Békés Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-30 / 254. szám

1957. október 30., szerda BÉKÉS MEGYÉI NÉPÉISAG 9 MIÉRT MARADT LE A KŐRÖSL4DÁMI GÉPÁLLOMÁS A nagyüzemi gazdálkodás útján Az október elsejei értékelés sze­rint a Körösl-adányi Gépállomás az utolsók között állt az éves terv teljesítéséért küzdő huszonegy gépállomás sorrendjében. Az ok­tóber 20-i értékelésig nemhogy feljebb, hanem lejjebb került, az utolsó előtti helyre. Most mér minden számottevő jel azt bizo­nyítja, hogy legfeljebb az őszi ter­vet tudja teljesíteni, az éves terv teljesítésében történt lemaradásán már csak enyhíteni tud a még hátralévő négy dekádban. Sum- ma-summárum: adós marad szá­mottevő munkával, csak alig lesz nyeresége, hiszen december 1-ig több mint 400 ezer forint veszte­séget kell, hogy egyenlegbe hozzon. Megpróbáltuk kikutatni a lema­radás szubjektív és objektív okait. Van bőven egyikből is, másikból Is. Van egy sor ok, amiről a gép­állomás vezetői és dolgozói nem tehetnek. Nem tehetnek az ellen­forradalomról, amely nemcsak sok anyagi kárt okozott, hanem — a gépállomáson megbújt „hazafiak" jóvoltából — hátrányt szenvedett a gépsk kijavítása is. Több munkagépet a barázdában, a földeken kellett kijavítani. Ez csak egy kis ok a lemaradás­ban. A legfőbb ok az, hogy kicsi — mindössze 15 671 kát. hold szántó — a gépállomáshoz tartozó földterület. Az éves terve pedig 32 150 normálihold. Még a kis te­rület sem okozott volna gondot, hiszen a tervteljesítés sokféle munkából tevődik össze. A gép­állomás tervének teljesítési lehető­ségét a termelőszövetkezetek idő­közbeni nagyarányú gépesítése vette el. Például az Oj Élet Tsz- nek teherautója, Zetorja, Lanz- Buldogja, körmös és lánctalpas traktorja és egy fekvő erőgépe van. Ha nem is ennyire, de gé­pesítve van a Dózsa és az Üj Ba­rázda Tsz is. A gépállomás 53,4, a tsz-ek pedig 10 erőgépegységgel rendelkeznek, csaknem annyival, mint a gépállomás négy traktoros- brigádjának egyike. Az egyénileg gazdálkodók közül még a lófogat­tal nem rendelkezők jó részére sem számíthat a gépállomás, mert gyalog napszámért szántatnak, vettetnek a lovas gazdákkal. A gépállomás lényegében teljes kapacitással csak a tavasszal dol­gozott két dekádban, meg most, az őszi szántás-vetés idején, s lé­nyegében most is csak október 20, a kőkor ioaáörés zömének befejezé­se óta. Az aratás és a csépié» ide­jén sem vették igénybe az összes gépet. Bár mintegy négyezer hold kalászos volt, a gépállomás mind­össze négyszáz egynéhány hold tarlóhántást végzett. Egyszerűen nem igényelték a tarlóhántást. Érthetetlen ez a termelőszövetke­zetek esetében, amelyek a teljes ál­lami támogatós ellenére sem vé­geztették el a tarlóhántást. Szabó Endre brigádja is csak 16 hold tarlóhántást végzett az Üj Baráz­da Tsz-nek, pedig több száz hold kalászosa volt. Ilyen körülmények között nem le csoda, hogy a gép­állomás csak 60 százalékra teljesí­tette a tavaszi-nyárt tervét. Rá­adásul az őszi idényben, október 20-ig csak csipp-csupp munkát végzett a gépállomás. Megvolt a sok kiadás, de bevétel csak imitt-emott, ezért több mint 400 ezer forintra szaporodott a veszteség. Ennyit az objektív o- kókról. Csaknem ennyi a szubjektív ok is, csak ezt nehezebb kideríteni. Az azonban cáfolhatatlan tény, hogy a Korödadényi Gépállomás sokkal előbbre lenne a tervtelje» sitéssel, ha a vezetők többet tö­rődtek volna a munkaszervezéssel, a gépállomás dolgozóinak munka- fegyelmével, ha jobban törekedtek volna a munkaterület biztosításá­ra. Süllyedő hajóhoz kezdték ha­sonlítani a gépállomást s csaknem tétlenül várták, hogy majd csak lesz munkaterület. Ami munka a- kadt, azt sem szervezték meg megfelelően. Blkényelmeekedtek a várakozásban, s az ellenforrada­lom idején meglazult munkafe­gyelem nem sokat szilárdult. A főmérnök, Papp Péter elvtárs hoz­zálátott a maga területén a mun­kafegyelem megszilárdításához, de jóakaratú törekvéseibe néha go­romba volt. Bár már sokat vál­toztatott, azonban az emberek még mindig- a régebbi eseteken rá­gódnak. S el is túlozzák a főmér­nök fellépését a fegyelemsértők ellen. Különösen azok, akik két- három féldeci erejéig is gyakran pufogtatják a traktort, vagy a vontatót, az italbolt előtt. S van olyan traktoros is. aki gyakran ki sem megy a géphez. Ilyen traktoros ellen panaszt is i emelt az egyik brigádvezető a je­lenlétünkben az igazgató elvtárs­nak. Azt a választ kapta, hogy „te megint túlzol". Délután egy óra tájban három hozzátartozója tá­mogatta haza, nemcsak berúgott, hanem civakodott is az italbolt­ban. Helyes az, hogy végre az igaz­gató elvtárs kivette az irányítást, a munkát megszervezni képtelen tőmezőgazdász kezéből. Helyes az is, hogy kimondta: brigádonként és traktoronként mennyit kell telje­síteni december 1-ig, hogy az őszi idény tervet teljesítsék és behozzák az éves tervben mutatkozó nagy lemaradás egy részét. Azonban ez nem minden. Szükséges megszi­lárdítani a munkafegyelmet, véget kell vetni a csellengésnek, felelős­ségre vonni a hanyag traktoroso­kat, mert sok forog a kockán. Nemcsak a gépállomás őszi és éves terve, hanem a jövő évi ter­més is. Körösladány határában mintegy 3500 hold földbe kell bú­zát vetni az Idén, azonban még a felébe se, mindössze csak 1300 holdba került mag. Késő van, ok­tóber végét jelzi a naptár, na­gyon is ideje feléleszteni a köte­lességtudatot minden traktoros­ban. A körö&Ladányi termelőszövet­kezetek is kinyitották kapuikat a belépni szándékozó, becsületes, ré­gi tagok és az új belépők előtt. Vannak is jelentkezők szép szám­mal. Az Űj Élet Tsz eddig hét, a Dózsa Tsz pedig tizenkét tagot vett fel a Jelentkezők közül. Az Üj Barázda Tsz-be is vettek fel tagókat. Pár nappal ezelőtt szavazták meg Sánta László és családja új- rafelvételét is. Sánta László két évig tagja volt az Űj Barázda Tsz-nek, s negyedmagával dolgo­zott. Az első évben, 1955-ben, csu­pán búzából 130 mázsát kaptak az egyéb sok minden mellett. A több mint 70 ezer forint jövede­lemből még abb; n az évben há­zat vásárolt. Négyőjük szorgalma búsás jövedelmet gyümölcsözött tavaly is, úgyhogy az azelőtt vá­A Szovjetunió segítségével szét­vertük az ellenforradalmat, de az elleníorradalmárok egy része még ma is közöttünk él és igyekszik a legfondorlatosabb módon a nép bizalmába férkőzni. Megjátsszék a „jó £iú”-t, hogy leplezzék az ok­tóberi események alatt elkövetett ténykedéseiket. Ezt a próbálkozást — sajnos — sokszor siker koro­názza. Különösen tapasztalható ez olyan esetben, ha az illető egyénnek védelmezője is akad, aki egyben valamely intézménynek üzemnek vezető beosztású szemé­lyisége Is. Ez volt tapasztalható Varga Bélánál a Vésztői Földmű­vesszövetkezet igazgatósági elnök- helyettesénél is, aki őrangyalként nyújtotta védelmező karjait Kis­marton Albert, volt vésztől peda­gógus, a helyi ellenforradalmi megmozdulás „álhatatos és bátor" vezetőjének. De VEGYÜK SORJÁBA A DOLGOT Kismarton Albert vésztői peda­gógus, az 1956-os októberi ellen- forradalomnak szellemi irányítója és vezetője volt. Ezen „nemes és nagynabecsiilt” ténykedéséért az ellenforradalom leverése után a vésztői dolgozók abban a „meg­tiszteltetésben” részesítették, hogy 1957. júliusában állásából fegyel- mileg elbocsájtották. Ezekután Kismarton Endrédén ütötte fel ta­nyáját, annál Is inkább, mivel fe­leségét idehelyezték nevelőnek. Kismarton — miivel sok méhcsa­ládja van —, néhányheti kömye- zettanulmányozás után beállított a földművesszövetkezet irodájába és azzal a kéréssel fordult Tanai Fe­renchez, a szövetkezet ügyvezető­jéhez, hogy vegyék fel őt is a mé­hészszakcsoportba. Kismarton ez alkalommal — talán azért, hogy nagyobb legyen a hatás — elsorol­ta minden „érdemét", amit csak eddigi ténykedése folytán szerzett. (Azt azonban kifelejtette, hogy ellenforradalmár.) Az ügyvezető­nek feltűnt ez a tolakodásszerű kérelmezés, s ezért azt mondta Kismartonnak, két hét múlva néz­zen be, akkor bővebb felvilágosí­tást tud adni. Ez idő alatt levél ment a Vésztői Földművesszövet­kezet igazgatóságához, melyben az Endrődi Földművesszövetkezet igazgatósága véleményt kért Kis­martonról. íme A VÁLASZ „Kismarton Albert a Vésztől Földművesszövetkezetnek 1954 óta te aki. később felügy előbizoUs&gi sárolt házat eladta és a család igé* nyének, megfelelőbb, nagyobb há­zat vásárolt. Hogy ennek ellené­re miért lépett ki mégis tavaly ősszel, azt 6 sem tudná pontosaid megmondani. Az ellenforradalmi események 6ok mindenkit megté­vesztettek. A tavasszal egyes tí­pusú tszcs-be vitte a nyolc hold földjét. Ennék megmunkálása mellett elvállalta az újtelepi gu­lya legeltetését Is családjával. De még így sem találta meg a számí­tását. Cséplésikor már gondolko­zott azon, hogy az ősszel visz- szamegy az Üj Barázda Tsz-be, ha felveszik. Sok mindent meg­próbált ő már az életben, de a tsz- ben találta meg legjobban a szá­mítását. Hozzá hasonlóan egyre többen győződnek meg, hogy csak­is ezen az úton érnek célhoz: a tartós jóléthez. tagja lett. A méhész-szaKcsoport- nak alakulása óta tagja, később el­nöke lett. Ügy a szövetkezetnél, mbit a méhészszakcsoportnál ak­tív szervező és termelő munkát fejtett ki. A méhészszakcsoport létszámát 20-ról 120 főre emelte, a tagok részére téli oktatást szerve­zett, amit állandóan 60—70 fő lá­togatott és azt teljesen díjmente­sen tartotta. A szövetkezet forgal­mának növelésében nagy segítsé­get nyújtott abban, hogy a méhé­szeti eszközök árusítását megszer­vezte és a mézszállítási szerződé­sek kötésével a felvásárlás forgal­mát állandóan növelte. Tanítói 'muhkaköréből „felmondás a válla­lat részéről” bejegyzéssel leváltot­ták. Ezzel szemben a helyi párt és tanács szerveink, a szövetke­zeti tagsága ,valamint méhészcso­porti elnöksége miatt kifogást nem emeltek.. Szövetkezetünknek jelen­leg is tagja, és a méhész-szakcso­portnak is. Felügyelőbizottsági tagsága és a méhészszakcsoportnál viselt elnö­ki megbízatásáról önként mondott le, amit a felügyelőbizottság és a- szakcsoport elköltözése miatt foga­dott el. Javaslom, hogy ha Kis­marton Albert a szövetkezetbe vagy a méhészszakcsoportba óhajt belépni, kérelmét teljesítsék. VARGA BÉLA lg. ein. h.” Az a szerencse azonban, hogy a szövetkezet vezetősége nem olyan hiszékeny, mintahogy azt Kismar­ton és Varga elgondolták. Éppen ezért NEM ELÉGEDTEK MEG VARGA „MEGHATÓ” JELENTÉSÉVEL, hanem véleményt kértek a vésztől pártszervezet és tanács vezetőitől is. És ime, csodák csodája, ez a vé­leményezés egyáltalán nem egye­zett a Vargáéval. Igaz, nem volt annyira körülírva a lényeg, de az a néhány gépelt szó többet mondott, mint a Varga féloldalas írása. Ol­vassuk csak: „Kismarton Albert, volt vésztől, jelen­leg endrődi lakos, Vésztő községben, mint tanító volt alkalmazásban. Állásából 1957. Júliusában fegyelmlleg bocsátották el és feleségét, aki szintén nevelő, Endrődre helyezték át. Kismarton Albert az 1956. októberi el­lenforradalomnak szellemi irányítója és vezetője volt.” Mit szól ehhez Varga Béla? Meg­felel-e ez a valóságnak? Mi bizto­sak vagyunk benne, hogy igen. És körültekintést mellőző ajánlatát nem vesszük figyelembe. Sz. K.. hírek, MOZAIKOK a szovjetunióból Félpercenkéflt egy kerékpár, hárompercenként egy moierkerékpár A minszki kerékpár- és motorkerékpár gyár dolgozói a nagy ünnepet megelőző munkaorség során kiváló eredménye­ket .értek el. A gyár futószalagjáról félpercenként egy kerék­pár és hárompercenként egy motorkerékpár kerül le. Az ország kereskedelmi hálózata már több mint 6600 terven felül készült kerékpárt kapott. A kísérleti műhely dolgozói az Októberi Forradalom 40. évfordulójára elkészítik az „M—101” motorkerékpár minta- példányait. A 250 köbcentiméteres motorkerékpár maximális sebessége 110 kilométer, 100 kilométerenként 3.3 liter üzem­anyagot fogyaszt. A sebesség a kormányon elhelyezett nyo­mógombok segítségével kapcsolható át. Az új motorkerékpár igen tetszetős külsejű. A háremsiázeiredik cseíjabinszki traktor A cseljabinszki traktorgyárban 1933 júniusában készítették el az első lánctalpas traktort. Azóta a gyárban ívről ívre több is korszerűbb gépet készítenek. Nemrégiben a traktorkészítők ün­nepélyesen átadták rendeltetésén ek a háromszázezredik traktort. © textilgépek Szíriának A kolomeai textilgépgyár dolgozói határidő előtt teljesítették a szíriai textilüzemek megrendeléseit. Elkészült egy csomózógép, több mint ötezer orsó és egyéb berendezés. m Tudományos könyvesére a Szovjetunió és sz KOK között A Szovjet Tudományos Akadémia könyvtára az NDK több mint 70 tudományos intézetével folytat rendszeres kiadványcserét. A Német Tudományos Akadémia és a berlini Állami Könyvtár meg­kapja az összes szovjet akadémiai kiadványt, köztük 64 folyóiratot, mintegy 350 sorozatkiadványt, s 600 monográfiát. Az NDK-ból az év első felében több mint háromezer könyv érkezett a Szovjet­unióba. © Anatole Fance művei kiadása a Szovjetunióban A moszkvai Állami Szépirodalmi Könyvkiadó nyolc kötetben adja ki Anatole France gyűjteményes művelt. Az új könyvsorozat a nagy francia Írónak csaknem valamennyi szépirodalmi művét tartalmazza. Eddig a szovjet olvasók alig ismerték Anatole Fran­cét, mint költőt. Most, az első kötetben lírai költeményeit jelente­tik meg. Az utolsó kötetben Anatole France kritikai munkáit köz­ük. Az első két kötet már idén napvilágot lát. — ' —■ ————— ■■ Varga Béla és a védenc ellenforradaEmár

Next

/
Thumbnails
Contents