Békés Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-08 / 235. szám

BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 1957. október 8., kedd Pártélet * Ahol a volt MDP tagfokkal mint barátokkal foglalkoznak Egyik ember könnyebben, a másik nehezebben teszi túl magát egyéni sérelmein. — „Én már sokszor megbántam, hogy mind­járt akkor nem kértem az átiga­zolást. De ahogyan megbántottak, nehezen tettem túl magam rajta. Igaz, azóta a kártalanítás is ren­deződött. Ha mód és lehetőség van rá, akkor én is közétek men­nék.” Ezeket a szavakat Csaszt- van György szarvasi egyéni pa­raszt mondta, amikor az ÖRKI pártszervezet vezetősége felkeres­te. Nemcsak Csasztvan György gondolkodik így, hanem mások is. A mondatok, a szavak, aho­gyan nyilatkoznak, nem egyfor­ma, de az értelem egy: a volt MDP-tagok többsége tagja akar lenni a MSZMP-pp,r Ez az 1- gazság Szarvason. A községi pártbizottság nem­rég olyan határozatot hozott, hogy fel kell keresni a volt MDP-tago- kat és elbeszélgetni velük. Nem­csak azért, hogy megkérdezzék; akar-e tagja lenni a pártnak, de azért is, hogy megismerjék véle­ményüket, nézeteiket, elgondolá­sukat. Megösmerjék, hogy milyen okok miatt fordítottak hátat e- gyesek a pártnak. A jogosnak vélt sérelmeken igyekeznek segíteni. Minden alapszervezet vezetősége jelentést tesz a községi bizott­ságnak, hogy kikkel beszélgettek el. S ha a volt MDP-tagoknak o- lyan problémáik akadnának, a- min segíteni lehet, a községi pártbizottság azonnal intézkedik. Ilyen eset már több volt. S ezzel közelebb kerültek azok is, ákik- nek nem volt szándékukban, hogy jelentkezzenek a párttagok sorába. A területi alapszervezet vezető­sége és aktivál eddig hatvanöt volt párttagot látogattak meg. S hogy milyen véleményekkel talál­koztak, hogy egyesek miért nem álltak az MSZMP tagjai közé? A falkeresettek kisebb csoportja családi okok miatt maradt ki a pártból. Felesége, vagy a gyerme­ke tiltakozása miatt, vagy beteg­ségre hivatkozva. Ezek az elvtár­sak szilárdan a párt mellett áll­jak, követik és végrehajtják a p*rt politikáját. Tizedrésznyi az, akiket megijesztettek az ellenfor­radalom rémtettei, de a párttal most is egyetértenek, és támogat­ják. Egyötöde öregségre hivatko­zik. így mondják: „úgy sem tu­dunk eleget tenni a pártbeli kö­telezettségünknek, de azok mara­dunk, akik voltunk.” Egyharma­da egyéni sérelem miatt maradt ki a pártból. A volt vezetők nem intézték el érdemlegesen ügyei­ket, vagy még jelenleg is sérel­meik vannak. Néhány idős em­ber például nem kapta meg az öregségi nyugdíjat. Másoknál a helytelen tagosításból adódtak kü­lönböző sérelmek. S még egy sor egyént olyan sérelem ért, ami el­idegenítette a párttól. Egy kisebb százalék pedig olyan emberekből áll, akik ha jelentkeznének, ak­kor sem vennék fel a pártba. Egyötödrész pedig olyan, akik he­lyeslik pártunk politikáját. Ed­dig is úgy dolgoztak, amint az kommunistához illő és nagyon ö- rültek annak, hogy felkeresték a párttagok őket, így hamarabb megtalálják az odavezető utat. Ez a néhány adat csak egyet­len alapszervezetet mutatott be. De a többit vizsgálva is az aná- nyok hasonlóak. A volt MDP-ta­gok többsége a legjobb segítői a pártnak. Legközelebb állnak az MSZMP-hez. S ezt tudják, s tá­maszkodnak is ezekre az elvtár­sakra a szarvasi vezetők. Temes­vári Pálról, aki jelenleg párton­kivüli, úgy beszélgetnek munka­társai az üzemben, hogy jó szak­munkás, fegyelmezett, példamu­tató elvtárs. Bátran, őszintén ki­áll a párt politikája mellett. Ami­kor megkérdezték, hogy miért nem kérte magát a párttagok so­rába, így válaszolt: — Elejében elhanyagoltam, ké­sőbb pedig két ajánlót kellett volna keresnem. Azt kérdeztem, miért? Hát nem ismernek engem eléggé az elvtársak? Hiszen 1945- től, sőt előbb is együtt dolgoz­tam velük. Most pedig csak tag­jelöltnek vennének fel, hatvan­éves fejjel. Csak nem az első osz­tályban kezdem? Egyszóval, úgy is az vagyok, aki voltam. A szarvasi községi pártbizott­ság tagjai szívügyüknek tekintik a pártonkívüliekkel való foglal­kozást. Amit eddig tettek, az még a kezdet. A továbbiakban még többet kívánnak foglalkozni ve­lük, hiszen elsősorban ők állnak legközelebb a párthoz. Velük, de a többi pártonkívüliekkel együtt kívánják végrehajtani Szarvason is a párt politikáját. Csepkó Eta A békéscsabai V. kerületi KISZ-szervezet szombaton este jól si­került szüreti mulatságot rendezett. Békésen vasárnap délelőtt járási parasztfiatalok találkozóját rendezték meg, ahol résztvettek és felszólaltak a munkásmozgalom régi harcosai is. A KISZ Békés megyei bizottságának kezdeményezésére, a KISZ-szervezetek összegyűjtik és feldolgozzák a községek, a járá­sok munkás- és parasztmozgalmi emlékeit s azokból kiállításokat rendeznek az ifjúsági házakban és a művelődési otthonokban. Megismertetik az 1919-es Tanácsköztársaság időszakának ese­ményeit s a forradalmi hagyományokat, A Magyar Kommunista Párt harcának méltatására a párt idős harcosait meghívják előadó­nak az ifjúsági szervezetek gyűléseire. Ott, ahol agrárszocialista mozjalmak, aratósztrájkok, csendőr- sortűz és más, a munkásmozgalommal kapcsolatos események vol­tak, például Orosházán, Békéscsabán, Endrődön, Battonyán és Tót­komlóson — ifjúsági nagygyűléseket rendeznek. Ezeken a gyűlése­ken a múlt idők szemtanúi, a veterán kommunisták szólalnak meg és emlékeztetik a fiatalokat a régi Magyarországra. Szegedi kutatók figyelemreméltó kísérletei a rizs barnulásos betegségének megelőzésére Aratás előtt a rizstáblák gaz­dagnak ígérkező termését gyak­ran pusztítja el a bruzone, E növénybetegség okát eddig még nem sikerült megtalálni. Szegedi növénytermesztők, ta­laj- és éghajlattani kutatók, vala­mint növénynemesítők több évi kísérletei nyáron érdekes tapasz­talatokra vezettek. Dr. Wagner Richárdnak, a Szegedi Tudo­mányegyetem éghajlattani intéze­te vezetőjének, a kutatócsoport egyik tagjának korábbi megfigye­lései azt bizonyították, hogy a bruzone akkor lép fel, ha a rizs mikroklímája a levegő lehűlése miatt hirtelen tartósan, több na­pig megváltozik. Az idei kísérle­tek ezt a feltevést szinte teljes mértékben igazolták. Az éghaj­lattani kutató irányításával a kí­sérletek idején a különféle faj­tákkal bevetett területen a talaj húsz centiméter mélységében, az árasztóvízben és a növény felett 150 centiméter magasságig több helyen tizenöt percenként mérték a hőmérsékletet. Az így össze­gyűjtött mintegy félmillió adat feldolgozása most folyik. Az már bebizonyosodott, hogy ahol kalá­szolás előtt jéggel, tizenöt fokkal hirtelen csökkentették az árasztó­víz hőmérsékletét s néhány napig ilyen mesterséges módszerrel nem engedték felmelegedni, a nö­vény legyengült és a gruzone el­pusztította. A rizzsel másutt be­vetett területen, ahol a víz hő­mérséklete nem változott meg i- lyen kedvezőtlenül, a már beteg' tövekkel sem tudták megfertőzni a növényt. Dr. Wagner Richard érdekes ________ PH me gfigyelései bizonyára arra késztetik majd a növénynemesí- tőket, hogy a hidegnek ellenál- lóbb fajtákat tenyésszenek iá. ;Ä professzor véleménye szerint ked­vezőtlen, hidegebb időjárás esetén azzal is elkerülhető a bruzone pusztítása, ha az áthűlt, vékony rétegű árasztóvizet leeresztik. I- lyenkor, ahol mód kínálkozik rá — például a Tisza mentén — a nagytömegű vízből, amely nem hül le olyan gyorsan, újra lehetne árasztani. —i ii Jól megérdemelt pihenést . . . TTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTf f f TTTf TTTTTTTf TTff TTTT I MAI kommentárunk! Tá-tá-ta... Az ember készítette parányi hold elektromos szíve szaka­datlanul ver s a dobogását iz­gatottan keresik és fogják fel a világ minden részén kicsi és nagy rádióállomások ezrei. Tá- tá-tá... bip-bip-bip... kinek ho­gyan és mégis egyértelműen zengi világgá a szovjet műhold hogy az izzó alkotószándék, a- karat és tett diadalmaskodott a Föld roppant vonzásán, át-1 törte az emberi készülék által eddig nem járt magasságokat és rohan, rohan kiszabott út­ján. Felbocsátása óta már vagy ötvenedszer suhant el az : eurázsiai és az amerikai konti­nens felett, a dolgozó milliók­ban hatalmas lelkesedést az el­lenséges erők, elsősorban az Egyesült Államok katonai és politikai vezetőiben zavart ét ijedelmet keltve. Mindez érthe­tő és természetes. Azok a száz és százmilliók, sőt nyugodtan mondhatjuk, az a kétmilliárd­nál is nagyobb embertömeg melynek egyetlen tagja s“m a- kar mást csupán békés, dolgos életet, nyugodtan hajthatja á- lomra fejét, amíg a Föld és ég végtelenségét a Szovjet Hata­lom ostromolja, amíg a szocia­lista világ technikája és tudo­mánya nő és erősödik szerte. Mert vajon miféle fizikai aka­dálya lett volna annak, hogy az interkontinentális rakéták birtokában már az első pillanat ban megsemissítő csapást mér­jen a Szovjetunió az imperia­lista erőkre? Vagy miféle tech­nikai akadálya lehetne annak, hogy műholdak útján ártson konok ellenzőinek? Semmi. Az­az mégis egy hatalmas, nagy­szerű „akadály” tornyosul az efféle cselekedete elé: a szovjet nép és a szocialista világrend- szer minden népének békevá­gya! Ezt a forró érzést lükteti a szédületes magasságból szét minden földrészre a száguldó szovjet alkotás! Mi sosem kez­dünk, de ha kényszerítenek. I halálosan visszavágunk! Tá tá- tá!... bip-bip-bip... Ez év nyarán nyugalomba vo­nult 11 békéscsabai pedagógus tiszteletére a Pedagógus Szak- szervezet október 5-én este, Bé­késcsabán, a Földművesszövetke­zet vendéglőjében, ünnepi vacso­ra keretében kedves, meghitt bú­csúztatót rendezett. Tóth Lajos, a megyei művelő­dési osztály vezetője szívből faka­dó, meleg szavakkal méltatta az idős nevelők négy évtizedes, küz­delmekkel teli nevelőmunkáját. Viharsarki hónapok rendezésére és Munkácsy emlék-hétre készülnek Békéscsabán A Hazafias Népfront Békés megyei bizottsága elhatározta, hogy a gyulai népfront-bizottság ál­tal kezdeményezett Erkel-emlékhónap tapasztalatai alapján a megye kulturális életét széleskörűen előmozdító „Viharsarki Hónapokat” rendez a jövő évtől kezdve minden szeptemberben és október­ben. „ A tervek szerint a Viharsarki Hónapokat minden évben ünnepélyes nagygyűléssel nyitják meg és a mezőgazdasági kiállításokat, nagy vásárokat, a megye haladó hagyományait és mai életét bemutató történelmi kiállításokat, így például Erkel-emlékünnepségeket, dalos, zenés hangversenyeket, művé­szeti együttesek seregszemléjét, munkásmozgalmi, képzőművészeti, a nemzetiségek életét és fejlődését szemléltető, s más kiállításokat rendezik meg a városokban és a nagyobb községekben. A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum vezetőségének javaslatára jövőre a Viharsarki Hóna­pok keretében, a békéscsabai színház építésének ötvenedik évfordulóján, megyei színháztörténeti ki­állítást rendeznek, amelyen a hagyományokkal bíró, különböző munkásegyletek egykori ilyen irá­nyú tevékenységét és az 1890-ben létrehozott szentetomyai parasztszínház fellelhető emlékeit is be­mutatják. Ez a paraszt-színház a maga korában egyedülálló volt Közép-Európában. Ugyancsak a csabai múzeum kezdeményezésére kiállítással egybekötött Munkácsy-emlékhetet tartanak a jövő évben, abból az alkalomból, hogy Munkácsy Mihály — aki hét éven át asztalosmes­terséget folytatott Békéscsabán — száz évvel azelőtt ebből a városból indult el a világhírnevet jelenJ íő festőművészeti pályájára, A nagy művésznek valószínűleg szobrot is állítanak az évfordulóra. A Viharsarki Hónapokat már jóelőre, gondosan megszervezik, az előkészítő bizottságot a kö­zeli hetekben megalakítják. (MTI) Most, az út végén megállva és visszatekintve látjuk csak — mondotta — hogy micsoda négy évtized jutott osztályrészül. Két világháború, az 1919-es dicső for­radalom, majd az 1956-os ször­nyű ellenforradalom a megpró­báltatások, az igazi helytállás, a nép, a dolgozó emberek iránti hűség erős próbatétele volt. A ré­gi magyar pedagógusok zöme mindig hűséges maradt a néphez, hiszen helyzetük sem volt kü­lönb: a dolgozó tömegek közt él­tek, velük együtt szenvedtek. Tóth elvtárs emelt hangon így folytatta: — Engedjék meg, hogy az utolsó évtizedről külön szól­jak! Ebben a korszakban, a fel- szabadulás után voltak a jelenlé­vők és minden igaz pedagógus a legtermékenyebb. Természetesen, az új születésével zökkenők is a- dódtak, de Önök velünk együtt vállalták a nehézségeket, mert é- rezték, tudták, hogy a szocialista nevelés tiszta, igaz, humánus ne­velés maga, ’ a pedagógus nevelő munkának mély értelme. Tóth Lajos elvtárs után Mizó Mihály elvtárs, a Pedagógus Szakszervezet területi bizottságá­nak elnöke és Farkas Károly, a városi szakszervezet elnöke üd­vözölték a nyugalomba vonult békéscsabai pedagógusokat, bizto­sítva őket, hogy a szakszervezet továbbra is szeretettel áll mellet­tük és segíti további útjukon. A jelenlévők barátságos hangu­latban, éjfélig maradtak együtt.

Next

/
Thumbnails
Contents