Békés Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-06 / 208. szám

4 BÉKÉS MEG IBI népüjsAg 1957. szeptember péntek Segítsék a nőtanácsokat A községi, városi nőtanácsok munkája az utóbbi időben egyre inkább tevékenyebb. Az ellenfor­radalom , óta az asszonyok töme­ges- megmozdulása — amelyeket az alig néhány hetes nőtanács irányított — márciusban a nem­zetközi nőnap alkalmával mutat­kozott meg először. Ekkor mint­egy 12 községben és három vá­rosban mozgósították az asszonyo­kat. Ezt követően már nagyobb számban vettek részt a nemzetkö­zi gyermeknap megrendezésében, valamint április 4-én, május 1-én. Ezek az eredmények, amelyek a nőtanácsok munkájában meg­mutatkoznak, elsősorban a kom­munista asszonyok aktivitásának, a pártszervezetek segítségének köszönhetők. Pártszervezeteink sok hélyen szívügyüknek tekin­tik a nő-tan ácsok segítését. Mun­kájukat nemcsak akkor veszik fi­gyelembe, amikor egy-egy nagyobb akcióra készülnek, hanem állan­dóan pártfogolják és megbízások­kal, tanácsokkal látják el őket. A gyulai vároni pártszervezet vezetői nem restek az asszonyok gyűléseire, rendezvényeire is elmenni Ez a törődés meg is látszik a gyű- i be a városi pártbizottság üléseire, lai inőtanács munkájában, mert ez az egyik legjobban dolgozó nőta­nács a megyében. Az elmúlt hó­napban olyan megbízást kaptak a városi nőtanács aktívái a pártszer­vezettől, hogy hozzáír létre kerü­letenként a nőtanácsókat, vala­mint segítsék az üzemekben a szakszervezeteken belül a nőbi­zottságok létrehozását. Ez a meg­bízatás sikerrel járt. Eredménye­képpen. kilenc üzemben, intéz­ményben megalakultak a bizott­ságok, s valamennyi kerületben működik a nőtanács. A városi nőtanácsnak jól működő kultúr- cse-portja is van, amely önálló kul­túrműsorra is képes. Az utóbbi időben többször felléptek ren­dezvényeken, gyűléséken és egye­bütt, s a rendezvények bevételei­ből segítik a gyermekváros építé­sét. Foglalkoznak az asszonyok ap­róbb ügyeivel, problémáival. A pártszervezet segítségévéi házi­ipari szövetkezetét alakítottak. A sarkadi járás pártszervezetei­nek jó munkáját dicséri,' 1 csaknem minden községben*» ködi-k a nőtanács. Megválasztották a járási nőtanács elnökét is, aki társadalmi munkában csaknem minden héten egyszer lelátogatja a községi nőtanácsokat. A járási pártbizottság ilyenkor járművet biztosít. A békési nőtamácsok aktív mun­kája szintén a községi pártbizott­ságot dicséri. Itt is foglalkoznak az. asszonyokkal, beszámoltatják őket, javaslatokat adnak, egyszó­val törődnek velük. Ezt el lebet mondani a békéscsabai V. kerü­leti- pártalapszervezet munkájáról is. A felsorolt eredmények mellett pedig sok mindent el tudna mon­dani, viszont neki is sok segít­ségre volna szüksége, hiszen még alig volt alkalom arra, hogy be­számoljon az eddig végzett mun­káikról. Egyszóval sok még a fogyatékos­ság a nőmozgalomban megyénkben. Pártszervezeteiivk több helyen csak elvileg ismerik ei a nőmozgalmat. Valamennyi pártbizottság, pártszervezet tisztá­ban van azzal, hogy a nők aktív mozgósítása nélkül a párt és a kormány határozatait nem tudjuk megvalósítani. Mégis úgy vannak vele, hogy a nótán ácsok munkája „csak nő ügy”. És ha van a párt­vezetőségnek nőtagja, akkor biz­tos, hogy azt a munkát ő végzi és ezzel el van intézve minden. Nem tűzik rendszeresen napirend­re a nőtanácsok munkáját, ha al­kalomszerűen mégis foglalkoznak vele, ez csak szóbeli beszámoló, s ekkor is a javaslatok vérszegé­nyek, általánosságban érintik a nóta-nácsok munkáját. Boros elv­társnő — aki évek óta az asszo­nyok problémáival foglalkozik — elmondása szerint a megyei párt- bizottság is csak egyetlen alkalom­mal tárgyalta alaposabban a nő­mozgalom helyzetét. S így nem tudnak megfelelő segítséget adni. Hogy mennyire igénylik az asz- szonyok, hogy többet törődjenek velük a pártszervezetek, igazolja az is, hogy Szappanosné, az oros­házi városi nőtanács elnöke arról panaszkodik, hogy őt nem hívják többet kell törődni a pártszervezeteknek az asszonyok gondjai­val, a nőtanáesok feladataival Nem lehet megnyugodni, amikor létrejön egy kerületben, vagy köz­ségben a nőtanács, mert a gyakor­lat az — ami nagyon káros —, a pártszervezetek összehívják a kommunista asszonyokat, ezekből megválasztják a vezetőséget, s így megalakulnak tekintik a nőtamá- csot. Mi adódik ebből? Az, hogy a pártszervezeteken belül megala­kul ugyan az asszonyokból álló pártcsoport, azonban nekü nk a pártonkívüli asszonyokra is szük­ségünk van, persze nincs kizárva, hogy ne legyenek párttagok a ve­zetőségben. De helytelen az, hogy például a megyei elnökség 11 tag­jából csak egy pártonkívüli. Szarvason a nőtanács 7 tagú ve­zetősége közül valamennyi párt­tag. Békéscsabán a második ke­rületben is hasonló a helyzet. Le­hetne hosszan sorolni azokat a hi­bákat, amelyek még megvannak. De ez sok eredményt nem hozna. Helyes volna az, ha pártszerveze­teink újra és újra elővennék a párt központi bizottságának né­hány hónappal ezelőtt megjelent határozatát, amely a nőtanácsok munkájával foglalkozik és ennek szellemében javítanák ki a nega­tív jelenségeket, amelyek még most megmutatkoznak. — CS. E. — Újabb tíz termelőszövet­kezetet villamosítanak Békés és Csonsrád megyében A Délmagyarországi Áramszolgálta­tó Vállalat évről évre folyamatosan bekapcsolja a Bács-Kiskun,. Békés és Csongrád megye termelőszövetkezete­it azáramhálózatba. Most a két utób­bi megyében újabb termelőszövetke­zet villamosításán dolgoznak. A leg­nagyobb munkát Békésben végzik. Tótkomlóson és Orosházán egyszerre két-két szövetkezetei villamosítanak, a Viharsarok és az Alkotmány, illet­ve a Petőfi és a Kossuth Tsz-t. (MTI) Kedvesem! — Emlékezés Petőfiné, Szendrey Júlia halálának 89. évfordulóján — Ki ne ismerné Petőfi Sándor örökszépségü költeményét, a leg­forróbb lírai szerelmi vallomást, melyet Imádott Júliájához írt ab­ban az időben, amikor már felesé­ge volt. Két embernek, igaz szövet-: ségérői, két lélek őszinte, feltétlen egybeolvadásáról szól ez a költe­mény. „Szeretlek szívemmel, sze­retlek lelkiemmel, szeretlek áb­rándos, őrült szerelemmel!...’’ — zengte a Költő hitveséhez, akire a kor minden rendű és rangú em­bere feltekintett, mert ország-vi­lág tudta, látta is érezte, hogy ál­tala még nagyobbá, még nagysze­rűbbé formálódott Petőfi költésze­te. Ma 89 éve halt meg Szendrey Júlia, aki a Költő segesvári hősi halála után Horváth Árpád egye­temi tanár felesége lett. Sokan megvetették, hogy félredobta Pe­tőfi eínlékét, aki megrázó erejű sorokban jósolta meg ezt a „Szep­tember végén” című versében, melyet a nász örömnapjaiban írt a költői kastélyban. Szendrey Júlia mégis, mint Petőfi hitvese vonult be a halhatatlanok közé, és most e néhány sorral emlékének adó­zunk halálának évfordulóján. A békéscsabai vasúti történt. Kértem egy nagymálnát. A ^W^^WWWV^^WV'VWWVWVWVVWVVWWVWWNÄA^/WWVWWVWWVWVWWN Két járási mezőgazdasági kiállításról Szarvas A járási mezőgazdasági kiállí­tást augusztus 30-án, 31-én és szeptember 1-én a sportpályán és ennek szomszédságában a liget hűs fái alatt rendezték meg. A kiállítás előkészítése a meg­nyitóra tervezett időre — pénte­ken 14 órára— még nem fejező- oótt be. Akkor még javában szál­lították a tsz-ek, állami gazdasá­gok, a gépállomás és egyénileg gazdálkodók a színhelyre termel- vényeiket, állataikat, gépeiket. Miért e lemaradás? — kérdez­tük Hajós Lajos járási főagronó- must. — Augusztus 20-ra terveztük a kiállítást, de a nagykun-napok mi­att elhalasztottuk és később úgy határoztunk, hogy most, augusz­tus utolsó, szeptember első nap­ján mégis megrendezzük. „Ráérünk még” — ez volt a jel­szavuk az állattenyésztési pavilo­nok között tétlenül járkáló embe­reknek. A kiállított növények, állatok egy része éppen a szervezés fo­gyatékosságából nem feleltek meg a követelményeknek. Ezt bátran állítjuk, mert a pénteki nyitásra Hatezer mázsa istslióirágyát hordanak a legelőre amezőberényi gazdák A mezoberényi legeltetési bi­zottság éveli óta nagy gondot for­dít az 1400 holdas legelő ápolá­sára, talajerő pótlására, így ta­vasztól őszig, a szakaszos legelte-* tés segítségével állandóan friss, dús füvet ehetnek a jószágok. A gyomtalanítást gondosan el­végezték a nyáron is, a napokban pedig a gazdák megkezdik az is­tállótrágya kihordását. Az állat­tenyésztők között nagy megértés­re talál az úgynevezett „egy sze­kér trágya” mozgalom s előrelát­hatólag hatezer mázsa érett istál­lótrágyát hordanak ki a legelőre Mezőber ínyben. (MTI) szerdán válogatták ki az adato­kat. De ugyanezt mondhatjuk a növénytermesztés anyagairól :s. Találóan jegyezte meg dr. Gruber Ferenc, az ÖRKI professzora: „I- lyen kis járás minden évben e- rölködik egy-egy kiállítással, me­lyet ráadásul nem készítenek elő megfelelően... inkább kevesebbet, de jobbat.” Ez a hiányos előkészület vonat­kozik a földművesszövetkezeti i- talboltnál lévő pavilonra is. Pén­teken reggel még a birkózószö- nyegek hevertek a helyiségben, s délután pedig már nyitották a ki­állítást. Az öntevékeny emberek lelke­sedésének volt csupán köszönhető, hogy a kiállítás szombatra, va­sárnapra a pénteken tapasztalha­tó spontanításból kilábalt. Orosháza Az orosházi járási mezőgazdasá­gi kiállítást (augusztus 31—szep­tember 2) alapos, gondos előké­szület előzte meg. Erről tanúskod­nak a közszemlére gondosan ki­helyezett mezőgazdasági gépek, növények, állatok, a kiskereske­delmi és fmsz vállalatok árukész­letei, a lacikonyhák és italboltok nagy forgalma. Csak vasárnap huszonötezren látogatták meg a kiállítást. A nagy vásártéren rég járt ennyi ember együtt. A növény és állattenyésztés pa­vilonjaiban az állami és tangaz­daságok, tsz-ek és a legjobb egyé­nileg gazdálkodók állították ki gazdaságuk ez évi eredményeit. Lenyűgöző látvány volt a vas­vázas növénytermelési pavilonban •kiállított dohány, kukorica, dinv- nye, tök és a kalászosok idei gaz­dag termése. Az állattenyésztési pavilonban elhelyezett 88 szarvasmarha, 30 ló, 30 juh, 60 sertés, 100 baromfi, a nagyszénási Petőfi vad sz'.ár- saság vadkertje alföldünk jelleg­zetes madárvilágának preparátu­maival, mind-mind nagy elisme­rést váltott ki a látogatókból. Dupsi Károly Csalódtam, vagy csaltak i restiben íjl zene, meg a zenedij [ | I (Ujjé a ligetben nagyszerű...) Erzsébetváros látható­an szépen fejlődik. Üj üzemeket, utakat, háza­kat építettek az utóbbi időkben, üzleteket nyi­tottak, gyerekjátszótere­ket létesítettek, szaporí­tották az orvosi rendem lök számát, fásítottak, szépítettek, stb. Ez utób­bihoz tartozik a liget is, melynek szerves része a Vendéglátóipari Vállalat 4. sz. Erzsébet sörözője. Természetes, hogy egy régi, forradalmi munkás­körzetről a lehetőség ha­tárain belül a legmesz- szebbmenően gondosko­dik a város, illetve az állam. így helyes ez, mert legfőképpen ilymó- don jut kifejezésre a munkások, a dolgozók megbecsülése. Most a- zonban csak az Erzsébet- sörözőről akarunk bei szélni, mely egy kissé eltér attól a céltól, amit a többi építmények és létesítmények szolgálnak Mert térj be földi ha­landó az Erzsébet-sörö- ző kerthelyiségébe. Ülj le egy asztalnál, vagy csak állj meg a pultnál! Kérj szépen a „söröző­ben“ egy pohár sört! — Ha hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek, vagy szombat van, akkor lesJ heted a sört. Egyszerűen a hét ezen néhány napján nincs sör. A többi napokon van. Ha továbbra is szomjas vagy, kérj valami más italt! Ha megkaptad, idd meg és fizess, utána nézz az „Árlap”-ra. Többet fizettél 10 fillérrel? A vá­laszod ez lesz: Igen! (diri hősen). Na látod halan­dó barátom: ez a 10 fil­lér ártöbblet zenedíj. Te nem vagy süketné­ma, de egy-két másod­percig annak fogod érez­ni magad. Süketnek a- zért, mert hirtelen el sem tudod képzelni, hogy miért nem hallod a zenét, amiért fizetned kell. Aztán a meglepe­téstől szóhoz sem fogsz jutni, még egy kicsit (ez a néma helyzet) és csak amikor az ámulatból fel­ocsúdtál, akkor jön elő torkodon a szó. Ha fi­nom lelkületű ember vagy, csak ennyit fogsz mondani: Jó! Ha durva, nyers a természeted: Az istenit... stb.) Kár csodálkozni és fe­lesleges káromkodni!... Igenis, jogos a zenedíj! Mert hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön, pénteken és Szombaton, amikor a sörözőben nincs sör, akkor ugyan nincs zene sem, de Te akkor rakod le a vasárnapi ze­ne alapjait. Éjiért egész vasárnap este hallgat­hatsz zenét... ha akkor minden pohár sör után a 10 fillért ismét megfi­zeted. És ha vasárnap nem jutsz a sörözőbe? Ak­kor peched van. Hétfőn ismét kezdheted elölről.. Pásztor Béla pénztárostól fizetség ellenében blokkot kaptam, melyet a kiszol­gálóik átnyújtottam. Meglepően gyorsan kiszolgáltok.. Számhoz vettem a poharat. Furcsa illat csapta meg orromat. Megsz gol­fom. Megbotránkoztam, mert az illata a melaszra emlékeztetett. Talán tévedek? —- Cserben ha- gyot az orrom? óvatosan inni kezdtem. Az első korty valaho­gyan lement, de a másik lassab­ban, a harmadik-negyedik pedig úgy éreztem félúton megáll és irányt változtat. Néhány másodperc múlva te­hénistállóban éreztem magam és most már határozottan gyanakod­tam a szarvasmarhák kedvenc táplálékára, a melaszra. A poharat letettem és gondol­koztam: talán kipusztult az összes málnatő? Kitúrták a vaddisznók? Erdei törpék garázdálkodtak? Le­het! mert oda az egész málnater­més. Ezt bizonyítja az előttem lévő lötty. Ügy vélik talán az Utasellátó Vállalat vezetői, ha ló nincs szamár is jó, csak az üzlet menjen, mert a vendégnek mind­egy mit iszik, csak igyon. Ügy sem veszik észre a csalást! Dupsi

Next

/
Thumbnails
Contents