Békés Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-20 / 246. szám

1957. október 20., vasárnap BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Nincs szentebb, nincs drágább az emberiség számára a béke megóvásánál (Folytatás az 1. oldalról.) mák külügyminisztériuma a ka­tonai és egyéb hatóságokkal e- gyütt foglalkozik. n; Az Egyesült Államok Külügymi­nisztériuma megkísérli, hogy ta­gadja az Egyesült Államoknak e há ború ki robban fására irányuló elő­készítésében betöltött szerepét, * hivatkozik arra az álláspontra, a- melyet az Egyesült Államok Ang­liának. Franciaországnak és Izra­elnek Egyiptom ellen indított ag­ressziója idején elfoglalt. De ez a hivatkozás senkit sem vezethet félre. A szuezi válság idején az Egye­sült Államok nem a béke védelmét tekintette feladatának és nem Egyiptom nemzeti függetlenségé-' ért aggódott, hanem arra töreke­dett, hogy kihasználja Anglia és Franciaország közelkeleti meg­gyengülését, s magához ragadja e- zeknek pozícióit. A későbbi ese­mények ezt teljesen igazolták. Az Egyesült Államok biztatta Angliát és Franciaországot az Egyiptom elleni agresszióra, mert arra számított, hogy e régi gyar­mati hatalmak ezzel az eljárásuk­kal tönkreteszik közel és középke­leti befolyásukat, s így kedvező R ehetőségeket teremtenek az ügyesült Államot? száméra, hogy elfoglalja pozícióikat. Ezért nem véletlen, hogy az Egyiptom ellen indított angol—francia— izraeli agresszió kudarca után az Egyesült Államok haladékta­lanul meghirdette a „Dulles— Eisenhower doktrínát“, amely nyilvánvaló kifejezése az Egye­sült Államok erőpolitikájának. Nem véletlen, hogy az Ameri­kai Külügyminisztérium nyilatko­zata a Szíriái kérdést érintve az Egyesült Államoknak arról a szi­lárd elhatározásáról beszél, hogy olyan politikát folytat, amelyet a kongresszus két háza a Közép-Ke­let kérdéseire vonatkozó közös ha­tározatában elfogadott. Máskép­I pen szólva: a „Dulles—Eisenho- k'er-doktrina” szerint jár el, va­gyis beavatkozik a Közel- és Kö­zép-Kelet országainak belügyedbe. még fegyveres intervenció árán is. Ez a nyilatkozat arról tanúsko­dik, hogy az Egyesült Álla—ick a durva nyomás politikáját, a diktátum politikáját folytatja. Valóban nem kell nagy politikus­nak lenni annak megértéséhez, hogy Törökország agressziója a függetlenségét védelmező Szíria ellen kudarcra van ítélve. Ugyan­így nem kell nagy ha­dászati szakértőnek sem len­ni 'annak belátásához, meny­nyire értelmetlen volna Tö­rökország szempontjából, ha részt venne az arab államok elleni há­borúban. Ezzel kapcsolatban egyáltalán nem véletlen, hogy Tonaboilue ve­zérkari főnökkel az élen, magas­rangú török katonai vezetők e- gész csoportja nyugalomba vonult. A szovjet kormány, mint egy Törökországgal szomszédos ország kormánya, a béke megóvására irányuló szándéktól és a török nép iránti barátságos érzéstől ve­zettetve — megfelelő lépést tett a török kormánynál. A Szovjetunió ismételten kijelentette, hogy ba­ráti, jószomszédi, szívélyes kap­csolatokat akar fenntartani Tö­rökországgal. Az Egyesült Államok Külügy­minisztériuma abban a törekvésé­ben, hogy Törökországot minden áron belevigye a Szíria-ellenes ka­tonai kalandba, szükségesnek tar­totta nyilatkozatában annak hangsúlyozását, hogy „szigorúan ragaszkodik az északatlanti szer­ződésből rá háruló kötelezettsége teljesítéséhez”. Felvetődik a kér­dés: az Egyesült Államok ezt a nyilatkozatot az északatlanti szö­vetség többi tagállamainak hozzá­járulásával tette-e meg? Ezek az országok akárcsak az Egyesült Államok, állandóan azt hangoztatták, hogy a NATO vé­delmi szervezet, s nem követ agresszív célokat, de mint isme­retes, Szfria nem fenyegetett senkit. Az Amerikai Külügyminisztéri­um nyilatkozata ismét leleplezi az agresszív NATO-tömb igazi lé­nyegét. Ha eddig valakinek illúziói let­tek volna aziránt, hogy a Szíria el­leni háborús kaland helyi össze­ütközés maradhat, úgy az Ameri­kai Külügyminisztérium nyilatko­zata után — amelyben a NATO- ról, mint a Szíria elleni török ag­ressziót támogatni kész erőről van szó — nem maradhat kétség, hogy Törökországnak, mint a NATO tagállamának fegyveres támadása okvetlenül kiterjeszti az összetű­zést más országokra is. Ily módon a kis Szíria sorsa minden békeszerető népet érintő probléma lesz. A realitás érzékének teljes el­vesztése szükséges ahhoz, hogy ar­ra gondoljanak: a katonai tömbö­kön kívülálló és semleges politikát folytató Szíria egyedül marad, ha a NATO katonai tagjai támadást indítanak ellene. Ismeretes, hogy az, egyiptomi kormány már kije­lentette, korlátlanul támogatja Szíriát, ha agresszió éri. s máris konkrét segítséget ad Szíriának csapataival a védelem megerősíté­séhez. Több más arab állam is a független Szíria támogatásáról és megsegítésének szükségességéről nyilatkozott. Szíria oldalán állnak más országok, köztük a Szovjet­unió békeszerető népei is. A Szovjetunió nem nézheti kö- zönböscn a déli határainak köz­vetlen közelében készülő hábo­rús provokációt. IIJ. A Közel- és a Közép-Kelet kér­désében világosan látható a nem­zetközi politika két ellentétes vo­nala. Az egyik vonal, amelyet a Szov­jetunió és a többi békeszerető ál­lam félreérthetetlenül követ: a nemzetközi béke és biztonság fenntartására és megszilárdítására irányul. Ezt a vonalat követi szilárdan a Szovjetunió a mostani veszélyes pillanatban Is, amikor Szíria kö­rül sörösödnek annak a nemzet­közi összeesküvésnek a viharfel­hői, amely ezt az arab államot meg akarja fosztani nemzeti füg­getlenségétől, hogy ismét aláren­delje az imperialista hatalmak a- karatának. vet. Ez a vonal a „háború szélén” folytatott politikában, az úgyneve­zett erőpolitikában fejeződik ki. Ez a vonal fejeződött ki tavaly az Egyiptom elleni szégyenletes angol—francia—izraeli egresszió- ban. Ez a vonal fejeződik ki az úgynevezett „Dulles—Eisenhower- doktrinában”, amelynek célja az amerikai uralomnak a közel- és középkeleti országokra való ki- terjesztése. Épp ennek a „doktrínának” a meg­valósítása vezetett arra, hogy az Egyesült Államok Szíriában kormányellenes összeesküvést szervezett, s miután ez az össze­esküvés kudarcba fulladt, fegy­veres támadást készít elő Szíria ellen kívülről, a török fegyve­res erők segítségével. Ugyanezt a vonalat erősítette meg Amerikai Külügyminisztérium nyilatkozata, amelynek fő célja hogy Szíria elleni agresszióra buz­dítsa Törökországot. Ebben a nyi­latkozatban könnyű felismerni Dulles úr kézjegyét a „háború szé­lén” mozgó kalandorpolitikájával. El kell ismerni, hogy Dulles úr most közel- és középkeleti politi­kájával ténylegesen a háború szé­léig juttatta az ügyet. Az Egyesült Államok külügymi­nisztériumának nyilatkozata után mindenki könnyen válaszolhat ar­ra a kérdésre, ki akarja a béke fenntartását és ki provokálja a háború kirobbantását. Az Amerikai Külügyminsztéri- um nem véletlenül hallgatott Hruscsov interjújának arról a ki­jelentéséről, hogy a Szovjetunió meg akarja találni más or­szágokkal a közös nyel­vet abból a célból, hogy a Közel­és Közép-Kelet térségében meg­szűnjék a háborús veszély. Dulles külügyminiszter október 16-i saj­tóértekezletén szintén kitért a kér­dés elől. Dulles, hogy az Egyesült Álla­mok közel- és középkeleti imperia­lista kaladjairól elterelje a figyel­met, úgy próbálja feltüntetni az Iskolai múzeum a gyomai leányiskolában A mi iskolánk tanulói mindig lelkes ápolói voltak a haladó ha­gyományoknak. Ezt bizonyította a múlt évben megrendezett szép ün­nepségünk is, amikor iskolánk fennállásának 70. éves jubileumát ültük. Már ekkor megmutatkozott a tanulók lelkesedése a muzeális tárgyak gyűjtése iránt. Sikerült is olyan írásos emlékeket felkutat­ügyet, mintha a Szovjetunió a Kö­zel- és a Középkeiet térségében valamilyen önző célokra törne. A Szovetenió más államokkal, egyebek közt a Közép és a Közel- Kelet országaival való kapcso­latait az ismert öt elvre, és pe­dig a következő elvekre építi: egymás területi sérthetetlensé­gének és szuverenitásának köl­csönös tiszteletbentartása, meg nem támadás, egymás beiügyel- be való be nem avatkozás, bár­miféle, akár gazdasági, politikai, vagy ideológiai Jellegű legyen is ez a beavatkozás, egyenlőség és kölcsönös előnyök, békés együttélés. A Közel- és Közép-Keleten az Egyesült Államoknak é6 az atlanti tömbhöz tartozó szövetségesének: Törökország imperialista politiká­ja következtében veszélyes hábo­rús tűzfészek keletkezik. Mit kell tehát tenni, hogy ez ne történ téphessék meg? Legelsősor­ban le kell mondani az erő hasz­nálatával való fenyegetésről a Kö­zel- és Közép-Kelet országaival szemben, le kell mondani az em­lített országok belügyeibe való be­avatkozásról. Ami a Szovjetuniót illeti, a TASZSZ felhatalmazást kapott annak kijelentésére, hogy a szovjet kormány eltökéltein sik- raszáll a béke megóvásáért és a háborús veszély elhárításáért a Közel- és Közép-Kelet övezetében az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek elvedtől és céljaitól vezettet­ve kész megtenni az intézkedése­ket az agresszor megfékezésére. A szovjet kormány kijelenti arra irányuló készségét, hogy e célok szolgálatában az Egyesült Álla­mokkal, valamint bármely más állammal együtt járjon el. Ha az Egyesült Államok ellen­zi a háborút, ha Törökország el­lene van a háborúnak, s ha mind­ketten készek arra, hogy tisztelet­ben tartsák más államok határait zonban azt máris látjuk, hogy az összegyűjtött értékek messze túl­mentek azon a határon, melyet gondolni is mertünk. Sok régi e- dények, kőkorsók, cserepek, fafa­ragások, kézimunkák, levelek gyűltek már össze. Egyelőre — is­kolánk folyosóján — három nagy szekrényben helyeztük el az érté­kes régiségeket. Érdekessé vált a nagyapák padlásán való kutatás, s a nagymamák bazsalikom illatú, régiszekrényeiben való kíván csis- kodás. Gyermekeink ezzel a kuta­tározott kijelentést kell tenniük az Egyesült Nemzetek Szervezete előtt — amelynek az a hivatása, hogy a nemzetközi béke és a népek biztonsága felett őrködjék — se kijelentésüket tettekkel kell bizo-, nyítaniuk. Ehhez elsősorban az szükséges, hogy vonják vissza a török csapatokat Szíria határáról s vessenek véget a Szíria-ellenes zsarolásnak. Az Egyesült Nemzetek Szerveze­te nem nézheti közömbösen a Szí­ria körül kialakult veszélyes hely­zetet, nem maradhat tétlen. Ilyen körülmények között az Egyesült Nemzetek Szervezetének az a kö­telessége, hogy haladéktalanul be­avatkozzék és elhárítsa a háború •keletkezésének és továbbfejlődé­sének lehetőségét. Lehetetlen nem látni, hegy a Szíria elleni támadás és a há­ború kirobbantása a Szovjet­unió déli határai mentén a leg­komolyabban érinti a Szovjet­unió biztonságának érdekeit. Senkiben sem lehet kétség az­iránt, hogy Szíria megtámadása esetén a Szovjetunió az Egye­sült Nemzetek alapokmányában kifejtett céloktól és elvektől, valamint a saját biztonságához fűződő érdekektől vezetve, min­den szükséges intézkedést meg­tesz avégett, hogy segítséget ad­jon az agresszió áldozatának. Nincs szentebb, nincs drágább az emberiség számára, mint a bé­ke megóvásáért, az új háború el­hárításáért vívott harc. Ezért mindazoknak, akiknek drága a bé­ke, a legnagyobb felelősséggel kell eljármiok a kialakult nemzetközi helyzet megítélésében. Lehetetlen fel nem ismerni, hogy a mai, a világ sorsa szempontjából oly felelősség­teljes pillanatban mozgósítani kell az összes békeszerető erőket, hogy azok az erők leleplezzék a béke el­len irányuló összeesküvést, megfé­kezzék a háborús gyújtogatökat és ne engedjék meg nekik, hogy ag­ressziót hajtsanak végre. munkája nyomán az első iskolai múzeumot Gyomén. Büszkék va­gyunk reá, hogy e kezdeményezés — mely úgy tudom, megyei vi­szonylatban is elég ritka - ami tanulóink, a mi iskolánk munká­ja nyomán a gyomai leányiskolá­ban talált talajra. Minden re­ményünk megvan arra, hogy gyer­mekeink jelenlegi lelkesedése ez­után méginkább terebélyesedik, növekszik. Bencze Ottóné ált. isk. ig. Gyom® és függetlenségét, akkor erről ha­A szerkesztőség postájából Hruscsov Rest annak, a New York Times című amerikai lap tudósítójának adott interjújában nagy erővel hangsúlyozta, a Szov­jetuniónak ezt a külpolitikai vo­nalát. Hruscsov a Szíria körül ki­alakult helyzetről kijelentette, a Szovjetunió mindent megtesz, hogy az események ebben a tér­ségben ne vezessenek háborúba. Hruscsov válaszaiban ismét megerősítette, hogy a Szovjetunió­nak az arab országok irányában követett politikája a belügyeik- be való be nem avatkozáson ala­pul, s ha a nagyhatalmak ünnepé­lyesen lemondanának a fegyveres erők közel- és középkeleti alkal­mazásáról, ez jelentősen hozzájá­rulna, hogy a feszültség enyhül­jön a világ e térségében. Van azonban egy másik vonal is, amelyet a nemzetközi politiká­kéban az Egyesült Államok ko­mink, melyekből fény derült az is­kola alapítóinak áldozatos mun­kájára. E sikereken felbuzdulva, azóta többször hoznak a gyerekek régi írásokat, 70—80 éves könyve­ket. Most, az iskolai év kezdetén elhatároztuk, hogy tervszerűen kutatunk a régiségek után, s nem­csak írásos emlékeket, hanem e- gyéb régiségeket is gyűjtünk. S ha megfelelő mennyiségű tárgyak állnak rendelkezésünkre, iskolai múzeumot alakítunk; Lelekes és hozzáértő pártfogóra is akadtak gyermekeink, Balogh ■Józsefné tanárnő személyében, aki segít irányítani és tervszerűvé ten­ni ezt a munkát. Hogy mennyi ér­téket szedtek össze gyermekeink, azt felmérni mi, akik nem va­gyunk teljes hozzáértői a régisé­geknek, talán nem is tudjuk. A­tómunkával töltik a tanulás utáni szabadidejüket. Érdekes ez és ro­mantikus. A gyűjtögetés óta csel­lengő gyermekeket alig lehet lát­ni a mi iskolánk tanulói közül. A gyerekek lelkes pártolója a tég­lagyár igazgatója, Dankó elvtárs, aki a föld kihányass.ásakor már tanulóinkra gondol s az utóbbi idő­ben igen sok értékes lelettel gaz­dagította iskolánk gyűjteményét, az ásatás során a régi temetőhe­lyekből felszínre hozott anyagok­kal. Tanulóink lelkes munkáját kö­zelgő nagy ünnepünkön, az Októ­beri Szocialista Forradalom év­fordulóján *«“ november 7-én — ünnepélyes megnyitóval tesszük majd emlékezetessé. Ekkorra ké­szítjük el, s mutatjuk be a nyilvá­nosságnak először gyermekeink Köszönetnyilvánítás. Köszöne- tünket fejezzük ki mindazoknak, akik dr. Lóránd Artur elhunyta alkalmából fájdalmunkat részvé­tükkel enyhíteni igyekeztek és te­metésén megjelentek. Gyászoló család; Közérdekű közlemény A Békés megyei Állatforgalmi Vál­lalat felkéri mindazokat a termelőket; akik az 1956—57. évi sertéshizlalási és bacon-nevelési akcióban a szerződés­ben kikötött időben és súlyban egyé­nileg vagy társas alapon legalább 5 darab vagy ennél több sertést adtak át, melyek után a jogosan Járó meny- nyiségi prémiumot még nem kapták meg, hogy igényüket legkésőbb 1957 október ao-ig a vállalat szerződéses osztályán jelentsék be. (Békéscsaba, Széchenyi u. 6.)

Next

/
Thumbnails
Contents