Békés Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)
1957-10-29 / 253. szám
4 BBKES MEGYEI NÉPÚJSÁG 1951. október 89., kedd Az Októberi Szocialista Forradalom és a nép- fölét emelkedése Életszínvonal a forradalom előtt és után A Nagy Októberi Forradalom, amely a kapitalista rendszert megdöntötte, a nópjólét szakadatlan növekedése érdekében a legszélesebb lehetőségeket nyitotta meg az ország termelőerőinek fejlődése e- lőtt. A forradalom előtti Oroszország a jobbágyság sok maradványával terhes, gazdaságilag elmaradott országnak számított. A dolgozók életszínvonala rendkívül alacsony volt. A munkanap igen hosszúra nyúlt. A cári kormány a munkás- osztály harcának eredményeként kénytelen volt a munkanapot az iparban 11,5 órára korlátozni, a munkások egyes csoportjainak pedig még ennél aránylag jóval rö- videbb, 9—10,5 órás munkanapot is sikerült kiharcolniok. A prole- táriátus jelentős tömege számára azonban a tényleges munkanap jóval meghaladta a törvényben megszabott munkaidőt. Az oroszországi munkások forradalom előtti, rendkívül alacsony életszívonalát a következő adatok bizonyítják* 1908-ban megvizsgálták a pétervári textilmunkások táplálkozását: a vizsgálat szerint a textilmunkások többségének tápláléka a szükséges kalóriamennyiségnél 10—15, sőt 30 százalékkal kevesebbet tartalmazott A munkások az étkezésre szánt összeg 25—50 százalékán kenyeret vásároltak. Sok családban még arra sem jutott pénz, hogy kielégítő mennyiségű kenyeret vegyenek. A munkások tejet, húst és hasonló élelmiszereket elenyésző mennyiségben fogyasztottak. A megvizsgált családok felénél csupán ünnepnap került második fogás az asztalra. A munkások vajmi keveset fordítottak iparcikkek beszerzésére. Még nyomorúságosabb helyzetben tengődött a dolgozó parasztság, amelyet fojtogatott a földnélküliség és súlyosan nyomták az adók. A gyenge termésű esztendőkben az éhezők száma elérte a 30 milliót. A forradalom előtti időszakhoz viszonyítva a szovjet nép élete gyökeresen megváltozott. A szocialista termelés fejlődésének, a munkások, alkalmazottak & parasztok jövedelmének fejlődése a- lapján ma a falusi és városi lakosság egyaránt sokkal több alapvető élelmiszeri és iparcikket fogyaszt, mint a forradalom előtt. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a munkáscsaládok 1956Jban, 1940-hez képest, 88 százalékkal több húst és szalonnát,! G9 százalékkal több halat és hal- \ Irta: Sz. Partigul készítményt, több mint kétszer annyi tejet és tejterméket, 76 százalékkal több tojást, kétszer any- nyi cukrot fogyasztottak. Ugyanezen idő alatt a .kolhozparaszt családokban a hús- és szalonnafogyasztás 63 százalékkal, a hal- és halkészítményeké több, mint kétszeresére, a tej- és tejtermékeké 48 százalékkal, a tojásé több, mint kétszeresére, a cukor fogyasztása pedig 4,4-szeresére növekedett. Jellemző, hogy a lakosság bevásárlásaiban a nem élelmiszerek aránya rendszeresen emelkedik, így az 1940—1956-ig terjedő időszakban az állami és szövetkezeti kereskedelemben 2,3-szeresére e- melkedett a lakosságnak eladott áruk mennyiségé. A kolhozcsalá- dök egy főre számítva, 1956-ban 2,5-szer annyi szövetet vásároltak, mint 1940-ben. Óriási mértéltben emelkedik a kuRúrcikkek — rádióvevők, varrógépek, karórák, kerépkárok, motorkerékpárok, gépkocsik, stb. eladása. Keringő A közelmúltban oly sokat és jogosan bírált Békéscsabai Építők Művelődési Otthonában az utóbbi időben örvendetes javulás tapasztalható. Jellemző volt erre a művelődési otthonra, hogy a bálák rendszerint * verekedéssel, vagy botránnyal végződtek. Ez csak volt, a múlttá lett. A művelődési otthon vezetősége nagyobbrészt már eltávolította a botránykeltö- ket, s ezzel megváltozott a bálák jellege is. Legutóbb — szombaton — keringő versenyt rendeztek. A verseny első három helyezettje: Hav- ran Pál—Hégely Júlia, Lehóczki A Szovjetunióban tíz utóbbi években a párt és a kormány intézkedéseket tett a szocialista termelés fellendítésére és a népjólét növelésére. Ez intézkedések sikeres megvalósításának eredményeként rendkívül intenzíven növekszik a kiskereskedelmi áruforgalom. Míg 1954-ben 481,9 milliárd értékű iparcikkeket és élelmiszert adtak el a lakosságnak, addig ez az összeg 1955-ben 501,9 milliárd. 1956-ban pedig 547,2 milliárd rubelre emelkedett. 1957 első felében a lakosság 296 milliárd rubellel, azaz 16 százalékkal többet vásárolt, mint a múlt év ugyanezen időszakában. A szűzföldek megművelésében, a gabonatermelés fokozásában és a közös állattenyésztés fejlesztésében elért sikerek lehetővé tették a lakosság hússal, tejjel, vajjal és más élelmiszerekkel való jobb ellátását. Évről-évre növekszik a munkások és alkalmazottak reálbére és a kolhozparasztok jövedelme. verseny Mihály—Vecsernyés Mária és a Zen tat Mihály—Megyeri Gizella pár volt. A vasárnapi mulatságok alkalmával tombolát rendeznek — a fiatalok örömére. Nem kell külön tombola jegyet venni senkinek, mert a jegy árában már benne van a tombola-jegy ára is. így a szerencsés bálozók amellett, hogy jólérzik magukat még egy-egy értékes klipszet, éktűt, vagy éppen nyakkendőtűt nyernek. Reméljük, ez még csak a kezdet, s a jövőben egyre több ötletes játékkal teszik még színesebbé majd a bálákat. Százéves paraszttáncok istápolója egy szeghalmi asszony Az ötvenöt éves Nyilas Imréné, a szeghalmi Alkotmány Tszcs tagja lelkes istápolója a sárréti szegény paraszti kulturális hagyományoknak, különösképpen a népi táncnak. Nyilasné járási tanácstag, azonkívül hét éve társadalmi ellenőrként is tevékenykedik a köz érdekében falujában s amellett még a régi népi táncok terjesztésére is időt szorít. Lakókerületében az újtelepi ifjúságnak, vagy a vendéglők közönségének, lakodalmak, üzemi mulatságok résztvevőinek alkalomadtán bemutatja a százévesnél régibb, déd- nagyanyáink idejebelt paraszttáncokat, a vérbeli „rezgős csárdást” és a ,/bokázót“. Ezekre a már jórészt elfelejtett táncokra sok fiatalt megtanított. Szívesen feleleveníti a híres bagária táncot is, a- melyet ennek a nótának a dallamára járnak: Bagaria topánka, nem illik a’ minden kislány lábára... Csaknem harminc évvel ezelőtt a szeghalmi vásáron ezzel a tánccal győzött le egy híres táncos cigányt, aki a cipőjét is lerúgta a végén a lábáról, de az ő topánká- ja fennmaradt és tovább bírta szussszal is... Ha jó kedve van, még „fél lábon is” eljárja az ősi csárdásokat és messze környéken „a jó táncost Nyilasnénak" nevezik. Hlclyik fltm&eH látta? Október 85-i számunkban közöltük a szovjet filmhét képrejt- vényiink első képét. A rejt vény verseny 24 képből áll, melyek egy szovjet színészt, vagy színésznőt ábrázolnak. NYEREMÉNYEK: I. díj 100 darab mozijegy szelvény, II. iíj 80 darab mozijegy szelvény, III. díj 40 darab mozijegy szelvény, IV. díj 10x20 darab mozijegy szelvény, V. díj 50x10 darab mozijegy szelvény, Beküldési határidő: 1957. november 30. Cím: Népújság Szerkesztősége, Békéscsaba, József Attila u. 4 sz. Rejtvény-pályázat A Lottó-sorsolások novemberi „menetrendje“ A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság elkészítette a kővetkező havi Lottó-sorsolások ütemtervét. Novemberben öt sorsolást rendeznek, amelyből a- zonban csak az első lesz a fővárosban, a többit vidékre tűzték ki. November t-én két sorsolás lesz. A Rózsa Ferenc Ifjúsági Házban (XVIH., Városház utca 1—3 sz.) rendezik a 33. heti számhúzást és az októberi jutalomsorsolást. November 8-án Csong- rádon, november 15-én Cegléden perdül meg a lottó-gömb. November 22- én Debrecenben, november 29-én pedig Békéscsabán sorsolják a Lottót. 'f A Lottó Októberi jutalomsorsolás* november 1-én, pénteken a heti számhúzással együtt tartják. Ezen a sorsoláson ismét több mint 300 értékes tárgy talál gazdára. A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság, mint minden hónapban, úgy most Is újabb nyereményekkel lepi meg a játékosokat. Ezek között elsőnek szerepel a „Lottó zenekombinát“, amely jelenleg má- sutt nem is kapható, csak nyerni lehet. A főnyeremények természetesen változatlanul az öröklakások és a Wartburg személygépkocsi. (MTI) MAGYAROK A SZOVJET KÖZTÁRSASÁG VÉDELMÉBEN Irta: N. PRONYINA A szovjet múzeumok dicső ereklyeként őrzik azokat a dokumentumokat, amelyek a nemzetközi 'brigádok hősi harcát örökítik meg. A nemzetközi brigádok magyar, cseh, szlovák, kínai, román, jugoszláv, ’engyel és más nemzetiségű katonákból álltak. Többségük mint hadifogoly élt Oroszországban és az Októberi Forradalom győzelméért az orosz munkásokkal és parasztokkal vállvetve szálltak síkra. Az orosz proletariátus törekvéseinek és vágyainak megvalósításában saját céljaik elérésének Zálogát látták. Oroszországban a forradalom idején külföldi kommunista csoportok működtek, s ezek egyre több külföldit toboroztak a nemzetközi brigádokba. Munkájukat a hadifoglyok összorosz irodája, valamint a külföldi munkások szibériai bizottsága és más szervezetek is segítették. Olvassuk el, mit ír erről a Szovjet Hadsereg Központi Múzeumában elhelyezett „Krasznojarszkij Rafoocsij” című lap: „Moszkvában megalakult a különféle nemzetiségű kommunista csoportok szövetsége, amely élére állt az Oroszországban élő külföldiek forradalmi mozgalmának. Ezen belül különösen aktív tev- kenység folyik a magyar csoportban. A szövetség tagjai a nyugateurópai proletariátus legkiválóbb harcosai és vezetői.” Az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt magyar csoportja 1918 márc. 24-én Moszkvában alakult meg. Munkájában tevékenyen résztvett Kun Béla és Szamuelly Tibor is. A csoport hetenként kétszer kiadta a „Szocialnaja Revol- jucija” című újságot. E kiadvány célja az volt, hogy „terjessze a kommunista eszméket a volt magyar hadifoglyok és Magyarország proletárjai között." A lap első szerkesztője Szamuelly Tibor, az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság és a Magyar Kommunista Párt kiemelkedő vezetője volt. Ezen kívül ő szerkesztette a Moszkvában magyar nyelven megjelenő „Vörös Üjság”-ot is. A magyar kommunisták nagy szerepet játszottak a magyarokból álló nemzetközi csapatok megalakításában. íme egy távirat: „Megalakult a magyarokból és osztrákokból álló nemzetközi század. A század a frontra indult". 1918-ban, amikor a szovjet köztársaságot nagy veszély fenyegette, Moszkvában Winerman vezetésével, magyar forradalmi katonai egység alakult. Ez a csapat résztvett a moszkvai ellenforra* dalmi próbálkozások meghiúsításában, majd az asztrahányi harcokban. |?zek az ütközetek a magyar forradalmárok hősiességét hirdetik. 1918—1919-ben a legfontosabb front a keleti volt. Itt dőlt el a forradalom sorsa. E fontos helyre érkezett Winerman csapata is. Winerman hősi halált halt. Egysége azonban, amely hősi halált halt parancsnokának nevét vette fel, az I. nemzetközi ezredben folytatta harcát. Itt küzdöttek még a többi magyar egységek, Varga és Münnich elvtársak parancsnoksága alatt. Sók magyar harcolt a 2. nem« zetközi ezred soraiban is. A magyar proletárok hittek a* orosz forradalom igaz ügyében, Ezt bizonyítja az a kis katona- könyv is, amelyet szintén a Szovjet Hadsereg Központi Múzeumában helyeztek el. A könyv tulajdonosa: Zalka Máté. A „Mikor vonult be” rovatba Zalka Máté sajátkezűleg írta be: „1918“. Hova? „A nemzetközi légióba”. Beosztása: „Osztagparancsnok’1. A következő kérdés* így hangzott: „Szabadságai?” E rovatba a kiváló kommunista forradalmár író a következőket írta: „Még nem voltam szabadságon éj a világforradalom győzelméig nem is megyek“. Zalka Máté élete e szavak mély
