózásra, vi­szont szemelőtt kell tartani azt hogy a gépek mozgatása nem könnyű és nem olcsó. Az, hogy valamely gazdaság di­gózást, vagy meszezést végeztet-e, teljesen a gazdaság dolga. Vég­eredményben a lehetőség a labora- tíriumi vizsgálat dönti el, mert ha van jó altalaj, és a feltalaj javulá­sa biztosítva van, úgy az digózva tesz. De ha ezek a feltételek nin­csenek meg, úgy javítása mész- anyaggal, rosszabb esetben pedig kombináltan mésszel és gipsszel vagy lignittel kerül javításra. A mészanyaggal történő nagyüzemi talajjavítás 1949-ben indult meg állami támogatással és ezideig jó eredményeket adott. Az a hiede­lem, hogy a meszezés nem jár e- redménnyel, azzal cáfolható meg. hogy a digózással is szintén me- ’ szép juttatunk a talajba olyan mennyiségben, mint ha mészisza- pot tennénk rá. csak a mészanyag töményebb, mint a márga, de a mészértéke ugyanaz. Az eredmény ugyanaz, mint a meszezés után. Erre azok a gazdaságok tudnak felvilágosítást adni, melyek figye­lemmel kísérik a meszezéssel vég­zett talajjavítási eredményeket is. Azok, akik részt vettek ez év júni­usában Füzesgyarmaton a talaj ja­vítási bemutatón, láthatták az e- redményeket. Például olyan terü­leten, ahol a javítás előtt a tagság állítása szerint soha semmi nem termett, mésszel és gipsszel tör­tént javítás után gyönyörűen be­állott lucernát láthattunk. A kér­déses területen digózást átmeneti szikes volta miatt nem lehetett végezni. De láthattunk ott 30 éves meszezést is, hol úgy sűrűségben, mint nagyságban 200 százalékos eltérés a javítás javára. De eze­ken kívül a bélmegyeri Rákóczi, a szeghalmi Béke, vagy a dévavá- nyai és ecsegfalvi tsz-ek tudnak felvilágosítással szolgálni, hogy e- redményes-e a mésszel történő ja­vítás? Mésszel történő javítás ese­tén egyáltalán nem probléma a vasúttól való távolság, mert a ta­lajjavító vállalat ugyanannyit kap érte öt kilométerre is, mintha 15 kilométerre vinné. Hogy drágább-e a javítás mesze­zéssel? Rétiagyag talajoknál, szikesek­nél olcsóbb, s az eredmény ugyan­az. Azonban nem mindent lehet megdigózni, de ha lehet, úgy a vállalat digóz, ha úgy indokolt, meszez. Célunk az, hogy mun­kánkkal a többtermelést szolgál­juk, s azt akarjuk, hogy necsak Endrődön, hanem az egész or­szágban se legyen olyan rossz ta­laj, mely nem teljes értékű. S vál­lalatunk mindenki számára ren­delkezésre áll. Demkó István főagronómus, Szarvas, Talajjavító Vállalat. vallották, hogy a gyáriban nem le­het ilyet sütni. Aztán mégis meg­próbálták és sikerült. Most nagyon büszkék erre — és jogosan. Sok baj volt a fiatalokkal is. Ma már ez is a múlté. A gyár jószán­dékú fiataljaiban kevés volt az a- karás, jobban mondva; lelkesedé­sük, fogadkozásuk ideig-óriáig tar­tott. Az idős szakmunkások segí­tettek a fiataloknak. Most jobban megy a munka, nagyobb a bizalom a fiatalok és az öreg szakik között. Az anyagnorma sem mindig stimmelt. Sokszor több volt az elő- írottnál — de csak novemberig! tanúskodik ez a táblázat; I Erről Fajlagos lisztfelhasználás százalékban; Kenyérgyár au gusztus terv tény fehér kenyér 73.0 74.1 csere kenyér 73.0 75.8 kis üzemek II, csere kenyér 73.0 72,9 VIII. csere kenyér 73.0 72.3 IV. kifli 34.0 34.1 V. kifli 34.0 33.6 VI. péksütemény 28.1 28.1 október terv tény 73.0 72.2 73.0 73.2 73.0 72.3 73.0 72.0 340 32.3 34.0 32.8 28.3 27.9 Az augusztus és október havi a-' nyagnorma összehasonlítás azt | mutatja, hogy a kis üzemek job­ban gazdálkodtak mint a Kenyér­gyár. Október hónapban viszont örvendetes a javulás, szinte ugrás­szerű, úgy a gyárban, mint a kis üzemekben. Mi az oka? Egyszerű. Jobb a munkaszervezés mint volt. Gazdaságosabban termelnek így. s ennek következményeként több ezer forintos megtakarítást értek el. (E megtakarítás összegéből a legjobban teljesítő üzemeik, vala­mint a Kenyérgyár dolgozói részé­re céljutalmakat fizetnek majd.) Van egy igen figyelemreméltó kezdeményezés is az üzemben Az élenjáró, tapasztalt dolgozók bevonásával 20 tagú termelési bi­zottságot alakítottak. E termelési bizottság hivatott arra, hogy segít­se a gyár vezetőségét a gazdaságos termelés a munkafegyelem meg­szilárdításában, a társadalmi tulaj­don védelmében. Ügy hívják ezt, .bogi’ ^munkás dempknácia. Éz a munkásdemokrócia nem sérti az egyszemélyi vezetés elvét, sőt, szi­lárdítja, segíti. Ez a jól értelmezett munkásdemokrácia, ez a gyárnak az enyém, tied, övé helyes értel­mezése. . S hogy mennyire életrevaló ez a kezdeményezés? íme a célkitűzé­seik: 1. A gyár minden dolgozója segítsen a problémák megoldásá­ban a gyár vezetőségének. Legyen meg a kölcsönös bizalom a dolgo­zók és a vezetőség között. Mondja el mindenki észrevételeit, javasla­tait nyiltan, őszintén, segítő szán­dékkal. emberséggel. 2. A téli időszakban — ami­kor kevesebb a munka — szak­mai továbbképzésben vegyenek részt a szakmunkások. A gyár mérnöke ennek érdekében filmve­títéssel egybekapcsolt szakmai tudományos előadásokat tartson a dolgozóknak. 3. A szakmunkás utánpótlás biztosítása, az ifjúság nevelése, s ezen túlmenően, a szakma meg­szerettetése a tiatatokkal. Megis­merkedni az ifjúság problémáival az üzemben, iskolában, mint a szülői háznál. Ahol kell, ott segí­tenek. 4. A végzett munka szerinti bérezés javasolása az illetékes fel­sőbb szervnek. A jelenlegi bére­zés szerint úgy a minőségi mun­káért. mint a nem minőségiért egyenlő bért kapnak, s így a bé­rezés nem ösztönzi a dolgozókat minőségi munka végzésére, ezen változtatni. * így ünnepelnek ők. Csendben, szerényen, beszédes tettekkel. Sz. Zs. Monográfiák készülnek a ipari üzemek, a falvak és termelőszövetkezetek kulturális életéről, hagyományairól A Népművelési Intézetben a közelmúltban kezdett munkához a népművelési osztály. Munkájáról, Almási György, az osztály veze­tője elmondotta, hogy tanulmányozzák és elemzik a társadalom osz­tályainak és rétegeinek kulturális életét, műveltségi színvonalát és igényét. Az ország különböző vidékein, falvakban és városokban összesen tizenhat helyen kezdtünk munkához. Az egyik kutatócsoport a nép művelés történelmi hagyományait tanulmányozza. Pontos adatokat gyűjtünk az üzemi dolgozók kultu­rális életéről és a népműveléssel kapcsolatos teendőkről. — Sokrétű kutatást végzünk a hódmezővásárhelyi tanyavilág­ban. Itt a parasztság életét tanulmányozzuk és lemérjük, többek kö­zött, hogy a tanyavilágban működő ötven olvasókörben milyen a szerepe a népművelésben. Ha bebizonyosodik, hogy életképesek és hasznosak, akkor másutt is javasoljuk ilyenek alakítását. Hódmező­vásárhely kulturális élete igen gazdag hagyományokban. A múlt szá­zad parasztmozgalmainak egyik kimagasló alakja Szántó Kovács Já­nos például a hódmezővásárhelyi munkásegyeletben is tevékenyke­dett, Kutatóink megismerkednek mind a Tomyai-társaság, mind a munkás egylet működésével és a n épművelésben elért eredményei­vel. Ezenkívül tanulmányozzák a tanyavilágban működő Szántó Kovács Termelőszövetkezet kultu rális életét is. A kutatások eredményeiből monográfiák készülnek. (MTI) Az orosházi III. sz. általános is* kola felső és zenei tagozatának kó­rus műsorából november 10-én, délelőtt 10 órakor a Magyar Rádió felvételt készít. * Megyénk ötven kiváló kisiparo­sát a „Szakma Kiváló Kisiparosa“ című kitüntetésben, illetve okle­vélben részesíti a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A kitünteté­seket az Októberi Szocialista For­radalom tiszteletére 1957. novem­ber 6-án Békéscsabán, Kossuth tér S. sz. alatt, a megyei tanács elnöke Arany Tóth Lajos elvtárs adja át. ♦ Tizenkilenc szakkör működik a szarvasi ifjú természetkutatók ál­lomásán. Az úttörők által vezetett szakkörökhöz újabbak, a szarvasi KISZ szervezet által szervezett biológiai szakkör csatlakozott Szarva® ifjúsága a tizenkilenc szakkör munkájába bekapcsoló­dott és búvár munkát végeznek a természet tökéletesebb megisme­résére. * Az Ezüstkalászos gazda tanfo- 'lyaoi^k jg&etöinek november má- sodikt.f^éh^n a megyei tanács m >- 'tógazdasági osztálya központi FM előadóval konzultációt tart. A megbeszélést követő napokban megyénkben negyven helyen meg­kezdik az oktatást az Ezüstkalá­szos Gazda tanfolyamokon. * A debreceni zene szakiskolai körzethez tartozó: Abony, Békés­csaba, Debrecen, Karcag, Nyíregy­háza, Szolnok, valamint a szegedi körzethez tartozó Gyula és Oros­háza zeneiskolák tanárai novem­ber 30-án Békéscsabán a Zeneis­kolában kamarazene estet rendez­nek, * Új üzlethelyiséggel gyarapodott a szarvasi Árpád Vendéglő. Az íz­lésesen berendezett presszót a kö­zelmúltban adták át a szarvasi kö­zönségnek. * Zárszámadással kapcsolatos köz­gyűlést tartanak vasárnap délelőtt 9 órakor a csabaszabadi Béke Tsz- ben, Ezen a közgyűlésen választ­ják meg a leltározó bizottságot. * A munkásmozgalom története címmel filmsorozat vetítését ter­vezik november hónapban. Békés­csabán a Brigád Moziban novem­ber 15-én; Erősebb az éjszakánál, 24-én; Ifjú gárda I: és II. rész, Gyulán az Erkel Moziban novem- bér 13-án; Új partok felé, Mezőbe- vényben november 15-én és 20-án; Nagy hazafi I. és II. rész, novem­ber 27-én: Árnyék. Mezőhegyesen november 11-én; Kürtös unokája, 21-én Zója. Orosházán a Béke Mo­ziban november 11-én- Ördögi kör, november 26-án; harc a sínekért. Sarkadon november 6-án és 7 -én Ernst Thalman, november 20-án Különös ismertetőjel. Tótkomlóson november 11-én Frigai csillag alatt. 25-én; Talpalatnyi föld című filmek kerülnek e műsor keretén bemutatásra.

Next

/
Thumbnails
Contents