Békés Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)
1957-10-22 / 247. szám
4 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1037. október SS., kedd Az évadnyitó e- Kiadás mindig nagy esemény minden város színházi életében. Mondanunk sem kell, hogy mi is eseményként vártuk a Jókai Színház nyitó előadását, és nem rajtunk múlt, hogy az új színházi évad kezdetének öröméhez keserű szájíz is vegyült, és egy rövid kérdés: miért?! Miért a Cigánybáróval niii- tottak? Igaz, hogy egy Strauss-ope- rett már muzsikájával is sikert jetnasznaiasava t nevettesse meg a közönséget. Pálffy Aliz szintén kitűnő énekesnő és most Ar- zéna szerepében szép sikert könyvelhet el magának. Jó színésznő is, de egy kicsit mégis többet játszón! Akkor csak jobb lehet az alakítása, mint eddig bármikor. Az előadás sike rét művészien kidolgozott .alakításával Gyuricza Ottó (Ottokár). Székely Tamás (Carneró), Takács Lajos (Gábor diák), Padur Teréz (Mir a balta), Kovács Sándor (kancellár) és nem u- tolsósorban a három cigánylegény: Hollóssy Pál, Cserényi Béla és Czeglédy Sándor nagymértékben segítették. Ceglédy cigányfigurája élményszámba ment, nyílt szí ni tapsait nem érdemtelenül kapta. Almássi Albert Sztanyin-ja is tökéletes figura, mely Almássi sokoldalúságát újból bizonyítja. Saffi és Barinkay a második felvonás nyitó-képében képzeteseinek kitűnő megvalósítói — elsősorban Siménfalvy Eta és Mojzes István — minden dicséretet megérdemelnek. A díszlet kivitelezés György Gy. László munkáját dicséri — slilu- sosak, egyszerűek. fkiésgfpanz Strauss Cigánybáró-ja megérdemelten arat közönségsikert a Jókai Színházban. SASS ERVIN ŰUö ötéves iewiUtk t$y>k frü&zUeséfyC: beszélgettünk. Csatlós János, a nagy törőgépnél etető. Naponta 80—00 mázsa kórót, 3500—4000 markot rak a gépbe. Három éve csinálja ezt a könnyűnek éppen nem mondható munkát. Munkájáról így beszél: — Szeretek itt dolgozni. Igaz, kicsit nehéz, dehát melyik munka nem az. A keresettel is elégedett vagyok. Havonta átlag 1200 forintot keresek, de néha többet is, A múlt hónapban például 1400 forintot. Aztán büszkén újságolja, hogy az idén új házat építtetett 50 ezer forintért, s ehhez csak 20 ezer forint hitelt vett fel. A többit a kér resetből, meg a kis földje jövedelméből rakta össze. Az egykori uradalmi cseléd,' aki mindössze két osztályt járhatott az iskolában, ma megbecsült ember a gyárban. Rendezett anyagi körülmények között él családjával, s lánya a heJakab Teréz, *a gyár egyik kiváló tilosa. lyi gimnázium III. osztályos tanulója. Hát mi ez, ha nem a népi demokrácia adta emberségesebb életkörülmények, a munkások és családjuk nagyobb jogának, megKét gyár húzódik meg egymás szomszédságában Sarkad határában, távol a községtől: az idősebb testvér a cukorgyár, s valamivel odébb a kendergyár. Mindkettőben szorgosan dolgoznak. Az egyikben most a cukrot készítik,a másikban oedig egész éven á‘ a kendert dol- 4ozzák fel. ha megvan, s azt jelenti: még sincs minden rendben. Nincs rendben azért, mert kócból 108 százalékra teljesítették a negyedévi tervet, de lemaradtak a szál előállításával, amiből csak 91,8 százalékos tervteljesítést értek el. (Igaz, itt az is szerepet játszott, hogy több tilos megbetegedett, s emiatt kiesett a termelésből.) — Ebben a negyedévben azonban — erősítgette Oláh elvtárs — ezt az adósságot is törleszteni a- karjuk, mert nekünk sem mindegy, hogy mennyi szálat tudunk további feldolgozásra a kenderfonódákba küldeni. Persze a rossz mellett azért van eredmény is, hiszen az idén a harmadik negyedévben az így munkásra, egy napra jutó készáru mennyiség a tavalyi év hasonló időszakának 21,3 kilogrammjával szemben 24,1 kilogrammra emelkedett. Mindez pedig azt mutatja, hogy a termelékenység jól alakult, s ez a gyár dolgozóinak érdeme. És rajtuk múlik az is, hogy munkájukat még eredményesebbé tegyék. A gyárat járva, több munkással Most a fiatalabb gyárról, a kendergyárról ívunk, első ötéves tervünk eme létesítményéről, mely- lyel 1953-ban gazdagodott megyénk. Jóval a felszabadulás e- lőtt, az 1920-as években volt itt ugyan Sarkadon egy kis korszerűtlen gyár, de csak ideíg-óráig dolgozhattak üt a munkások, mert a tőkés ikonkurrencia csakhamar ősödbe juttatta, s becsukta kapuit a munkát keresők előtt. Sok-sok év telt el azóta. Aztán eljött a felszabadulás, mely után a nép vette kezébe a sorsának, jövőjének intézését. Üj gyárak, létesítmények nőttek ki a földből, bizonyságul, hogy milyen óriási erő, alkotóképesség lakozik a népben. Az első ötéves terv időszakában épült fel a korszerű Sarkad! Kendergyár is, melyre népi demokráciánk mintegy 26 millió forintot köl- fltttt; 1953 végén meg is kezdte működését a gyár, ahol azóta több mint százan keresik kenyerüket. Ide, ebbe a gyárba látogattunk el a napokban, hogy megtudjuk, hogyan dolgoznak, élnek a munkások. Oláh Lajos főművezető tájékoztatott bennünket arról, hogy a harmadik negyedéves tervüket 105 százalékra teljesítették. Ez a szám önmagában jó eredménynek számítana, ha... Mert bizony ez a Csatlós János etet« a nagy törSgópnél. becsülésének élő bizonyítéka! Ellátogattunk a kézi tilolóba is. ahol tizennégyen dolgoznak. Közülük többen már régóta „vannak a szakmáiban”, s a kezükből kikerülő szál olyan, hogy azt meg is lehet nézni: nincs abban egy szemernyi pozdorja sem. Jakab Te- rézről mindig úgy beszéltek és most is azt mondják, hogy egyike a legjobbaknak, mert csak kiváló minőségű készítményt ad ki a kezéből. Igaz, nem most kezdte a ti- lolást, hanem nyolc évvel ezelőtt a Komád! Kendergyárban, ahonnan három évvel ezelőtt került Sarkadra. t Ködmön István szintén mestere a tilolásnak. Hosszas beszélgetésünk során elmondta; arra törekszenek, hogy minél kevesebb szál kerüljön a kócba, mert ezzel, sok- sok kiló anyagot tudnak megmenteni. Mint a pártszervezet vezetőségének tagja és mint kiváló szakmunkás erre ösztönzi a többieket is. De a többiek is arra törekszenek, hogy minél jobb minőségű készítményt állítsanak elő, hiszen attól is függ, hogyan alakul keresetük. Aztán meg olyan kiváló szakmunkások vannak közöttük, mint Boda Imréné, Nagy Istvánná, Tóth Zsuzsa, Gombos Irén és mások, akik már a tilolásban az évek gazdag tapasztalatával rendelkeznek. Nagy László KISZ vezetőségi tag nemrégen került a ti- lolöba, de mennyiségben máris jó eredményt mondhat magáénak. Csak még a minőségen kell egy kicsit javítani, s méltó versenytársa lehet munkatársainak. A munkások többsége csaknem a gyár fennállása óta dolgozik munkahelyén. Megszerették a gyárat. amely szinte második otthonukká lett. Tudják, hogy a gyárat, a munkaalkalmat, a kereseti lehetőséget a népi demokráciának, az első ötéves tervnek köszönhetik. Podina Péter £i Sarkad! Kendergyár arathat, de mien eppen a cigánybáróra esett a választás, amelynél mondamvalófa, cselekménye e Töltetett, szegényes, és sokhelyer érthetetlen logikai bukfenceket i: vet és nagyon messze áll már tőlünk, még ha a szórakoztatás égisze alatt mutatják is be. Az, hogi a Jókai Színház Cigánybáró előadásai mégis hoznak tapsos sikert, — elsősorban — mint mondottuk — Strauss muzsikájánál és Kalmár Péter karmester mun bájának érdeme. A címszerepet első szereposztás ban Bánffy Frigyes alakította. Ba rinkay szerepe sok rutint, művészi munkát és nem utolsó sorbar, fejlett énekkultúrát követel Bánffy Frigyes feladatát jól oldotta meg, és különösen azelső felFeltétlenül szólni kell Gyuricza Ottó nagyszerű koreográfiái munkájáról, ilyen tánc-tömegjelenele- két nem produkálnak sokan. Elelység és utcanevekkel való fü- zerezését erőltetettnek és hamis őlognak tartjuk. Erre nincs szük- ég, mert sokszorosan képes arra, •ogy találóbb és jobb eszközök felhasználásával ' nyereség ő, és öröm mondani, hogy végre primadonna-kérdés Hncs már színházunkban! Czipra, — Pusztai Ilona. Sarkalatos figura ez Strauss Cigánybárójában és nem Pusztai Ilonán múlt elsősorban, hogy teljes értékű alakítást nem nyújthatott. Nem mondjuk azt, hogy a színész soha ne változtasson és nem változtathat szerepkört. De igen! Miért ne!? De csak meggondoltan éi mindig felmérve a lehetőségeket Az ő Cziprája nem egészen hiheti és ebben rendezői hibát is vélünl felfedezni. F. Nagy Imre, (Zsupán) a feltöri kacagóorkán főmestere. Egy szó a: ő alakításáról elegendő: kitűnő Beszéde, éneke, játéka mind-mino viszi, lendíti előre a darabot a szöveg szerző-okozta kátyúba ragadástól, — de a harmadik felvonásbeli monológjának Békés megyei vonásban volt erős. — megérdemelt, tapsos sikert aratott. Második szereposztásban Takács Lajos volt a cigánybáró. Takácsot itt, Békéscsabán e darabban láttuk először nagy szerepet alakítani. és színészi játéka, temperamentumos és ugyanakkor meleg árnyalatú énekhangja is bizonyítja, hogy sok hasonló feladat művészi megoldására képes. Végre, két kitűnő bonvivánunk van és ez korántsem kis dolog a színház további fejlődésében. Amit Barcza Éva nyújtott Szaffi szerepében, sokáig nagy és emlékezetes élmény marad. Nagyon szépen énekel, de nemcsak énekes, hanem színésznő is, és ez olyan előnyt biztosít számára, mely keveseknek van birtokában. Nagy Jelenet az első felvonásból
