Békés Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-12 / 239. szám

J8S7. október ÍZ., szombat BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 HÍREK Uj villamosáram elosztóhelyet építenek Békéscsabán, a Szarvasi út mentén. A Mélyépítő Vállalat főépítésvezetősége megkezdte az új telephez vezető 100 tonna ter­helést is elbíró út építését. * Szüreti bálát rendez ma, októ­ber 12-én, szombaton este a Me- zőhegyesi Törzsállattenyésztő Ál­lami Gazdaság komlósfecskési ke­rületének KISZ szervezete. • A XXX. Bélyegnapot október 20- án rendezi meg a Magyar Posta Országos Szövetsége. Erre az al kalomra a Magyar Posta emlék­bélyeget hoz forgalomba, melye két a bélyegnap ^kiállításon áru­sítanak. A bélyegnap alkalmával Budapesten és 30 vidéki város­ban bélyegkiállításokat nyitnak. Tizennégy főből álló szakember A^döttség készül megyénkből ta- ^Jtztalatcsere látogatásra a Ro­mán Népköztársaságba. A tapasz falatcsere látogatást megyénk me­zőgazdasági szakemberei mindem évben kölcsönösen szeretnék meg­rendezni. Irodalmi napokat rendeznek közeljövőben Balatonfüreden. Az irodalmi napokat a megyei tanács népművelési osztálya különféle kulturális találkozókkal egybekap­csolva rendezi. Ezeken a találkozó­kon megbeszélik az irodalom elő- szerű kérdéseit is. A MEDOSZ megyei bizottsága ma, október 12-én, szombaton dél­előtt 9 órakor a MEDOSZ üzemi bizottságok gazdaságfelelősei ré­• ire értekezletet tart. Az értekez­en megvitatják a tagszervezési, tagdíjfizetési és a tagdíj tervtelje­sítés kérdéseit. A megbeszélésre 76 mezőgazdasági üzemből hívták meg a gazdaságfelelősöket. Űj szennyvízderítőt építenek a Gyulai Kórházban. Az építkezés befejezésével a kórház szennyvizét korszerű berendezéssel szűrik át és vezetik le a Körös csatornába. Országos mozigépész konferen­cia lesz Október 15—16-án Buda­pesten. A mozigépészek harmadik országos megbeszélését az Optikai és Kinotechnikai Egyesület a Mű­velődésügyi Minisztériummal és a szakszervezettel közösen rendezik meg. . * Magyxrnóta estet rendeznek Szűcs Piroska, Bácsi Istvánná, Szabó Teréz, Szentirmad József és Vass István közreműködésével Gyomán a járási művelődési ott­honban. • HUNNIA VERT CSIPKE-TAN- FOLYAMOT indít a Szarvasi Háziipari Szövetkezet Békéscsa­bán, a Balassi Kultúrotthonban, október 16-án. Gyakorlott és kez­dő csipkézők jelentkezhetnek a tanfolyamra, a Háziipari Szövet­kezet békéscsabai részlegénél, Sztálin út 39. sz. AZ ÉPÍTŐK Kultúrotthona rendezésében erősítő, ügyesítő ritmikus gyermektoma indul be, nemre való tekintet nélkül 6—12 éves korig. Jelentkezés a Tréfort utcai kultúrotthonban minden délután 4—7 óráig. £mtéU&zés a szovjet katonákra Tizenhárom évvel ezelőtt sza­badította fel a szovjet hadsereg községünket. A község északi szé­lén húzódó köve suton a háború- íól már megcsömörlött magyar katonacsoportok, mint a szétzilá­lódott hadsereg foszlányai vonul­tak Orosháza irányába, s a falu­hoz közeledő szovjet csapatok e- lőtt néhány ágyút vontattak. Az úttesten egy magyar katona holt­teste feküdt. Mikor az első szov­jet tank megérkezett, megállt a holttest előtt, a szovjet katonák kiszálltak a tankból, s a holttes­tet levitték a kövesutat szegélye­ző nyári út melletti selymes gyepre, megnézték iratait, tolmá­csot hívtak, s megkérték, intéz­kedjen, hogy koporsó készüljön a halott magyar katonának. Miután az iratokból a tolmács segítségé­vel megtudták, hogy a halott ka­tona orosházi volt, egy szovjet te­hergépkocsi azonnal átment O- rosházára a hozzátartozókat érte­síteni. Jóllehet, e halott magyar kato­na néhány hónappal azelőtt csa­pattestének több tagjával — urai parancsára — részt vett a szov­jet haza feldúlásában és mégis a szovjet emberek voltak azok, akik a fasizmus üldözése közepette in­tézkedtek, hogy az anyaföldben nyugodt pihenést találjon. E rö­vid történet nagyon sokat mond a szovjet katona emberiességéről. Gyenge István Pusztaföldvár Új könyvekről Békéscsabán a Sztálin út 7. szám aláttí könyvesboltban néhány nap­ja-megjelent új könyveket árusíta­nak. Tersánszky Jenő „Két zöld ász”, Just Zsigmond „Fuimusz" Cseres Tibor „Különféle szerel­mek”, Ripl Rónai József „Emléke­zései”, Tetzner „Hajótöröttek szi­gete” című könyveket az olvasók megvásárolhatják. Mit érdemes termelni ? Amikor egy űj gazdasági évre térünk át, a jó és szorgalmas gazda tervet ké­szít, hogy mit termeljen, s miként ala­kítsa ki a gazdálkodás formáját. Ebben az évben már könnyebb e dolog meg­oldása, mivel nem kötik meg a vetési tervfeladatok a kezet, szabadon, a he­lyi adottságoknak megfelelően alakít­hatják ki vetésterületüket az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és az egyéni dolgozó parasztok. Az államnak azonban szüksége van bizonyos növényféleségekre, hogy a bérből, fizetésből élőket el tudja látni élelmiszerekkel, az egyes iparágakat terményekkel. Ezt a munkát az állam a szerződéses növények termesztésével oldja meg. Mi legyen megyénkben az a termelé­si ág, vagy irány, amely az adottságok­nak legjobban megfelel, a gazdának is jövedelmezőbb, — de a népgazdaság is megtalálja számítását? Amikor erről beszélünk, feltétlenül figyelembe kell vennünk olyan természeti tényezőket, mint a talajerő, a növénytermesztés és az állattenyésztés kapcsolata. Jó jövedelmet ad a búza termesztése A búza továbbra is legfontosabb élelmezési cikkünk. De jelentős mennyiségű korpát ad állataink­nak, valamint a talajerő utánpót­lás szempontjából nélkülözhetet­len szalmát. Az elmúlt évek 130 forintos búza árral szemben nap­jainkban — az adógabonát, vala­mint a kialakult felvásárlási árat figyelemibevéve — közel 190 fo­rintot kap a termelő minden má­zsa búzájáért. Ha az elcsépelt ter­mésmennyiséget vesszük figyelem­be, megyénkben jelenleg mintegy 96,5 millió forinttal jobban érté-* késül a termelő gabonája. Minél nagyobb a termésátlag, annál ki­sebb lesz a mázsánként! önköltség és nagyobb a tiszta • -jövedelem. Nem helyes, amit napjainkban mezőgazdasági nagyüzemeink, úgymondván „szajkómódra” han­goztatnak, hogy minél kisebb le­gyen a búza vetésterülete. Ajánla­tos lenne arról gondolkozni, hogy Találkozás v. az orosházi járás sajtólevelezoivel A napokban — az októberi ese­mények óta először — találkoz­tunk az orosházi járás régi leve­lezőivel. Eljött a baráti találkozó­ra Pusztaföldvárról az idős Brachna Gyuri bácsi, az orosházi Űj Élet Tsz-ből Jankó Antal elv­társ, Botyánszki János a gerendási Viharsarok Tsz-ből, Vetró elvtárs Orosházáról, Kossuth Lajos Pusz- taszöllősről. Most csaknem egy év után új­ra kezet szorítottunk, mint régi ismerősök. Volt is megbeszélni való bőven. A közvetlen és bará- tias értekezlet betöltötte hivatását, elérte célját. Érdekelte az elvtár­sakat a levelezői mozgalom jelen­legi helyzete és sorsa. Hogy csak néhány hozzászólást említsünk: Botyánszki János elvtárs, a ge­rendási Viharsarok Tsz tagja a sajtólevelezők táborának fejlesz­téséről, további növeléséről be­szélt: — A régi levelezőkön kívül több új levelezőre van szükség. Ügy érzem, nekünk is feladatunk ez. Munkahelyeinken és a községben beszélgetnünk kell erről az isme­rősökkel. Ha megkérem Hirják Balázs elvtársat, mint pedagógust, úttörő vezetőt, vagy Szűcs Mihály KISZ- fiatalt, a Petőfi Tsz tagját, bizto­san írnak a Népújságnak és szor­galmas levelezői lesznek. Ml nem ismerjük még Hirják és Szűcs elvtársat, de — Botyánsz­ki elvtárs szavai után — szeret­nénk, ha hamarosan megismer­nénk őket írásaikból, majd szemé­lyesen. Vetró József elvtárs, orosházi levelezőnk bírálta a szerkesztősé­get. Hiányolta, hogy az utóbbi két évben nem tartottuk meg rend­szeresen a járási és megyei leve­lezői értekezleteket. — Elfogad­juk Vetró elvtárs bírálatát, mert jogos. Kossuth Lajos elvtárs, a pusz- taszöllősi emberek problémájáról szólt: — Az Októberi események ha­tására feloszlott a III. típusú pusztaszöllősi Előre Tsz. így ala­kítottuk meg néhányan a jelenlegi Űj Élet Tszcs-t. Az utóbbi hóna­pokban a kilépettek közül azon­ban sokan újra szívesen választa­nák a közöst. Ha nem igyekszünk a tsz megalakítással, akkor a szomszédságban lévő állami gaz­daság sajátítja ki a volt tsz-terü- letet. Kellett volna erről már ír­nom a Népújságnak, nem szabad lett volna erről ilyen sokáig hall­gatni — most már látom... A baráti beszélgetésen megje­lent elvtársak nemcsak saját mun­katerületük problémáiról beszél­tek. Többen kértek részletes ma­gyarázatot arról, hogy miről írja­nak és mi történik a szerkesztő­ségbe beérkezett levelekkel: ho­gyan és miként nyernek azok fel­dolgozást. — Balkus — amennyivel csökkentjük a búza­területet, annyival növeljük az 1 kát. hold átlagtermését. Nem a-* karja senki ráerőszakolni dolgozó parasztságunkra a töménytelen sok búzavetésterületet, hanem az a feladat, hogy a jövő gazdasági év­ben megfelelő termést adjanak. A 6—7 mázsás búzaátlagtermés nyílván ráfizetést jelent a terme-t lőjének, meg van azonban a lehe-> tőség ahhoz, hogy ez megyei szin­ten állandóan legalább 9 mázsa, de inkább ezen felül mozogjon. Ne menjünk messzire, csak vegyük példáinak az orosházi egyéni dol­gozók és a termelőszövetkezetek átlagterméseit. Az egyéni dolgozó parasztoknak 1956/57-es gazdasági évben több ezer kát. hold búza­területük minden holdja 8,5 má­zsát, a termelőszövetkezeteknek pedig 11,5 mázsa átlagtermést' ter-i mett. A gondos talajápolás, az ag- rótechnika alkalmazása a maga­sabb termésátlag elérésének alap­ja. Hogy alapja, hű bizonyítéka en­nek a Mezőhegyesi Állami Gazda­ság. Négyezer kát. holdon az idén 18,16 mázsa átlagtermést takarí­tott be. A termelőszövetkezeteknél ilyen átlagtermés mellett 2600—2700 forintos bruttó jövedelem érhető el, amelyből már a termelési költ­séget leszámítva, 1100-1200 forint a tiszta jövedelem kát holdanként. Tervek szerint az 1957/58-as gaz­dasági évben 37—39 százalékos lesz kenyérgabonáink vetéseinek aránya az össz-szántóterületünk- höz viszonyítva. Ilyen százalék mellett megfelelő elő vélemények után beállítható a vetésforgó. A magasabb termésátlag eléré­sére a jövőben jobbaivkell a vető­magot tisztítani és a búzát gon­dosabban csávázni. Ezzel megelő­zünk olyan eseteket, mint az idén Csabacsüdön volt, ahol több gazda földje csak üszköt és hasz­navehetetlen, másodrendű búzát termett. A termelési költséget csökkent­hetjük a nagyobb fokú gépesítéssel is. A jelenlegi időjárás kedvező ahhoz, hogy az ősszel a földeken jó munkát végezhessenek a gépek. Beigazolódott tény az már me­gyénkben, méginkább a kötöttebb földeken, a szarvasi, a szeghalmi, a sarkadá járásban, hogy azok a búzák adják a legjobb terméseket, amelyeket még októberben elvet-i nek. Ha figyelemmel kísérjük megyénkben a búza vetések meg­kezdésének idejét, akkor azt ta­pasztalhatjuk, hogy az idén idejé­ben történtek. Kukorica, vagy őszi árpa? A vetési arány kialakításánál különös gondot fordítsunk az ab­rak és szálastakarmányok terüle* tének megtervezésére. Megyénk­ben az őszi árpa igen jó termést ad. Érdemes számításokat tenni a munkaerőre való tekintettel a ku­korica és őszi árpa vetésterülete a- rányának megállapításénál is. Az őszi árpa kát. holdankénti önkölt­sége lényegesen kevesebb (csak­nem fele) a kukorica önköltségé­nek. Terméshozamban pedig alig egy-két mázsa az elkérés. Az ez évi 15 mázsás májusi morzsolt kuko­rica átlagtermésre számítva égj) mázsa kukorica előállításának költsége 170 forint között mozog, ugyanakkor az őszi árpáé 12 má­zsás megyei átlaggal alig haladja meg a száz forintot. A takarmány­gabona területét a meglévő és ter­vezett állatállományt figyelembe- véve 35—37 százalékra volna he­lyes emelni. Ezen belül kívánatos lenne a pillangós virágú növények területét a jelenlegi 8 százalékról 11—12 százalékra növelni. Megyénk természeti adottsága lehetővé teszi a gabona, az abrak és szálastakarmányok termeszté­sén kívül fontos ipari növények termesztését is. Nem ritka példa ebben az évben sem a 200 mázsás cukorrépa termés, ami közel tíz­ezer forint bevételhez juttatja a termelőt és ha a termelési költsé­get leszámítjuk, mintegy hatezer forint tiszta jövedelemhez kát. hol­danként. Nagyon jók a lehetőségek me­gyénkben az aprómagvak (lucerna, lenmag) termesztésére. A békés­csabai Május 1. Tsz például ebben az évben 42,5 mázsa lucemama- goít termelt 50 kát. holdon. Közel 160 e?£r íjpírót a bevételük. De u- gyanilyen jó bevétellel dicseked­het a mez**erényi Vörös Csillag Tsz is, amely 30,5 mázsa beadott lucemamag után 117 ezer forintot kapott. A jó eredményeket folytat­hatnánk tovább. Dolgozó paraszt­ságunk együttes véleménye az, hogy kedvezők a szerződéses növé­nyek feltételei — mivel művelési előleget, műtrágyát, vetőmaghitelt kapnak. Első a frágyahordás! Természetesen a fentiekben le­írt eredmények nem születnek maguktól. A biztosabb, jobb ter­méshez már napjainkban kell le­rakni az alapot. Itt az ideje az is­tállótrágya kihordásnak és az alap műtrágyázásnak. Ehhez a munká­hoz jól felkészültek gépállomásaink is, mivel jelentős gépkapacitás áll rendelkezésre ahhoz, hogy elsősor­ban a termelőszövetkezeteknek, de az egyéni dolgozó parasztoknak is időben, jó minőségű munkát adja­nak. Szín Béla felhívás A Békéscsabai Városi Tanács VB. mezőgazdasági osztálya felhívja a ku- koricaszártulaj dobosokat, hogy a ku- korciaszárat november 15-ig takarítsák le a szántóföldekről. Az idei nagymérvű molykártétel mi­att már most felhívjuk a kukorica- szártulajdonosok figyelmét, hogy a kukoricaszárat (kórót) 1958 március 1­l\T/J Időjárás Várható időjárás ma estig: To­vábbra is derült idő, csapadék nél­kül. Több helyen a reggeli órák­ban köd. Gyenge délkeleti, déli szél. A hőmérséklet alig változik.- Helyenként talajmenti fagy. Várható legalacsonyabb hőmér­séklet éjjel: 3—6, legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton) 18—21 fok között. lg etessék fel jószágaikkal, Illetve hasznosítsák, mivel 1958 március 1-től kezdve a kórót és ízfket tárolni nem lehet kinn a szabadban, illetve el kell földelni vagy megsemmisíteni. Akik ezen felhívásunknak nem tesz­nek eleget, azok ellen kénytelenek leszünk — a fennálló rendelkezések alapján — a büntető eljárást megin­dítani. Békéscsaba Városi Tanács VB, mezőgazdasági osztálya. Orvosi ügyeletes szolgálat Békéscsabán 1957 október 12-én, déli 12 órá­tól 14-én reggel 8 óráig dr. Bács­kai Béla, Lenin út 20, az V. kerü­letben dr. Győrffy György, Oros­házi út 11.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents