Békés Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-05 / 207. szám

1681. szeptember 5., csütörtök

BeKtS MEGYEI NfcPŰJSAG

3

Érdemes volt ■

GONDOLKOZNI.

— Egy újítás történetea gondolattól a megvalósításig Füstös falaival a Kjirgátnál, a Dobozi út mellett húzódik meg egy aprócska kis üzem: az Erőmű Javító és Karbantartó Vállalat békéscsabai öntödéje.

Az udvaron éppen egy öntvényt vizsgálgatnak. Néhány perccel ezelőtt vették ki a formából. Az arcokon látszik, hogy elégedettek. Közelebb megyünk hozzájuk.

— Vasmaggal kell önteni majd mindet. Hiába, a homokmaggal öntött nem ad olyan sírna felületet, mint a vasmagos, — halljuk még Arany János üzemvezető hangját,

s azzal mindenki megy a dolga u- tán. Érdeklődünk, mit jelent az e- lőbbi kis röpgyűlés-féle.

Tervből — valóság

— Mint a nevünk is elárulja, az erőművek javító és karbantartó vállalata vagyunk — kezdi Arany elvtárs. Amit itt látott az előbb, az egy szénőrlő malomkalapács volt, amit az Inotai Erőmű részére készítünk. Jóidéig ezeket Csehszlovákiából hozták be. Egyszer mi is öntötünk ilyet, s a kísérlet eredménnyel járt. Azóta kizárólag mi szállítjuk az erőműnek.

Megtudtuk, hogy félkész állapotban vitték budapesti központjukba, ahol kifúrták s csak ezután szerelték be a szénőrlő malomba.

Törték a fejüket Neuhauser János főművezetővel, hogyan lehetne a fúrást kiiktatni, mindjárt készre önteni. Volt megoldás — nem is rossz — amit közöltek központjukkal. (Annakidején hírt adtunk erről lapunkban is.)

Nem válaszoltak a javaslatra. Egyre sürgették őket: elfogadható-e a terv? A válasz: „jó, jó, de mégse csinálják!”

! Érthető, hogy egy ideig kedvüket vesztve, abbahagyták a kísérletezést. De később csak meggondolták magukat. Nem hagyják any- ] nyiban. Ha a fejetetejére áll a központ, akkor is úgy készítik ; majd el, ahogy jobb, gazdaságosabb. Az elhatározást tett követte. Mert, amit ők egyszer megmondanak, azt meg is csinálják.

Nem volt könnyű

Az erőmű 0.2 milliméteres tűrést írt elő, ami nagyon pontos munkát igényel az öntésnél, mivel itt 1—2 milliméteres tűréssel dolgoznak. Azonban ez sem jelentett akadályt. Két öntési módot próbáltak ki. Az egyik próbadarabot homokmaggal, a másikat vasmaggal öntötték. Az első nem adott finom felületet, a második viszont megfelelt, s ezen túlmenően 2 milliméter vastagságú kérget is eredményezett. Ez használhatósági szempontból nagyon jó, mert két hónap helyett hat hónap lett egy-egy kalapács élettartama!

I

1 460 ezer forint megtakarítás

Érdemes számolni. Évente 12 ezer darab malomkalapácsot készítettek furat nélkül. Ha furattal készítik, akkor egyszeri ki- és bepa- kolással kevesebbet lesz a vasúton, megtakarítanak 720 munkaórát, — amit a fúrásra adtak, — s nem utolsósorban 81.2 tonna vasat.

Mindezeket egybevetve ez az ú- jítás 460 ezer forint megtakarítást jelent államunknak, s az eddigi 50 ifprjntos darabár helyett 35 forintba kerül egy-egy malomkalapács elkészítése.

Szabó Zsigmond

Hogyan használjuk a káli műtrágyát

A kálium elősegíti a növények keményítőképződését, továbbá az íz, zamat és színanyagok kifejlődését. Vannak kifejezetten káliigényes növények, mint a sörárpa, burgonya, cukorrépa, zöldségfélék és különösen a gyümölcs és a szőlő. A kalászosoknál a magvak keményítőtartalmát, a szalma szilárdságát, a kendernél, lennél a rostok szilárdságát segíti elő a káli használata.

A gyökér- és gumósnövények- nél (burgonya, cukorrépa, zeller stb.) nemcsak a terméshozamot növeli, hanem fokozza a termények tápdússágát, ízüket, eltarthatóságukat. Ezenkívül ellemál- lóbbá teszi a betegségekkel szemben.

Szőlőnél különösen fontos a cukortartalom növelése és az íz, szín, zamatanyagok kifejlődése. Ezért szőlőben igen fontos a kálisó adagolása, főleg homoktalajokon, továbbá a csemege- és az úgynevezett minőségi borszőlőknél, melyeknél a must cukorfoka döntő jelentőségű. Hasonlóan kedvező eredményt érhetünk el kálisóval a gyümölcstermelésben.

A könnyű homoktalajok, tőze- ges láptalajok igen káliszegények. A kötött talajok többnyire gazdagok káliumban, de erősen megkötik és így a növények számára nehezen felvehetővé válik. Ezért ilyen talajokon kálisóval pótoljuk a könnyen felvehető káliumot. I

Mikor vigyük talajba a kálisót?

— Alaptrágyaként ősszel, vagy lazább talajokon kora tavasszal.

Mikor mennyi kálisót használjunk?

— Gabonafélékhez 50—60 kg' kh., tavaszi vetésű növényekhez ősszel 50—100 kg/kh. Gyümölcsösökben 150—200 kg/kh., a szőlőben 100—160 kg/kh., zöldségféléknél ősszel 80—150 kg'kh.

E hónapban

hét lilldi Hiss» tesz részt

a METRIMPEX

A METRIMPEX külkereskedelmi vállalat nemzetközi vásárokon, önálló és kollektív kiállításokon mutatja be műszeriparunk kiváló gyártmányait. Az idén eddig 14 külföldi ország kiállításaira küldtek mintadarabokat. A kiállítások sikerét bizonyítja, hogy a műszereket megvásárolták, s számos megrendelés is érkezett.

E hónapban hét külföldi kiállításon és vásáron vesz részt a METRIMPEX csaknem háromszáz berendezéssel és készülékkel. Jelenleg Stockholmban, Damasz- kuszban és Szalonikiben a Kereskedelmi Kamara rendezésében megnyílt kiállításon mutatják be orvosi, textil, laboratóriumi és elektromos műszereket. (MTI)

»MOSZKVA! - BUDAPEST!«

IV.

Kievi pályaudvaron

Szólni kell a keresetekről és az árakról is. Ha más országról beszélünk, mindjárt az vetődik fel, hogy élnek ott az emberek, hogyan keresnek és mit tudnak keresetükön venni? Panaszkodó embereikkel útunkon sehol sem találkoztunk. Akikkel beszélgettem, keresetükkel meg voltak elégedve. A dolgozók kereste 600 rubeltől 1500—2000 rubelig emelkedik, sőt többen azon felül is keresnek. A vásárlóérték jó. Különösképpen a közszükségleti és kuitúrcikkek.' oIősók'. ' tíőgy tísak egy pár példát mondjak: televízió készülék 1800, rádió 300—800, Izs motorkerékpár 3200, magnetofon lemezjátszóval 600—900 rubel. De folytathatnánk a felsox'olást a mosógépekkel, porszívógépekkel, fényképezőgépekkel és egyéb fotócikkekkel, vagy akár más közszükségleti cikkekkel, mind-mind meglepően olcsók.

Szerettünk volna szétnézni távolabbi vidékeken is. Szerettük volna azt is megnézni, hogyan él a szovjet paraszt, de sajnos rövid ott-tartózkodó®unk nem engedte ezt meg.

Szólni kell még a VIT záróünnepségéről is

Sajnos 126 főből álló/ csoportunk mindössze 15 belépőjegyet kapott. A csoport többi tagjai a záróünnepséget csak televízión nézhették meg. Nem azért szólok róla, hogy azt híven leírjam, hanem inkább azért, hogy felhívjam a figyelmet a mozikban való megtekintésre. Nézzék meg ott milyen látvány volt ,a többszáz felengedett lég- gömbre-kötött csillagszóró, a csillagszórós talaj tornagyakorlat, a

foszforeszkáló kendők játéka, melyekkel a komszomolisták különféle jelszavakat rajzoltak ki az elsötétített Luzsnyiki Lenin stadionban.

De van egy dolog, amit el kell mondani. A záróünnepélyen egyszer csak felharsan százezer torokból, hogy:

„Moszkva! Budapest!"

Megilletődve, de mi is együtt kiáltjuk e sokat jelentő két szót. Egy kicsit “elgóhiiolkodtu'hk e két szó tartalmán. ' Szívünk nagyot, dóbban, ha arra a több ezer októberi halottra, vagy a feldúlt családi otthonokra gondolunk.

Végétért a világ ifjúságának VI. minden eddigit felülmúló hatalmas seregszemléje. Kifejezésre jutott itt, hogy a világ ifjúsága valóban békét akar. Elmélyült a barátság. Közelebb kerültek egymáshoz kelet és nyugat ifjúságai. Élményekben meggszdagcdva.

Városnézés Kievben.

boldogan tért haza a több mint 15 napos ott-tartózkodás után a 131 ország 34 000 képviselője, valamint a több ezer turista és látogató. Elviszik haza, hogy

a világ valamennyi becsületes dolgozója békét akar és békében akarja saját sorsát jobbra formálni

A rövid Szovjetunió-beli ott- tartózkodásunk alatt fél napot Kievben is töltöttünk, egy rövidke kis időre ide is ellátogattunk Megérkezve az ukrán nép kulturális és nemzeti központjába, itt is virágcsokorral és öleléssel vártak bennünket. Itt csak egyetlen programunk volt, a városnézés. Eközben megtudtuk, hogy az egymilliós lakosú városnak több szín- h'áítd^é^eterne, tudományos kutatóintézete. gé ''’ára, vegyiüze- me és sok egyéb üzeme van. A háborús pusztításokat már kiheverte és teljesen újjáépült. Városnézés után többen közülünk meg- fürödtek a Dnyeper vizében.

Este a szálló előtti téren vidám nótázást kezdtünk. Közénk vel- gyültek a kievi lányok és fiúk is. Ök is bekapcsolódtak a nótázásba, táncba és egyéb szórakoztató játékainkba, melyek belenyúltak a késő éjszakába. Eltelt ez a nap is és most már végleg búcsút kellett mondanunk. Az úton mindenki a történt dolgokról mesélt, csak néha volt szó a feleségről, kisgyerekről, vagy egyéb otthoni dolgokról. Sokan arról tanakodtak, hogy fogják a történteket otthon elmesélni, vagy kinek milyen emléket, vagy jelvényt ajándékoznak.

Egy bizonyos. Az a pár nap, melyet kint töltöttünk, nagyon jól eltelt, élményekben végtelen gazdag volt és nem volt hiábavaló.

(Csapó)

(Az útijegyzetet írta és a fényképeket készítette Csapó László.)

Móricz Virág felszólalása

a bukaresti gyűlésen

Bukarestben a román—szovjet barátság házának kerthelyiségében a Demokratikus Nőbizoit- ság kedden délután gyűlést tartott. A gyűlésen részt vettek a Szovjetunió, Magyarország és a Német Demokratikus Köztársaság nőküldötségeinek tagjai.

A gyűlésen felszólalt Móricz Virág, a magyar nőküldöttség vezetője is. Kitéri a magyarországi eseményekkel kapcsolatos ENSZ-jelentésre, s a következőket mondotta:

— A jelentés megdöbbentő nyugalommal hangoztatja, hogy a „nyugatnak” semmilyen szerepe sem volt az ellenforradalomban, de egy szó említést sem tesz azokról a száz millió dollárokról, amelyeket az imperialista körök arra költenek, hogy összeesküvéseket szervezzenek a népi demokratikus országokban. A Szovjetunió és a többi testvérország segítségével felszámoljuk az aljas külső és belső reakció okozta nehézségeinket.

— Van azonban egy fájdalmasabb ügy, amelynek meggyógyítását kérjük: lelketlen gazemberek mintegy harmincezer magyar gyereket külföldre csábítottak. Ezeket minden nemzetközi jogszabály ellenére most politikai menekülteknek tekintik és nem engedik haza.

— Románia velünk van, egy az utunk, egy a célunk, együtt haladunk az alatt a zászló alatt, amelyre az emberiség legszebb jelszavai vannak felírva. Együtt haladunk és együtt akaruv'■ győzni is, de nem fegyverrel, hanem munkával, jóakarattal, egymás kölcsönös megbecsülésével.