Békés Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)
1957-10-31 / 255. szám
EÁMOÍ.% MfGMT/ Vll&f proletárját egyesüljetek! r MUNKÁSOK, PARAS ZT OK POUT/KAI NAPILAPJA. 1951. ixtlÓBER 31., CSÜTÖRTÖK Ara 50 fillér II. ÉVFOLYAM, 855. SZÁM Mai számunkból Hogyan készül a gyulai járási pártbizottság a tagkönyvcserére ? Zárszámadások elölt Két termelőszövetkezet — kétféle gazdálkodása ________________________________J KÖ ZÖS GONDUNK s A TÁRSADALMI TULAJDON VÉDELME Ennek az országnak a munkás, a paraszt, az értelmiségi, az alkalmazott, a kisember a gazdája. A siker, a kudarc, a jó és rossz egyaránt a miénk. S ezt nem a- zoknak a százezreknek, millióknak kedvéért kell mondanunk, a- kik egyre inkább a jó gazda szemével a mienk tudatában néznek társadalmunk javaira. Nem azok kedvéért, akik méltó felelősséggel hordozzák közös tulajdonuk: hazánk minden gondját, és akik megértik, hogy egyéni boldogulásuk az összesség eredményétől függ. Hanem azok kedvéért, akiknek még mindig a lelkére nehezedik a régi kapitalista erkölcs, a- kik szemrebbenés nélkül húzzák, marják a nép vagyonát, akik sokszor egy tál lencsével cserélik fel a „lelkiüdvösséget1’ s a „kaparj kurta, neked is jut” elv alapján húzzák ki becsületes dolgozó társaik szájából a nagyobb darab kenyeret. Volt néhány esztendő, amikor a tulajdon javaiban gazdává lett dolgozó nép felülkerekedett a „vám- szedőkön’1 és a régi kapitalista erkölcs hordozóit leszorította, ahová való, a porba. De az ellenforradalom és annak következményei újra felszínre dobták a salakot és október óta sem ülepedett az le, sőt egyre jobban tört a felszínre. Elszaporodtak az üzemi lopások, s az élet minden területén megtalálni a népvagyon fosztogatóit, a szerszámtolvajtól a bércsalóig, a lelketlen selejtgyártótól az üzemanyag-, vagy éppen az autógumi- tolvajig. Köztünk járnak ezek a vámszedők. Kezükhöz ragad minden, amihez hozzáférkőznek. S számukra már nem is bűn a lopás, vagy a népvagyon csorbítása, hanem a maguk jólétük sajátos kiegészítője. Közöttük sok cinikusan szemedbe is vágja minden szemérem nélkül, hogy azért lopott. mert jobban akar élni. De vajon kinek a rovására? Mind- annyiunk terhére! Ezek az elemek arcátlanul törnek utat maguknak és irgalmatlanul elsodorják útjukból a másikat, a tisztességest, vagy cinikus egykedvűséggel rántanak le a pocsványba jellemükben gyenge embereket. Hosszú bírósági jegyzőkönyv tárja fel hogyan szerzett cinkosokat Szabó Lajos és Ame- rin József, a Békéscsabai Vegyesipari Vállalat két gumitolvaja. A bírósági’ tárgyalások azonban azt is feltárják, hogy a legtöbb esetben a nemtörődömség, a közöny, a népvagyon érdekének semmibevevése nyit kaput a tolvajoknak. a népvagyon dézsmálóinak. Hányszor lehet hallani: azért vittem el, „mert a szemétre került”, vagy „elhagyottan, gazdátlanul találtam”. Ez viszont — -noha nem mentesíti a tolvajt — egyes vezetők felelőtlensége a népvagyon, a közös, a mienk semmibevevése Volt. Szomorú valóság ez, de hallgatással aligha szabadulunk tőle. Nem is hallgatni, de küzdeni akarunk és kell is ez ellen. Bátorságot és biztonságot ad az a tudat, hogyha százezrek lelkiismeretét felébresztjük és segítségül hívjuk őket, felülkerekedünk ebben a küzdelemben. Az emberek — ha elmondjuk nyíltan és világosan — biztosan megértik: aki ma lopja a gyárak, az állami gazdaságok, vagy tsz-ék javait, az nem egy tőkést rövidít meg, hanem sok becsületes embert, vagy mindany- nyiunkat. Ha nyíltan ezeket elmondjuk, meg is értik az emberek. Megértik, hogy a mi társadalmunkban Bucsán is hiányzik, amit Batto- nyán elpocsékolnak. Bele kell tehát avatkoznunk másók dolgaiba, ha lopnak, csalnak, pazarolnak; Nyitott szemmel és tiszta erkölcscsel, eltökéltséggel kell védenünk a társadalmi tulajdont, mert a mienk. Bele kell szólnunk a becstelen ügyekbe, mert ez a mi dolgunk, a nép ügye. Nem békebontás ez, hanem felhívás a kemény küzdelemre. Nem békebontás,, mert a békességet már megbontották mindazok, akik szemrebbenés nélkül veszik el mások szájából, asztaláról a nagyobb darab kenyeret, akik saját maguk kényelmére vonják el becsületes embertársuk gyermekéről a téli meleg ruhát, vagy lopják el kályhályukból a meleget. A társadalom vámszedői elleni harc jogos önvédelem, amelyet vállalnunk kell, mert ez közös érdek és egyben közös kötelesség. És itt jön a legfontosabb. Ki kezdje, ki vállalja, elsősorban ezt a megalkuvást nem tűrő harcot? Kezdjék el és vállalják elsősorban a kommunisták! Azok, akik az ország vezető pártjához méltó felelősséggel több gondot hordoznák vállaikon a többi embereknél. A kommunisták, akik társadalmunk számadói, őket több kötelesség illeti, mint a többieket. A kommunisták, akik hatá$>zottab- ban lépnek az úton, a tömegek élén, s akiknek ott a helye, ahol a dolgok neheze. S hogy ezt megtegyék, segítse őket harcukban minden pártszervezet. Ideje lenne megérteni azt, hogy nem elég csak jelszavakkal harcolni a társadalom vámszedői ellen. Nem elég erről általánosan beszélni a taggyűléseken, vagy termelési értekezleten, hanem a kézzelfogható bizonyítások alapján a becsületes emberek ítélőszóke elé állítani a becsteleneket, a hanyagokat és felelőtleneket. Miért ne legyenek újra társadalmi bíróságok az üzemekben, a munkahelyeken, ahol a becsületes dolgozók nagy többsége bélyegzi meg a társadalmi tulajdon ellen vétőket? Lehet, és ehhez mindenütt meg vannak a feltételek. Ott vannak a kommunisták, s ha kezdeményezik, bizton számíthatnak a becsületes emberekre. Ha a kommunisták kérlelhetetlen védelmezői lesznek a társadalmi tulajdonnak, akkor a dolgozó tömegek támogatják őket. Megértik, és egyr*e jobban, hogy közös gondunk, a társadalmi tulajdon védelme. November Iß, 17-én országos «^konferenciát rendez a Hlagyar Országos Tanácsa A Magyar Nők Országos Tanácsa november 16-, 17-én országos nőkonferenciát rendez, 660 résztvevővel. Tizenkilenc megyéből 393, Budapestről 209 küldöttet választanak az országos tanácskozásokra. A konferencia megnyitó beszédét Vass Istvánná, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke mondja. Utána Ortutay Zsuzsa, a Magyar Nők Országos Tanácsának alelnöke mond beszámolót a tanács eddig végzett munkájáról és a további feladatokról. A beszámolót mintegy másfélnapos vita követi. (MTI) A vidéki idegen forgalmi irodák segítése Az Országos Idegenforgalmi Tanács a közeljövőben az eddiginél lényegesen jobban segíti majd a 11 megyei és a három városi idegenforgalmi iroda munkáját. Sőt, a meglévőkön kívül még két újabb idegenforgalmi irodát is létesítenek Pest és Fejér megyében. A Balatoni Intéző Bizottság mintájára többhelyütt alakulnak intézőbizottságok, egy-egy város, illetve tájrész problémáinak megoldására. A tervek szerint az Egészségügyi Minisztérium közreműködésével megkezdi majd munkáját a fürdőhelyi és gyógyhelyi bizottság, dolgozik már a Dunakanyar Intéző Bizottság, a Har- kányfürdői Intéző Bizottság. E- zek kisebb-nagyöbb feladatokat próbálnak megoldani és hogy a bizottságok jól dolgozhassanak, munkájukat az Országos Idegen- forgalmi Tanács igyekszik majd összehangolni. A Bala to n-környék fejlesztésének ügye is jól halad előre. Minden remény megvan arra, hogy a hároméves tervben nagyobb ősz- szeget, több tízmilliót fordítanak a Balaton-környék fejlesztésére. 1 (MTI) Tiszta határ köszönti november 7.-ét Jó eredményeket hozott a forradalmi műszak Mezőhegyesen A Mezőhegyest Törzsállattenyésztő Állami Gazdaságban kedden összesen 4000 holdon befejezték az őszi búza vetését, az őszi árpa és a takarmánykeverék pedig hetek óta messzire zöldell. A 800 hold cukorrépát felszedték s nagy részét már el is szállították a gyárba. Október végére az 1500 hold kukoricából sem marad lábon egyetlen szár sem. Nagy eredmény ez azért, mert az utóbbi években megszokott kép volt már Mezőhegyesen a november végi és december eleji hűvös napokban a sáros és deres répa szedése, és a kukoricaszár vágása. A felszabadulás óta nem volt még arra példa, hogy Mezőhegyesen tiszta határ köszöntötte volna november 7-ét, most pedig már november 1-én tiszta lesz a határ, s csupán mélyszántással és trágyázással foglalkozik majd néhány gépjármű. A jó eredmények, a kedvező időjáráson kívül a kéthetes forradalmi műszaknak is köszönhetők, melyben összesen 2147 dolgozó vett részt. A mezőgazdaság időszerű kérdéseiről tanácskoztak a Hazafias Népfront Békés megyei Bizottságának székházában Szerdán, Békéscsabán, a Haza- fais Népfront megyei székházának nagytermében közös tanácskozást tartott az országgyűlési képviselők megyei csoportja és a Hazafias Népfront Mezőgazdasági Bizottsága. Első napirendi pontként az állattenyésztés feladatait vitatták meg. Pataj Mihály megyei főállattenyésztő tájékoztatóját élénk vita követte. A sertéstenyésztés fellendítése érdekében többen javasolták, hogy szervezzenek fajtatenyésztő mintakörzeteket ,mert mint mondották, a számszerű fejlesztés helyett a minőségi javítás az égető probléma. Fel kell számolni azt az áldatlan állapotot, hogy némelyik községiben a Magyarországon létező minden sertésfajból tartanak apaállatot s a lehetetlen ■ keresztezések lerontják az állományt. Sok szó esett a tehénállomány fejlesztéséről s főleg a tejtermelés fokozásáról, ügy tervezik, hogy különösen a saját erőből j történő üszőnevelésre mozgósíta- J nak s a mesterséges termékeny!» tés előnyeit is az eddiginél szélesebb körben ismertetik, hogy ezzel a módszerrel csakis magas tejháttérrel rendelkező apaállattal párosíthassák a teheneket. A Hazafias Népfront Békés megyei mezőgazdasági bizottság* többek között elhatározta, hogy a negyven eszüstkalászos tanfolyamon kívül tájjellegnek megfelelően állattenyésztésről, a trágya- kezelésről és egyéb fontos mezőgazdasági témáról előadássorozatokat rendeznek a falvakban és tanyaközpontokban. Az elkövetkező évben számos gyakorlati bemutatót kívánnak rendezni a megyében legjobban díszlő növények jól bevált termelési módszereirőli A bemutatók helyeit már most kijelölik, hogy ne csak a jó adottságokkal rendelkező állami gazdaságokban, hanem a kedvezőtlenebb körülmények között dolgozó termelőszövetkezetelvben is tanulmányozhassák az élenjáró módszereket. Megalakult a Szovjet-Kínai Baráti Társaság Kedden este tartotta alakuló ülését Moszkvában a Szovjet —Kínai Baráti Társaság. A társaság életrehivását szovjet értelmiségiek, munkások, kolhoz parasztok kezdeményezték azzal a céllal, hogy ápolják a két ország népeinek barátságát, még jobban elmélyítsék kapcsolataikat, szervezett körülmények között ismertessék a Szovjetunióban Kína életét, eredményeit. Ez az első eset, hogy a Szovjetunióban ilyen szervezetet hoztak létre a népi demokratikus országokkal való kulturális és egyéb kapcsolatok ápolására. Az alakuló ülésen Nyina Popova, a VOKSZ elnöke mondott megnyitót, majd megválasztották az ülés elnökségét. A Szovjet—Kínai Baráti Társaság megalakulása után sor kerül a Szovjetunióban több más hasonló szervezet, így á Szovjet—Magyar Baráti Társaság létrehozására is. (MTI)
