Békés Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-20 / 272. szám

6

BÉKÉS MEGYEI NEPCJSAG

1957. november 20., szerda

Békés megyei NÉPÚJSÁG sportja

Teraesi, Gyulai Petőfi, 12.04, 3. P.

Szász, Gyulai P, 12.04,1.

Versenykerekes ifi (indult 10 fő, 12 kör). 1. Orosz, Bcs. Pamutszövö, 14.20, 2. Molnár, Bcs. Pamutszövő 14.20.1, 3« Haris, Szolnoki Kinizsi 14.20,2.

III. o. vaskerekes (indult 5 fő, 12 kör. 1. Berta, Bcs. Pamutsz., 15.04, 2, Molnár, Bcs. Pamutsz. 15.04, 3. Hricso- vinyi, Bcs. Pamutsz. 15.04.1.

Gyomán, a Békés megyei Kerékpáros Társadalmi Szövetség kerékpárosversenyt rendezett. A községben ismertetett sportág igen nagy érdeklődést keltett Gyomán. ahol eddig nem rendeztek kerékpárversenyt. Az e- gyes futamokat igen bőségesen megtapsolta a nézőközönség. A versenyzők is igyekeztek a tudásuk javát bemutatni.

Eredmények:

Vaskerekes serdülő: (indult 6 fő, 12 kör.)

BEMUTATJUK OKIT

1. Uhrin, Bcs. Pamutszövö, 15.30, Gaál, Bcs. Pamutsz., 15.32, Tóth, Szolnoki Kinizsi 15.33.

Versenykerekes serdülő (indult 5 fő, 10 kör.)

1. Skladi, Szolnoki Kinizsi 13.20, 2. Rapport, Gyulai Petőfi 13.20,1, 3. Bre- már, Gyulai ePtőfi, 13.21.

Vaskerekes ifi: (indult 8 fő.)

1. Sárosl, Bcs. Pamutszövő 12.04, 2.

Idős: indult 2 fő, 10 kör.

1. Jánosi, Gyulai Pamutsz. 14.20,1. III. o. versenykerekes (indult 6 fő, 15 kör) 1. Gaál, Bcs. Pam., 18.10, 2. Bánfalvi, Bcs. Pam. 18.10.1, 3. Bende Gyulai P. 18.10.2.

I—II. oszt. versenykerekes:

1. Deák, Szolnoki Kinizsi, 2. Lázár, Bcs. Pamutszövö.

Női (indult 4 fő, 8 kör).

1. Szluka, Bcs. Pam. 10.20, 2. Kér- gyik, Bcs. Pam. 10.20.1, 3. Géczel, Bc3. Pam. 4. Gaál, Bcs. Pam. 10.20.2.

őket, a válogatott ke-1 rét vívóit már nem keik bemutatnunk különösen, olvasóinknak, inei-t ők aranybetűkke! írták be nevüket nemcsak a ma-l gyár vívás történelmébe,| hanem a világ sport tör-, térteimébe is,

ezúttal azonban nem szóban, hanem fényképek útján. Első felvételünk a néhány napot Békéscsabán vendégeskedő lengyel SK Cornik Siemicnowice férfi kézilabdázóiról készült. A rokonszenves lengyel fiúik kis- és nagypályás mérkőzést játszottak a Bcs, MÁV-Bocskai csapatával, majd több békéscsabai üzemet látogattak meg.

A szezonzáró kerékpárversenyt a szövetség zökkenőmentesen rendezte meg. A versenybíróság minden tagja dicséretet érdemel a hírverő verseny megrendezéséért.

De ezeket a lelkes fiatalokat ma még, az ismeretlenség homálya fedi. Meddig? Ki, tudja? Lehet, hogy csak egy-két évig, lehet, kevesebb ideig, s azután már ők s a magyar vívósport jóhí- rének lesznek öregbítői;

Diósgyőr—Ferencváros Szegedi EAC—Újpesti Dózsa Pécs—Komló

Szombathelyi Haladás—Tatabánya Csepel—Dorog Oroszlány—Budafok Zalaegerszegi TE—Székesfehérvár Kaposvári Kinizsi—Láng Gépgyár

Mosonmagyaróvár—Pécsi VSK Vác—Szolnok Makó—Szegedi VSE UTTE—Kistext

2

9.

2

2

2

2

2

2

2

2

2

lx

10.

lx

lx

lx

IX

lx

lx

lx

lx

lx

lx

11.

lx

lx

lx

lx

lx

lx

lx

lx

lx

1X2

12.

2

X

1

2

X

1

2

X

x

Amikor három hónappal ezelőtt indult a labdarúgó bajnokság, minden csapat tele volt reményekkel, bizakodással. A legtöbb csapatnál talán túlmerész terveket lebegtettek meg a játékosok és szurkolók előtt. Hangzott a jelszó, sokszor minden reális alap nélkül „Előre az NB 1., NB III., vagy megyei I. osztályba való jutásért!“ A sport rugója minél jobb eredményt elérni, minél magasabbra kerülni. Tartós eredményeket azonban kellő alap nélkül elérni nem lehet. Amikor jönnek a kemény próbák, akkor mutatkoznak meg válóban a csapat jó ,avagy rossz erényei.

Az 1957—58. évi bajnoskság őszi fordulójának hajrájához érkeztünk. Vajon mit tartogatnak a következő hetek egyes csapatok számára, most még nem tudjuk, de, ha az elmúlt vasárnapi jelenségeket vizsgáljuk, igen elszomorító képet kapunk.

Gyulán a GYTE—Szolnoki Kinizsi NB lll-as mérkőzésen hat (!) kiállítás és egy lábtörés volt.

Medgyesegyházán a Mezőberény elleni mérkőzésen lábtörés.

Kétegyházán a játékvezetőt a szurkolók felpofozták.

Kunágotán a mérkőzés végén az egyik kondorost játékost leütötték.

Dévavánván a mérkőzés végén fondorlatos módon, bizonyára előre megbeszélt „taktikával“ a szurkolók egyik része éljenezte a játékvezetőt, míg a mellette állók ütötték, verték.

Gyomán a Békéscsabai Építők ifjúsági csapatának három (!) játékosát sportszerűtlenségért kiállították.

Mezöberényben a gyulai játékosok közül né“ hány illetlenül viselkedett.

Sajnos, sorolhatnánk még tovább. De mutatóba ennyi is elég. Nagyon elég volt az ilyenekből! Hová süllyedtek egyes labdarúgónak és szurkolónak nevezett emberek? Nem sport az, ami vasárnap a gyulai NB lll-as és a többi mérkőzésen törIllszomoríló Jelenségek £k labdarúgó pólyákon

tént. A szocialista sport elleni merénylet ez, amit egyes labdarúgó mérkőzést látogatók elvakultsá- gukban műveltek.

Hogy kik a felelősek a botrányokért? Talán nézünk meg sorrendben mindenkit.

Hibásak először is a sportköri vezetők, akik mindent félredobnak az eredmény eléréséért. Nem riadnak vissza sokszor a sportszerűtlen eszközöktől sem. Szemet hunynak olyan események előtt, amelyeket nekik kellene megakadályozni. A mérkőzésen ők a hangadók, vagy csendben a „színfalak“ mögül irányítják egy-két szakszerű megjegyzéssel biztatva a játékvezető elleni hangulatot, ha a kedvenc csapatuk vesztésre áll. Hétközben nem érnek rá ellenőrizni a csapat edzését, nem vonják felelősségre az edzésről távolmaradó játékosokat. Vasárnap viszont győzni alcarnak minden áron. Hétközben nem törődnek a szurkolókkal sem.

Hibásak az edzők is, mert nem mernek nyíltan és bátran rámutatni a sportköri vezetők minden reális alapot nélkülöző követelések hibás voltára. Nem lépnek fel az egyes csapatokon belül uralkodó sztárok működése ellen. A legtöbb edző jó fiú akar lenni mind a játékósok, mind pedig a vezetők és a szurkolók felé. Nem szeretik a népszerűtlen feladatokat, nem vállalnak kockázatot és ők is feladják nagyon sokszor nevelési elveiket az eredmény érdekében.

Hibásak a játékosok, mert a legtöbben nem szeretik a kiadós, kemény edzéseket. Pedig enélkül nem lehet komoly eredményt elérni. Nem elég csak nagy elhatározó képesség és akarat, ha meiiA felelő kondíció hiányzik belőle. Az ellenfélben9 nem a sporttársat, hanem az ellenséget látják.

Hibásak azok a játékvezetők, akik nem lépnek fel már az első pillanatban a sportszerűtlenségek ellen. Különösen többször előfordul, hogy szemet hunynak a hazai csapat durvaságai felett. így aztán, ha legközelebb másik alkalommal egy tárgyi- lagosabb játékvezető bátran lefújja az előtte meg- torolatlanul hagyott durvaságokat, megkezdődik a játékvezető ellen a tünetés. Most már ezek után minden attól függ, hogy az illető játékvezető milyen jellem és engedi-e magát befolyásolni. Ha az elfogult szurkolók látják a játékvezető engedékenységét, megindul a hajsza a játékvezető ellen és őt mindenben befolyásolni akarják. Ekkor már nincs megállás! Ha szembefordul a játékvezető az izgága emberekkel, következik a botrány.

Hibásak a szövetségi vezetők, a fegyelmi bizottságok, mert a vétkesekkel szemben nagyon elnézőek. A fegyelmi tárgyaláson bizony a „császárok“ szerény, ártatlan kis bárányokká változnak,

A fegyelmi bizottságok „szive“ aztán túl puha lesz és a durvaságok elkövetői megússzák az ügyet egykét heti eltiltással, esetleg dorgálással, avagy sok esetben felmentéssel. Éppen azért következetes, szigorú és igazán nevelőhatású fegyelmi ítéletekkel lehet csak rendet teremteni.

Hibásak a sportfelügyeleti szervek, mert a szövetségek által hozott és kellően indokolt ítéleteket a múltban nagyon sokszor megváltoztatták.

A vétkes sportkörök mindenre hivatkozva, rrra nem illetékes szerveket is „megmozgatták“ vélt igazuk érdekében. Most már ennek is meg kell szűnnie.

Rendet és fegyelmet kell teremteni a pályákon. Ennek a végrehajtásért mindenki egyetemleaesen felelős. Szocialista sportéletünk továbbfejlődése ezek nélkül elképzelhetetlen.