Békés Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)
1957-09-13 / 214. szám
4* BßKfiS MEGTEI KtiPfMsACr Í957. szeptember 13., pen*»* Eov délelőtt az újkígyósi tanácsházán Riadó! Ülünk az újkígyósi tanácsházán, • VB-titkár szobájában Kiss Károly tanácselnökkel és Csabay Lajos titkárral. Beszélgetünk. — Szorgalmas, derék nép lakja a községet és környékét — mondják. Nemcsak dolgoznak, hanem az állampolgári kötelezettségről, az adófizetőről sem feledkeznek meg. Két év óta — kivéve a tavalyi negyedik negyedévet — a község mindig pontosan teljesítette adófizetési tervét. S az idén is .akár az első, akár a második negyedévet tekintve, nincs min szégyenkezni. — Mi a helyset a harmadik negyedévvel? — kockáztatjuk meg a kérdést. — Ez bizony egy kicsit rosszul Indult — tájékoztat bennünket a titkár —, mert augusztus 15-én még csak 28 százalékra állt a község a harmadik negyedévi aA vendéglátás viszonzásaképpen a XXI. kerületi KlSZ-íiartalok budapesti látogatásra hívták meg a Libacsov Gyár komszomolistáit. A moszkvai fiatalok ötven tagú küldöttsége a közeli napokban érkezik Budai pestre. Két hétig tartózkodnak hazánkban, s közben megtekintik a főváros és az ország nevezetességeit. dófizetési tervvel. A végrehajtó bizottság ezért tanácsülésen is foglalkozott ezzel, s a tanácstagok segítségét kérte, hogy az adófizetés javuljon. Mutatkozik-e azóta eredmény? — Hogyne. Jelenleg már mintegy 72—75 százalékra áll a község a harmadik negyedévi tervvel. A tanácstagok elbeszélgettek az adófizetőkkel, s ez meg is hozta hasznát. Ezenkívül mi is behívjuk azokat, akik elmaradtak, s próbáljuk meggyőzni őket arról, hogy ők járnak jobban, ha időben rendezik adójukat. Mára is behívtuk néhányukat, akik pedig különben rendes adófizetők, de most nem tudni miért, — elmaradtak. Biztos valami oka lehet, mert amikor pénz van, akkor majdcsak mindenkinek első útja ide vezet, hogy adóját rendezze. Hétfőn piac, meg sertés szállítás volt. Ezen a napon 50 000 forint adót fizettek be a községben. Egyszer csak nyílik az ajtó. Abbahagyjuk a beszédet. Bacsa György bácsi lép be a szobába. — Baj van Bacsa bácsi — szólítja meg a titkár a belépőt. — Tudom — szól Bacsa bácsi. — Fizetnék is, ha lenne miből. Igazán restellem a dolgot, mert sohase bolygatott még engem a végrehajtó. Még biztatni sem kellett, hogy fizessek. De mit csináljak? Nem kaptam még meg a Beszélgetés a MÉSZÖV v^ggtőivel időszerű kérdésekről s [niqiseifey. . A napokban felkerestük a Megyei Földművesszövetkezetei' i- gazgatóságát és megkértük, hogy adjanak választ lapunk olvasói részére az időszerű kérdésekről. Hogyan kívánják szorosabbá tenni a kapcsolata a dolgozó parasztokkal a földművesszövetkezetek? Az elmúlt időben, méginkább az utóbbi négy-öt esztendőben, gyenge volt a kapcsolata szövetkezeteinknek a dolgozó parasztokkal, — modta Nun György elvtárs, a megyei MÉSZÖV elnöke. Annak ellenére, hogy ma 103 000 a földművesszövetfcezetek tagjainak száma; — mégsem olyan a hozzáállás a munkához, mint közvetlen a felszabadulást követő hat esztendőben. Ennek oka véleményem szerint az, hogy a különböző tevékenységek (szántási szerződéskötések, gabonaátvétel, felvásárlások stb) nem tartoztak hatáskörünkbe, ami gyengítette az e- lőző években kialakult kapcsolatot. Most, amikor a kormány rendeletben szabályozta és kibővítette a földművesszövetkeztek működési területét, a felvásárlásokat a földművesszövetkezetek végzik — bizonyára jobban növekedni fog az érdeklődés a földművesszövetkezetek iránt. A korrupciót, a lopásokat és egyéb visszaéléseket hogyan kívánják megszüntetni? Sajnos, több termelőszövetkezetünknek rossz híre van a dolgozó parasztok között. Sok hiányosság, számos lopás, csalás volt az ellen- forradalom alatt és után — mondja Bíró István elvtárs, megyei főkönyvelő. A megyei igazgatóság határozatot hozott, hogy két hó- papon belül meg fogja vizsgálni a vezetők politikai és szakmai képzettségét. Határozat született arra is,hogy a leleplezett csalások elkövetői ellen a leggyorsabb bírósági tárgyalást és teljes fele- lősségrevomást kérünk. Meg kívánjuk szüntetni a jövőben — a „ba- busgatásokat” — a hibák elsimítását. Mi újság a részjegyrendszerrel? A jövőben nagy feladat elé állít bennünket ez a dolog is — mondta Szabó György elvtárs első elnökhelyettes. Általános gyakorlattá vált az elmúlt években, hogy nőknek húsz, férfiaknak ötven forintos részjegyet kellett vásárolni. Az a tapasztalat, hogy az így befolyt összeg nem fedezi közel sem az állam által rendelkezésünkre bocsájtott kölcsönöket, állami beruházásokat. Ügy határoztunk, hogy a jelenleg fennálló részjegy rendszert módosítjuk. Ezzel kapcsolatban az országos SZÖVOSZ határozatát vettük fi- jgyelembe. Minden földművesszövetkezeti tagnak becsületbeli kötelessége, hogy a mór meglévő részjegye mellé még egyet vásároljon, és részjegye értékét legalább száz forintra emelje. Ez az intézkedés állami érdek is, mivel kedvezőtlen az a helyzet, hogy a földművesszövetkezetek ‘pénzügyekben az államra támaszkodnak. Tervünk szerint a megyénk földművesszövetkezeti tagjainak részjegyösszegét 2—2.5 millió forinttal kellene emelni — a vásárlásban véleményem szerint az i- gazgatósági tagoknak, vezetőknek kellene élenjárni. Szín Béla pénzt a cukorrépáért. A dohányt, amire meg számítottam, nem veszik át s így ezért sem kaphatom meg árát. Ijeallították az átvételt. — Valahogy azért próbálja meg — szól 'közbe a titkár. — Megpróbálom — fogadkozik Bacsa bácsi —, hogy a határidőre kifizessem. Csak azt a dohányt átvennék mái- — fűzi még hozzá. — Mert az az oka, hogy lemaradtam. Es utána még többen jönnek. Toldi György, öreg utca »4 száír alatti lakos is azt panaszolja, hogy ott az 500 négyszögöl kapadohány termése, de nem veszi át a Dohánybeváltó. Ha átvennék, rögvest fizetné is azt .a 900 forintot. _ — Azon leszek, hogy mentői hamarabb rendezzem a tartozást — mondja —,mert nekem is terhem- re van. Lakatos Tamás, öreg utca 63 sz. alatti lakos nyit be ezután a szobába. Neki 1900 forint a tartozása. Nyolcssáz forintot most fizettek — szól a titkárnak, aki nyomban kitölti a csekket. — A többivel is iparkodok majd — s a kitöltött csekkel máris indul a postása. A dóhányátvétel ideiglenes szüneteltetése sok termelőt kellemetlenül érintett, mert sokan éppen a dohányért várták a pénzt, hogy a- dójukat, hátralékukat rendezzék. A községben mintegy 470-an foglalkoznak dohány, főleg kapadohány termesztéssel, ezért is érinti őket olyan érzékenyen, hogy bár levették a termést, mégsem juthatnak pénzhez. Az a kérésük: kezdjék meg ismét az átvételt, hogy az adót mielőbb kifizethessék. — Ha a"3aha ny át vélek megkez- dikw-íomaadj a az elnök meg a titkár —, akkor nem is igen lesz baj. Abban is bízunk, hogy a község akárcsak ezelőtt, most is teljesíti adófizetési tervét. P. P. Jellemző példa arra, hogyan támad goiul»tlan\ághál ftfwH-f A gondatlanság és mmíé—táá Az orosházi és a békéscsabai tűzoltóságok tűzjelző telefonjai szinte egyszerre csörrentefc meg augusztus 2-án háromnegyed egy órakor és a segélykérő szó majdnem egyszerre hangzott: „Jöjjenek azonnal, a Csorvási Állami Gazdaságban nagy tűz vaa”. Másodpercek múlva Orosháza és Békéscsaba irányából hangos sziréna süvítése jelezte, hogy elindult a segítség. A Csorvási Állami Gazdaság Petőfi-pusztai üzemegységében hatalmas füstfelhő szállt a magasba, mintegy 676 mázsa bú- /aszalma égett. A kiérkezett tűzoltóság a már korábban megérkezett csorvási községi tűzoltósággal együtt a hatalmas tűz megfékezéséhez kezdett, és megfeszített munkával este 9 órakor be is fejeződött. A 679 mázsa búzaszalmának több, mint felét sikerült megmenteni és megvédeni a közeli tanyaépületeket és jószágokat, de még így is több ezer forint kára lett a gazdaságnak. Az oltással egyidőben folytatott vizsgálat megállapította, hogy a tűz gondatlanságból keletkezett azáltal, hogy »ajka Sándor üzemegység vezető utasítóVÍV iái It sara Annus Mihály, Murvai Ferenc és Puknwwty András gazdasági dolgozók a traktorral se végett a kombájn-tarlót égették a gazdaság learatott tábláin. nemcsak ott kezdődött, hogy a* égetést nem jelentették he az illetékes tüzrendészeti szénieknek, illetve arra. •engedélyt nem kérték, de abban is Jdtytartndott, hogy az elégett szalmakaz’aktöl 2« méter távolságra rakták az első tüzet még a reggeli órákban, amit eUocsolás nélkül, ősapám ettopasva hagytak eL By en tartóégetést a kazlaktól több száz méter távolságra is végeztek és nem vették észre, hogy a tűz dóltájhan már a száraz tarlón a kazlakig ért és csak a feltörő, nagy füstfeflhokre tettek figyelmesek. Ekkor következett a harmadik mulasztás, amikor ahelyett, hogy azonnal értesítették volna a tűzoltóságokat, saját maguk kezdtek hozzá a tűz eloltásához, ami néma járt eredménnyé!. kásáén kellő fetoarre- lés és irányítás nőikül ilyen nagy tűznél eredményes oltási munkálatokat végezni nem lehet. Hosszú percek teltek el, míg végre segítséget kértek. Ma ez idejében történik,. sokkal többét meg lőhetett volna mentem és még ennyi kára soaa lett volna a gazdaságnak. A fenti példa tanulságos, mert a megelőző óvó rendszabályok mindenütt egyformán fontosak, és ezeket figyelmen kívül hagyni bűnös könnyelműség. Baji Ferenc sházi alosztály paraesnok. «miiitniiimt»niiiiiimnniimm)iiitnimiiiimiitmiititiiimtitiiiitmi!iHmiim*mimim!i>'iniH!iiniiiiiii iimHiiimiiHUjiiimiiimiiiimiiiiiiiiiiHiüeltimmniilUJiinitnommiiitiiiimiiitimimmmiiiimHiiriniHmiii« Névtelen ke balladája A csecsemő csupán néhány napos, de már fényképezik, újságíró ér- deklődik felőle és kiváncsiak gyűrűje veszi körül. A csöppség alig felbuggyant élete mögött azonban drámai törté ne - tű háttér van: *— múlt hét szombatján, este 30 óra tájban járókelők bukkantak Békéscsabán, az Ihász utcában a félig mezítelen, hason fekvő emberpalántára. Szájait vattával törnie be, aki elhagyta, nehogy sírására felfigyeljenek. Még sze. vertese, hogy nem vetődött arra kóbor eb, biztosan kikezdte volna. — Most itt van hófehér in- gecskében, az ápolónő karján, s fényképezik. Mit mondanak az orvosok? — Tagadhatata- Um jelek szerint szabályosan levezetett szüléssel jött a világra. Testhajlatai szabályosan púderezettek. Semmi rendellenesség, — csupán a karján látni némi horzsolást, — közük szakszerűen ár. Magyart János és dr. Váczi Gábor, a csabai kórház orvosai. Miként került a gyermekosztály életmentő világába? — A2an ü szo mbat estén, az említett időben Bajezer András- rté munkából térő férje elé, Bányai Ferenc pe dig hazafelé igyekezett. Ok ketten fedezték fel egy kombiné lelépett alsó részébe csavart 'Névtelenkét. Bajczeméban a látványra elemi erővel tört fel az anyai ösztön, s az idegen csöppséget nyomban haza akarta vinni, hogy megmentse, hogy az anyja legyen. Bányai azt mondta, hogy fi kis áldozatnak előbb kórházi ápolás kell. Hívta a mentőket, no meg a rendőrséget. A rendőrség? — A hívásra menten ott termett. A rendőrkutya megszagolta a ruhadarabot s gazdáit a vasútállomáson üresen veszteglő gyorsvonati kocsi illemhelyére vezette, ahol vattafoszlányok voltak. — A nyomozás szerteágazván folyik tovább. —• Békéscsabán 12 év óta nem volt csecsemő-kitétel, közli a rendőrség. — Mit kap a tettes, ha kéz- rekerül? — kérdezem. A válasz: — Ami gyilkossági kísérletért jár. Ha a baba elpusztult volna, a vád: jszándékos emberölés”. Az ápolónők? — embertelennek, aljasnak, bestiának „becézik" azt, aki késő este abban az elhagyatott utcában képes volt fi pusztulás veszedelmének tenni ki magzatát. Miért nem helyezte ide a kórház lépcsőjére, vagy a menhely elé, — hajtogatják. S én magamban latolgatom a lehetőségeket, hátha rátapintok a tragikus eset mikéntjére: — lehet, hogy egy leányanya jutott kidig. Talán vidéki, aki Pesten szülte meg „szégyenét”, s hozta volna haza, ám, ahogy egyre közeledett az otthon, megrettenve a ,Jalu szájától” rettentő félelmében, s talán félig önkívületében erre a szörnyűségre vetemedett... Dehát még most is ilyen borzalmas erő Karinthy: Etanévében megrajzolt mélységesen maradi gondolkodás az a- anyaságról? Hát feltétlenül pusztulnia keli a- nyának, vagy gyermekének a letűnt rendszer bűneként ránkmaradt tudathnság, maradi gondolkodás miatti Még nagyobb erővel kell a köz- tudatba vinni, hogy új társadalmunkban minden anya és minden gyermek élete szent! Ez ma törvény! A tömegek ezreinek az életét, nyugalmát válthatja meg! — Ám lehet, hogy nem ilyen esettel állunk szembe. Talán emberségéből kivetkőzött olyas valaki a bűnös, akinél a gyermektől való szabadulás már rutinná vall. Ez e-i selben látszólag sima rendőrségi ügy. Ez mit sem változtat azon, hogy a nép művelése, a társaJ dalom szocialistává ala-> kítása döntő fontosságú feladat, s ha e téren jól haladunk, akkor mind keveseb b lesz a rend őségi ügyek száma! Bajczernét, mikor Névtelenkéért bement a kórházba, szíven ütötte a hír, hogy a babát az e-> gyik ápolónő is magáénak szeretné. Férteiké uy- ség ütötte fel fejét, s megindult két idegen nőnek a versengése egy idegen gyermekért . —< Ilyen nemes vetélkedések tüzében szépül az élet? Arany zuhatagban csorog alá a hatalmas fákról fi kórház virágágyaira a lágy őszi napfény. Az ápolónéni karján ülő Névtelenkét megkéri a fényképész bácsi, hogy nyissa ki a szemecskéjét. Véletlenül, néhány pillanatra kitárulnak az élet liszüa ablakai, s azokból fi körülállókra rámosolyog az egész kék mennyből t!... HU SZAR REZSŐ
