Békés Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)
1957-10-10 / 237. szám
6 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1951. október 10., esötörtöfc cÁkkőv kezdte, luimtchát, amikor József Attila még hatéves gyerkőc volt Beszélgetés a 63 éves Hammer Rudolf dobozi patikussal Dobozon vagyunk. Kara délután vain, az utcákon kevesen járnak ilyenkor. A hivatalokban ebédszünet, a tiszta kis házakban is ebédelnek a családok. A főutcán zárva a gyógyszertár is. Megnyomjuk az inspekciós csengő gombját, néhány pillanat múlva kattan a zár, és kézfogás, bemutatkozás után megismerkedünk Hammer Rudolffal, a község egyetlen gyógyszerészével, aki — miután elmondjuk jövetelünk célját — szívélyesen fogad bennünket. A hűvös, gvógyszeríehelletű patikában ülünk le Hammer Rudolf íróasztalához, és beszélgetünk. A- mikor erre a riportra indultam, sokáig gondolkoztam: miről beszéljünk, hogyan is kezdjük a beszélgetést. a munkájáról kérdezzem, vagy problémáiról? Nem jutottam dűlőre magamban, így aztán elhatároztam: majd jön minden magától, és beszélgetés közben kristályosodik ki a téma. így is lett, és néhány percnyi tapogatózás után, már benne is éltünk a szavak sodrában, — Hammer Rudolf szinte egész életútját elmesélte, — dióhéjban. A patika az élete, hivatása Először nem magáról beszél. A patikáról, (így mondja, és ezen nincs is csodálkozni való, hiszen idestova 63 éves már, és az ö korában patika volt a gyógyszertár) arról is, hogy most renoválják az egész épületet, festenek, a bútorzatot is felújítják, szélfogó ajtót é- pítenek, új laboratóriumot és ins- pekciós-szobát választanak le egy nagyobb helyiségből, — S3 mindez tavaszra elkészül! — Ha erre jár a tavaszon, jöjjön, nézze meg akkor a patikát! — mondja Hammer Rudolf, és látom, hogy öröm feszíti, — városinak is beillik, én mondom!... A patika renoválásáról beszélHammer Rudolfot is elviszi a világháború. Hat évet tölt hadifogságban, bejárja Tomszkot, Szamarát, Moszkvában is megfordul, és a hadifogolykórházak gyógyszerésze mindenütt. önfeláldozó munkájának bére pedig az, hogy ő maga is ágyba hull: malária, hastífusz, kolera gyötri testét, de akarata diadalmaskodik. Felgyógyul, és hazajön. Eleki születésű, így aztán oda tér vissza, és sokkal később, 1950-ben költözi át Dobozra. * Ady Endre a kedvenc költőm... A hivatásáról, a patikáról beszélgetünk, amikor arra fordul a szó, hogy szabadidejét mivel tölti, hiszen Doboz kis falu, nincsenek különös szórakozási lehetőségek. — Olvasok, ez a legjobb szórakozás. Szép könyvtáram van, és a szakirodalom mellett a szépirodalom, és különösen a költészet áll közel hozzám. Ady Endre a kedve né költőm, sokszor órákig olvasgatom a verseit. — Mosolyog: főként, ha insnekciózom... Sokoldalú ember. Azt is megtudjuk, hogy orosz ,angol, és német könyveket eredetiben olvas, mert mindhárom nyelvet jól ismeri. De egy hiba van: kevés eredeti könyvet tud szerezni, a város mesz- sze van, nagyritkán érkezik csak ideje Csabára jönni, akkor sem ér rá orosz, angol vagy német könyvek felkutatására időt szánni. — A gyerekek a népkönyvtárba járnak, én azonban csak a sajátomra vagyok utalva. Moziba nagyon ritkán járunk, de nincs is időm. Az inspekciós szolgálatot egymagám látom el, ez pedig majdnem minden estémet leköti. A családban less még gyógyszerészi — A leányom, remélem, folytatja majd az apja hivatását. Most Köröstarcsán a gyógyszer- tárban technika-jelölt, és gyógyszerész akar lenni... Mégis lesz gyógyszerész a családban! Lassan eltelik az ebédszünet ideje, Hammer Rudolf kinyitja a patikát. Naponta nyolc órát dolgozik hivatalosan, ha nem számítjuk hivatalosnak a mindennapos éjszakai ügyeletet. A falu egyetlen gyógyszerésze, van tehát munkája és felelőssége is bőven. Egy beosztottja van: Molnár Gáborné, technika, akivel nagyon elégedett, ment „kitűnő munkaerő, segítsége nagyon sókat jelent a számomra” íme, a riport mégis elkészült. Amikor megismerkedtünk egymással, még nem tudtam pontosan: mit is kérdezzek Hammer Rudolftól, merre is tereljem a beszélgetést, — de lám: egy hivatását szerető ember élete, minden napja érdekes, és a szürke hétköznapok egymásutánjában is annyi szép és nemes esemény, tett, cselekedet történik, amiről mindenki tud a faluban, csak talán soha nem fogalmazták meg hosszabban, kerekebben, ahogyan most, e riportunkban tettük. Hammer Rudolf újra kinyitja a patikát, és a gyógyulást kereső embereknek, az orvosok mellett a legőszintébb és leglelkiismeretesebb segítője mindenkor, minden nap. Elbúcsúzunk, Megfordítja a táblát az üvegajtón: „Nyitva". Kinéz az utcára: az emberek barátságosan. üdvözlik... Sass Ervin getünk, de néhány mondat után mégis odajutunk, hogy önmagáról ás családjáról is szó esik végre. — A központot csak dicsérhetem, — így valahogy beszéltünk erről — nehogy azt gondolja kérem, hogy ez amolyan felfelé való dícsérgetés. Öröm az, hogy tény és valóság: a központ törődik velünk, falusi patikusokkal, és már nemcsak a patikával, hanem a lakással, a kényelmünkkel is. Addig-addig kerülgetjük ezt, a- míg kiderül, hogy nagy öröme van a Hammer-családnak, mert a központ az egész épület renoválása és átrendezése során egy új konyhát is leválasztott részükre és fürdőszobát is építettek. — A vadonatúj, zománcos fürdőkád már meg is érkezett! Az unokám naponta kérdi: nagyapa, mikor fürdünk már, a mi kádunkban? Angyali gyermek! Micsoda locs- pocs lesz ott hamarosan! Negyvenhat esztendő Sok? Bizony sok, és nagy idő! Negyvenhat esztendővel ezelőtt kezdte az emberek szolgálatát Hammer Rudolf. Ezerkilencszázti- zenegyet mutatott akkor a naptár, Bácslkulán is, ahol először dolgozott, mint patikus, és máshol is a nagyvilágban. Roppant távolság időben, — gondoljuk csak el: három évvel később tört ki az első világégés, és abban az időben, a- mfkor már gyógyszerek ezreit készítette el, még élt Lenin, vagy Magyarországon Móricz Zsigmondi, Gárdonyi Géza, Ady Endre, — József Attila pedig mindössze hatéves kisfiú volt, és ott kockázott valahol a „város peremén”. Egy, évvel később már Lőcsén, egy — 'patikában dolgozik, majd A Hazafias Népfront Békés megyei Bizottsága október hó 11- én délelőtt 9 órakor a KIOSZ kultúrtermében megyei népfront tanácskozást tart. Az egésznapos tanácskozáson megvitatják a Hazafias Népfront feladatait, a politikai és szervezési kérdéseket, valamint a mozgalom fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket. A tanácskozás napirendjén szerepel a Hazafias Népfront Békés megyei Bizottsága és elnöksége kiegészítése is. Az egésznapos tanácskozást Igen nagy érdeklődés előzi meg, melyen résztvesznek a szomszédos megyék, küldöttei, a Hazafias Népfront Országos Elnökségének tagjai és a sajtó képviselői is. Történelemtanításunk FELADATAI Vannak a társadalmi együttélésnek bizonyos íratlan törvényei. Ezek közé tartozik — nem nagy túlzással azt is mondhatnánk, hogy e- zek közé tartozott — az udvariasság, a tisztelet- adás. Mert ha még -nincs kiveszve mindennapi életünkből, de határozottan kiveszendőben van. Csak imitt-a- mott esik szó róla, s csak imitt-amott gyakorolják. Különösen a gyerekek, a fiatalok egy része nem. A jóég tudja, hogy miért van ez? Talán azért, mert tolongás van még egy-egy árucikkért az üzletekben, ülő- és férőhelyért a vonaton és az autóbuszon? Vagy pedig azért hiányzik egyre jobban az udvariasság és a tiszteletadás, mert nem neveljük rá gyermekeinket odahaza és az iskolában? Ügy vélem, inkább az utóbbinál van a dolgok nyitja. Egy példa: Reggel 7 óra előtt több irányból fut be személyvonat a Az udvariasságról békéscsabai vasútállomásra. Az AK. dicséretére legyen mondva, 7 órakor egy hosszú szerelvényt indít a helyi motorvonat helyett, hogy minél többen felférjenek azok közül, a- kik a városba igyekeznek. Ez a szerelvény állandóan zsúfolt, mert vagy hideg^van, vagy piac, vagy esik az eső. Szóval akinek bírja a súlya és a kora, az futva igyekszik a kisvo- natig. Azonban bárhogyan fut is, az ülőhelyeket akkorra már elfoglalják a kis- és nagyiskolások. Bérletük van, vagy ha nincs, fizetnek 50 Siliert. Igazuk van, minek gyalogoljanak, ázzanak, fázzanak. Csak azt nem értem, hogy miért ragaszkodnak annyira az ülőhelyhez, mikor éppen eleget ülhetnek az iskolában? Miért tudják elnézni, hogyan álldogálnak mellettük azok a felnőtt és idős emberek, akik a túlzsúfoltság miatt leginkább egy vagy másfél órát állva utaznak a nagyvonaton. Valamelyik reggel is esett az eső. A kisvona- ton a már leirt kép: ülő kis- és nagydiákok, a felnőttek nagynehezen felfurakodnak. Tíz perc van a szerelvény indulásáig. Egy gombostűt sem lehetne leejteni. Egy 50 éven felüli, jól táplált asszony is a padok közé, vagyis a kisdiákok térde közé szorul. Eltelt öt perc. Senki sem adja át a helyét. — Még az a jó — jegyzi meg ironikusan egy állva szorongó férfi —, hogy ilyen udvariasak és tisztelet- tudók ezek a gyerekek, — Én a szülőket hiA történelemtanítás feladata bemutatni azt a hosszú és küzdelmekben teli utat, amelyet megtett az emberiség a bizonytalan megélhetést nyújtó, gyűjtögető életmódtól a mai korszakáig. A történelemtanításnak ebből eredően a múlt értékeinek, maradandó alkotásainak megbecsülésén kell alapulnia, mert ezekben a dolgozó és gondolkozó elődök millióinak, milllárdjainak fejlődést szolgáló munkája testesült meg. Ennek kimutatásában válik a történelem azzá, aminek már régi idők óta szánták: az élet tanító- mesterévé. Az iskola nevelőfeladatát tekintve, előtérbe Ikerül tehát a szocializmus építése korszakában az az alapvetően döntő igazság, hogy nem egyes emberek, úgynevezett történelmi személyiségek történelem, vagyis az emberiség fejlődésének, előrehaladásának formálói, hanem maguk a javak termelését, előállítását végző dolgozó néptömegek. Ezért volt mindenképpen igazságtalan és jogosulatlan a különböző osztálytársadalmak (rabszolgatartó, hűbéri és tőkés társadalom) uralkodó osztályainak részéről az emberiség javát szolgáló dolgozó emberi tömegék elnyomása és kizsákmányolása, hiszen ezek termelő, alkotó tevékenysége képezte mindenkor az emberi társadalom létének, fenntartásának alapját: az élelem, ruházat, lakóház, munkamódszerek és munkaeszközök előállítását, melyek nélkül társadalom és gazdasági-társadalmi ■ fejlődés nem létezhetett volna. Az iskolai történelemtanítás feladata az is. hogy kimut*a(»a 'a* zokat az igazságtalanságokat, pie- tyeket az osztálytárs,adalartv- uralkodó osztályai követtek, s rámutasson arra a nagy igazságszolgáltatásra, amelyhez hosszas és tudatos osztályt:arcunk győzelmes megvívása útján jutottak a dolgozó milliók, maradandóan első ízben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével megteremtett Szovjetunióban, majd annak példája nyomán és segítségével az immár ugyancsak szocializmust építő népi demokráciákban, így hazánkban, a Magyar Népköztársaságban is. A felszabadult dolgozók hazájában tehát báztatom — mondja az ötben éven felüli asz- szony. — A minap is i- lyen zsúfolt volt a kisvonat. Az egyik pádon egy hatéves és egy négyéves forma gyerek ült. Kértem őket, húzódjanak összébb, jusson nekem is egy kis hely. Erre rámtámadt egy fiatal asszony, a két gyerek édesanyja, hogy amíg é- lek sem felejtem el. Vajon hogyan neveli udvariasságra gyermekeit ez a fiatalasszony, amikor ő egyenesén goromba? Az iskola azonban segíthet és kell is, hogy segítsen, még az i- lyen szülők gyermekeinek udvariassá nevelésében is. Nem lehetnek tiszteletlenek és udvariatlanok a gyermekek. Meg kell értetni velük, hogy az ő szüleiknek is rosszul esik, ha más gyermeke udvariatlan velük szemben. Aztán meg ne felejtsék el a mai gyermekek, hogy egyszer ők is felnőttek és öregek lesznek. a hazaszeretet, a felszabadulás té- nyében gyökerezve, felöleli a szü* lőföld és népe alkotásai szerete- tét, a Szovjetunió és a népi demokráciák népei kultúrájának megbecsülését is, és állásfoglalást jelent minden olyan elnyomott nép osztályharca, szabadságharca mellett, amely még nem szabadult fel a tőkések elnyomása és kizsákmányolása alól. A mi történelemtanításunknak tehát el kell vetni azokat a hazug alakpokat, amelyekkel a feu- dáli; és burzsoá politika hódító szándékainak igazságos, haladásit szolgáló színezetet próbált adni. A történelemtanítás során a háborúkat komoly mérlegelés alá kell vennünk, amely mérlegelés egyúttal a mai nemzetközi élet jelenségeiben való helyes tájékozódáshoz és állásfoglaláshoz is el tudja vezetni tanítványainkat. De történelemtanításunknak azt is alapvetően sz.ámításba kell vennie, hogy nem egyedül vagyunk a nagy világban. Népünk sorsa mindig kapcsolatban volt a szomszédos, sőt távolabbi népek sorsával is. A gazdasági, politikai és kulturális áramlatok a mi történelmi fejlődésünkre is eleven erővel hatottak. Népünk életfolyanj^A tát tehát az egész emberiség. közvetlenebbül az eruópai emberi társadalom életfolyamatának láncolatában kell szemlélnünk. Ezjt számbavetve kell történelemtanításunkat a népek, tehát a dolgozó népek közös érdekei szerint való nevelés szolgálatába állítanunk, amely nevelés megfelel a felszabadult és a még fel .nam szabadult népek összefogását, békét igénylő szándékainak. Mivel a népek érdeke a béke, a békés együftélés s ennek lehetőségei között a kölcsönös egymás segítés, a termelt javak és jó módszerek kicserélése — ki kell mutatnunk most azokat a felmérhetetlen jelentőségű lépéseket, lyeket a szocializmust építő ors^P gok e tekintetben oly rövid idő a- latt megtették, s meg kell becsültetnünk azt a lankadatlan erőfeszítést, melyet a békés egymás mellett élés, a világbéke fenntartása — tehát az egész dolgozó emberiség érdekében a Szovjetunió vezetésével az imperializmus ma* féktelenkedései közepette nap, mint nap megtesznek. E néhány kiragadott szemponttal a jelen cikk célja az volt: rávilágítani arra, hogy korszerű történelemtanításunkkal ifjúságunkat az igaz történelem megismerése útján milyen sokoldalúan lehet és kell is vezetnünk ahhoz a világ- szemlélethez, amellyel nézniük és értékelniük kell a múltbeli eseményeket és felhasználni azok tanulságát jelenünk munkáiban, feladataink megoldásában. A hőmérséklet tovább emelkedik Várható időjárás ma estig: Derült, párás, helyenként ködös idő eső nélkül. Gyenge légáramlás. A hőmérséklet tovább emelkedik. A talajmenti fagyok megszűnnek. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: 5—8 fok között, néhány helyen öt fok alatt, legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön: 19—22 fok között. Tanácskozik a Békés megyei Hazafias Népfront
