Békés Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-29 / 253. szám

1957. október 29.. kedd BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 llfra a miníaalapszabály úlfán a köíegyáni Kossuth Tsz Ha valaha látott, vagy hallott az ember széthúzást egy termelőszö­vetkezet uen, akkor a kötegyáni Kossuth Tsz ennek tipikus példája. A termelőszövetkezet „kollektívá­ja” jelenleg mást sem csinál: mint töpreng a „nemlétező problémá­kon”. De talán kezdjük élőről: A napokban meglátogattuk a sarkadi járás egynéhány tsz-ét, gépállomását — köztük a kötegyá­ni Kossuth Termelőszövetkezetet is. Röviddel odaérkezésünk után megtudtuk, hogy a közös gazdaság 434 kát. holdon gazdálkodik, köze­pes gazdasági adottságokkal és felszereléssel. 1951-ben alakult a gazdaság és a tagság megtalálta számítását. Harminc forint körül osztottak évente minden megkere­sett munkaegységre. A tsz szilárd alapját bizonyítja, hogy az ellen- forradalom zűrös napjaiban mind­össze tízen léptek ki a termelő- szövetkezetből. Az ellenforradalmi zűröket követően új vezetőséget választottak, melynek élére a régi elnök, Kelemen Mihály, állott. A fiatal elnök 1951 óta vezeti a Kossuth Tsz népét Választás után a vezetőség meg­kezdte munkáját, és szép eredmé­nyeket ért el az év első felében. A sok jót egyszeresük — rossz kö­vette — mondja Kelemen elvtárs. Két klikkre szakadt termelőszö­vetkezetünk. Az egyiket Janki Mi­hály vezeti, a másikat, hogy egy pár ember szavaival éljek, — ál­lítólag a „vezetőség". Szó, ami szó ; — így történt. Még annak idején mi is bedőltünk a termelőszövetkezet; tek mintaalapszabályainak módo­sításáról szóló demagógiának és bevezettük a „jónak hirdetett' óraibéres munkát. Kezdetben a tagság nagyobb része üdvözölte ezt az „újítást" — de voltak olyanok ás, akik elvetették. Azok ellenez­ték, akik javát akarták a termelő- szövetkezetnek. Mi, a vezetőséggel a többségre hallgattunk. Helytele­nül... A közelmúltban tartott ve­zetőségi ülésen megtörtént a cso­da: Janki Mihály, aki egyébként vezetőségi tag, követelte a meg- termet kukorica egy részének szét­osztását. Jól termett — mondta —, miért ne osszuk szét a tagoknak. A vezetőség természetesen nem he­lyeselte ezt a javaslatot. Hogy mi történt utána? A tagságnak nem magyarázta meg a „nemet“ — igyekezett több oldalról a ma­ga igazát bizonygatni és megútál- tatni a tagokkal a vezetőséget kínt a területen. Ez a széthúzás „meg is hozta gyümölcsét”. Kétfelé sza­kadt a kollektíva. Amikor megkap­tuk rendeletileg, hogy a termelő- szövetkezeteknek továbbra is a mintaalapszabály szerint kell gaz­dálkodtok, szakítottunk az órabé­re* munkaegység számolással — de sajnos, már késő volt, mert ok­tóbert írtunk. Sok jövedelemtől „szabadított” meg bennünket ez a munkaelszámolásd módszer. Saját bőrünkön éreztük átkát. Azóta ál­landóan civakodunk. A vezetőség le akar mondám. Én is elhatároz­tam, hogy tovább nem vagyok hajlandó a termelőszövetkezetet vezetni, — így vélekedett sokat- mondóan beszédében a tsz elnöke. No, nézzük meg, mi az igazság! Több termelőszövetkezeti taggal beszélgettünk. Úgy látszik a mun­kakedv, a termelőszövetkezet pár­tolása nem hiányzik. Akarnak e- zek az emberek dolgozni, mégpe­dig közösen a vezetőséggel. Hót akkor mi a probléma? — tehetjük fel a kérdést. Igazságot kell ten- 'fii, 'Iségíteni 'kell őket a vezetőség­ben, — ez erre a felelet. Az új ve- zéiőfeg helyesen cselekedett, ami­kor feltárta a tagság előtt a min- taalap&zatoályellenes munkát. A fejlődés érdekében tették azt, a- mikor bírálták Janki Mihályt, a- kinek a tehene egy néhány tagé­val, tönkretette 6 kát. holdon a magtermelésre meghagyott „bo­dorkát". Helyesen cselekedett a közgyűlés, amikor ellenezte az egy kát. holdnál nagyobb háztáji terü­let kiosztásét. Nem helyes azon­ban, hogy a közgyűlés határozatát, esetleges vitáit — amelyek a ha­ladást szolgálják —, hamarabb «••••••••••••••••••••••••••••••A« Kereskedelmi dolgozóink utánpótlása A felszabadulás utáni években pártunk kezdeményezésére dolgozó parasztjaink létrehozták saját kereskedelmi szerveiket zemegysége ne lenne. Összesen a megyé­ben a íóldrmí vessző vet keze ti mozgalmon belöl 1183 boltunk működik: benne egv tudják meg a kívülállók „sokszor rossz hiszemű” emberek, akik ö- rülnek az esetleges széthúzásnak — mint a termelőszövetkezet tag­jai. Igaza van abban Janki Mihály­nak, hogy az elnök tartózkodjon többet a tagok között kint a szántóföldön — de hibázik aktkor, amikor ezt mondja kurtán: „Ne élősködj a nyakunkon”. A termelőszövetkezet becsületes tag­jai elítélik az ilyen felelőtlen ki­jelentéseket, mert az ilyen kije­lentésekből származik a széthúzás. Az sem igaz, hogy nincs meg a le­hetőség a jó munkakedvre a Kos­suthban, — csak tisztázni kell a véleményeket. A hatvan egyné­hány becsületes tagra támaszkod­nia kell a vezetőségnek. A szószá­tyárokat, az ellenkezőket, a szét­húzást elősegítőket, akik a rendet, ,a fegyelmet bontani akarják, le kell leplezni. Káros, sőt helytelen a sarkadi járási tanács mezőgazdasági osz­tályán dolgozó elvtáirsaktól, és a járási pártbizottság termelőszövet­kezetekkel foglalkozó munkatár­saitól is, hogy idáig engedték fa­julni e különben nem rossz terme­lőszövetkezet belső életét. Nem se­gítették kellőikéiben a tagokat ab­ban, hogy ne húzzék-halasszák októberig a mintaalapszatoály helytelen használatát, hanem sza­kítottak volna vele még február­ban. Javasoljuk, hogy többet fog­lalkozzanak a járásban működő szövetkezetek életével, belső problémáival, — mert erre hivatot­tak. Ma ez a feladat, — és holnap mindinkább ez lesz. Igazságra van szükség, — és harcolni az igaz­ságtalanság ellen. A Kossuth Tsz népe jó munkáját, életrevalóságét bizonyítja az is, hogy gabonaelő­legként ebben az évben már négy kilogramm búzát, három kilo­gramm takarmánygabonát osztot­tak — de jócskán maradt a közöse ben is. A termelőszövetkezet tagjai a zárszámadásnál 40 forintot vár­nak minden munkaegységre, meg is lesz. Az új vezetőség? Igen, erélyesebben ki kell állni az igaza mellett. A bizalom megvan a termelőszö­vetkezet tagjaiban és hisszük, hogy a belső élet tisztázásával, a széthúzás megszüntetésével: egész­séges fejlődést ér el a Kossuth Tsz népe. Szín Béla MAI KOMMENTÁRUNK A fecsegő véaasszony, meg a politikai antitelentum Ezt a jelzőt nem mi talál­tuk ki, hanem ők, maguk, egyik a másikra: Király Bé­la, a disszidens (politikus) Kéthly Annát nevezte így, míg Kéthly, politikai antita- lentumnak „becézte” Ki­rályt. Ne gondolja kedves olva­sónk, hogy ez egy vidám, jól sikerült disszidens-bálon hangzott el, plafontverő jó­kedvben. Nem, hanem ez a nyugati lapokban, a disszi- densek lapjában látott nap­világot. Az történt ugyanis, hogy amikor az új disszidens „csillagok” megjelentek Nyugaton, a régiek, Nagy Ferenc, Pfeifer Zoltán, meg a többiek féltékenykedni kezdtek, — és jogosan. A hírnév, a dédelgetés ugyanis gyorsan az „ifjú sztárok” kö­ré fonódott. Pfeifer, a régi emigráció nevében el is sirta magát az Amerikai Magyar Népszavá­ban: „Strausbourgban, már kimondottan ellenséges han­gulat bontakozott ki a régi emigráció ellen... A tanács kozások során Varga Béla angol kémnek titulálta Ki­rály Bélát, Király hívei pe­dig nem kívánatos személy­nek nyilvánították Nagy Fe­rencet.” A dollár, no meg a nép­szerűség később összeugrasz- totta az újakat is. Király és Kéthly, általunk is elfogad­ható jelzőkkel illették egy­mást, míg egy harmadik új személy, Kővágó József pénzügyi ellenőrzését köve­telik. Itt meg az történt, hogy Kővágó előadásokat tart Amerikában, amit pénz- gyűitéssel köt össze. Eme­zekbe így aztán a dollárvágj' ütött beléjük. És, valamennyi „főnökkel” szemben még nagyobb a kis- emigránsok haragja. A nem­rég tartott csikágói disszi­dens kongresszusról a részt­vevők táviratot adtak fel Kéthlynek, külön kiemelve, hogy: nem kérnek belőle. íme, így élnek ők... Zsadányban nem érnek rá vetőmagot cserélni a földművesszövetkezeteket. Különböző ál­lami és kiskereskedelmi üzletek és boltok mellett földművesszövetkezeti mozgal­munk Is nagy léptekkel kezdett haladni a szocialista kereskedelem felé. Minél job­ban szélesedett ez a mozgalom, annál in­kább szorult ki a kereskedelmi életből a magánkereskedelem — és ezzel egyidejű­leg a spekuláció. A Hangya és egyéb szövetkezetek hel- lyébe ténylegesen a parasztság, a dolgo­zók érdekelt képviselő, igényeinek teljes mértékű kielégítését szolgáló fmsz-ek lép tek. A földművesszftvetkezeti mozgalom helyességét, előnyét bizonyítja, a dolgo­zók aktív tevékenysége ezekben a szövet­kezetekben. Bizonyítja továbbá, hogy most a SZÖVOSZ felhívására megyénk egész területén komoly mértékben meg­indultak újabb részjegyzések. Ma már nincsen megyénknek egyetlen «.eldugott” helye sem, ahol az fmsz-eknek boltja, felvásárló telepe, vagy egyéb ii­részt régi szakemberekkel, részben szövet­kezeti mozgalmunk által kinevelt keres­kedőkkel. A mozgalmunk rohamos fejlő­dése és az ott dolgozó káderek képzése az elmúlt évek során nem volt arányban. Úgyszólván kereskedelmi tanulóink igen csekély számmal voltak szerződtetve. Például 1953-tól 1956-ig megyénk terüle­tén összesen 180 tanulót szerződtettünk, ami kevés. Az utánpótlás elhanyagolása szakkáderek nevelése terén arra késztet­te a földmú'vesszövetkezetl mozgalmat, hogy beállítson képzetlen, illetve kevés, bé képzett kádereket, aminek következmé­nye sok esetben leltárhiány, majd bíró­sági eljárás lett. Okulva a fenti hibákból földmíívesszö- vetkezeteink igyekeznek megszerettetni ezt a szakmát, és ebben az évben már me­gyénk területén annyi tanulót szerződtet­tek, — akik különböő iskolán tanulnak —, mint az előző négy évben összesen. Je­lenleg 182 tanulónk van szerződtetve. A minőségi vetőmag kiosztása általában gyorsan és zavartalanul történt eddig megyeszerte, csak­nem mindenütt. A vetőmagcserét lebonyolító gazdasági szervek ve­zetői tisztában vannak az akció jelentőségével, s ezért gyorsan bo­nyolítják le a cserét. Azaz, hogy megálljunk. Itt is akadtak kivé­telek. Zsadónyha is megérkezett az igényelt vetőmag. A felsőbb szervek gondoskodtak arról is, hogy azok a gazdák, akik nem tudnak cserélni, kölcsön kapják meg a szükséges vetőmagot. Erre a célra 150 mázsát utaltak ki. Szóval minden rendbe volna, csak az a baj, hogy a helyi föld­művesszövetkezet október 31-re halasztotta a vetőmagcsere meg­kezdését. Otkóber 31-re, ami­korra már nagyon is indokolt lenne, hogy az egész megyében, Zsadány határában is, földbe ke­rüljön a búza. De hát miért ha­lasztotta el a földművesszövetke­zet a vetőmagcserét? Válasza így szól: azért, mert nem értünk rá! A raktáros és a raktári dolgozók el vannak foglalva a csóplés óta felvásárolt gabona elszállításával. Micsoda rövidlátás csak azzal tö­rődni, ami már megvan és figyel­men kívül hagyni azt, amire jö­vőre van szükség. Ezrével érkeznek a vadlibák a biharugrai halastavak környékére Békés megyében a román határ menti Biharugra és Zsadány köz­ségek hatráában a halastavak és csatornák környékére ezrével ér­keznek a vadlibák. A helyi vadá­szoknak kellemes szórakozást és gazdag zsákmányt ígér a vonuló vadlibacsoport lövése. Forradalmi műszakot tartottak október 27-én a Mezőhegyesi Törzsállattenyésztő Gazdaság gép­műhelyének dolgozói, a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója tiszteletére. A forra­dalmi műszakban a gépműhely valamennyi dolgozója résztvett, s a folyamatos munkákat végezték. Gyomán is adnak műsort a bé­késcsabai Zeneiskola növendékei a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 40. évfordulója tisztele­tére. A diákok magyar, szovjet és más ének-, zene- és kórus szá­mokkal lépnek a gyomai zene­kedvelők elé. • A budapesti fúvós ötös novem­ber 15-én délután és este a bé­késcsabai Jókai Színházban hang­versenyt ad. Műsorukban klasz- szikus és modern műveket mutat­nak be. Délután ifjúsági hangver­seny lesz. * Hulladékért, öntött, törött ócs­kavasért, egyéb fémért, rongyért, papírért MÉH sorsjegyet novem­ber 30-ig lehet vásárolni. A vásá­rolt sorsjegyeket december 21-én Budapesten húzzák. • Néhány napon belül leszállítják a Mezőhegyesi Állami Gazdaság ez évi cukorrépatermését a cu­korgyárnak. Az állami gazdaság csatókamarási üzemében holdan­ként 240 mázsa cukorrépa ter­mett. Mezőhegyes össz területén (az állami gazdaságban) 800 hold­ról mintegy 170 mázsa átlagter­mésre számítanak. • Megyei küldött gyűlést tartanak november 30-án Békéscsabán a MÉSZÖV rendezésében. A kül­dött gyűlés célja, hogy az imsz megyei szerveinek igazgatási és felügyelői bizottságát kiegészítse, ezenkívül harminc küldöttet vá­lasztanak, akik a későbbi idő­pontban megyénkből Budapestre utaznak az országos küldött gyű­lésre. * Az Októberi Szocialista Forra­dalom 40. évfordulója emlékűn* népségéit a békéscsabai BARNE- VÄL dolgozói november 2-án este 7 órakor rendezik meg a vállalat kultúrtermében. Az ünnepség ke­retében a KISZ vállalati szerve­zete műsort ad. Az Üjirázi Arany Kalász Tsz 13 darab vemhes üszőt és tehenet vá­sárolt megyénkből továbbtenyész- tésre az állami csereakció kereté­ben. Az állatok vásárlását a Te­nyészállatforgalmi Vállalat bonyo­lította le; » A Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentősége címmel november 2-án este Füzesgyarma­ton, a községi művelődési otthon­ban előadást tartanak.

Next

/
Thumbnails
Contents