Békés Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)
1957-10-04 / 232. szám
4 B ft KÉS MEGYEI NÉPÜJ8ÁG 1957. október 4., péntek A múlt évinél sokkol nagyobb ős idei gobonatermés A búsának minden holdja 8’S másnál adott — Kukorica, burgonya t jó kösepes torment ígér — Négy millió holdról kell betakarítani a terményeket — Kénsül a* új szövetkezeti törvény A Békéscsabai Téglagyár dolgozói mintegy nyolcszázezer cseréppel és másíél millió téglával tőiét égettek a harmadik negyedévi tervükön íeliil (Kiküldött munkatársunktól.) A Földművelésügyi Minisztérium szerdán egésznapos bemutatóval egybekötött sajtótájékoztatót rendezett a Tápiószelei Kísérleti Gazdaságban. Az ország lapjainak képviselői megtekintették a most folyamatban lévő őszi mező- gazdasági munkák gépesítését a gazdaságban, a szántási és egyéb mezőgazdasági munkákat. Egyebek között a burgonyaszedés korszerű gépi formáját. Az országos hírű homoki borairól nevezetes gazdaságban szüreti bemutatón is részt vettek az újságírók. Az időszerű mezőgazda- sági munkákról dr. Soós Gábor, a növénytermelési főigazgatóság vezetője adott tájékoztatót. Többek között elmondta: — A most befejezés előtt álló gazdasági évben igen kedvezően alakult a vetésterület összetétele. Kenyérgabonából 10 százalékkal kevesebbet vetettek az országban, mint egy évvel ezelőtt. Ezáltal a takarmánynövények területe fél millió katasztrális holddal nőtt. Az elmúlt évihez viszonyítva az idén igen kedvezőek a termésátlagok is. A búza 8.8, árpa 11.3 mázsa átlagtermést adott. Ez a meglehetősen jó termésátlag alakulás lehetővé teszi, hogy már ebben az évben is csökkenthessük lehetőség szerint a gabonaynportot, és biztosítsuk állatállományunjc takarmányellátását. Az eredmények mellett azonban több hibát is elkövettünk — mondotta a főigazgató. — így nagy mértékben csökkent olyan fontos ipari növények vetésterülete, mint a cukorrépáé, amelyből 60 ezer kát. holddal, rostkenderből 15 ezer kát. holddal kevesebbet vetettünk az elmúlt évinél. Hibák mutatkoznak a talajerőgazdálkodásban is. Több megyében nem használták fel a rendelkezésükre bocsájtott mű- trágyamennyiaéget. Kevés haladást mutatott a gépek kihasználása is a gazdaságokban. Fokozódott a burgonyabogár- és arankafertózés az országban. Éppen ezért a védekezést elmulasztó gazdaságokat, ha megfelelő felszólítások után sem teszik meg az óvintézkedéseket, a jövőben törvényes úton vonják majd felelősségre. Az idén mintegy 80 000 kát. hold öntözéses gazdálkodásra alkalmas területet nem használtak fel rendeltetésének megfelelően. Hiba az is, hogy termelőszövetkezeteink többsége még mindig nem szakított a külterjes gazdálkodási móddal, nem akarja megérteni, hogy a nagyüzemi gazdálkodás jövője a belterjességre való áttérés. Nem megnyugtató a termelőszövetkezetek közős állatállományának helyzete sem, bár vannak biztató jelek. Az utolsó három hónapban több mint tízezer darabbal nőtt a kö- sös állatállományok létszáma. Az ellenforradalom okozta károkhoz képest manapság már jobb az állatállomány minősége, ennek mutatója az, hogy a tsz-ek tehenészeteiben a tejtermelés 18 százalékkal nőtt. De ez még nem elegendő. A főigazgató ezután a mezőgazdaság előtt álló feladatokat ismertette. — Az ősz folyamán — mondotta — közel négymillió hold kukorica és egyéb kapásnövény, valamint szálastakarmányok várnak betakarításra. Idejében el kell végezni mintegy 3.5 millió kát. holdon a talajelőkészítést, az őszi vetést, négymillió holdon a mélyszántást. Közel egy millió 200 e- zer katasztrális holdra kell kihordani és talajba munkálni az istállótrágyát. Az állam még az ősszel, körülbelül hatezer ötszár vagon kitűnő minőségű búza és őszi árpa magot juttat a termelőszövetkezeteknek és az egyénileg dolgozó parasztoknak. Gondoskodni fognak arról, hogy szerte az országban a földművesszövetkezeti boltokat ellássák műtrágyával. A tsz-tagok biztosítása A termelőszövetkezetek november 1-én megkezdik és egy hónap alatt elvégzik zárszámadásaikat. A szövetkezeti tagok jövedelme a tavalyinál előreláthatóan 25—30 százalékkal lesz magasabb. A zárszámadás után készítik el az új gazdasági év terveit. Az idén csupán a legfőbb irányelveket kapják útmutatásul, a többit az adottságoknak megfelelően maguk dolgozzák ki. A párt és a kormány politikájának megfelelően számos új rendelet és intézkedés is készülőben van. Dolgoznak az új szövetkezti törvény tervezetén, s még az idén a kormány elé terjesztik a javaslatot. Elkészítik a termelőszövetkezeti tagok baleseti és öregségi biztosításáról szóló törvénytervezetet is. Most dolgozzák ki a termelőszövetkezetek hitelgazdálkodáséról szóló hitelrendelkezést. Munkálkodnak a termelőszövetkezeti csoportok a különféle szakcsoportok és mező- gazdasági társulások hitelrendszerén is. A termelőszövetkezetek többsége ma már megszilárdult, ezáltal növekedtek a terméseredmények, s lassanként a közös állományok is kiheverik az ellen- forradalom okozta károkat. Nagy gond. most, hogy a termelőszövetkezetek nem fogadják vissza — vagy csak nehezen engedik be — kilépett tagjaikat, bár országosan a termelőszövetkezetbe igen számosán jelentkeztek. Kárt okoz számos helyen az ellenséges elemek zavartkeltő tevékenysége is. Mindezek ellenére a zárszámadások után a téli hónapokban a termelőszövetkezetek kisebb arányú létszámnövekedése várható — fejezte be beszédét dr. Soós Gábor főigazgató. A bemutató és a sajtótájékoztató után számos kérdést tettek fel az újságírók a főigazgatónak. Sein Béla A Békéscsabái Téglagyárban — hazánk egyik legnagyobb építőanyagipari üzemében — a harmadik negyedévi terven felül többletként nyolcszázezer cserepet és másfél millió téglát égettek. Jelentősen csökkentették az önköltséget j is, az előírthez képest félszázzal | kevesebb munkaerő létszámmal teljesítették túl a negyedévi tervet. Várhaló időjárás ma estigi Felhősebb idő, több helyen, elsősorban északon eső, mérsékelt nyugati — északnyugati szél, az éjszakai lehűlés délen erősödik, északon mérséklődik. A nappali hőmérséklet alig változik. Legalacsonyabb hőmérséklet: éjjel északon 1—4, délen mínusz 1 —plusz 2 fok. Legmagasabb nappali hőmérséklet: 11—14 fok A gyár a jó munkáért körülbelül hatvanezer forint ccljutalomban részesíti dolgozóit, s ebből mintegy negyvenezer forintot már kiosztottak a munkaverseny legjobbjainak. Mivel az építők jelenleg minél több cserepet várnak, a csabai téglagyárban fokozzák a cserépgyártást s az év végéig négymillió cserepet szándékoznak égetni terven felül. Ennek megfelelően a jövő évre korszerűsítik az egyes ü- zemrészeket, mintegy hárommillió forintos beruházási hitelt kaptak II. számú kemencéjük átépítéséhez és cserépszárító építésére. A szárítóhoz szükséges 1200 köbméter faanyagból 300 köbméter a Szovjetunióból már megérkezett a gyár telepére s az építkezéseket még ezévben megkezdik — amint arról Berki igazgató elvtárs tájékoztatott. (MTI.) között. Október 5-től Csöng radon értékes tény ész versenyt rendeznél a földművelésügyi Minisztérium méntelepei Az „A” csoportban 11 mén indul el csütörtökön a százkilóméteres útra, amelyet Csongrád—Bokros- alpár és Lakitelek községeken át, ott visszafordulva a kiskunfélegyházi elágazásig jelöltek ki: Ugyan* csak minőségi próbának vetik alá a „B” csoportban induló kancákat is, a bábolnai, a bögötei, a kisújszállási és más törzsek legkiválóbbjait, pénteken pedig 25 fogat! járja meg a száz kilómétert, hasonló célokból. A tenyésztési verseny alkalmából rendezik meg a népköztársasági lovasbajnokság u- tolsó V. fordulóját, valamint tíz 'méntelep négy-négy lovának csapatbajnokságát, amikor is egy telep együttesének közös eredménye alapján ítélik oda a Földművelés- ügyi Minisztérium vándorzászlaját. Clara Zetkin visszaemlékezései — A Kossuth Könyvkiadó legújabb kiadása — Clara Zetkin, a német munkásmozgalom kiváló harcosa a huszas évek elején többször találkozott Leninnel. Találkozásaik során Lenin és Clara Zetkin a legkülönbözőbb politikai és kulturális kérdésekről beszélgettek, melyek ma is frissen hatnak és mai problémáinkhoz utat mutatnak. Clara Zetkhnnek ezeket a papírra vetett emlékezéseit a Nagy Októberi Forradalom 40. évfordulójára a budapesti Kossuth Könyvkiadó megjelenteti. CSURKA PÉTER: Apám, a barbár Jóapám jókor reggel kikocsi- zott árendás földjére. Maradt még féliholdnyi tengeri, bekapálja estig. Négy napig esett az eső, tegnap megakadt, jó meleg volt, száradt a föld, nem ragad a kapához. — Csak már ma ne essék! I Egyetlen fa állt a född köze- . pén. Nagy vadkörtefa. Oda haj-i tott a fa alá, kifogta a lovakat, kocsideréknak fordította. Hadd zabáijanak. 0 is először megrak- I ja a bendőt, úgy fog munkához. Jobban megy kibélelt hassal, mint üressel. Fehér szalonna, I: sóval kevert paprika, egy fej vereshagyma megadja a gőzt. Becsattimtotta bicskáját, fél? 1 retörölte bajuszát, nagyot húzott I a kőkorsóból. Na most fogj hoz- . zé Péter! Kilépett a fa alól, aztán visszafordult. Jő volna egy 1 vadkörte. De fene ezt a vadgyü- I mölcsöt nyár végén érik csak. i De hátha rázhat le már róla é- rettet. A fa törzséhez lépett, ! felhúzta fejét az ég felé és azonmód kővé meredt. Akasztott ember csüngött a fán. Nyelvét kilökte az akasztott ember, szemét befelé fordította, csak a porcelánját mutogatta. Lábal „haptákban" álltak, úgy állt alázatosan a levegőben, mintha a legnagyobb úr előtt, a Sons előtt állna és mondaná: — Megadom magamat!... Megadom!.,. Győztél! Így csüngött az akasztott ember a fán. Most aztán mit tegyen az élő ember, ha egy embertársával Ilyen furcsa körülmények között találkozik? Szóljon hozzá? Köszöntse? Bolondság! Nem köszön vissza... t Jóapám vakargatta a fejét. — Tyű, ez aztán kikészítette magát!... Ilyen privát akasztott embert még nem láttam... Mert olyant már láttam, akit vezényszóra felakasztottak... Egyszer, mint katona, ki is voltam rendelve a bitók alá... Hej, de csúf munka volt az Hercegovinában az okkupáció idején a nagy hegyek alatt... Ilyen „privátot” még nem látott, ki nyílván saját kezűleg húzta fel magát a fára. A fa tövében kis botot vett észre. Megyfa bot volt, de nem vásári áru, hanem biztosan ez a vándor csinálta maga. Árokszélén vágta ki, hajlította. A nyersfa engedelmeskedik, megkumko-t dik, mintha úgy született volna, pár nap múlva görbebot lesz belőle. Volt a fa tövében még egy tarka kendő is, mely négy csücskénél fogtva össze volt kötve. Picinyke kis bátyú, melyet ott a fán fent lógó ipse, amikor még a földön járt, a botja végére a- kasztott s úgy húzta az országutat. Most a kendőben nem volt semmi, mint pár darab kenyérhaj, szalonnabőr, s ezeken te- méntelen veres hangya lakmáro- zott. Tehát az embernek volt egy botja, egy tarka kendője, mely itt lent a földön maradt. Ez volt a vagyona. Lehet, hogy a zsebedben pénz is van, értéktárgy, meg aztán valamelyik zsebében van a „legetemációja”, hogy hívták, ispán volt-e vagy paraszt?... De bizonyosan egyik sem volt, hanem csak olyan ág- nólszakadt... Jóapám újra megvakarta a fejét: — Épp itt az ón fámon tudtad felakasztani magad, hékás?... Miért nem mentél már egy dűlővel odébb a Hévízi Gábor földjére? Ott is van egy jó erős fa, erősebb, mint ez, megoszt Hévízinek már be van kapálva a tengerije. Mert most itt van ni, megvan a baj! Vissza kell menni, jelenteni a csendőrségnek, a községházán az akasztott embert. Helyszíni szemle, jegyzőkönyvvezetés, vallatás — eleinte kicsit ő is gyanús lesz. Eltelik a jó száraz üdő, marad a kapálás, holnap jöhet újra az eső, s ha kivirul, nagyobb lesz a gaz a földjén, mint a tengeri. Ott ténfergett jóapám egy ideig a kocsi körül. Párszor hasba rúgta a lovakat, mert olyan jóízűen tudtak zabáim... De egyszer csak kisímúltak a vonásai. Vette a kapát, a kapá- talan tag felé tartott. Ki írja azt elő, hogy neki feltétlenül meg kell látni a fán csüngő embert? Nem néz az ember mindig felfelé, csak ha az időjárást kémleli. De azt se a fa alól kémleli, kiáll az ég alá, onnan jósol; Megoszt hátha ma ki sem jön ide? Nem parancsolhatja meg neki senki, mikor jöjjön ki a saját földjére? Nem megy be a faluba, nem jelenti a csendőrségnek, csak majd napszállatban veszi észre a holtat. Várhat a szerencsétlen estig, mindegy már neki hol tölti az örökelmúlás első óráit, fán, földön, föld alatt, vagy akárhol. De jóapámnak drága az idő, drága, aranyat ér, színtiszta aranyat. Kapált teregette, töltögette a tengerit. Nagynéha a körtefa felé nézett, de mindig c=>ak úgy kurtácskán kapta oda a fejét. Nem túlságosan barátságos iát- vány_,ez az egész izé... Mert ni csak most lóbálja a felkeveredett szél. De hadd hilintázzék, az sem árt már neki. Délfelé járhatott az idő midőn jóapám újra a fa felé kapkodta a fejét. Oszt az akasztott embert nem látta sehol. Megtö- rölte a szemét, de az ember még úgy se került meg. Mi ez? Vihar
