Békés Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-19 / 271. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 3 1967. november II, OomSosabb ellenőrzést, szigorúbb felelősségrevonást JeQffbetek' — mleukból Közöttünk jámak-kelnek, közöttünk élnek, dolgoznak, sz&rakoz* nak is azok az emberek, akiknek jelentéktelen szerepük volt a ta* valy őszi ellenforradalmi eseményeknek. Közöttünk járnak, kelnek, élnek, dolgoznak, szórakoznak, de nem velünk. Félszegek, bizonytalanok, színtelen, bátortalan a hangjuk, nem vitáznak, semmire sincs ellenvetésük. S végtelenül érzékenyek, akár a mimózák. Ha megbíráljuk őket a munkájúi közben elkövetett hibákért, vagy valami kis hétköznapi botlásért csaknem sírva fakadnak, s csak annyit mondanak: tudom mi bajuk velem, miért vagyok ütközőpont. Az ellenforradalom okozta se k anyagi kár lassan megtérül Lassan eltűnik az ellenforradalmi dühöngés nyoma a középületekről, a lakóházakról. Elcsitult az özvegyek és árvák ajkán a zokogás letették a gyászruhát, de szeműkből még ki-ki csordul a könny, az áldozatul esett szeretteikért a fájó emlék hatására. Joggal könnyeznek és emlékeznek. S ha naponta elmondják fájdalmaikat, akkor' is szívesen meghallgatjuk, szívesen osztozunk fájdalmaikban, érzelmeikben. De miért a megtévedtek, az ellenforradalmi események jelentéktelen szereplőinek visszahúzódása, érzékenykedése? Eddig nem bántotta és ezután sem fogja bántani őket senki. Igaz van valami, ami bántja, kínozza, zaklatja, s az újabb és újabb helyi országos és nemzetközi eredmények hatására kérdőre vonja őket: ez az önön lelkiismeretük. S a lelkiismeret szigorú bírája az embernek. Azonban ezt a szigorú bírái is ki lehet engesztelni az egyre jobb munkában kifejezésre juttatott megbánással. Ezzel és csakis ezzel lehet kiengesztelni azokat is, akiket vérveszteség ért az ellenforradalmi e- semények alatt. De semmi esetre sem lehet kiengesztelni őket, visszahúzódással, érzékenységgel, mert ez unalmassá és könnyen ellenszenvessé válhat. * Egy jól dolgozó traktorista fizetése. ha mindennap teljesíti mű- Kíakmcrmóját, havi 1800—1900 forint körül van. Ha eredményét túlszárnyalja a cséplési és az őszi szántás-vetési időszakban, megkeresheti (mint ahogy megkereste) a két és félezer forintot. Ez becsületes megélhetést biztosít magának és családjának. Az idén már jobban felszerelték a gépállomásokat védőruhákkal — köpenyt, vatta-melegítőt — kaptak a traktorosok, tehát a saját ruhát is jobban meg lehetett kímélni. Megyénkben néhány gépállomás kivételével jó teljesítik az éves terveket, s az idén sokkal nagyobb segítséget adnak az egyéni gazdáknak az őszi mélyszántás mielőbbi elvégzésében. Van olyan gépállomásunk megyei viszonylatban, ahol a gazdasági év lezártakor több ezer forint nyereségrészesedést osztanak a jó és becsületes munkáért a dolgozóknak. De viszont van olyan gépállomás is (Körösladány, Mezőgyán, K wácsháza), ahol jóval alatta maradnak a betervezett tiszta jövedelem ösz- szegének, sőt erős a gyanú, hogy a gazdasági év munkáinak számbavételekor „ráfizetést” fog mutatni a pénzügyi mérleg. Jó eredményéről s nem kevésbé jövedelmező gazdálkodásáról megye szerte ismert a Mezőberé- nyi Gépállomás. Éves tervét október 31-ig 82,3 százalékra, őszi tervét 63,4 százalékra teljesítette. Az éves termelési terv összeállításakor 41 fi 300 forintot terveztek tiszta jövedelemnek és csak üdvözölhető, hogy e számot napjainkban túlszárnyalták egymillió 62 ezer forintra. Ezen a gépállomáson nagyon jó az önköltség alakulása is. Egy normálhold megmunkálására 124 forintot terveztek. s jelenleg ezt az összeget 111 forintra sikerült csökkenteniök. Ez az igazi önköltségcsökkentés..-. De nem így néznek ki ezek a számok a Kőrösladányi Gépállomáson. Tekintettél arra is, hogy rosz- szabfo adottságokkal bírnak, — rosszabb a föld minősége — mégis nagyon-nagy az önköltség, nagy a ráfizetés. Mit mutat itt a jövedelmezőség? A* éves termelési terv 2iőfi 860 forint évi aktív tiszta jövedelmet mutat. A jelenlegi állapot viszont 349 000 forint ráfizetést jelez. Még Me- zőberényben 111 forint az egy normálhold örrköl'sége, náluk ez az összeg 145 forint, — tehát a tervezetthez képest, 17 egész forinttal több, mint amennyi megengedhető. Nos, feltehetjük a kérdést: vajon minek tudható be a ráfizetés? Nyilván jórészt — mint a- hogyan a tények mutatják — a rossz munkaszervezésnek, a nemtörődömségnek . Milyen hibákból adódik ráfizetés? Az egyik súlyos hiba: a sok helyen uralkodó pazarlás, a szántásoknál elkövetett csalások, a gépek felelőtlen kezelése. Nyilván a jövedelmezőséget segíti elő, a normális üzemanyag felhasználás is. A Békési Gépállomáson mégis lehet olyan dolgokat tapasztalni egy-két gépnél, hogy a megengedhető üzemanyag fogyasztás 200— 250 százalékra emelkedik. Szintén ennél a gépállomsánál a közelmúltban Lltauszki Mihályt kapták rajta feketeszántáson. Hogy elkapták? Dehogyis... Elárulta saa gépállomásokon ját magát. Egy egyéni gazda földjét szántotta, miközben elvállalta, hogy ő az összeget majd „alkalom adtán" befizeti a postára. Az egyéni gazda természetesen meg volt elégedve, — megmenekült egy fölösleges úttól. Éne Lt- tauszlki eldobta a csekket, letagadta a gépállomás előtt az egy kát. hold föld szántási munkáját. A gépállomás a csekket megtalálta, most felelősségre vontálk a traktorost, amit ő el is ismert. Ezen a héten dönt a gépállomás igazgatósága az ügyről. Egy általános eset van elterjedve gépállomásainknál. Napvilágot látott, hogy a szántási díjat nemhogy nem fizetik be a traktorosok (vagy nem fizeti a gazda), hanem többet szánt fel a munkagépke- zelő, mint amennyit értékben kifizettek. Nyilván a különbözetet zsebre teszi. Tucatjára lehetne sorolni arra példákat, hogy a traiktoristák a traktorral „hazaszaladnak” ebédelni, s nem egyedülálló példa az sem, hogy a traktoros elhanyagolja gépét, nem végzi el a kellő karbantartásokat. Nem sok, talán csak 286—309 forintnyi károkat okoznak ezek az emberek. Dehogy a közmondással éljünk: — sok kicsi sokra megy. Évenként a megye gépállomásain sok ezer forintra rúg a kár, s végső soron a traktoristáik zsebe is megérzi Harcolni nan nagyon lehet ellene, hiszen sokszor nem lehet bizonyítani a fekete szántást, mert a dolgozó paraszt nem megy be jelenteni, hogy a hiányzó üzemanyaggal az 6 földjét szántották fel. Mégis szükséges az ellenőrzés, mert ha továbbra is így megy a gépállomások vagyonának pocsékolása, a csalások, annak az egész ország látja kárát. Nem becsülik sok helyen a társadalmi tulajdont! Erre talán a Mezőgyáni Gépállomás egy hiteles példa. Az ott lévő igazgató, Jenei Mihály elvtárs nem gazdája üzemének. Nem tud rendet csinálni. Egyre jobban kezdi felütni a fejét a szabálytalan gépselejtezés. Tizennyolc vontatás pótkocsiból ezidáig már kilencet kiselejteztek, — a gépállomások megyei igazgatósága engedélye ellenére. Ezeknek a pótkocsiknak (legalábbis jó részének) csak kisebb hibája volt. Arról a- zonban nem tehet senki, hogy Mezőgyánban a gépállomás több dolgozója a pótkocsi oldallal fűti be a szereldéket. Lelkiiemeretle- nül, gondatlanul vannak tárolva a vetőgépek, ZK kultivátorok — majdnem minden gépe a gépállomásnak. Számtalan figyelmeztetést, írásbeli megrovást kapott A vadlibák még tömegesen „legelnek.’’ az Alföld zöldellő vetésein. Ügy látszik, még korainak tartják a délrehúzódást, s a vetési varjak sem „örvénylenek” a lakott helyek fölött. A tapasztalatok szerint mindez az ősz kitolódását, a léi késlekedését jelzi De a Madártani Intézet adatai is a vándormadarak vontatott vonulásáról tanúskodnak. A csízek például szeptember vége helyett zömmel csak október végén érmés Jenei elvtárs, — mégsem igyekszik a hibákat kijavítani. Nos, kérdezzük, miért? A felmerülő hibáknak elsősorban a fokozott ellenőrzés az orvossága. A brigádvezetőkön, és a gépállomási vezetőkön a sor. Igaz, hogy a brigádvezetőknek is sok a munkájuk, hiszen egész sor adminisztrációs feladatot is el kell végezniük. De igenis, — többen egybefogva — meg lehet gátolni, le lehet leplezni a lelkiismeretlen munkát. A siker érdekében többet kell törődni a dolgozók nevelésével. Nehéz dolognak látszik így, mert sokfélé dolgoznak, különösen nehéz a nagy kampányok idején, mivel ritkán jönnek össze. Mégis meg kell találni a módját, hogy a becsületes traktorosok, — s ezek vannak többségben — maguk ítéljék el a csalókat, maguk mondják meg nékik, hogy aki a többiek kárára igyekszik megtömni a szebét pénzzel (amit csalásból szedett fel), az nem becsületes ember. Ha viszont nem változtat viselkedésén, nincs helye a gépállomáson a tisztességes, becsületes munkások között. Miután a gépállomás egészét nehéz összehívni egy-egy értekezletre, az emberek nevelésében nagy szerepe van a brigádmegbeszélésnek. Az egy területen dolgozókat köny- nyebb összehívni, — jobban is ismerik egymást —, jobban tudják, hogy egyik-másik embernek mi kell ahhoz, hogy ismét visszatérjen a rendes, becaüleies útra. Nagy feladatuk van ebben a gépállomáson dolgozó Kommunist álmák. A gépállomásokon i®, — mint más üzemekben —, általában tekintélyük van a komunieta elvtársaknak. S úgy gondoljuk, ha ők ítélik el először a közösséget megkárosító embereket, — a becsületes emberek szívesem csatlakoznék j hozzájuk. Ha mégis akadna olyan j hely, ahol még a bírálat ellenére sem változtatnának a dolgozók magatartásukon, ahol nem használ az „dkoe szó", fegyelmi elé, s ha kell, bíróság elé kell állítani a csalókat, hogy feleljenek elkövetett „gaztetteikért” Ha minden traktorhoz megbízható, hozzáértő ember kerül, ha szigorúbbá válik az ellenőrzés, a felelőeeégrevonás, akkor kevesebb lesz a gépromlás, a fekete szántás, a társadalmi tulajdon pusztítása, — s ennek az egész gépállomás, munkájuk nyomán pedig az egész mezőgazdaság hasznát látja. Szín Béla keztek, a süvöltők pedig október közepe helyett október végén kezdték a tömeges átvonulást. U- gyancsak megkéstek a Spanyol- országba, Észak-Afrikába igyekvő rigók is. A fekterigók vándor- kedvű fiatal nemzedéke és a velük tartó nőstények majdnem egy teljes hónapot késtek az indulással a rendkívül enyhe ősz miatt, a szőlőrigók pedig csak az utóbbi napokban jelentkeztek népesebb rajokban. Zsüfoüak, csaknem állandóan zsá foltak a megye területén közlekedő autóbuszok. A személyvonatok is, de azok mégsem annyira, és egyre inkább nem azok. Az emberek mind többen vallják azt a jelszót, hogy: „Kényelem a hosszú élet titka". A vonat és az autóbusz között nem a kemény fapad vagy a bérűié« a különbség, mert ahogyan a vonatén is van „pámás”, autóbusz is van — sajnos — „fapados”. Az autóbusszal való utazás több szempontból is kényelmesebb. Egy nyomós szempont az, hogy a buszmegálló általában közelebb van mindenütt, mint a vasútillomáe. A másik az, hogy akik vonattal akarnak Békéscsabára utazni, hajnalban kell felkeljenek. Az autóbuszok viszont leginkább « órára, negyed J-re érkeznek be. Az, hogy az autóbuszon drágább a menetdíj, nem számit, mert a különbözetnél jóval többel elkölt a hajnalban kelő utas — testét melengető tömény szeszre. Meg aztán nem túlságosan „nehéz helyen” van manapság a pénz. Mivel a fenti és egyéb okok miatt A napokban vállalatunknál — a Községgazdálkodási Vállalatnál — kultúrműsorral egybekötött társasvacsorát rendeztek, ahol mintegy kétszázötvenen vettek részt. Az ünnepségen mintegy harßz állami gazdaságait is beiekapcsaiéitaak a méhpempií termelésébe Mintegy ütvén állami gazdaság már az idén bekapcsolódott a méhpempd termelésébe. Az összesen ötezer méhcsaládtól még ebben az évben 25—30 kilógramm pempőre számítanak, aminek értéke csaknem egymillió forint. Minthogy a pempőtermelés a méztermelést egyáltalán nem befolyásolja ,ez a jövedelem tisztán jelentkezik majd ezekb a a méhészetekben. Ha az idei eredmények megfelelnek a várakozásnak, akkor jövőre a méhészettel rendelkező többi állami gazdaságban is megindul a méhpempő termelése. Ebben az esetben mintegy 70—80 ki- . lógramm méhpempő kerül majd I ki az állami gazdaságokból. túlságosan zsúfoltak az autóbuszok, sok kellemetlenség !s van nap mint nap. Vannak, akik különösen hétfőn, szerdán és szombaton — twtn tikinak megjelenni bírósági tárgyaláson és egyéb hivatalos ügyben, mert nem férnek fel. Mezőberényben különösen sok autóbuszról lemaradt, káromkodó embert lehet látni, csaknem minden- réggel. Pedig egyik-másik ka- Lutz a, rendelkezést megszegve, any* nyi utast felszed, hogy nem bír tőlük mozogni. Látásból ismerek egy halkszavú, í- dősebb kalauzt. Azt hittem róla, hogy till van már a virágzó férfikoron. A napokban azonban Don Jüannak bizonyult. Zsúfolt volt az autóbusz. Sokan szerettünk volna felszállni, égy fiatal házaspár Is. A kalauz bácsi felszólította a bérleteseket, s a flats 1- asszonyt is hajlandó lett volna felengedni — a férje nélkül. És még vannak, akik hiányolják az egyenjogúságot, holott ez már kiváltság. Per- sse egészségtelen, mint. amilyen minden kiváltság. mincan kaptak oklevelet és pó.íz- jutalmat. Az építőknél a Vitt - brigád 174 százalékos teljesitc-é- ért, az asztalosoknál a Bokor-brigád, a kertészetben Zsibrita Erzsébet, Dimáik József és Koska Imrémé kaptak jutalmat. Az irodai dolgozók közül Berta Lajos, Czi- kora József, Józsa Béla, Bacsur István, Szokolai Imrémé, Bella Ilona és még többen kaptak oklevelet, munkaérmet és pénzjutalmat: A jutalom kiosztását kultúrműsor és vacsora, majd vidám tácnrnu- latság követte. Valamennyiem igen jól érezték magukat. Bikádi János igazgató elvtárs beszédében — s ezt különösen megfigyelték az ünnepségen jelen. volt dolgozók — arról is szólt, hogy a vállalat dolgozói, ha még szorgalmasabban termelnek, minden remény megvan arra, hogy az év végén szép összegű osztalékot kapjanak a munkások. Szólt arról is, hogy sok embernek megzavarta gondolkodását a múlt évben lezajlott ellenforradalom. De a félrevezetésre őik maguk is rájöttek, azóta, bizonyítja ezt a 102,5. százalékos tervteljesítés. V. J., Orosháza. A vándormadarak vontatott vonu 7á <a a késlekedő télre vall Kukk Imre A JÓ MUNKA JUTALMÁUL ...
