Békés Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-03 / 231. szám

1951. október 3.* csütörtök BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Horn kedvező az idő, de bizakodó a hangulat ® Sarkadi Gépállomáson MIM IIIIIIIIIIIIHIIIIIIII 'itlIIIIIWIIIHitMr llllllllllllll!li|ll|lllllllllllllll!lll|llllillllll!l|||l!!l!l||||||||| Vannak pesszimisták, akik el­csüggednek az őszi lomb és virág- hullás láttán. Engem a sok eső esüggesztett kissé ,amíg Sarkadon keresztül gyalogoltam a vasútállo­mástól a gépállomásig. Az özön­vízkor eshetett ennyire az eső — ha hinni lehet azoknak, akik Noé bárkájáról írtak. Szóval csügget- ten kerülgettem a tócsákat, s bo­rúlátóan tekintettem sokszor át­gondolt riportomra: terv volt, füstbement. Ügy tervezetem u- gyanis, hogy megírom, milyen serényen végzik a gépállomás dol­gozói az őszi betakarítást, szán- tást-vetést a különböző típusú gazdaságokban. Ügy a harmadik kilométer után legszívesebben ott maradtam volna, ahol az út elka­nyarodik a gépállomás felé ,ahol a munkát hátráltató eső miatt töb­ben belülről áztatták magukat. De hát az újságírás történetében még nem volt olyan nagy eső, a- mit kifogásnak elfogadott volna élő szerkesztő. Mentem hát azzal a konok elha­tározással, hogy ha senkit nem találók a gépállomás területén, akkor is írok róla. Találtam,' Az első szembetűnő foglalkozás a sár elleni védekezés. Három vontató­ról is szórták lefelé a salakot az udvaron lévő utakra. Mennyivel szívesebben írnám azt, hogy ezek a vontatók kukoricacsövekkel, cu­korrépával, rizzsel, vagy akár le­veles csutkaszárral robognak vala­melyik szövetkezet központja vagy egyéni gazda udvara felé. Szíve­sebben írnám, hogy hasítják a ba­rázdákat a nagy teljesítményű SZ—80-as és a körmös traktorok vontatta ekék. Mert v tn szántani, vetni való bőven A gépállomáshoz tartozó öt köz­ség határában közös és egyéni gaz­daságokban mindössze ezer hold mély és vetőszántást végeztek el még a gépek. S mennyi munka van még a szántáson, vetésen kívül. Négy- százötven hold rizs, kétezer hold aprómag termésének elcséplése, j rengeteg trágya kihordása vát ; még a gépállomás gépeire. Mind- i ehhez főleg jó idő kellene. Mert erőgép van 64 darab. Aztán kiváló traktoros is van nem is egy. Cs. Nagy András, Hegedűs András, s még többen annyit teljesítettek augusztusban, hogy 4000 és 5500 forint közötti havi keresetet értek el A főkönyvelő, Czeglédi elvtáns, a- ki 1952 óta van a gépállomáson, azt mondja nem tudja mi bújt a traktorosok többségébe? Ügy dol­goznak, ahogyan még soha. No, persze akadnak még olyanok is, akiket könnyebb airébb tenni, mint munkára serkenteni. Dehát nem­csak a gépállomás és gépparkja fejlődik, korszerűsödik, hanem lassan növekszik a traktorosok ön­tudata is. Még nem mindegyikük­nél van ugyan összhangban a ke­reset és a minőségi munka. Azon­ban Kiss Sándor főmezőgazdász esküszik, hogy ebben az évben nem emeltek panaszt a traktoro­képesek az őszi ti Ez persze nemcsak rajtuk múlik, hanem a gépállomás vezetőin, ag- ronómusain, a községi tanácsokon és földművesszövetkezeteken is. O- lyan értelemben, hogy biztosítják- e a szükséges munkaterületet? Az őszi terv teljesítéséhez szükséges munkaterület ezideig ugyanis sok munkája ellen sem a szövet­kezetek, sem az egyéniek. Nagy szó ez a Sarkadi Gépállomás tör­ténetében, amely az elmúlt évek­ben bizony nem olyan hírben állt, hogy kifogástalanul dolgozik. Kiss Sándor, a vékony dongája fiatal mezőgazdász, akivel legtöb­bet beszélgettem, egy csöppet sem borúlátó az őszi tervteljesítést és az időjárást illetően. Bár napok óta esik és szinte minden munkát leállított az eső, de hát majd ki­derül az ég, felszikkad a föld, s azok a traktorosok, akik a nyári talajművelési tervet 115 százalék­ra teljesítették, srv teljesítésére is csak 65 százalékban van szerződé­sileg biztosítva. Dehát mi közük ehhez a községi tan ácsóknak és a földművesszö­vetkezeteknek? Annyi, hogy a még hiányzó munkaterületekre az e- gyéni gazdákkal kell szerződést kötni. A szerződtetést, vagyis a szántási társulásokat a földművesszövetkezetek szervezik az egyéniek között — már ahol. Mert például a Sár- zó öt község közül csak kettőben fcadi Gépállomás körzetéhez tartó- szerveztek ilyen, a szövetkezés e­Ismét megrendezik az országos tej termelési versenyt 1957. no­vember 1-től 1958, október 31-ig. A versenyben részt vehetnek állami-, kísérleti-, tan- és célgazda­ságok, mezőgazdasági termelőszövetkezetek, termelőcsoportok, állami, gazdasági és termelőszövetkezeti fejők és egyénileg gazdálkodók. A versenybe benevezhetnek azok a tenyészetek is, ahol jelenleg törzskönyvi ellenőrzés még nincs (ilyen esetben a törzskönyvi fel­ügyelőség az adatok megbízhatóságát ellenőrzi). A versenyben résztvevők egyik helyezési feltétele a termelt tej önköltségének alakulása. Versenyformák: I. Az egyéni területen legtöbb tejet termelő nagy és kis gaz­daságok versenye. II. A legnagyobb tejtermelést elért nagy és kis tehenészetek versenye. III. A tejtermelésben legjobb eredményt elérő fejők versenye. IV. Az ország legtöbb tejet termelő teheneinek versenye, A versenyfeltételekről részletes felvilágosítást a megyei és járási tanácsok mezőgazdasági osztályai, valamint a községi mezőgazdasági felügyelők adnak. A versenybe való bekapcsolódást október 15-ig a megyei tanács mezőgazdasági osztályára kell felterjeszteni. gészan kezdődő alapelemén alapu­ló társulást: Ujszalontán és Méh­keréken. Ujszalontán két szántá­si társulást szervezett a tanácsel­nök és a földszöv. ügyvezetője, mintegy 150, Méhkeréken pedig egy társulást 100 hold körüli terü­leten. Pedig a csöpp kis Ujszalonta határában öt rizstermelő szakcso­port is működik. Kötegyánban, Sarkadkeresztúron és Sarkadon nem sok törekvést mutatott eddig ezirányban a községi tanács és a földművesszövetkezet. Igaz, hogy Sarkadon a négy nagy tsz mellett 11 termelőcsoport van. De vannak még egyéniek is szép számmal iti is, Kötegyánban és Sarkadkeresz­túron is. És az egyszerű társulás­ból előnye származik a dolgozó parasztnak azért, mert hamar és nagyüzemi tarifa szerint szántja fel földjét a gépállomás. Előnye származik a termelőszövetkezeti mozgalomnak és a népgazdaság­nak, mert amellett, hogy a dolgozó parasztok ismerkednek az összefo­gás előnyeivel, többet terem a géppel művelt földjük a közös jó­lét növeléséire. Jóllehet, hogy a társulások szer­vezését a földművesszövetkezetek vállalták. Azonban egyik gépállo­más, a Sarkadi Gépállomás veze­tői és traktorosai sem várhatják hogy majd a földművesszövetke­zetek tálcán hozzák eléjük a na- gyöbbnál-nagyobb területeken a- lakult szántási csoportok által alá- I írt munkaszerződést. Egyik-másik földművesszövetkezet nem tud egykönnyen hátat fordítani az eddigi munkamódszerének. amelynek az üzletelés volt a fő mozzanata. De, ha hátat fordíta­nak, akkor is, semmivel sem ki­sebb érdeke a gépállomás vezetői­nek, mezőgazdászainak és trakto- rosainiak a szakcsoportok és tsz-ek szervezése. Munkájuk és kerese­tük szempontjából sem édesmind­egy, hogy összefüggő táblákban, vagy akár egymáshoz közel fekvő kisebb földterületéken dolgoznak- 9. Aztán meg egy kis felelősségei nekik is kell vállaLni a párt agrár- politikai téziseinek megvalósításá­ban. Ragadjanak meg hát minden alkalmat, s beszélgessenek is ilyen irányban a dolgozó parasztokkal. Ezék a gondolatok még a gép­állomáson jutottak eszembe. E- gyet-kettőt el is mondtam közülük Kiss Sándornak. Ö sókat tehet az őszi terv teljesítése és a tsz-moz- galom érdekében. Bizonyára meg is tesz mindent, ami komoly tudá­sából és fürge mozgékonyságából telik. Én legalább is úgy bízok eb­ben, mint abban, hogy lesz még jó idő. S milyen jó a bizakodás: az ember kedélyesebben tűri a ruhá­ját áztató zuhogó esőt, frissebben ugorja át a tócsákat. Kukk Imre Hogy még erősebb legyen a tanács 111= GYULAVÁRIBAN... Derűs napfény köszöntött va­sárnap reggel Gyulavárira, és az ősz eleji vasárnapon mintha mi sem történt volna, a hétköznapok szorgalmával dolgoznak az embe­rek. Tengerit szállítanak, ki ló-, ki tehénfogattal, vonató dübörgé­se veri fel a csendes út porát, s hogy vasárnap van, azt inkább a naptár, vagy egy-egy templomba igyekvő idős házaspár adja tud- tul az embereknek. Az első látásra tehát arra kö- vetkezeletésre jutunk, hogy Gyu­laváriban a vasárnap eseményte­len lesz. Persze, ez csak a látszat, hisz a szorgalom és törekvés, a jó idő kihasználása ezen a vasárna­pon, már ez is komoly esemény­számba megy, mert az emberek vasszorgalmáról és termelési ked­véről tesz tanúbizonyságot. De másról is tanúbizonyságot tettek ezen a napon a gyulaváriak. Az egyik fellobogózott épület előtt megálljt parancsol lovainak egy gazda, kalapjával leveri ru­hájáról a nagyja port és siető léptekkel tűnik el a bejárati ajtó mögött. Barátságos jó reggelt- tel üdvözli a bentlévőket. Majd zsebéből kis cédulát kotorász elő, átadja az asztalnál ülőknek, egy piros-fehér-zöld szegélyű cédulát, borítékot kap. Félrevonul a sa­rokban elrekesztett fülkébe és néhány perc múlva borítékot dob az asztal előtti urnába. Rövid kö­szönő szavak hangzanak, megint újra kint van az utcán. Kocsira pattan, egy-két biztató szó és lo­vai tova kocognak a gyulavári út porában. Újabb emberek érkeznek. Ki kerékpáron, ki gyalog, ki egye­dül, ki élete párjával. Szavaznak a gyulaváriak. A megüresedett ta­nácstagi helyeket újakkal egészí­tik ki és telik a bizottság asztala előtt az urna. Bizalmat szavaz­nak Fekete István, Szabó Lajos, Farkas István és még jónéhány jelöltnek, akiket az elmúlt na­pokban már megszavaztak a lis­tára a jelölőgyűléseken. Ünnep és kemény munka sű­rűsödik össze e napon Gyulavá­riban, és az emberek nagyszerű­en egyeztetik a kettőt össze. A kettes körzet választópolgárai fél tízre valamennyien leszavaztak az új tanácstagjelöltekre. Békés, derűs a kép, hiszen az emberek a maguk soraiból választanak, de­rűs, mert tudják, hogy a tanács­ban a néphatalom testesül meg, s a helyi hatalom szerve egyre jobban megvalósítja azokat a fel­adatokat, melyet a választók jog­gal elvárnak. Újabb emberek jönnek, munka­ruhában és ünneplőben. Telik az urna és Gyulaváriban a választás során újabb tagokkal erősödik a tanácstagok sora. Új, friss erők­kel, akik a régiekkel együtt mél­tó képviselői lesznek a gyulavári dolgozóknak T- D — I MÁI KOMMENTÁRUNK Egy nyugatnémet pl okát ragasztó ötletéhe* Ami azt illeti, mára nem a lettel gazdagította egy ragasztó a humor vét a nyugatnémet választások előtt. Hogy ki ragasztott előbb; az Adenauer képmását felke­nő ember-e, vagy az „Origi- nál Grosz Circus Busch” pla- kátosa, azt nem lehet eldönte­ni, tény az, hogy a két ember közül az egyiknek jól fejlett humorérzéke, sőt mi több: po­litikai érzéke is lehetett. Mit is kiabál összességében ez a hirdetőoszlop a világ sze­mébe? Azt, amit mindenki tu­dót? már ^régebben is: Ade­1 nauer úr egy eredeti, nagycir-1 [ ■ i kusz főszereplője, és igazán i 1' mindegy, hogy ezt a nagycir- ,, i • kuszt Busch-nak nevezik-e, I (! vagy Atlanti paktumnak. | I „Panem et circenses” —1: mondja egy régi latin közmon- i I dás: kenyeret és cirkuszt a t [ '! népnek. Nos, Adenauer úr és i i revansista lakájai megadják a 1 I cirkuszt bőségesen. De meg- i adják-e a kenyeret is? Ha, , megadják, akkor miért Sztráj-11 kolnak a nyugatnémet munka- i sok? Talán azért, mert olyan1 kitűnően élnek, hogy időtölté-1 i sül egy kis munkabeszüntetés, j1 a szórakozásuk? Vagy azért, i Imert kevés a bérük?! Minden- | 1 | ki tudja, .hogy ez az utóbbi az 1 • 1 igazság. Adenauer úrnak na-1 I gyón sok pénzre van szüksége,,1 . | hogy hadseregét felszerelje, i i hogy a cirkusz homokjáig haj- j 1 j longó bohóc mintájára telje-1 l síthesse parancsoló: kívánsá-1 I gát. | I „A mi jelöltünk: Kontód ( 1 l Adenauer!” — ordítja a pia- i 1: kát felül, és alul szomorúan, j I • rezignáltam „Eredeti nagycir- i ! 1 kusz...” | i Egy egyszerű ember, egy né- i j met plakátragasztó — ime | I j rátapintott az igazságra. 11 Talaj men ti fagy Várható időjárás ma estig: csökkenő felhőzet, legfeljebb dé­len egy-két helyen eső. Több he­lyen reggeli köd. Mérsékelt. kele­ti, délkeleti szél. Az éjszakai le­hűlés fokozódik. Helyenként ta­lajmenti fagy, a nappali felmele­gedés erősödik. Várható legalacsonyabb hőmér­séklet éjjel: 1—4. legmagasabb nappali hőmérséklet 12—15 fok között.

Next

/
Thumbnails
Contents