Békés Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-21 / 273. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPÉJSAG Isis'!. november 21., csütörtök 5 Lesz-e nemzetiségi kultúrcsoport Medgyesegyházán ? AMIKOR A SZÍNÉSZ PUKKADOZIK Igen, pukkadozik a színész. Jó kedve van. Miért? Lehet, hogy azért, mert ma kapta meg a fizetését ,vagy 12 találata van a tótón. Esetleg azért is, mert pár perccel ezelőtt a kollégája valami roppant jó viccet mesélt, s most megint eszébe jutott a poén. Vagy nem ezen pukkadozik? Az is megesik. Hogy ne menjünk messzire, kukkantsunk be mondjuk a kondor ősi Cigánybáró előadására, s próbáljuk meg kitalálni, min derül a színész. Fölrúgva a színpadi fegyelmet — mely éppen úgy kötelező — a tájelőadásokra, mint a békéscsabaiakra — újfajta színházat játszanak, amin ők szórakoznak, nem a közönség. Éz a játék abból áll, hogy lehetőleg feltűnő módon azon nevessenek, milyen rögtönzést — jót, vagy rosszat, egyre megy — „dobott be" a művész. Ezen aztán nagyon jól lehet mulatni. Köny- nyebben elviseli az ember azt a „zavaró körülményt”, hogy falun kell játszani. A közönség, aki szórakozni, művelődni, tanulni akar a színház tájelőadásain, először a homlokát ráncolja, e furcsa játék láttán, mert ennek csak ő látja kárát. Annyira belemerülnek a színészek, hogy megkurtítják az előadásokat, hellyel- közzel, ki-kihagynak a darabból. A darab megkurtításával ismét megsértik a fegyelmet, ösz- szecsapják tessék-lássék módon az előadást. A közönség kultúrát, művészetet vár a színésztől, közben olcsó vásári maskarát kap, mert a művészben falun kevés a hivatástudat?! A közönség keserű szájízzel megy haza. Ügy érzi, becsapták, kifosztották. Csóválja a fejét és nem akarja elhinni, hogy valóban megesett e csúf eset. Ezt mondják: — Többet nem jövök el az előadásra, ilyenért nem fizetek. Nekik van igazuk... —mond. Javul a tej zsírtartalma — Leplezzük le a spekulánsokat — — Az öregek még értenék a dolgot, de a fiatalok nem sokat törődnek vele. így aztán minden marad a régiben, a csoportot nem Kikerül újra összehozni... A medgyesegyházi tanácsházán Kovács József vb-titkár mondta ezt a néhány mondatot, amikor arról bezsélgettünik, hogy miért nincs a községben szlovák nemzetiségi kultúrcsoport, hiszen — jól emlékszünk — tavaly, tavaly előtt és még régebben is volt és nemcsak Medgyesegyházán szerették, kedvelték őket, hanem a környéken is. — Az öi-egek most is szívesen jönnének, csak a fiatalok... Nem mondom azt, hogy nem szeretik a kulturális munkát, nem szeretnek szerepelni, táncolni, dehogynem! Az a hiba, hogy a fiatalok már alig-alig tudnak szlovákul, az idősebbek akarata pedig kevés ahhoz, hogy a fiatalságot megmozdítsa. A kultúrház színjátszói sokszor szerepelnek Ez az igazság. Sokat szerepelnek, a napokban mutatták be Zer- kovitz: Csókos asszony című operettjét, és utána is készülnek több darabbal. Jó lenne azonban, ha végre valami komolyabb színdarabbal is készülnének és ne mindig azt tartanák szem előtt, hogy zenés, könnyű, szórakoztató — és ne haragudjék, — elcsépelt darabokat tanuljanak be. Ha tovább boncolgatjuk ezt a kérdést, eljutunk odáig, hogy nem valami nagy „kultúrforradalom” az, ha öntevékeny színjátszóink állandóan operetteket, unos-untalan eljátszott zenés darabokat tanulnak és adnak elő. Nem kapnak elég támogatóst? Vagy úgy gondolják, hogy kevesebb munka vain egy könnyű darabbal és nagyobb a siker? Több a bevétel? Lehet, hogy igazuk van, — mármint az utóbbi- megállapításban. De, aiki igazán szei’eti a kultúrát és tisztán látja azt, hogy az öntevékeny színjátszóknak és más kultúregyüttesek- nejc is. közvetlen feladatuk az emberek tanítása, nevelése, mely nyilvánvalóan kapcsolódik a szórakoztatással is, — akkor jobban meggondolnák műsorpolitikájuLehetne-e nemzetiségi kultúrcsoport? Kovács József vb-titkárral folytatott beszélgetésünk során megállapítottuk, hogy igen, lehetne! Nemcsak azért, mert az ellenforradalomig volt, hanem azért is, mert Medgyesegyházán nagy látogatottság volt a szlovák színjátszók előadásinak, de nemcsak Medgyesen, hanem a környék szlo- vák-lakta községeiben is. A régi szlovák nemzetiségű csoport legtöbb tagja ma a kultúrház együttesében szerepel, de bizonyára szívesen áldoznának időt arra is, hogy szlovák nyelvű színdarabot tanuljanak, vagy újjáalakítsák az évek óta szünetelő népi tánc-csoportot. Mondhatjuk azt is, hogy nem kapnak elég segítséget, — ez valóság. De ugyanakkor azt is megállapíthatjuk, hogy olyan ügyes és lelkes vezetőik vannak, mint Gazsi Endre tanító, aki a bánkúti iskolából vonaton jár be a próbákra, szerepel, rendez, — és mint ahogy Medgyesen mondják — „két színész veszett el benne”. Kassai Mihály pedagógus és felesége is sokszor segítette - jótanácsaival a kultúrcsoportot, ma már hónapok óta nem látni Őket a próbákon, pedig segítségükre szintén szükség lenne. Épül, szépül a medgyesi kultúrotthon Jövőre 110 ezer forintos költséggel teljesen felújítják az épületet kívül-belül, de a 110 ezer forinton túl már igen sokan jelentkeztek, hogy társadalmi munkával segítik az építkezést, a tatarozást. Minden lehetőség adva lesz tehát rövid időn belül arra, hogy Medgyesegyházán több kultúrcsoport — köztük a szlovák nemzetiségi együttes is — végre megfelelő otthonra találjon és megkezdhesse munkáját. E riportunkban nem esett szó mindenről, amiről szó esett Kovács József vb-titkár és közöttünk. Néhány dolgot azonban megjegy- zünk még, . mert szólnunk kell Hojcska Mihály idős asztalosmesterről, aki 50 éves ugyan, de mór sok-sok éve szerepel a műkedvelők között és a kultúrotthon színjátszóinak legújabb darabjában is sokat kacag neki a közönség. A többiek: Vidovenyecz Judit, Gaál Istvánná, a kultúrotthon igazgatója, Mokrán Mária, Makrus János szintén régi tagok és gerincét képezik a medgyesi színjátszó csoportnak. — Az öregek még értenék a dolgot, de a fiatalok nem sokat törődnek vele. így aztán minden marad a régiben, a csoportot nem sikerült összehozni... — riportunk elején írtuk azt a néhány sort, — valóban ez a helyzet? Medgyesegyházán nem alakul meg újra a nemzetiségi kultúrcsoport? Milyen jó lenne, ha rövid időn belül az ellenkezője lenne az igaz. Igen sok írás jelenik meg a sajtóban a termelők felvilágosítása érdekében a. belterjes gazdálkodás előnyeiről, s ezzel egyidejűleg az állattenyésztés — főként a szarvasmarhatenyésztés — fejlesztéséről. Minden termelő tudja, hogy a tejcsarnok, illetve üzemek, . nem csupán a beszállított tejmennyiség Után fizetnek, hanem figyelembe veszik az egyik legfontosabb minőségi tényezőt, a tej zsírtartalmát is. Sok észrevétel, panasz hangzott el a termelők részéről. A tejkezelő nem jól fokozta le a bevitt tejet, emiatt kevesebb pénzt kapott. A tejkezelő leváltását követelik emiatt, vagy annak meg- dorgálását, holott a tejkezelő azáltal, hogy esetleg kevesebbre fokolta a tejet, nem jut anyagi előnyhöz, mert az üzem a tejkifizetési ivet bekéri és csak egyeztetés után küldi ki a pénzt, ahol feltünteti, hogy a tejszállító részére milyen összeget kell kifizetni. A zsírv'izsgálat lelkiismeretesebb elvégzésére üzemünk augusztus 20-tól kezdve bevezette a helyszíni — községenkénti — zsír- átvételt is, az eddigi mennyiségi átvétel mellett, így biztosították, hogy-egy egy községből elhozott tejmennyiség és zsír minden nap rendelkezésére áll a tejkezelőnek. Ennek alapján akár naponta is megállapíthatja a község tej szállítóinak a tej zsírátlagát. Ez a vizsgálat nemcsak megnyugvást teremt a tejszállítók között, hanem tájékoztatja is őket a jószágok állapotára vonatkozóan. (Pl. alkalmas a törzskönyvezésre, tovább- tenyésztésre.) A fenti átvételi mód bevezetése miat érdemes összehasonlítást tenni az üzemi beérkezés átlag zsírszázalékát nézve az előző év azonos hónapjaihoz viszonyítva: 1956 195 7 június 3.48 3.43 július 3.48 3.45 augusztus 3.49 3.51 szeptember 3.53 3.64 október 3.66 3.85 Ez a javulás, mivel a hónapok azonosak, tehát a tartási, takarmányozási lehetőségek is, napi 70 Mlógramrn zsírt jelent 35 ezer literestejlgejérkezés mellett, s ezenkívül kilógrammonként 54 forintos áron 3780 forint többletbevételt a termelőknek, ami egy hónapra vetítve több mint 110 ezer forint. Ezeket figyelembevéve nemcsak az állami gazdaságoknál és termelőszövetkezeteknél, hanem az egyéni termelőknél is érdemes a jó, illetve kiváló egyedek kiválasztása és tartása, ami a tejkezel.0 munkájának ellenőrzésén túlmenően a községi tejbizottságok t- gyik célkitűzése is. Röviden szeretnék szólni még a tejértékesítés egy nvísik formájáról is, ami nem az állami felvásárlás útján, hanem a spekuláció csatornáin át kerül a fogyasztóhoz, veszélyeztetve a közegészséget. E- zek a spekulánsok a saját és a szomszédoktól összevásárolt tejet úgyszólván minden ellenőrzés nélkül dolgozzák föl tejfölnek, túrónak, vajnak — kétes tisztaságú ruháklcal, edényekkel. Szinte felmérhetetlen nagy fertőzési veszélyt rejt magában ez a lehetőség, mert nem ellenőrizhető az, hogy hány gümőkóros tehénnek a tejét, illetve tejtermékét juttatják így el a fogyasztóhoz s nem beszélve arról, hogy magasabb áron értékesítenek gyengébb minőségű tejet. Az esetleges fertőzések és burkolt árdrágításl kísérletek leleplezésére kérjük az illetékes szervek segítségét mert a mi iparunk korszerű technikával felszerelt tizeméi útján jóminőségű áruval látja el a kereskedelmet. HOLCZER JÓZSEF üzemvezető Gyulai Tejporgyár. Sass Ervin ■iilHiiiiHmiMiiiii»iiini»wiiiuiiuiiiiHtlMismiuiuiuiiiiiiiiiihiiiiiiHiiiti!iiiiiiiMmiuHmnHuuttiHttmuifuimtiuiiiiiiiUKHilttHHiiiuimmiui Születés — házasság — halálozás Qppsházj. pjiyakönyvi hírek Születések: Varga János és Bán- fi Erzsébet leánya Erzsébet Mária, Fodor János és Láda Margit Julianna fia István, Magyar Ferenc és Szokolai Magdolna fia János Ferenc, Oszadszky Sándor József és Piti Rózsa fia Sándor István, Kutni József és Márton Rozália leánya Katalin, Kurun- czi István és Csanda Erzsébet Ilona fia István, Gasinszki Rudolf és Tóth Blanka leánya Ágnes. Házasság: Köcze János és Fazekas Rozália, Fejes Márton és Szita Erzsébet Katiin, Szabó József és Horváth Etelka, Tóth Zoltán Imre és Kéri Hona Etelka, Mihuca Mihály István és Gellér Julianna Zsuzsanna, Tóth József NEMZETKÖZI ÉS ORSZÁGOS NÉPTÁNC SEREGSZEMLÉT RENDEZNEK GYULÁN Jövőre lesz tizedik esztendeje annak, hogy Gyulán megtartották az ország öntevékeny tánc- együtteseinek és szólistáinak felszabadulás utáni első kulturális versenyét, amely a Viharsarok ma már fejlett néptánc mozgalmát is megalapozta. Békés megye néptánc művészete azóta több kiváló szakembert is adott az országnak, köztük Rábai Miklós Kos- suth-dijas koreográfust. A riagyjelentőségü kulturális megmozdulás emlékét méltóan kívánják a Békés megyeiek megünnepelni. A Békés megyei Tanács művelődési osztálya és a Békéscsabai Balassi Táncegyüttes kezdeményezésére a jövő év júniusában nemzetközi és országos néptánc seregszemlét rendeznek Gyulán a párt, a tanács és a tömegszervezetek támogatásával, társadalmi összefogással. A néptáncosok nagyszabásúra tervezett találkozóján az ország és Békés megye legjobb öntevékeny néptánc csoportjai, szólistái, valamint nemzetiségi együttesei szerepelnek és meghívják több baráti ország néptánc- együttesét is. Kedden délelőtt a Gyulai Erkel Ferenc Művelődési Házban a megyei, a járási és a városi tanács, pártszervezet, a népművelés munkatársaiból szakembereiből, a legkiválóbb táncegyüttesek tagjaiból megalakult a seregszemlét előkészítő bizottság, amely elhatározta, hogy a táncosok találkozója alkalmából megrendezi majd a Viharsarok népművészeti hetét is. és Luncan Etelka, Kiss József és Veres Rozália. ■■■.*: Halálesetek: Turót^g^g^J58 éves, Sülé János 77 éves, özv. Bánki Horváth Mihályné Sülé Sára 89 éves, Horémusz Pál 72 é- vés, özv. Jánosi Imréné Hegyi Zsuzsanna 80 éves. Gyomai anyakönyvi hírek Születések: Berndt Antal és Debreczeni Lídia leánya Erzsébet, Oláh Endre és Szabó Terézia fia Endre. Házasság: Molnár Gábor és Hornok Irma Etelka, Arnyos József és Wagner Mária Magdolna, Hanyec László János és Tímár Erzsébet Anna, Varga Lajos és Rojik Mária, Szűcs Sándor és Págyi Terézia, Kovács Imre és Balog Erzsébet. Halálozás: Bogár Istvánné Csapó Julianna 82 éves, Molnár Be- nedekné Fekete Lídia 75 éves, Juhász Lajosné Oláh Mária 72 éves. Ecsegfalvi anyakönyvi hírek Születés: Gyányi Bálint és Las- kai Ilona leánya Mária. Házasság: Boruzs Imre és Di- nya Ilona, Hegedűs Imre és Á- dám Róza. Halálozás: Kiss Mihály 64 éves. Mezőberényi anyakönyvi hírek Születés: Pálvölgyi György és Pálik Erzsébet leánya Erzsébet, Csarnai Sándor és Várhegyi Mária fia Sándor, Plavecz János és Hídvégi Julianna fia János, Tari József és Zahorán Anna leánya Anna. Házasság: Zuba György és Schmidt Magdolna, Kolompár Pál és Zuba Ilona, Herczeg Imre és Pabar Erzsébet, Hantos Mihály és Gotschilc Ilona, Valastyán Lajos és Pauló Ilona, Bodó Ferenc és Károlyi Lídia Piroska, Pilár György és Vasas Ilona, Ignácz Pál és Bartyik Mária, Abonyi Árpád és Tóth Julianna. Halálozás: Földes: András 76 é- ves, Vrbovszki György 60 éves, Plavecz Mihály 95 éves, Járosi Já- nosné Tóth Anna 68 éves.
