Békés Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-23 / 275. szám

JOS'!, november £ BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 9 tíét fontos- esemény-: Tizennyolc fajta lucernával kísérleteznek Szarvason A szarvasi járásban nagy ha­gyománya van a lucernatermesz­tésnek, hiszen innen indította el hódító útjára a lucernát Tessedik Sámuel, valamikor 1770 körül. A Szarvason működő növényterme­lési szakkör az utóbbi években igen szép eredményre jutott a lu­cernatermesztés további kiterjesz­tése, különösen pedig a magfogás terén. A szakkör felvilágosító munkájának köszönhető például, hogy a járás területén a lucerna- magfogás a múlt évi 590 kataszt- rúlis holdról 000 holdra bővült, a holdankénti termésátlag pedig 55 kilóról 80 kilóra növekedett. A szakkör kísérleti percelláin 18 faj­ta lucerna nemesítésével foglal­koznak. A kitűnőnek bizonyult szarvasi lucernafajtákat más vi­dékeken is elterjesztik. Hsüi hagynak tavaszra szdiuaüivalá! a csosgrá:!- feekési állami gazdaságok A Csongrád-Békés megyei álla­mi gazdaságokban a múltban so- basprm tudták teljesen befejezni dat kellett szántani az őszi mun­kák késedelmessége miatt. Az idén már a nyári hónapok­ban megkezdték a mintegy 50 000 holdnyi mélyszántásra váró föl­dek forgatását. A szorgalmas mun­ka eredményeként ma már csu­pán kétezer hold van hátra, és pár nap múlva ezzel is végeznek. Tavaszra már nem marad szántás, sőt a nyári hónapokban mélyszán­tott földeket gyomirtás végett tárcsákkal is megjáratják. Pályázatot írtak ki vegyi­ipari munkamódszerekre A Nehézipari Minisztérium és a Magyar Kémikusok Egyesülete pályázatot írt ki vegyipari mun­kamódszerekre. A cél: összegyűj­teni a vegyipari üzemekben kuta­tó laooratóriumokban és intéze­tekben alkalmazott általános ér­vényű üzemi eljárásokat, számítá­si és munkamódszereket, hogy ez­által széleskörű tapasztalatcserére i nyíljon lehetőség. Pályázni lehet általános vegyipari, műveleti uta­sítások kidolgozására, valamint általános üzemi munkamódszerek, számítási módszerek leírására. A pályázatot 1957 december 15-ig kell benyújtani a Magyar Kémi­kusok Egyesületének (Budapest, VI., Rudas László utca 45.) Az e- redmény .kihirdetésére 1958 janu­ár 31-én kerül sor. A pályázatok díjazására tizenötezer forintot fordítanak. LESZ-E RUHAGYÁR OROSHÁZÁN ? kérdezi az Orosházi Hírlap no­vember 14-i számában az egyik cikk írója, s egyben elmondja, hogy a MESZÖV-től milyen vá­laszt kaptak. Az a válasz, amelyről az újság­író beszél, csak egy kis töredéke az igazságnak. Ezért fontosnak tartom, hogy teljes valóságban kerüljön az ügy az orosházi dol­gozók elé. Szükséges ez annál is inkább, mivel a megjelent újság­cikk, véleményem szerint, az er­kölcsi felelősséget teszi szóvá, eh­hez hozzátéve, csak azért nem lesz ruhagyár Orosházán, mert a MÉ­SZÖV, vagy az orosházi földmű- vesszövetkezet vezetősége nem akarja. .---- — é A vs\-n Q rwnrl­'1 37.2 !ti tag nevében a döntést noztax, igen komoly vita alakult ki. Ezen a vitán valamennyi szövet­kezeti vezető, szövetkezeti tag ar­ra az egységes álláspontra he­lyezkedett, hogy a ruhagyárra szüksége ran Orosházának és azt meg kell valósítani. Szó sem volt arról, hogy azt a szövet­kezeti vezetők, vagy dolgozók el­lenezzék. A vita során sok olyan javaslat látott napvilágot, amin érdemes elgondolkodni, de maga a cikk is felvetett egy néhány kérdést, va­jon mi a fontosabb: a szórakozó­hely, vagy a keresti lehetőség? A felelet egyszerű; természetesen a kereseti lehetőség. Feltehetnénk azonban a kérdést, vajon, ha a Könnyűipari Minisztérium küldöt­tei az Alföld Szállóra, vagy az új iskolára mutattak volna rá, ne­künk ez kell, csak itt tudunk ru­hagyárat létesíteni, hogyan felel­Nem tartom szerencsés megol­dásnak a gyárnak a város köz­pontjába való telepítését sem. ügy gondolom, hogy a kezdetiben is, de a fejlesztésihez további épületeik igényibevétele válna szükségessé. Jól sikerült baromfiankét volt a füzesgyarmati Aranykalász Tsz-ben A Hazafias Népfront Békés megyei mezőgazdasági bizottsága I karomfiankétot rendezett Füzes­gyarmaton, a jó eredményeiről országosan híres Aranykalász Tsz-ben. A megye különböző tá­jairól érkezett tsz-tagokat és e- gyéni gazdákat Csató Zsigmond, a szövetkezet elnöke tájékoztatta a nagyüzemi baromfinevelés sok­oldalú előnyéről. Az elnök többek között elmon­dotta, hogy a füzesgyarmatí ha­tárban azelőtt gyakran takarítot­tak be rossz termést a gazdák. Ilyenkor rendszerint a százával nevelt baromfi segítette ki a baj­ból. A sok tapasztalat alapján 1955-ben a termelőszövetkezet nagyüzemi baromfitenyésztést lé­tesített. Az első évben negyven százalékos volt az elhullás. Ennek ellenére a tsz nem fizetett rá a kisállatok nevelésére. A követke­ző évben bevezették a mélyalmo- zási módszert s a nyolc és félezer csirkéből mindössze hét százalék pusztult el. Ebben az évben már libát és pulykát is neveltek. Év végén csupán tiszta haszonként 102 000 forint bevétellel dicseked­hettek. A beszámoló utón a vendégek megtekintették az 500—600 ba­romfit befogadó kis telepeket. Az Aranykalász Tsz ugyanig 50—60 holdnyi táblákon — rendszerint fásított részen — épített baromfi­ólakat. így a telep körzetében a baromfi összeszedi a lucerna és egyéb növényről a kártevő boga­rakat, ami az össz eleség ötven százalékát biztosítja. így sokszo­rosan hasznosnak bizonyult a ha­tárban szétszórtan nevelt barom­fiállomány. A határszemle után élénk vita alakult a baromfitenyésztés mód­szereiről. A felszólalók többsége elismeréssel nyilatkozott!; a Fü­zesgyarmati Aranykalász Tsz szé­pen fejlett baromfiállományáról. natkozásában. Amellett, hogy a szövetkezet részére felajánlott he­lyiség a kívánt követelményeknek nem megfelelő, (a helyiség kicsi és alacsony, az egészségügyi kö­vetelményeknek nem felel meg) igen komoly költségeket emészte­ne fel. A jelenlegi Magasépítő fel­építménye a földművesszövetke­zeti étterembe invesztált összeg, valamint az esetleges új beruhá­zás mintegy 1500 000 forintot emésztene fel. Megmondjuk őszin­tén, népgazdasági szemmel nézve, az ilyen irányú megoldást pazar­lásnak tekintjük. Ha ezt az össze­get a már előzőleg felvetődött he­lyiség (Pipis-malom) átalakítására fordítanák, további 1 millió fo­rint hozzáadásával megoldnaná e kérdést, de a továbbfejlesztés problémáját is. Ha megnézzük nagyobb városain­kat, a gyárak a város peremém helyez­kednek el, annak közepén inkább tereket, kulturális és szórakozóhelyeket hoznak létre. Ez a külföldi gya­korlat is. Néhány szót a kártalanításról. Csupán azért, mert az elvi kérdé­sek meghatározásánál úgy érzem, nincs minden rendjén. Legjobb tudomásunk szerint meg van a ha­tározat, mert a ruhagyár megva­lósításának ez az egyedüli kizáró­lagos ára -és itt van a „de”. Le­gyen ez a „de" olyan, amivel a szövetkezeti vezetőség és tagság is egyet tudjon érteni. Néhány ja­vaslat él is hangzott, többek kö­zött az áruraktár áthelyezése a Pipis-malomba, hogy ennek he­lyére felépíthesse a földművesszö­vetkezet az éttermet (nem elveten­dő). Elhhez azonban szükséges, hogy a város vezetői megadják a segítséget. Úgy gondolom, volna erre más lehetőség is, csak azt ér­demben meg kellene vizsgálni. Elmondanám még azt, hogy az orosházi földművess-zövetkzet igazgatósága határozatba hozta, hogy az 1958-as évi beruházási ke­rete terhére komoly támogatást nyújtana a felépítendő ruhagyár részére. Ez arra vall, Igenis elő kí­vánja segíteni a földművesszövet­kezet a ruhagyár megvalósítását. Farkas János, a MÉSZÖV munkatársa. Elkészítette a zárszámadást a. békéscsabai Kossuth Termelőszö­vetkezet. November 29-én dél­előttre összehívott közgyűlés elé terjesztik. A zárszámadási jelen­tés szerint egy munkaegység érté­ke 44,96 forint , » A Magyarországi Románok Szö­vetsége kiadásában december kö­zepén román nyelvű naptár Jele­nik meg a hazai románok számá­ra, A mintegy ISO oldalas kalen­dárium a naptári részen kívül a román nemzetiség felszabadulás utáni életét Ismerteti. Különböző román költők és írók verseiből, il­letve elbeszéléseiből a naptárban részieteket Is közölnek. * A nagy' regények filmsorozata előadás keretében Gyomén, no­vember 24-én a Különös házasság című filmet vetítik a középásko- 'ásek részére. A film Mikszáth re­gényéből készük. * A Hazafias Népfront békési já­rási bizottsága ma, november 23- án délelőtt 9 órakor Békésen, a községi tanáes nagytermében ér­tekezletet tart. * A IV. Szakszervezeti Világkong­resszusról Vass Witteg Miklós, a SZOT elnökhelyettese ma, novem­ber 23-án, délelőtt 9 órák, r, Bé­késcsabán, az SZMT székházéban ■’Sztálin út 14.) be?-ámolót tart. * Zenei hét kezdődik megyénkben Kodály Zoltán, a ina élő legna­gyobb zenekül tő születésének 75. évfordulója alkalmából. A remei hetet november 24-én délelőtt 11 órakor a békéscsabai Jókai Szín­házban nyitják meg és december 1-én Gyulán, az Erkel Ferenc mű­velődési otthonban a debreceni és a szegedi zeneiskolai körzethez tartozó intézetek kiváló növendé­keinek hangversenyével zárják be. Mescdélután lesz ma 16 órakor Békéscsabán, a Szabadság mozi­ban. Saíranek: „Makrancos házasok" című színdarabját mutatják be november 24-én, vasárnap es’e 7 órától Gádoroson, a község Petőfi művelődési ház színjátszói. A pénz ördöge köztünk jár s egyeseket „megszáll", rabul ejt, pénzéhessé, kapzsivá, s egy ici­picit arcátlanná, szemtelenné tesz. S az ilyen tulajdonságok felhal­mozódása kiterjedt szokássá, tör­vénnyé teszi a borravalót a szol­gáltató vállalatok, üzemek és szö­vetkezetek egész soránál. A bor­ravaló-adás ellen még nem szü­letett törvényerejű rendelet. Nem is harcol ellene senki, sőt elég sokan táplálják, hizlalják ezt a szokást. Mert a fogyasztók egy része is kapzsi: szereti, ha őt előnybe részesítik, ha neki a pult alól is előkerül az úgynevezett hi­ánycikk, szereti ha nagyot köszön­nek neki, ha gavallér ak tartják, ha ismeretséget, barátokat szerez magának az élet minden területén: a fodrásznál, a vendéglőben, a szállodaportásnál, az autóbuszon, a csemegeboltban, egyszóval min­denütt, ahol az ember fia érdekel­ve van, vagy lehet. De szebben is hangzik a kiszolgáló szájából, ha odnsvgja „most nincs citrom, de a hét vége felé kapunk és teszek félre önnek" mintha ridegen azt mondaná „nincs kérem, próbálja meg máshol", S az még csak hagyján, ha a pénz ördögének megszálottjai megelégszenek azzal a bomamló- val, amit a fogyasztó önszántából ad. Azonban a borravaló szerzés­nek van többféle elterjedt formá­ja is. A legelterjedtebb formája: „jaj, nincs apró pénzem, nem tudok visszaadni”. Mit csinálhat a fo­gyasztó, azt mondja: nem baj. E- gyes pincérek úgy biztosítják ma­guknak a borravalót, hogy néhány forinttal többet számolnak a szó­rakozott vendégnek. Ha akad aki észreveszi, akkor ártatlan, mo­solygó arccal, olvadó kedvességgel szereli le a pincér: „elnézést, ösz- szekevertem az árakat, olyan sok­félék, hogy..." S még azt is szok­ták mondani: „bocsánat, téved­tem, dehát emberek vagyunk”. Igen, igen, emberek, de azért van a fentiekben elég sok ember­telenség is. * Az „úri. Magyarország’1 sokféle örökséget hagyott letünte után. EMBEREKRŐL Ezek jó része eltűnt, vagy eltű­nőben van. Egyre halványul a gőg. a ki vagyok — mi vagyok, s ez­zel együtt a haj bókolás is. Csak az a baj, hogy nehezen. A tudait alól elő-előbukkan még a gőg, a hatalmasság érzése a „magasabb polcra” került emberekben, s elő­előbukkan a hajlongás, a kézfej­dörzsölő alázatosság — tisztelet-, adás formájába csomagolva. S elég gyakori a szemtől szembeni álszenteskedés, s a hát mögötti gú­nyolódás, leértékelés, mindenfélé­nek lehordás, az áskálód ás, a le­járatás, a fúrás. A gőg, a ki vagyok — mi va­gyok, abban nyilvánul meg egyes „magasabb polcokon”, hogy mind­azokban,akik ismeretlenül vetőd­nek hivatalába, vagy az útjába, kis szürke emberkét lát, akik kö­zül ő a bölcs, a zseni, aki egész testhosszal kimagaslik. A hangja érdes, szófukar, elutasító, érezteti a nagy ember nagy elfaglaltságát. Ha kiderül, hogy nálánál maga­sabb funkcióba lévők látogatták meg, akkor olvadozóvá, hízelgővé, alázatossá válik — a magasabb hi­vatali szék előtt. Igen, a hivatali szék és nem a hivatalnokok, funk­cionáriusok előtt, mert azok sze­rinte képzettségük, tudásuk elle­nére a vak szerencse révén kerül­tek oda. S mivel ő alázatos hajla­mú, elvárja, hogy beosztottjai is alázatosak legyenek. Közvetlenül vagy közvetve előre tudatja, mikor érkezik ellenőrzésre, s ha jó, ha alázatos a fogadtatás, akkor elé­gedett, s az észlelt hibák kijavítá* si módját atyailag megmagyaráz­za. Ha nem jó és nem alázatos a fogadtatás, ha munkatársként be­szélnek vele, akkor hánytorgatja a hibákat, dörög, csattog, fegyel­mivel és eibocsájtással fenyegető­zik. Szerencsére kevesen vannak egyre kevesebben vannak a gőgö­sök, az alázatos, álszent hízelgők, a közeleg az idő, amikor a vezetők és beosztottak őszintén tisztelik egymás tudását, s őszintén beszél­nek egymással, akár eredményről, akár hibáról van szó, amikor em­bert látnak egymásban és aat, hogy egymás nélkül semmire se« mpiinénolí KUKK IMSI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents