Békés Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)
1957-10-08 / 235. szám
BÉRÉ» MBGYBt NÉPÚJSÁG 1931. október 8., kedd Munkásvédelmi őrjáraton Lapunknak ezzel az új rovatával a dolgozók jobb, a lehetőségekhez képest, emberibb munkakörülményeinek előmozdítását kívánjuk szolgálni. Ezért időnként beszámolunk arról, hogy mit láttunk, tapasztaltunk, milyen jogos panaszt hallottunk a megye üzemeit, gyárait járva. Mert helytelen lenne abban a hamis illúzióban ringatni magunkat, hogy nálunk, a mi társadalmi rendünkben minden rendben van a munkás védelmet illetően. Korántsem így áll a helyzet, hiszen sokszor nemtörődömség, gondatlanság miatt fordulnak elő balesetek, sőt emberek veszítik el életüket. Az első alkalomból két helyre látogattunk el. s az ott szerzett tapasztalatainkról számolunk be. Békéscsabán » BELSPED gumijavító műhelyében jártunk. Seress János szak- szervezeti bizalmitól a múltkoriban hallottuk az egyik értekezleten azt. hogy a kazánházból a műhelybe vezető gözcsövek elég rossz állapotban vannak. — Könnyen megrepedhet a eső, — s aztán kész a baj — panaszolta. A minap, amikor felkerestük őket, a műhely dolgozói örömmel újságolták, hogy a kiszolgált csöveket kicserélték. De lenne még valami, amire bár többször kaptak ígéretet, de orvoslást még nem. Ez pedig a következő: nincsen porelszívó, amely a gumicsiszoláskor keletkező port eltávolítaná. A gumipor belélegzése pedig tudvalevő: veszélyes. Zsilinszki András brigádvezető elmondta, hogy megfázott, majd torokgyulladást kapott. A belélekzett gumipor pedig további komplikációt, fertőzést okozott, s ezért bárom hete kénytele« kezelésre járni, Megkérdeztük Szikszói elvtársat, a vállalat igazgatóját, hogy van-e kilátásuk porelszívó beszerzésére. — Az idén — kaptuk a feleletet — nincsen rá keretünk. Reméljük, hogy jövőre. De addig is lenne rá mód és lehetőség, hogy a csiszolást végző munkás védekezzen a gumipor belélegzése ellen. A vállalat ehhez védő-álarcot biztosít. Csakhogy... ezt meg nem veszik igénybe, mert kellemetlen. Inkább szívják magukba a veszélyes port. Addig azonban, míg a kétségtelenül indokolt porelszívóval fel nem szerelik a műhelyt, igénybe kellene venni a védekezésnek eme módját. Még akkor fa, ha kicsit kellemetlen, hiszen egészségükről van szó. A vállalatnál járva még egy panaszt hallottunk. Ezt pedig Kergyik Mihály kazánfűtő mondta el. Volt valaha egy ventillátor a kazánházban, de elromlott. Ezért, amikor már kibírhatatlan bent a hőség, kénytelen ajtót, ablakit kinyitni. Ekkor meg a huzat kibírhatatlan. Kergyik Mihály számolgatása szerint 200 forintért lehetne segíteni a bajon. Ennyibe kerülne ugyanis a ventillátor megjavítása. p- pPüzesgyarmaton Megéri-e az öt forintot? A Debreceni Talajjavító Vállalat egyik gépcsoportja a füzes- gyarmati Aranykalász Termelőszövetkezet határában digózást végez. Mivel a dolgozók külszolgálaton vannak, ezért nekik a vállalat 19 forint külsxolgálati dijat és 5 forint szálláspénzt fizet. A* említett összeg kifizetésével a vállalat vezetősége minden munkásvédelmi gondot levett a maga válláról, mert üzemi konyháról és megfelelő brigádszállásról nem kell gondoskodnia. A vállalat a külszolgálaton dolgozóknak fizeti ugyan a költségeket és még brigádszállásra alkalmas kocsit is biztosít (hadd legyen a dolgozóknak egy kis megtakarított pénzük). Pokoli azonban az az állapot, amelyet a talajjavító brigád kocsijában és környékén láttunk. Az ágyakon se lepedő, se takaró. A traktorosok olajos ruhában fekszenek. Meleg étel ellátás nincs. Vajon mennyire érzi magát megbecsült embernek az a traktoros brigádtag, aki munkájával magasabb termelési célol<at valósít meg és ilyen körülmények között él munkahelyén? Sehogysem. S ha ezt a vállalat vezetői tudják, mert hiszen tudniok kell. miért nem tesznek valamit a szakszervezettel egyetemben a dolgozók jobb emberibb életkörülményeik' megteremtéséért? Alig hihető, hagy az emberek szívesebben élnek koszban, piszokban a száUásdíjért, hogy azt azután elkártyázzak. Jobb lenne, ha a szállásátj helyett a vállalat emberibb körülményeket biztosítana a külszolgálatos dolgozóinak. D. K. Órákén át iáiható és hallható volt vasárnap a moszkvai televízió műsora Békéscsabán Békéscsabán eddig nem tapasztalt, ritka esemény örvendeztette meg a képrádiózás híveit. Lődi András rádiótechnikus televíziós készülékén vasárnap délelőtt 11 órától délután negyed háromig „kép kiesés" nélkül látható és hallható volt a moszkvai televízió adása. A műsorban mese- és játékfilmet, régészeti és csillagászati tudományos előadást közvetítettek. A képmezőben megjelent a hazánkban járt egyik szovjet szakember alakja fa, aki Budapestről és Magyar- országról vetített képes előadásban számolt be honfitársainak, A hang is végig kitűnően „érvényesült’*, még a szereplők, az előadók déiekzet vételét is jól hallották a közvetítés nézői és hallgatói. Békéscsabán eddig nem volt arra példa, hogy ilyen hosszú ideig, «wegszakítás nélkül és tökéletes akusztikával, több érán át „fogják*’ A moszkvai adást. Többször előfordult már, hogy néhány percre tzovjei, vagy nyugati televíziós képek jelentek meg a kéncsőben, a vasárnapi azonban jelenleg egyedülálló. Békéscsaba, 1944. szeptember 21 koradélutánja... távoli motorzúgás, csak mint a méhzümmögés. aztán erősödik, s ez már nem egy de, tíz vagy tán száz repülőgép zúgása, mely betölti az egész mindenséget. Az óvatosabbja elbújik, a lakosság többsége azonban csak legyint: — Angolok mennek valahová „szőnyegezni” — A tekintetek az égről a földre fordulnak, s ki-ki napi dolga után lát... De kisvártatva eget-földet rázó robbanások sorozata rázza meg a levegőt s a „szőnyeg*’ már ott terül Erzisébethely északi csücskétől a vasútállomáson át a laktanyáig. A lakosság könnyelmű magatartásának következménye 250 halott és temérdek sebesült. Stuttgart, félmillió lakosú német város. A háború vége felé rettenetes légitámadásban részesül. A lakosság azonban légoltalmi szempontból példásan fegyelmezett és gyakorlott. A halottak száma 4000, a lakosság nyolc ezreléke Ugyanebben a támadásban részesül a nem messze lévő 80 000 lakosú Pforzhem, melyet azelőtt kerültek a légitámadások, s most a pforzheimiek félvállról vették a dolgot. A könnyelműség következménye 25 000 halott, a lakosság 33 százaléka. Mindhárom példáról a Békéscsabán szeptember 15—25-ig tartó légoltalmi kiállítás nyújtott szemléltető képet és adatokat. Tekintette! arra, hogy a kiállítás október 5-én nyílt meg Gyulán, majd onnan néhány hét múlva Orosházára kerül, érdemes róla bővebbem megemlékezni. Mii minden volt, látható ott, ahol érdeklődésből és kíváncsiságból 5304 ember, egy nagyobb község összlakosságával felérő tömeg fordult meg, munkások, diákok, parasztemibeiek. értelmiségiek, szakemberek, egyszóval a társadalom minden rétegéből valók? Dabroezky András légoltalmi hadnagy elv társ egy a kiállítás lel-i kés szervezői közül, készséggel kalauzolt a kiállítás utolsó napján. A Munkácsy Mihály Múzeum nagy kiállító termében az első látni és szem lelni való a figyelő és felderítő szolgálat felszerelése és működése volt. Életnagyságú bábük, e célra szükséges öltözékben, korszerű technikai felszereléssel ellátva, megdöbbentő élethűséggel ábrázolták mindazt, ami az ellenséges behatolás nagyságé-1 nak, a gépek nemzetiségének, számának, vonulási irányának megállapításához szükséges. t A riasztó-elsötétilő részlegnél a hadnagy elv társ még a szirénát is megszólaltatta A hang az óvóhelyre menekülés és a pusztulás szörnyű emlékképeit kavarta fel az emberben. De ez a hang akkoriban hány és hány életet késztetett arra, hogy biztonságos helyre húzódjék. — A továbr* r rr ■ * 1 rr Szép őszi idő Várható időjárás kedden estig: derült, párás, helyenként ködös idő, eső nélkül. Gyenge szél, az éjszakai lehűlés mérséklődik, de több helyen lesz még talajmenti fagy, a nappali hőmérséklet alig változik. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel 0—plusz 3, legmagasabb nappali hőmérséklet kedden 15—13 fok közölt. (MTI) biakban láthgtó volt a tűzvédelmi, a vegyivédelmi, a műszaki, a tűzrendészet! valamint az állategészségügyi rész. Az utóbbi a lakosság szükségletét szolgáló eleven húskészlet megmentésének módját szemléltette. A többi helyeken a légitámadás okozta tüzek elleni küzdelem, a vegyi és nukleáris fegyverekkel történő támadás élet- veszélyes nyomainak — baktérium, sugárzó anyagok és felületek — eltüntetése, ennek módja volt látható. A bemutatott különféle eszközök bizonyították, hogy a nukleáris fegyverek elleni támadás esetén sincs a lakosság teljesen kiszolgáltatva a veszedelemnek, ha megszívleli a látottakat. — Az előcsarnokban az atomtámadásokkal kapcsolatos következményekről és a védekezésről szóló képek, táblázatok térképek nyújtottak a látogatónak szemléltető módon felvilágosítást, A Múzeum alagsorában meglepő gonddal és alapossággal készült és berendezett légoltalmi nyilvános óvóhely, valamint légoltalmi segélyhely fogadta a látogatót. A segélyhely esetleges támadás e- setén a kórház kiegészítő részeként szerepelne. A porosán, piszkosan behozott sebesülteket megtisztító fürdőtől kezdve a műtőn és betegszobákon keresztül minden található volt, még konyha is. Hatalmas légszűrő, levegőáramoltató biztosítaná szükség esetén a tökéletes levegőellátást az ottlé- vők részére. így, szürke szavakba foglaltan nemigen lehet visszaadni a kiállítás képét, azt látni kell. összeállítása, elrendezése annyi fáradtle iéien ságra, olyan lelkesedésre, odaadásra vallott, hogy létrehozóinak leg-* alább a nevét feltétlenül említenünk kell. A városi légoltalom részérói, mint közvetlen szerv részéről, de nem utolsó sorban a megyei légoltalmi törzs részéről Dobroczky András, Kővári György, Kocsmá- ros Pál hadnagy elvtársak, Matron Pál főhadnagy elvtárs, Krcs- marik János elvtárs tevékenykedtek, a városi tűzoltóság részéről Füredi Ferenc törzsőrmester elv- társ vállalt oroszlánrészt a munkából. A szülcségkórház felszerelését Palyik elvtársnő és Szabó Lajos elvtárs, a kórházi pártszervezet titkára részvételével a kórház orvosai és ápolószemélyzetének tagjai nagy szeretettel és szakértelemmel maguk rendezték be. A múzeum körüli nyitott óvóhe v, (három árok) ásását a lakosság részéről környékbeliek önként, társadalmi munkával vállalták. A kiállítás termeinek, értékeinek őrzését ugyancsak társadalmi munkában a városi KISZ fiataljai látták el. — Ennyire érezte Békés-I esaba lakosságának nagy része, hogy mennyire közérdekű egy ilyen kiállítás. Jelentkező a társat- dalmi munkákra volt bőségesen. Befejezésül hadd álljon itt a vendégkönyvben talált sok-sok méltató bejegyzés közül a MÁV szegedi légoltalmához tartozó Molnár Antal elvtárs bejegyzése, mit több társa nevében írt: „— A kiállítás a valóságban előfordulható eseteket hűen mutatja be. Megállapításunk szerint a békéscsabai Légoltalmi Kiállítás sokkal jobb, gazdagabb, mint amilyet más városokban láttunk.1’ Ügy gondolom, ehhez nincs mit hozzáfűzni. Huszár Rezső Jövedelmező > f 1 szerződött növényeket termelni Szerződéses növényeket termelni előnyös és biztonságos, mivel előlegeket folyósítanak és kártevők elleni védekezéshez nagy segítséget nyújtanak a termeltető vállalatok. Bármerre is járunk a megyében. a határban szorgalmasan halad a munka. Szedik a kukoricát, a cukorrépát. Munka közben, pihenő órákban számot vetnek a termelésről, jövedelmezőségről a dolgozó parasztok. „Mit érdemes termelni?’' — nagyon sokszor elhangzik ez a kérdés a parasztember szájából. Erre választ adni és kapni megnyugtatóan nem mindenkor sikerül. Az elmúlt években jó ára volt a kukoricának. Csövesen 3—400 forintért adták mázsáját. Ez évben pedig 100—110 forint az ára. Jól jártak azok a termelők is, a- kik cirok, hagyma, dohány termelésére kötöttek termelési szerződést. Ez évben nem lesz rosszabb ezekkel a növényekkel foglalkozni, de cirok-, dohány-, hagymatermelésre nem lehet korlátlanul szerződést kötni. Szárítási nehézségek is vannak, amit nem tud minden termelő elhárítani. Az említett növények mellett nagy jövedelmet biztosító növényünk a cukorrépa, amelyből bármennyit is termelünk, nem sok. Ninos korlátozva a termelés területe, nem kíván különösebb befektetést — csak bő istállótrágyázást, és mélyszántást, amit nagyon jól meghálál. Cukorrépái termelni ma már megyénk minden dolgozó parasztja tud — bár egyik jobban, mini a másik. Almáskamaráson, Gádoroson, Füzesgyarmaton és még sok községben nem nagy ritkaság a 250—300 mázsa termés, ami 12— 13 ezer forint kát. holdanként. Az elmúlt években azért volt kötelező a cukorrépatermelés, mert az állam csak így tudta biztosítani az ország cukorellátását. Ma pedig önkéntes felelősséget kell vállalni a termelőknek, hogy az országnak elegendő cukor álljon rendelkezésére. Ezért emelte fel a kormányzat a cukor .járandóságot 2 kg cukorról, 3 kg-ra. Egy mázsa beszállított répa után ma a termelő 3 kg cukrot (vagy kg- onként 10,60 forintot), a cukron felül 10 forintot, és 3 kg száraz szeletet, fél kg melaszt kap ingyen. Szép jövedelmet biztosít most már a cukorrépa. Ezt azonban még nem minden termelő tudja. Ezért a földműi eiszövetkeze- tek október 6-án és azt követő napokban a község minden cukor- répatermelőjét személyesen keresik fel aktíváikon keresztül. A párt és a kormány elvárja, hogy a dolgozók megértsék a szerződéses növ ények termelésének .jelentőségét. Számotvetnek a jöve- delmezős termeléssel szerződnek cukorrépa és egyéb ipari növény termelésére. MÉSZÖV mezőg. osztály.
