Békés Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)
1957-09-11 / 212. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! MUNKÁSOK, PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPJA 1951. SZEPTEMBER 11., SZERDA Ara 50 fillér II. ÉVFOLYAM, 212. SZÁM Sokféle külföldi áru érkezik hazánkba r---------------------------------^ Mai számunkból: Az Árucsercforgalmi Gazdasági Iroda már megállapodotl a baráti államokkal a negyedik negyedév árucseréjében. így a következő hónapokban ismét jelentős külföldi árufélékkel gazdagodik a kereskedelem áruválasztéka. Csehszlovákiából textilfélék, pamut, selyem és gyapjúáru, férfi és gyermek készruha. fényképezőgép, üveg, porcelán, bizsu és írószer érkezik. Valószínű, hogy kisebb tétel bútor is lesz a szállítmányban. A Szovjetunióból elektromos háztartási gépeket, motor- kerékpárt, evőeszközöket, írószereket és fotócikkeket kapunk. Lengyelországból háztartási eszközök, különféle műanyag és gumi játékáru és sportszer érkezését várják. A Német Demokratikus Köztársaság a közkedvelt bútorokból újabb szállítmányt küld, ezenkívül textilfélét és kulturális cikkeket is szállít. Romániából és Bulgáriából különféle faárut kapunk. Az említett cikkek egy része már szeptember végére megérkezik és nem sokkal utána megkezdik ezek árusítását. (MTI) Levonták a tanulságot Rubensfestményt találtak Szeptember 20-án nyit a Kamara színház ________________________ 30 öfl méter mélyen . a tenger alatt ' Nápoly (AFP.) Auguste Picaard professzor „Triest” nevű mólyten- gerjárója háromezer méter mélységre szállt le a Tirréni-szorosban. A professzorral együtt fia, valamint egy svájci és egy amerikai tudós is leszállt a tenger mélyére. A tengerfenék elérését ultraszonikus műszerekkel jelezték. Ä jelenlegi kísérlet elsősorban mélytengeri akusztikai kutatásokat szolgál. „A. beteg- szív kicserelese most mar a lehetőségek határán belül van“ Chicago. (AFP) Dr. Edgar F. Berman, a cicagói nemzetközi sebészkongresszus elé terjesztett jeKiadják Stefan Zweig novelláit Stefan Zweig hazai olvasótábora számára az utolsó évnegyedben közreadják az író legjobb novelláinak kötetét, Égő titok címmel. (MTI) lentésében kijelentette, hogy „a beteg szív kicserélése most már a lehetőségek határán belül van..." Mint mondotta, sikerrel járt az a műtétje, amelynek során egy kutya szívét kicserélte egy másikéval. Az átültetett szívet először teljesen izolálták, majd elhelyezték az állat mellkasában. A szív- önmagától kezdett el dobogni és két órán át biztosította az állat testében a vérkeringést, Az utóbbi hónapokban az ipari és mezőgazdasági üzemek munkája napról, napra javulást mutat, kezd kibontakozni a megfelelő munkaszellem. Mindezeknek ellenére számos olyan mezőgazda- sági üzemünk van, ahol még sok, kívánnivaló van. A halasi gazdagságban különös dolgokat lehet tapasztalni. „Jobb nem szólni, mert betörik a tejünk“ — ez a közmondás járja arrafelé, és sutba vetve minden észrevételt, becsületes kritikát, — és nem kevésbé a ■ munkástalálékonységot. Az építő kritika, a munka megjavítása érdekében tett ösztönző bírálat belefulladt a dolgozók hallgató tömegeibe. Vajon mi lehet ennek az oka? A gazdaság igazgatója, Rocskér András elvtáns még magába a párttagokban sem bízik meg. Nem érdekli őt a munkások javaslata) csak a szakvezetőkkel igyekszik' megoldani a felmerülő problémákat. Annak ellenére, hogy a dolgozók őt elismert, becsületes embernek tartják, mégis a munkások észrevételeiből nem szűr le semmit a gazdaság vezetéséhez, csupán egy-két szakvezető véleményét, de leginkább saját maga elgondolásait igyekszik érvényesíteni. A termelési értekezletek általában hű bizonyítékai ennek., a- zok szinte méla csendben, hozzá-» 6zólás nélkül érnek véget. Rocskár elvtárs ugyanakkor arról panaszkodik, hogy nincs kellő támasza a munkában, nem segítenek a vezetésben a dolgozók. Arra azonban nem gondol, hogy jobb kapcsolatban kellene lennie a helyi párt- szervezettel. annak tagjaival, a Becsüljük meg {a munkástalálékonyságotj szakszervezettel. Szerinte a bírálat, — ahogy a dolgozók elmondták — intrika. Csodálatos lenne, ha mindent erre a bűbájos, mostanában szinte dogmává vált „intri- kus’- szóra nyomnánk. Kulcsár Ervin elvtárs, a gazdaság párttitkára eképpen vélekedik a gazdaság helyzetéről: — A jelenlegi lehetetlen helyzet a termelésre is igen hátrányos. A munkához való viszony romlott, nem kapnak egy bizalmas szót a vezetőségtől a dolgozók. Az egyszemélyi vezetés helyességét senkisem vitatja. A felelősség megköveteli minden igazgatótól, vállalati „cégbélyegző” nélkül, hogy magabiztosan vezesse gazdaságát. De nem látjuk annak egyáltalán hasznát, sőt elítéljük az o- lyan nézetet, amit Rocskár elvtárs hangoztat: „Maga Kulcsár elvtárs rémeket lát mindenben” — úgymond, ha a párttitkár szeretne valamit javasolni, esetleg a földeken dolgozó munkások észrevételeit tolmácsolni a vezetőségi ülésen. Milyen károk származtak a meg nem értésből, s a javaslatok el nem fogadásából? Igen sok. A közelmúltban történt egy nem mindennapi eset, — mondja Z. Nagy elvtárs, növénytermesztési brigádvezető. A gazdaság 45 kát. hold földön termel lucernamagot. A lekaszálás után a dolgozók javasolták, hogy gyűjtsék be a száraz lucernát, mert bizonytalan időjárást jelzett a rádió. Féltették a megtermelt értéket. Jó javaslat volt — és mit tettek ezért a vezetők? — Semmit! De miért? A dolgozók „rémlátását“ követte az eső Nagy károkat tett a maglucernásban. A kármegállapításra a gazdaság vezetősége külön bizottságot szervezett, amely szerint 22 százalékos a kár a lucernában, melyet részben a kaszálás, az eső és a csírázás eredményezett. Hivatalos becslések szerint a várható átlagtermés egy mázsára tehető. A bizottság kárbecslése szerint ezek szerint 20 kilogramm kát. holdanként! veszteséggel leheá számolni. Ezek szerint összegben kilenc mázsa príma lucernamagoli vesztett a gazdaság 31 500 forint értékben. Vajon ki felel ezért? Mert, hogy az igazgató csak közvetve, annyi bizonyos. Közvetlenül azonban maga a főagronómus, aki a szakmai ügyeket intézi. Ez a kár hú tükörképe annak, hogy a dolgozók nem akarnak rosszat. Említést érdemel a gazdaság szakgárdájának munkája. A gazdaság egyetlen egy dolgozója előtt sem titok ma már, hogy sok a veszekedés, a meg nem értés. Több esetben megtörtént, hogy az emberek előtt nagy „purpallék” voltak a főagronómus és a főállatTapasztalatcserét tartanak iba ikersoros kukoricáról Alig két-három évre tekint vissza a gödöllői ikersoros kukorica nagyüzemi termesztése. Ezidáig már igen szép terméseket takarítottak be gazdaságaink. A Muronyi Állami Gazdaságban a nyári szárazság ellenére is az amerikai szülőpárokból származó ikersoros kukorica szép termést ígér. Szeptember 11-én egész napos tapasztalatcserével egybekötött értekezleten vitatják meg a Muronyi Állami Gazdaságban a megyei szakemberek, termelőszövetkezeti elnökök, tsz brigádvezetők és egyéni dolgozó parasztié: az ikersoros kukorica termesztéssel kapcsolatos problémákat. Ugyanilyen irányú előadást tartanak a kondorosi Dolgozók Termelőszövetkezetben is, szeptember 14-én. fogott el a rendőrség . I ezer forint készpénzt és egyéb ér- , I tékeket rabolt el. Ügyét rövidesen (! bíróságon tárgyalják. Országosan körözött kasszafúrót fogott el a rendőrség Tóth László 34 éves foglalkozás nélküli egyén személyében. A bűnözőt egyszer már 15 évi börtönre ítélték. Az ellenforradalmi események idején megszökött és Szolnok megyében „látott munkához.” Több üzletet, áruházat feltört, s azokból több tenyésztő között. Munka alatt szitkozódtak, kiabáltak, ezzel egyszersmind felhasználva magánügyeiket, s családi helyzetüket. Helyes ez? Nyílván nem! Egyetlen dolgozó sem kiváncsi erre. S mit csinált az igazgatóság ennek megszüntetésére? Tűrte, tűrte, állandóan az elbocsájtásokról beszélt, de gyakorlatban nem nyer-; tek megoldást: mert „jó fiúnak” Ígérkezik az elbocsájtásra szánt. Nem mehetünk el szó nélkül a gazdaságban megtörtént hibák mellett, azért sem, mert ezek nemcsak a halasi gazdaságban vannak, hanem megyénk több állami gazdaságában is íelielhetők Ideje lenne ha megértés követné és elfogadást nyerne a dolgozók javaslata. Az állami gazdaságok nemcsak a vezetőké, hanem a dolgozóké, a munkásoké, — minden becsületes magyar állampolgáréi Hiba lenne, ha sztárokat imád-: nánk a gazdaságban. Szoros kapcsolatra^ megértésre van szükség: Meg kell szüntetni az üzemi pártszervezetek másodrangúságát. A párttagokon á sor, hogy ezt valóra váltsák. Le kell verniök aa egyes emberek által hirdetett hazúg állítást, hogy a becsületes bí-j rálát: — intrika. A gazdaságban ne hallgatás uralkodjon, hanem a becsületes építő bírálat, kezdeményezés, munkástalálékonyság, — és bizonyára ha helyes, a jövőben az igazgató elvtárs is elfogadja. Mert, hogy vannak eredmények ? halasi gazdaságiban annyi bizo-1 nyos, de ezek mérvét csökkentik a súlyos hibák — ha azokat nem szüntetjük meg melegében. Szín Béla a UistécÓH A kiscsákói Kreszan Mátyás bácsi, aki már 70 éves is elmúlt, még ma is friss érdeklődéssel olvassa kedves életepárjával a NÉPÚJSÁGOT. Kreszan bácsi azt tartja, hogy a kor nem számít: — amíg él és egészséges az ember, mindig tervezhet és tevékenykedhet. Azt tervezi, hogy a kiscsákói tsz tagsága, akiket az ellenforradalom szétzilált, ismét egybeáll, ő menten sorakozik a seregükbe! Htcyfelch&cU az 'á&z d'áUícHÖkei Minden évben, mintha látogatóba jönnének, számos ritka átvonuló madárfajta a Kisbalaton vizén tölti pihenőjét. Nemrégen érkeztek a fekete gólyák, a batlák és a nyári libák, majd egynapi pihenés és táplálékszerzés után újra felkerekedtek. A hidegégövi madarak első csapata. az ősz előhírnökei, a vetési ludak, most érkeztek meg a Kis- balatonra.
