Békés Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-26 / 251. szám

Bf.KÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 1951. október 26., szombat MROL ÍRTAK OLVASÓINK A NAPOKBAN? j Emlékeim a sötét napokról mese ij»ng­^^^Kerül 1956. október 29-en, meg aznap este, amikor az ellenforradalmi bizottmány megalakult községünk­ben, „hivatalosan" közölték ve­lem: csak „további intézkedésig” maradhatok nevelő. Tudtam, hogy ez a „további intézkedés” nemso- ikáig várat magára, hiszen az „új hatalom" birtokosai, volt hort­hysta katonatisztek, kulákok, ku- pecek és csatlósaik lettek. Másnap reggel — 30-án —, mint ahogy ez falun lenni szokott min­denki tudott az ellenforradalom ezen intézkedéséről, még tanulóim is. És ez fájt legjobban nekem. Éreztem, hogy a közelgő elválás gondolata megsebzi a gyermekszí­veket, hiszen évek során hozzám­nőttek, apró problémáikkal hoz­zám jöttek, együtt voltam velük az iskolában, a szakköri foglalko­zásokon, hazafelé menet az utcán, vidám számcsatákon a határban s az úttörő tábortüzek fényénél. Ezen a szomorú reggelen az ötö­dikben volt az első órám. Nyomott hangulat fogadott, amint beléptem az osztályba. Naplóbeírás után végignéztem a padokban ülő gyer­mekeim sorain, s mosolyogni pró­báltam, hogy feloldjam a nyomott Hangulatot. Sajnos nem nagyon si- Került. Alig ért véget az óra, röp­ködtek felém a kérdések:' „Igaz, hogy .Pista bácsi nem fog tanítani bennünket? És miért nem?” S a miért nyomóban egy-egy könny­csepp csillant meg a gyerekek sze­mében: drága, feledhetetlen gyöngyszemek a sötét napokban. A „további intézkedés" napja november 18-án érkezet el. A ne­velőket értekezletre hívta az el­lenforradalom által kinevezett „új Igazgató”. A leváltott kommunista t »azoatóval együtt megéreztük, hogy ezen az értekezleten valami rendkívüli történik. Néhány perc­cel az értekezlet kezdete előtt szinte egyszerre indultunk el az ötödik osztály tanterme felé. Be­csuktuk magunk mögött az ajtót, s megbeszéltük, sőt megfogadtuk, hogy bármi történjék, mi hűek maradunk kommunista voltunkhoz és semmi olyan javaslatot nem tá­mogatunk, semmi olyan utasítás teljesítését nem vállaljuk, ami el­lentétes a munkás-paraszt kor­mány intézkedéseivel. „Nem len*' nénk igazi kommunisták, igazi ne* velők, nem szeretnénk igazán ta­nulóifjúságunkat és az ő jövőjük ellen vétenénk, ha nem így csele­kednénk” — fogadtuk meg mielőtt az értekezletre bementünk. Az értekezleten az elnök és a „szónokok" uszító beszédeket mondtak a Szovjetunió és a mun­kás-paraszt kormány ellen, sztrájkra buzdították a nevelőket s fellépésükkel a félelem légkörét megteremtve személyenkénti „színvallásra” kényszerítették a jelenlévőket. Az értekezleten a hangoskodók saját szájuk íze sze­rint mindent elfogadtattak a meg­félemlített nevelőkkel. Kettőnket pedig, mint „hajthatatlan, konok Sztálinistákat" eltávolítottak a nevelők soraiból. Tilos volt ezentúl az iskola kör­nyékén tartózkodnunk, a tanulók­kal bárhol is beszélhetnünk. Ettől kezdve volt tanítványaink egy ré­sze csak titokban látogathatott meg bennünket lakásainkon. Soha nem felejtem: annyi kedves üdvöz- '180SÍ, ".iíátörító'' üzenetet nem kaptam a gyerekektől, ifjú tanu­lóinktól, mint azokban a nehéz napokban. S ez nagyon, nagyon jólesett. 1957. május utolsó hetében, egy szép napsütéses délutánon 18 isko­lásfiú gyülekezett az iskola épülete előtt már egy órával a megbeszélt időpont előtt. Rám várakoztak. Az volt a kívánságuk, hogy alakít­suk meg újból az úttörőcsapatot. Legyenek újra összejövetelek, ki­rándulások, számcsaták, vidám- műsorral egybekötött tábortüzek, legyen újra vidám úttörőélet. S hozzátették: ellenforradalom soha- soha többé ne legyen! Gyenge István nevelő. Pusztaföldvár. BÉKÉS MEGYEI JÓKAI SZÍNHÁZ Okt. 26-án este fél 8 órakor: cigánybáró Petőfi bérlet 1 sz, Orvosi ügyeletes szolgálat Békés­csabán 1957. október 26-án déli 12 órá­tól 28-án reggel 8 óriág dr. Lo- pusnyi Pál, Bartók Béla u. 29; az V. kerületben dr. Szikszai István, Kolozsvári u. 24. sz. a. tart ügye­letes szolgálatot. Az orvosi ügye letes szolgálat kizárólag életve­szély, elsősegély, vagy orvosi be­avatkozás esetén vehető igénybe. Földmiívesszövetkezeti könyvterjesztés egy éve Október 1-én volt egy éve, hogy a megyénkben a járási székhelye­ken lévő könyvesboltok a földmű­vesszövetkezeti járási központok kezelésébe kerültek. Célunk az volt ezzel, hogy a fa­lusi könyvterjesztést a könyves­bolt bizományosain keresztül előbbre vigyük. Ez hatalmas fel­adatot rótt az fmsz-i hálózatra, el­sősorban a földművesszövetkezeti járási központok dolgozóira. Hogy ezen nehézségeket leküzdöttük, bi­zonyítja az, hogy megyénkben már 135 könyvbizományos dolgo­zik. Könyvbizományost állítottunk be minden szövetkezetnél, de meg­találhatók a bizományosok a na­gyobb üzemeknél, iskoláknál és több államf gazdaság és gépállo­más területén. A bizományosokon keresztül forgalomba hozott „Kin­cses Könyv”-eket, olcsó könyvtár könyveit, szakácskönyveket, kü­lönböző mezőgazdasági szakköny­veket, szépirodalmi és mesésköny­veket a vidéki dolgozó parasztság örömmel és szívesen vásárolja meg. Hogy a falusi könyvterjesztés­nek az FJK könyvesboltokon ke­resztül folyó munkája eddig is eredményeket hozott, bizonyítja az, hogy ebben az évben 30—40 százalékkal több könyvet hoztunk forgalomba, mint az elmúlt évben. Most, amikor a könyvkiadás és a könyvesboltok ellátása feljavult, továbbra is azon leszünk, hogy a vidéki könyv-bizományosok számá­nak növelésével, a kiadásra ke­rülő könyveket a lehető leggyor­sabban eljuttassuk minden egye6 vidéki dolgozó kezeihez. Hudák Lajos, a MÉSZÖV könyvelőadója, MOZIK MŰSORA SZABADSÁG MOZI, BÉKÉSCSABA Okt. 24—30: Örök visszatérés. Kezdés: h.: 6, 8, v.: 4. 6. 8 órakor. . BRIGÁD MOZI, BÉKÉSCSABA Okt. 24—20: A szív újra dobog. Kezdés: h.: fél 6, fél 0, v,: fél 4, fél 0, fél 8 órakor. TERV MOZI, BÉKÉSCSABA Okt. 24—21: Scuderi kisasszony. Kezdés: h.: 6, 8, v.: 4, 6, 8 órakor, ERKEL MOZI, GYULA Okt. 2$—30: Ganga. Kezdés: h.: 8, 8, v.: 4, 8, 8 órakor* PETŐFI MOZI, GYULA Okt. 24—29: Gerolstein! kaland. Kezdés: h.: fél 6, fél 8, V.: fél 4 fél 6 és fél 8 órakor. PARTIZÁN MOZI, OROSHÁZA Okt. 24—38: Áruló jel. Kezdés: h.: fél 6, fél 8, v.: fél 4, fél 6, és fél 8 órakor. BÉKE MOZI, OROSHÁZA Okt. 24—29: Láz. Kezdés: h.: 5, 7, v.: 3. 5, 7 órakor. BÁSTYA MOZI, BÉKÉS Okt. 24—28: Az én lányom. Kezdés: h.: 6, 8, v.: 4, 6, 8 órakor. TÁNCSICS MOZI, SZARVAS Okt. 24—27: Két óceán titka. Kezdés: h.: 6. 8, v.: 4, 8, a órakor, SZABADSÁG MOZI, GYOMA Okt. 28—28: Visszaélés. Kezdés: h.: 8, v.: 4, 6 és 8 órakor. VÖRÖS OKTÓBER MOZI, MEZOKOVACSHAZA Okt. 28—28: Kölni kapitány. Kezdés: h.: 7. V.: 3, 5, 7 órakor. 1 -Uv« i. n i m SARKAD Okt. 26—28: Kapitány és hőse. Kezdés: h.: 8, v.: 4, 6 és 8 órakor. A ári Oroszországban nemcsak a termelőeszközökre, a g> arakra és a földekre tették rá a kezüket a tőkések és a földesurak, hanem hatalmukba kerítették a kultú­rát is. A kultúra kincsestárát csak az Októberi Forra- ^Malom nyitotta meg a szovjet nép előtt. S a nép, amely­nek háromnegyed része a forradalom előtt írástudatlan volt, — virágzó tudományt és művészetet alkotott. Tegyünk egy kis sétát a szovjet országban, kövessük nyomon a kultúra virágzását. Első utunk a könyvtárakba vezetett. Először látogassunk el a moszkvai állami V. I. Lenin Könyvtárba, amely a világ egyik legnagyobb könyvtá­ra. Tavaly például 144 000 látogató fordult meg a könyvtár termeiben és mintegy 10 millió könyvet ad­tak ki. A könyvtárban — amely 20 millió példányt tar­talmaz — a világ 160 nyelvén találhatunk könyveket: Ugyanilyen nagy fejlődésről tanúskodnak sétánk to­vábbi állomásai, a leningrádi „Sztaltikov Scsedrin” köz­könyvtár, amelynek könyvállománya a szovjet hatalom 40 éve alatt megnégyszereződött, vagy a kievi Állami Könyvtár, a moszkvai Egyetemi Könyvtár és a Köz­ponti Politechnikai Könyvtár is, amely 50 000 ritka, 'vagy egyedi példánnyal büszkélkedhet. Utunk során megállapíthatjuk, hogy nemcsak a váro­sokban, hanem a falvakban is megszaporodtak a könyvtárak. Míg a forradalom előtt mindössze 11000 falusi közkönyvtár (4 miliő könyvvel) működött, addig ma már 119 000 (300 millió példánnyal.) A szovjet könyvtárak irodalmi propagandamunkát is végeznek. Az elmúlt évben 27 000 irodalmi estet és ol­vasó-konferenciát rendeztek. Meglátogattuk a múzeumokat is „Kulturális” sétánk közben nem feledkezhetünk meg a világhírű szovjet múzeumokról, amelyek méltó helyet foglalnak el az emberiség művészi értékei között. Az Az Ermitázs, a leningrádi Orosz Múzeum, a moszkvai Tretyakov-galéria, — mind-mind a szovjet kultúra büszkeségei. Az Ermitázs csak az Októberi Forradalom után vált a nép közkincsévé, mert 1764-ben — amikor megalakult —, csupán az udvart szolgálta. A híres Téli Palota épületét bocsátották a könyvtár rendelkezé­sére. Nagyon kevés Moszkvába látogató szalasztja el a Tretyakov képtár megtekintését. Ez az orosz művészet legnagyobb nemzeti múzema. Ma már mintegy 40 000 festmény, grafika és szobor gyönyörködteti a napi több mint 4000 látogatót. Á negyven éves szovjet kultúra Ha csupán e két nagy múzeum fejlődéséről ítélünk, akkor is hű képet kapunk a szovjet múzeumok 40 éves fejlődéséről. S még jobban érzékltetei ezt egy adat: minden 5, jelenleg működő múzeum közül négyet a szovjet hatalom éveiben építettek. Nagy érdeklődésnek örvend — látogassunk mi is oda — az 1918-ban alapított moszkvai Munkavédelmi Múzeum. A látogatók között idős munkásokat is talá­lunk, saját tapasztalataikkal is igazolják a kiállítás hi­telességét. Az egyes termekben bemutatják, hogyan fejlődött a munkavédelem és az ennek megfelelő tech­nika a szovjet hatalom éveiben. Az idős munkások pedig elmondják, hogy a cári Oroszországban senki sem törődött a munkások egészségével. Néhány szó a színházakról A szovjet ember kulturális életéhez szorosan hozzá­tartoznak a színházak. Nem véletlen tehát, hogy a forradalom előtti időkhöz képest a színházak száma csaknem 2.5-szeresére emelkedett. A színházak évente millióknak nyújtanak színvonalas szórakozást, városok­ban és falvakban egyaránt. A forradalom előtt a különböző nemzetiségek —tad- zsikok, turkmének, kirgizek, baskirok, csuvasok — nem is álmodtak arról, hogy valaha saját színházuk lesz. Ma már azonban minden köztársaságban, terüle­ten és határvidéken több színház működik, amelyek­ben a nép anyanyelvén tartanak előadásokat. A szín­házak a Szovjetunió népeinek mintegy 40 nyelvén ját­szanak. A szovjet színművészet büszkesége a moszkvai Nagy Színház. Művészeti kollektívája az orosz színpadi- és zaneművészeti haladó, realista hagyományainak to­vábbfejlesztésében szerzett nagy érdemeket. A Nagy Színház kiemelkedő sikerei szoros kapcsolatban állnak a színpad oly nagyszerű művészeinek tevékenységével, mint Saljapin, Szobinov és Nyezsdanov alakításai. A balettkar hírnevét Szemjonova, Ulanova, Lepasinszk.i- ja, Pliszeckaja és más művészek öregbítették. A szovjet színházművészet fejlesztésében nagy sze­repet játszik a moszkvai Művész- és Kis Színház, a le­nin^rádi Kirov és Puskin Színház. Kiváló színészgár­dák alakultak Novoszibirszkben, Szverdlovszkban, Ki- evben és más városokban. Tanul az egész ország Sétánk végén beszélgessünk egy kicsit a 40 éves szovjet kultúra egyik legszembetűnőbb eredményéről, a közoktatás fejlődéséről. Kezdjük a „legkisebbekkel”. 1916-ban Oroszország­ban mindössze 285 olyan intézmény volt, amelyben a még nem iskolaköteles gyermekeket nevelték. Ezeidoe 7400 gyermek járt. Jelenleg a Szovjetunióban több mint 22 000 bölcsőde működik, amelyekben mintegy 1 millió gyermekkel foglalkoznak. A hatodik ötéves terv­ben a városi bocsődék férőhelyét 46.2, a falusiakét pe­dig 31.7 százalékkal növelik. Az 1914—15-ös tanévben Oroszországban 123 700 is­kolába 9656 ezer tanuló járt. Az 1955—56-os tanévben 213 000 iskola működött. A forradalom előtt, olyan is­kolafajták, mint a munkásfiatalok iskolája, a dolgozók iskolája — teljesen ismeretlenek voltak. 1957-ben 78.9 milliárd rubelt fordítanak a közoktatás céljaira, vagyis 5.8 milliárddal többet, mint tavaly. Tavaly új tanintézeti formát — iskolai internétuso­kat vezettek be. 1956 szeptember 1-én 56 000 diák 300 iskolai internátusbán kezdte meg tanulmányait. Idén a tanulók száma 165 000-re emelkedik, 1960-ra pedig mintegy 1 millióra. A munkás- és parasztfiatalok iskolájában a hallga­tók hetenként 3—4-szer, munka után sajátítják el az általános- és középiskola anyagát. 1956-ban a fenti is­kolafajtákban 1 853 000 fiatal tanult. A forradalom előtt Oroszországban 105 főiskola mű­ködött. Ez a szám a szovjet hatalom évei alatt 765-re emelkedett. Tavaly a szovjet főiskolákon, a levelezőket is beleértve, 2 millió hallgató tanult. A Szovjetunióban több mint 22 önálló levelező főis­kola és mintegy 630 levelező tagozat működik. A leve­lező főiskolákon és tagozatokon 640 000-en tanulnak: A szakmunkásképzés legfőképpen a munkaerőtarta­lékok iskoláiban folyik. Jelenleg 3152 ilyen tanintézet működik, működik, amelyek évente 750 000 magasszak­képzettségű szakembert képeznek ki. A középfokú szakmai képzettséget nyújtó tanintéze­tekben tavaly mintegy 2 millió hallgató tanult. Jelen­leg mintegy 4000 ilyen technikum működik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents