Békés Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-11 / 212. szám

1957. szeptember 11., szerda BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 MAI kommcntiiruhk 51? tómat ée mennyi munkás, mennyi tsz- tag, mennyi egyéni paraszt? ( Sok ezer ember, ez egész me­gye tiltakozó szava jutott szer­kesztőségünkbe az 517 nem et kiáltó táviratban és levélben. Nem! Nem kívánjuk, nem akarjuk a magyar ellenforra­dalmat a közgyűlés napirend­jére! — ezt kiáltja valamennyi munkás és paraszt, kik nevü­ket aláírták a több száz tilta­kozásnak. Miért? Tán féltik, hogy má­sok, a „nagyok" rólunk be­szélnek? Vagy attól, hogy az igazság fényébe kerül a ma­gyar októberi esemény? Nem! Nem az igazságtól való félelem késztette a sok aláírót 1 a tiltakozásra, hanem az igaz­ság óhaja. És taiált-e igazsá­got a magyar munkás a tár­gyalás alapjául szolgáló jelen­tésben? Hol van abból a mi népünk tanúvallomása? A száztizenegy hazaáruló véle­ménye nem a magyar nép sza­va! Hogyan bízhat hát az igazságban, ha őt, a kalapácsot szorító munkást, a szántó-vető parasztot, a népért cselekvő értelmiséget nem hallgatták meg ? Itt vannak a tanúvallomások szerkesztőségünk asztalán, e- zek megyénk dolgozóinak vé­leménye, — ezt ajánljuk az ötös bizottság jelentése he­lyett! Ezeket a tanúvallomáso­kat nem csikarta ki senki, mint ezzel szemben a „száztizen- egyek" vallomását. Ez a szív­ből, a munkás-paraszt szívből jött, az igazságért, a népi de­mokrácia féltéséért. Ezt tárgyalja meg az ENSZ! Az atomenergia felhasználása békés és háborús célokra címen ma este 7 órakor előadás lesz a békéscsabai I. kerületi nőtanács, ÉDózsa György utcai helyiségében. 1 SZEPTEMBER 20-ÁN nyíl / B KBMBRBSZlNHAZ Érdekes, jelentős kulturális ese­mény előtt áll megyénk. Most ér­kezett a híre, hogy szeptember 20-án nyitja meg kapuit a Békés megyei Jókai Színház Kamara- színháza. Nagy nyeresége ez szín­házi életünknek. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy kamaradara­bokat alig láthatott a közönség, mert a Jókai Színház színházi művészei és technikai erői kama­| radarabokban nem voltak kellő mértékben „kihasználhatók”. A Balassi Művelődési Otthonban, j Békéscsabán végre megvalósult a régi terv, a Kamara Színház. A nyitó darab Moliére: Tartuffe-je. Horváth Árpád rendezi. Főszerep- ! ben: Pagonyi Nándor, Radnóti i Éva, Kovács Mária és Körösztös I István. I franciaországi vonatszerencsétlenségnek KÉT MAGYAR ÁLDOZATA IS VAN Párizs (MTI) Hétfőn, a délutáni órákban fejeződött be a romok eltakarítása, a vagonok kiemelése a délfranciaországi Nozieres-Brig- non állomáson, ahol szombaton délben a Párizs-^Nimes között közlekedő expresszvonat kisiklott. A sebesültek száma mintegy het­ven, ezek közül 31 súlyos állapot­ban van. A halottak között volt két magyar disszidens is: az 53 éves Bozó József és az 56 éves Sambák Julianna. Ötven magyar bányász dolgozik az angliai kotróbányákban London. (MTI) A Yorkshire Post különösen örvendetes vívmánya­ként jelenti, hogy kotróbányák előkészítő munkálatain körülbelül ötven magyar menekült bányász­jelölt dolgozik, míg egy kisebb Magyar disszidenseket keres az angol rendőrség London. (MTI) A Daily Tele­graph jelenti Dublinből: Az angol rendőrség húsz ma­gyar disszidens férfit keres, akik megszöktek az írországi Clare megyében lévő táborból. A rend­őrség szerint törvényellenes mó­don jutottak Angliába, így sú­lyos büntetés vár rájuk. A disz- szidensek megtudták, hogy ren­des körülmények között nincs szükség engedélyi-e az ír szabad­állam és Anglia közötti utazáshoz s bár ez a rendelkezés rájuk nem vonatkozik, észrevétlenül átszök­tek a határállomáson. Október 13-ig kell jelentkezni a téli mezőgazdasági iskolában Késő ősszel újból megkezdődik az oktatás a téli mezőgazdasági iskolákban. Az iskolák a tanulók­nak a tájtermelési adottságok fi­gyelembevételével megfelelő me­zőgazdasági alapismereteket nyúj­tanak, megismertetik őket a szo­cialista nagyüzemi gazdálkodás­sal és mélyítik általános művelt­ségüket. A tanulmányokat ered­ményesen elvégzők „aranykalá­szos gazda” jelvényt és bizonyít­ványt kapnak. Az ősszel kezdődő tanévben 12 helyen kezdik meg az oktatást a téli mezőgazdasági Isko­lák első osztályában, mégpedig Abaújszántón, Balassagyarmaton, Hajdúdorogon, Csongrádon, Csur­gón, Kalocsán, Karcagon, Máté­szalkán, Mozsgón, Szegeden, Szombathelyen és Vácott. Az isko­lákban összesen 420 tanulót vesz­nek fel, 15—20 éves, VIII általá­nos iskolát végzett parasztfiatalo­kat. Jelentkezési határidő október 2. Jelentkezni közvetelenül az is­kolák igazgatóságánál kell. Ezenkívül Mohácson, Kiskunha­lason, Hódmezővásárhelyen és Be­rettyóújfalun a termelőszövetke­zetek mezőgazdasági képzettség­gel nem rendelkező vezetői'részé­re kétéves termelőszövetkezeti ve­zetőképző tanfolyamokat szervez­nek. magyar csoport földalatti gátépí­tési munkát végez két régi tárná­ban, angol bányászok felügyelete alatt. Fizetésük átlag heti 8—9 font. Megfigyelők megjegyzik, hogy ez a bányászok bérminimu­ma, amelyről Arthur Homer, a bányász szakszervezet főtitkára a múlt heti szakszervezeti kong­resszuson kijelentette, hogy ebben a bérminimumra a bányászok sohase fognak beletörődni. A nappali felmelege­dés kissé gyengül Várható időjárás ma estig: Vál­tozó felhőzet, néhány helyen zá­poreső, esetleg zivatar. Mérsékelt szél. A nappali felmelegedés kissé gyengül. Várható legalacsonyabb hőmérséklet éjjel: 12—15, legma­gasabb nappali hőmérséklet nyu­gaton 21—24, keleten 24—27 fok között. Sfzak&zecucxeti élet Az egyeztető bizottságokról Az 1951-ben alakult egyeztető bizottságok komoly sikereket ér­tek el. Sikerült biztosítani a tör­vényességet megyénkben. Sajnos ezt nem mondhatjuk el az ellen- forradalom utáni időkre. Számta­lan vállalatnál egyszerűen felrúg­ják a Munka Törvénykönyv ren­delkezéseit és saját akaratukat szeretnék végrehajtani, ami sok esetben sikerül is. Oka az, hogy az el len forradalom után sok he­lyen úgy gondolták: a Munka Törvénykönyv továbbra nem ér­vényes. Felbomlottak az egyezte­tő bizottságok és nem törekedtek megakadályozni a különböző tör­vénysértéseket. A megye területén az ellenforradalom után emiatt majdnem két hónapig szünetelt az egyeztető bizottságok munkája. Jelenlegi helyzet A Munka Törvénykönyv ki­mondja, hogy az egyeztető bizott­ságok ülései lehetőleg nyilváno­sak legyenek, mégis ezt jóformán sehol sem tartják be. A dolgozók legtöbb esetben nem tudnak ar­ról. hogy a vállalatnál, vagy intéz­ménynél az egyeztető bizottság mikor tárgyal és milyen üggyel foglalkozik. Megbízólevelük is hi­ányos — bár kötelező. A tagokat csak egyszerűen kinevezik, sűrűn változtatják. (Például a Gyulai Vízügy igazgatóságnál minden ügy tárgyalásakor új tagokat jelölnek ki.) A törvény szerint kötelező írásbami visszahívást sehol nem tapasztaltuk. Ha valaki pillanat­nyilag nem ér rá, akkor mást de­legálnak az ügy tárgyaláséira. Komoly hiányosságok vannak a határidők betartásénál is,. Több he­lyen benyújtott panaszt nyolc na­pon' belül nem; intézik el. Nem' értesítik, a panaszost írásiban — a szabályok szerint — negyvennyolc órával előbb. Legtöbb esetben csak néhány órával előbb szólnak, hogy ügyét tárgyalják. A tanúk kihallgatása — különösen októ­ber után — a lehető legrosszabb. Kihallgatás, szembesítés nélkül, lélektelenül hozzák meg döntései­ket, s a dolgozóknak nem adnak lehetőséget a védekezésre. Kirívó példa erre a gyulai szanatórium, a Békéscsabai Kórház, a Mező- hegyesi Állami Gazdaság, a föld­művesszövetkezetek és jelenleg a pedagógusok ügyének tárgyalása­kor az egyeztető bizottságok mun­kája. Legtöbb vállalati egyeztető bi­zottságnál a jegyzőkönyvet sem vezetik előírás szerűen. Ezért van az, hogy a területi egyeztető bi­zottságok a vállalati jegyzőköny­vet az ügy tárgyalásakor nem hasznosíthatják.'A panaszosoknak sem adnak jegyzőkönyvi másola­tot. Nem figyelmeztetik őket arra, hogy éljenek fellebbezési joguk­kal. Komoly problémát okoz a válla­lati egyeztető bizottságok hanyag munkája a területi egyeztető bi­zottságnál az iratok elküldésekor. Példa erre a Szarvasi Állami Gaz­A kertészeti magvak termelése jó jövedelmet biztosít A Kertészeti Magtermeltető Vállalat Békés—Csongrád megyei kirendeltsége csak néhány dolgo­zóból áll. Munkája azonban rend­kívül jelentős népgazdaságunk szempontjából, mert rajta keresz­tül 30—40 millió forint értékű áru­forgalom bonyolódik le. A termelt magvak nagyrészét angol és német cégek vásárolják fel. Ennek jelentőségét a kerti magvakat termelő Tsz-ek jól meg­értették és ebben az évben meny- nyiségi és minőségi szempontból egyaránt kiemelkedő eredményt értek el. A termelésben különösen ki­tűnt a füzesgyarmati Aranykalász Tsz, mely 36 kát. holdon nettó súlyban 812 mázsa kifejtő borsót termelt. Ezért — a felárral együtt — 285 834 forintot kapott. Ugyan­csak igen jó eredményt ért el a békéscsabai Kossuth Tsz 500 má­zsa kifejtő borsóval, valamint a Csongrád megyei Felszabadulás Tsz. Szemetesen a holdankinti 10 mázsán felüli átlagtermésével 90 kát. holdon. Pásztor Béla ahová háromszor, négyszef is írni kell, míg a kért adatokat beküldik. Az Űjkígyósi Földmű« vesszövetkezet minden Írásos bi* zonyíték nélkül elküldött egy dol­gozót és bürokratának nevezte a területi egyeztető bizottságot, mi­vel iratokat kért tőlük, A szakképzettség területén is sok a kívánnivaló. Nem ismerik a törvényes rendelkezéseket meg­felelően. (Ez különösen a szakszer­vezeti delegáltakra vonatkozik.) A következménye ennek az, hogy legtöbb helyen az Igazgató által delegált tagok irányítják a tár­gyalás menetét. A törvénysértő intézkedések száma ebben az évben nagyon megnőtt. Ezt bizonyítja az: a tény, hogy az idén — a múlt évi 203 fellebbezéssel szemben — 330 ügy érkezett be a területi egyeztető bizottsághoz. Legtöbb esetben a dolgozónak volt igaza. Az egyeztető bizottságok hatá­rozatánál legnagyobb hiba ott van, hogy a vállalat semmibe ve­szi a területi egyeztető bizottság döntését. Ilyen eset történt többek között a Vizesfási Állami G azda­ságban, az Űjkígyósi Földműves­szövetkezetnél, a Köröstarcsai Községi Tanácsnál. Az egyeztető bizottságok mun­kájával kapcsolatban szándéko­san foglalkoztam a hibákkal, ez azonban nem jelenti azt, hogy semmi eredményt nem értek el. Igen sok egyeztető bizottság, így például a békéscsabai téglagyári, a sarkadi cukargyáiri, a textilüze­mek többsége a Munka Törvény- könyv végrehajtási utasítás alap­ján helyesen, emberségesen inté­zi a dolgozók ügyeit. ~ul Mit kell tennünk? A szakszervezeti szerveknek na* gyobb felelősségérzettel kell segíteni­ük az egyeztető bizottságok munkáját. Rátermett embereket kell jelölni albi­zottságba, olyan embereket, akik sasfv- vel-lélekkel végzik megbízatásukat« 2. Lehetővé kell tenni, hogy a vál­lalati egyeztető bizottságok túlnyomó többségénél nyilvánosak legyenek a tárgyalások, mert ezzel csak növelnék az egyeztető bizottságok tekintélyét. ^ Sürgősen pótolni kell a megbí­zóleveleket azoknál az egyeztető bi­zottságoknál, ahol jelenleg nincs. 4, Figyelemmel kell kísérni a ha­táridők betartását, s felelősségre von­ni azokat a személyeket, akiknek ha­nyagsága miatt * fellebbezések elhú­zódnak. 5. Nem szabad jóváhagyni egyetlen egy olyan döntést sem, ami a dolgo­zó meghallgatása, tanúszembesités nélkül történt, illetve bizonyíték hiá­nyában hozták a határozatot. Ilyen e- setben — ha az ügy a területi egyez­tető bizottsághoz kerül — vissza kell küldeni az ügyiratot a vállalathoz, új eljárás lefolytatására. 0 Helyes lenne bevezetni azt, hogy az alapszervezetek rendszeresen tájé­koztassák a területi bizottságot arról, hogy milyen határozatokat nem haj­tottak végre, s ennek birtokában a szakszervezet — amennyiben az igaz­gató intézkedni nem hajlandó — hiva­talból indítson eljárást a törvénysér­tőkkel szemben. (Ugyanez vonatkozik a területi egyeztető bizottságokra is.) A területi egyeztető bizottság min­den határozatnál' értesítse a panaszost arról, — ha panaszát nem intézhetik el — forduljon a bírósághoz, valamint értesítse az SZMT-t, hogy a szükséges Intézkedéseket megtegyék. Helyes lenne, ha egy-két eset­ben a területi egyeztető bizottságok nagyobb üzemekben nyilvános tár­gyalást tartanának. Ezzel két célt ér­nénk el: egyrészt, megmutatnánk gya­korlatban, hogyan kell egy egyeztető bizottsági tárgyalást lefolytatni, más­részt, a dolgozók figyelmét ráirányí­tanánk arra, milyen erős fegyver van a szakszervezet kezében, mert igazsá­gos határozatokkal megakadályozzák az önkényeskedést, a kiskirályosko- dást. Udvardy Gyula, SZlVfT titkár. II berliniek ősei a kökorszak elején éltek , Berlin (AFP) Az első berliniek, akik nyolcezer évvel ezelőtt él­tek: rénszarvas vadászok voltak. A nyugatberlini sajtó hétfői je­lentése szerint erre a felfedezés­re jutottak olyan régészeti kuta­tásokon, amelyeket Berlin északi részében végeztek. A Berlin-Ta- gel-i metróállomás közelében a város francia öveztében egy me­zőn rénszarvas-vadász település maradványait találták. Szakértők szerint ezzel bebizonyosodott, hogy a berliniek ősei a kőkorszak első szakában éltek. (i. e. nyoíé- ezer évvel.) Rendbehozzák a szállodákat A Belkereskedelmi Minisztéri­um az anyagi erejéhez mérten hozzálát a szállodák rendbehozá­sához. Az idén már több mint 300 szállodai szoba berendezését cse­rélték ki, és folyamatosan további 350 szobát látnak el új bútorok­kal. 'j. Ebben az évben valamennyi i megyeszékhelyen levő szálloda rendbehozását sorra megkezdik.

Next

/
Thumbnails
Contents