Békés Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-23 / 248. szám

MW. BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 5 SS., szerda A Földművelésügyi Minisztérium figyelmébe Megyénk mezőgazdasági nagy­üzemei ma már nagyobb gondot fordítanak meglévő szántóföld­jeik, útjaik fásítására. Mi sem bizonyítja ezt jobban annál, hogy az elmúlt évben több mil­lió facsemetét — husángot ül­tettek el. Csak az 1956—51-es gazdasági évet véve alapul, megállapítha­tó, hogy 523 hektárra tehető te­rületet fásítanak be még a tél beálltáig. A termelőszövetkeze­tek sem maradnak el e hasznos munkából. A békéscsabai tsz-ek facsemete és husáng igénye 400 ezer darab. A nagyszénás! Le­nin Tsz 40 ezer darab fiatal fa­csemetét kíván még ez évben földbehelyeroi. Az állami gazdaságoknál a- zonban hibák tapasztalhatók. Ha bár az igyekezet megvan, — de „nincs rá keret" szó ellapft k minden egészséges próbálkozást. " A hitel kérdése forog kockán több állami gazdaságnál is. Pél­dául a halasi gazdaságnak 80 ezer darab facsemetére és hu­sángra lenne szüksége, de pénz hiányában nem megy e dolog megoldása. Az egyéni termelőknél is mu­tatkoznak hibák, a fásítással. Megyei viszonylatban mindössze csak hat hektár az a terület, a- mit a dolgozó parasztok még ez évben be akarnak facsemetével ültetni. s Ezen sürgősen kellene segíte- f ni a szakminisztériumnak. A gyulai erdőgazdaságban a szük­ségletnél jóval több csemete- husáng áll a termelők rendelke­zésére, — csak igényelni kelle­ne. No, meg pénz a gazdaságok­nak fásításra. — Szín — MIRŐL ÍRTAK OLVASÓINK A LAPOKBAN? J VARGA LAJOS Békéscsabáról, mint a KPDSZ le­velezője arról ír, hogy 1949-ben még az MNDSZ védnöksége alatt jött létre a Napsugár bábegyüttes. Mint írja — igazán lelkes kis kul­túr gárda, s munkájukról, terveik­ről mégis oly’ kevesen tudnak, csupán a gyermekek tapsa, boldog kacagása az egyetlen elismerés számunkra. Több megbecsülést, több támo­gatást érdemelne a néhány peda­gógus és fiatal — írja Varga La­jos. Már az MNDSZ is magára hagyta a bábszínház fáradságot nem ismerő kis kollektívát. De a gazdátlanság, az otthontalanság ellenére sem zilálódott szét a gyer­mekeknek annyi örömet jelentő kis „színtársulat’. Gellert Erzsébet, mint pedagógus, a bábszínház ve­zetője nem hátrált meg, mint ho­gyan a többiek sem. A múlt évben a KPDSZ vette át a kis csoportot. Azóta kibővült fel­szerelésük és szép otthonra is ta­láltak a Balassi Kultúrotthonban. Október 6-án a bemutatkozó elő­adáson kedves perceket szereztek a gyerekeknek. Most új műsorra készülnek — írja Varga elvtárs — és legközelebb október 27-én, va­sárnap délután 3 órakor rendeznek előadást. A Piroska és a farkas és a Hamupipőke bábelőadáson kívül felnőttek részére bábszatíra elő­adást is terveznek. EGY CSARDAS'zALLASI SZÜLŐ levelével olvastuk: „Az egyik este hazafelé mentem. Már sötét volt. amikor egy motorkerékpáros férfi megszólított és Porlokék lakása után érdeklődött. Csak másnap tudtam meg, hogy az új tanítónk volt, aki az esti órákban szülői lá­togatásra Indult. Jólesett ezt halla­nom. Azt, hogy meglátogatják gyermekeinket és a szülőket ott­honaikban is. Mi szülők örülünk ennek, s bízunk abban, hogy új tanítónk fáradozása nem lesz hiá­bavaló. A gyerekek azt mondják: szigorú * községünkbe jött taní­tóbácsi, de azért szeretjük őt". IMRE ANTALNÉ, a szülői munkaközösség elnöke ír­ja Gyoméról: — Olvastam a Gyo­méról szóló cikket. Mintahogyan az újságíró a befejező sorokban irta, valóban sokat lehetne még Gyomáról írni. S én hozzáteszem — különösen, ha a mellékutcákba Is ellátogatnájnak néha. Ha már itt tartok — olvashat­juk Imréné leveléből — a cikk író­jának engedelmével hadd bővít­sem ki az általa írottakat. A Dó­zsa György utcában van a IV. sz. óvoda. Erről is érdemes lett vol­na írni. Űgymond a semmiből épí­tettük. A szülői munkaközösség felépülése óta is szorgalmasan rendben tartja, szépíti. Ha kell, varrnak, ablakot tisztítanak és festenek az édesanyák, hogy gyer­mekeik jól érezzék magukat. Nem­rég vacsorát rendeztünk, s a meg­maradt pénzből kifizettük egész évi kiadásunkat, és még függö­nyöket, térítőkét, játékokat is vá­sároltunk. Sok a tervünk — olvassuk leve­le befejező részében — melyek megvalósításához pénz kell. Ezért úgy határoztunk, hogy november­ben újra rendezünk egy vacsorát. Persze van problémánk is. Az óvo­dában majdnem hetven gyerek jár és csak egy dajkánk van. Szeret­nénk, ha az illetékesek még egy személyt beállítanának. Jön a tél, a tüzelés, a hóseprés, s ezt egy sze­mély nem tudja elvégezni. BANYAI GYÖRGY fürdőügyi megbízott, gyulai lako6 leveléből olvastuk, hogy — noha hosszú huzavona után — állami támogatással hamarosan megkez­dik a városban a fürdő kútjának a fúrását. Hogy a város lakossá­ga mennyire szívén viseli a fürdő­város megvalósítását, elég azzal bizonyítani — s ezt az akadályozók­nak figyelmébe ajánljuk —, hogy négy hónap alatt 11 forintos jegy­zési átlagot értek el. B. Gy. írta Békésről: Békéscsabán a Híd- és Vízműépítő Technikum szülőj. értekezletén 280-a/t' vettek pénzt ahol megválaszt/tták a Sszülüi munkaközösség Síj tagion, rpa'jd az oktatás problérrytit ptíatták meg. Levélírónk aér^f/Q beszá­molt, hogy a technikum múlt év­ben végzett tanulóinak többsége fontos népgazdasági területen dol­gozik. Az értekezlet után — írja B. Gy. — valamennyien közös ebéden vet­tek részt, s azt követően pedig a KISZ fiatalok által rendezett szü­reti mulatságon. Mozik műsora: SZABADSÁG MOZI, BÉKÉSCSABA Okt. 17—23: Csigalépcső. Kezdés: h.: 6, S, v,: 4. S. 8 órakor, BRIGÁD MOZI, BÉKÉSCSABA Okt. 17—23: Tánc és szerelem. Kezdés: h.: fél 8, fél 8, v._: fél 4, fél % fél 8 órakor. TERV MOZI, BÉKÉSCSABA Okt. 17—23: Dankó Pista Kezdés: h.: 8, 8, v.: 4, 6, 8 órakor: ERKEL MOZI, GYULA Okt. 20—23: Hetet egy csapásra. Kezdés: h.: 6, 8, v.: 4, 8. 8 órakor; PETŐFI MOZI, GYULA Okt 24—23: Gerolstein! kaland. Kezdés: h.: fél 8. fél 8, v.: fél 4 tél • és fél 8 órakor. BEKE MOZI, OROSHÁZA Okt. 24—23: Láz. Kezdés: h.: 5, 7, v.: 3, 5. 7 órakor. PARTIZÁN MOZI, OROSHÁZA Okt. 21—23: Két kapitány. Kezdés: h.: fél 6, fél 8, v.: fél 4, fél 8( és fél 8 órakor. BÁSTYA MOZI, BÉKÉS Okt 17—23: Koldusdiák. Kezdés: h.: 6. 8, v,: 4, 6, 8 órakor. TÁNCSICS MOZI, SZARVAS Okt 17—23: Aida. Kezdés: b.: 6, 8, v.: 4, 6, 8 órakor* SZABADSÁG MOZI, GYOMA Okt 23—25: Testvérharc. Kezdés: b.: 8. v.: 4, 6 és 8 órakor. VÖRÖS OKTOBER MOZI, MEZOKOVACSHAZA Okt. 23—25: Viharban nőttek fel. Kezdés: h.: 7, v.: 3, 5, 7 órakor. PETŐFI MOZI, SARKAD Okt. 23—25: Forró mezők. Kezdés: h.: 8, v.: 4, 6 és 8 órakor. tiKUUuuuiiiiiiiiuuiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiimmiiunnHiiiiiiiiwimiimmmimiimiiiiiHmmimiiiiiiiiiHmiiimiiimmiiimiiimiHiiimimmuiuNuwiiimiuHmwiiiHimiiwiimmmmiiiimiiiihimmiimiiiiiimiii — Mit szólsz a csa­pathoz? — Semmit! A me­nyasszonyom megszö­kött egy centercsatárral, gyűlölöm a labdarúgást, — Na de ehhez a 0:0­hoz csak van vélemé­nyed? inW1il. f— Nem érdekel. •— Ne...e...m?l Értsd meg, ez a 0:0 most óriá­si győzelem. *— Na és? — Megnyerjük a vi­lágbajnokságot. — Nem vagy észnél. *— Az lehet, de attól még megnyerhetjük, — Te is játszol? **- Nem. — Akkor miért mon­dod, hogy megnyerhet­jük? •— Mert én szurkolok. <— Az milyen sport? Hétfői beszélgetés !— Az nem sport. ■— Akkor meg mi? !— Szenvedély. — Mi benne az élve­zet? rr Képzeld el, több e- zer ember szeme előtt tapsolhatok, üvölthetek, őrjönghetek, ugrálhatok, köphetek, kopasz gúnár­nak nevezhetem a bírót, téphetem a hajamat, megehetem a kalapomat, leszaggathatom magam­ról az inget, röhöghetek és zokoghatok egyidő- ben egyszerre. Belerúg­hatok Malcsák bokájá­ba, aki mindig ott üvölt mellettem és az ellenfe­let biztatja és dicséri a bírót. Egyszóval min­dent csinálhatok és mindenki engem néz. Nagyobb vagyok, mint Grosics, aki nem szid­hatja a bírót, mert kiál­lítják. • — Ez az egész? — Ez. — No és mondd, mit szólsz a középkelethez? •— Az merre van? »— Szíria körül. *— Szíria? Nem hallot­tam ezt a nevet. — Nem olvasol újsá­got? — De igen, csakhogy az utolsó oldalt, a sport­rovatot, ott nem volt szó középkeleti csapatokról. — Ne tetesd magad hűjének. — Te meg ne sérte­gess, mert kifütyüllek, te... te... sportanalfabéta, te totógyilkos, te ko­pasz diszkoszfejű. — Mi, hogy még ko­pasz vagyok? Te... te... sportnacionalista, te el­fuserált drukker, a leg­( kpfffebbi meccsen meg­kereslek és szurkolás ü- rügyén fogom szétlapí’a- ni a kókuszdió fejedet. — Mi, hogy kókusz fejem van? Vedd tudo­másul, hogy holnaptól kezdve elolvasom a bél­és külpolitikai rovatot is és diplomáciai úton megsemmisítő csapást mérek rád. — Szóval azt is olvas­ni fogod? — Azt is. — Akkor rendben van, ezt akartam, B. Z. HOGY MÉG TÖBB EMBERT ADJUNK VISSZA AZ ÉLETNEK A betegségek elleni lankadatlan küz­delemben egyik legnagyobb diadal a vérrel való gyógyítás és a vérellátás Intézményes megszervezése. A szocializmus társadalmat átfor­máló ereje kellett ahhoz, hogy meg­tudtuk teremteni a vérellátás állami szervezetét és ezáltal széles körben a dolgozók javára, a betegek százainak megmentésére biztosíthattuk a vérát­ömlesztéssel való gyógyítást. Az egészségügyi tudomány ha­talmas fejlődése, nem kis mér­tékben attól függött, hogy a vérrel való gyógyításhoz a megfelelő mi­nőségű és mennyiségű vért elő tudjuk-e teremteni. Ma már az Országos Vérellátó Szolgálat központi és vidéki állo­másai több tízezer önkéntes vér­adójával az ország egészségügyi intézeteinek nagyrészét többé-ke­vésbé el tudja látni vérrel, s leg­főbb célunk: mindenkinek, min­denkor, mindenütt a gyógyuláshoz szükséges vér-mennyiséget bizto­sítani. Ezért szükséges,hogy min­denki tisztában legyen a vérrel való gyógyítás jelentőségével és maga is kivegye részét ebből a kollektív, magasztos, nap-nap utá­ni intézményes életmentésből. A vérátömlesztést ma már számtalan betegség gyógyításában, nagy sikerrel alkalmazzuk. A se­bészet leghűbb támogatója, bal­eseti sérüléseknél, órákig tartó műtéti beavatkozásoknál, amikor sok esetben több liter vér adásá­val, több véradó áldozatkészsége teszi csak lehetővé egy beteg éle­tének megmentését. Belgyógyá­szati megbetegedéseknél: a vér- szegénység egyes fajtáinál; gyo­mor, bél, tüdő és egyéb csillapítha­tatlan súlyos vérzéseknél nem egyszer vérátömlesztés fordítja meg a betegség kimenetelét, a be­teg életbenmaradását; segít reny­he gyógyulási állapotokban épp­úgy, mint reménytelennek látszó mérgezéseknél, ahol az orvos ma már nem áll tanácstalanul a be­teg ágya mellett, mert rendelkezé­sére áll a megfelelő mennyiségű vér, az utóbbinál a vér kicserélé­sére, melyhez 10—15 liter vérre van szükség egy felnőttnél. Szü­lészetben: szülés alatti vérzések, méhrepedések, méhrenyheség, mely csaknem minden esetben ha­lálos volt azelőtt, ma már kevés­bé aggasztja a szülő édesanyákat, hiszen percek alatt kéznél lehet az életmentő vér kellő meny- nyiségben. Egyéb nőgyógyászati betegségeknél is: méhenkivüli terhesség, vetélések, súlyos fertő­zéseknél a vérátömlesztés az egyik legfontosabb gyógyszer. Koraszü­lött és csecsemő osztályokon pe­dig mindennapos gyógyszer. Ma a szocialista rendszerben az életmentő vért ingyen kapják a rászoruló betegek, az ország min­den kórházában éppúgyl mint minden más gyógyszert, ha kell akár több tíz litert is, szemben a múlttal, amikor a beteg élete nem egyszer azon múlott, hogy volt-e száz forintja egy-egy deci vérre, vagy sok-sok ezer forintja akkor, amikor több liter vérre is szük­sége volt életének megmentéséhez. A teljes véren kívül felsorolhat­nánk még sok más gyógyszert, a- mit az emberi vérből állítanak e- lő és ami ma már nélkülözhetet­len a modern gyógyászatban. Lát­hatja tehát mindenki, hogy a gyó­gyítás csaknem minden területén szükség van emberi vérre és, hogy milyen sok kell belőle, ha minden rászorulónak megfelelő mennyi­ségben akarjuk biztosítani. Má. már sok száz gyermek ját­szik kacagva az utcán, vagy az édes otthon egyik zugában, mert lelkes, jószívű véradók vére segí­tette őket, mikor súlyos, életve­szélyes betegségben feküdtek a kórházban. Sok édesanya és kér­gestenyerű édesapa, becsületes dolgozó, jóbarát, szomszéd, stb. köszönheti életét, gyógyulását vér­adóinknak. Gondold meg kedves olvasónk, hogy életed, beteg hozzátartozód élete és gyógyulása függ attól, hogy vannak-e jószándékú, segíteni akaró, önzetlen, megértő véradók. Gondold meg te, ki olvasod és jó egészségnek örvendesz, hogy kis jóakarattal te is életeket menthetsz a jó szívvel adott néhány deci véreddel; gondolj arra, hogy ép­pen az a pár deci vér, melyet adnál, szükséges ahhoz, hogy egy ember megmenekülhessen a haláltól. Ne sajnáld a fára Ságot és nézz utá­na, a kórházak osztályain, kérdezd meg a betegeket, hogy hányán gyó­gyulnak az életet adó vértől. Hidd el, rád néznek sápadt, össze* tört arccal kinyújtják feléd kezüket, neked mondják halkszavú kérésüket, hogy add meg segítségedet. A vérát* ömlesztésre szoniló betegek, sérültek, szülöanyák, csecsemők és kisgyerme* kék sokasága nevében, azt kérjük, hogy jelenetkezzetek minél többen véradásra, mert ma már a kórházak munkája elképzelhetetlen a gyógyító vér -nélkül. Jelentkezzetek a megyei Vér­konzerváló Állomásnál, a helyi Vörös- keresztnél, üzemi, vállalati Vöröske­resztes csoportvezetőknél. Vidéken: a Vöröskereszt vezetőinél, vagy a köz­ségi orvosoknál. Hfv és vár bennete­ket a gyógyulásra remélők nevében: A MAGYAR VÖRÖSKERESZT ÉS A BÉKÉS MEGYEI VÉR- KONZERVÁLÖ ÁLLOMÁS

Next

/
Thumbnails
Contents