Békés Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)
1957-09-05 / 207. szám
Vili* proletárjai egyesüljetek! MUNKÁSOK, PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPJA 1951. SZEPTEMBER 5., CSÜTÖRTÖK Ara 50 fillér II. ÉVFOLYAM, 207. SZÄM Román növényegészségügyi szakemberek megyénkben A Román Népköztársaság földművelésügyi minisztériuma a korábban megkötött nemzetközi egyezmény alapján a növényvédelmi zárszolgálat munkájának tanulmányozására hazánkba küldte Zsán Keisz elvtárs vezetésével a román növényegészségügy! szervek felelős vezetőit. Kedden — szeptember 3-án — a küldöttség meglátogatta a Tarhosi Növényvédő Állomást. A meleg baráti fogadtatáson részt- vettek a párt megyei bizottsága részéről Lestyán elvtárs, mező- gazdasági osztályvezető, a megyei tanács mezőgazdasági szakemberei és a Tarhosi Növényvédő Állomás vezetői. Megérkezéskor a román küldöttség vezetője a következőket mondta: Erősítsük a földművesszövetkezeti mozgalmat A íoiumuvesszövetkezeti mozgalom a felszabadulás óta eltelt 12 esztendő alatt hatalmas eredményeket ért el. A dolgozó parasztság magáénak érzi a falusi lakosság e nagy tömegszervezetét és tevékenyen részt vesz munkájában. Földművesszövetkezeteink mint a város és falu közötti á- ruforgalom, a mezőgazdasági termelés elősegítésének fontos szervei, nap mint nap szélesítik tevékenységüket. Nincs megyénknek olyan községe vagy faluja, ahol a földművesszövetkezetnek valamilyen egysége, felvásárlási, áruellátási, szórakoztatási üzemága ne lenne. Nincs olyan nap, hogy a falu népe, mint eladó, vagy mint vásárló ne találkozna a legkisebb faluban is a földművesszövetkezet segítő támogatásával. Megyénk szövetkezeti mozgalma ezeket a hatalmas eredményeket népi demokratikus államunk sokoldalú erkölcsi és anyagi támogatása mellett a több mint százezres szövetkezeti tagság tevékeny közreműködésével érte el. A szövetkezeti tagok látva a szövetkezésben levő erőt és lehetőségeket, szívesen vállaltak részt egy-egy feladat megoldásában. Megyénk területén, de az országban is sok száz új szövetkezeti egység hirdeti a tagság közreműködését, áldozatvállalását. Mint mindenütt, így szövetkezeti mozgalmunkban is igen nagy károkat okozott az ellen- forradalom. Annak ellenére, hogy szövetkezeteink egy részénél nagyobb összegű károk mutatkoztak, nyugodtan elmondhatjuk, hogy szövetkezeti mozgalmunkat az ellenforradalom nem tudta megingatni. Ez azért történhetett így, mert szövetkezeti tagságunk többsége bátran szembeszállt az ellen- forradalmi kísérletekkel, becsülettel helytállt, védelmezte a közös vagyont. Ahhoz, hogy szövetkezeteink mielőbb begyógyíthassák az ellenforradalom okozta sebeket, s hogy dolgozó parasztságunk érdekében erőteljesen tovább fejlődhessenek, szélesítsék gazdasági tevékenységüket, szükség van saját anyagi erejük gyorsütemű növelésére. Ennek a jövedelmező működés, a takarékos gazdálkodás mellett — egyik legjelentősebb módja: a szövetkezeti tagok anyagi érdekeltségének fokozása újabb részjegyek jegyzésével. Százezres szövetkezeti tagságunk eddig mintegy 4 millió forint értékű részjegyet fizetett be megyénkben a szövetkezeteknél. A szövetkezeti tagok gyakorlatban tapasztalhatták, hogy milyen előnyökkel jár a szövetkezeti tagság. Minden évben jelentős — nem egy esetben a befizetett részjegyalapot meghaladó — összeget kaptak a tagok a részjegy utáni, valamint a vásárlási és értékesítési visszatérítés címén. így a megyében 1956 decemberéig a 4 millió forint befizetett részjegyalappal szemben szövetkezeteink 10 millió forint vásárlási és egyéb visszatérítést fizettek ki. A saját erő növelése révén a földművesszövetkezetek tovább fejlesztik a szakcsoportokat, szélesítik a bolthálózatot, korszerűsítik a félvásárlótelepeket, kultúráltabb módon és eredményesebben segíthetik a mező- gazdasági termelést, a falusi lakosság igényeinek kielégítését. A részjegyalapok növelése u- gyanakkor közvetve is fontos érdeke a szövetkezeti tagoknak. A szövetkezeti erő növelésével földművesszövetkezeteink csak kisebb mértékben vesznek igénybe állami hiteleket, és az így felszabadult összegeket népi államunk más, a nép érdekét és igényeinek kielégítését szolgáló létesítményekre és beruházásokra fordíthatja. A fentiek eléréséhez az szükséges, hogy szövetkezeti tagjaink részjegyalapjaik bővítésével és új szövetkezeti tagok beszervezésével járuljanak hozzá földművesszövetkezeti mozgalmunk anyagi erejének növeléséhez. MÉSZÖV Igazgatóság. Három és fél millió forint forgalom mezőgazdasági kisgépekből és szerárukból A Békés megyei Mezőgazdasági Eszközöket Értékesítő Szövetkezeti Vállalat július első napjaiban nyitotta meg kapuit s hatalmas raktárában, valamint a gondosan bekerített udvaron a legkorszerűbb gépeket, vontató-pót kocsikat, villanymotorokat, féde- res szekereket, szivattyúkat és egyéb fontos mezőgazdasági eszközt lehet látni. Különösen az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek részéről egyre fokozódik az érdeklődés s nemcsak várálási ügyben, de szaktanácsokért is számosán keresik fel a vállalatot. A Békés megyei MEZÖSZÖV két hónap alatt hárommillió 666 ezer forint értékű mezőgazdasági kisgépet és egyéb fontos eszközt értékesített. (MTI) — Bízom abban, hogy az itt szerzett növónyegészségügyi zárszolgálat tapasztalatait eredményesen tudjuk felhasználni a két legveszedelmesebb növényi kártevő, a szövőlepke és a burgonyabogár elleni küzdelemben. Ebéd után a küldöttség megtekintette a növényvédő állomás berendezési tárgyalt, majd a Zetorra szerelt „vihar-porozó” gépet munka közben tanulmányozták. Zsán Keisz elvtárs, a küldöttség nevében megelégedését fejezte ki a fogadtatásért és a bemutatóért. A vendégek az esti órákban a Muronyi Állami Gazdaságba mentek, ahol a gazdaság központját és környékét nézték meg. A gazdaság vezetősége a saját húsüzemének készítményeiből vacsorát adott a küldöttség tiszteletére, majd a kultúrterem klubhelyiségében baráti eszmecserét folytattak a gazdaságban elért eredményekről és a növényegészségügyi zárszolgálat üzemen belüli munkájáról. Dupsi Félre a hazug- jelentéssel! Hallgassák meg a magyar népet 1 Tiltakozó táviratok, levelek özöne érkezik nap mint nap szerkesztőségünkbe. Kérges tenyerű munkások, parasztok névaláírásai tarkítják a papírlapokat. Ceruzát ragadt az értelmiség, a háziasszony, a kisiparos, a katona és közalkalmazott, öreg és fiatal. Szenvedélyes hangon írták meg szívük szándékát, valamennyiük akaratát, melyek forróhangú kis- és nagygyűléseken, röpgvűlése- ken hangzottak el. S megyénkben — mint szerte az országban — egyre magasabbra csap a tiltakozás lángja. Egyre nő, és az ENSZ urainak bársonyszékét nyaldossa. Egy-egy f" tiltakozás, egy-egy vádirat a szégyenteljes beavatkozás ellen, és határozott állásfoglalás országunk törvényes rendje, a néphatalom megvédése mellett. r Mai számunkból: Kevesebbet, de jobbat Előkészületek hazánkban a IV. Szakszervezeti Világkongresszusra Hová vezet az életük? .J A mi ügyünkhöz semmi köze az ENSZ-nek „Tanultunk az ellenforradalom gyilkos gaztetteiből. Igenis ellen- forradalom volt. Ezt igazolják a mi községünkben megtörténtek. Milyen forradalom az, amelyben a nép fiait tartóztatják le, vagy állítják félre vezető beosztásából? Milyen forradalom az, amelyben a volt fasiszta csendőröké a vezetőszerep? A Napnál is világosabbá vált előttünk, hogy ez csakis ellenforradalom lehet.” — Ez a battonyai vasútállomás 570 dolgozója által jóváhagyott távirat rövid összefoglalása és befejező soraként áll a követelés és hitvallás: „A magyar ügy” a mi ügyünk, ehhez semmi köze az ENSZ-nek. Mi bízunk pártunkban és kormányunkban, bízunk a Szovjetunióban és a segítségért, amit kértünk és kaptunk, hálával köszönjük meg. Nem engedjük soha többé megingatni a nép hatalmát s ha kell, vérünkkel védjük meg. Követeljük tehát, hogy az ENSZ vegye le napirendjéről a mi ügyünket, a „magyar ügyet”! Tollat fogott Szabó Ferenc, mezőkovácsházi egyéni gazda is, és versbe faragta tiltakozását. „Békében akarunk élni, dolgozni!” — hallatja szavát a Békéscsabai Téglagyár mintegy 1600 dolgozója — és ünnepélyesen jelentik ki, hogy munkájukkal bizonyítják hűségüket a inunkás- paraszt forradalmi kormány mellett. Egységesen tiltakoznak az ENSZ alapokmányát megsértő durva beavatkozás ellen. Együtt a kommunistákkal juk vissza a földesúri rendszert, amit az elíenforradalmá- rok akartak! Nem feledjük a- zokat a szörnyűségeket, amiket az ellenforradalmárok külföldi uraik parancsára csináltak a mi országunkban. Félre a hazug rágalmakkal, félre a tárgyalással! A mi népünk elég ó- rett, elég erős ahhoz, hogy maga döntsön sorsa felett. Mi döntöttünk, szocializmust akarunk építeni a kommunistákkal, a Kádár kormánnyal.” — írják a békéscsabai Egyakarat Tsz tagjai s állásfoglalásukhoz nevük aláírásával adnak pecsétet. Tiltakoznak a hazug jelentés ellen a kereskedelmi vállalatok dolgozói is, akik egy percig sem tagadták meg a nép szolgálatát a legnehezebb időben. Erről értesítenek bennünket a Békés megyei FŰSZERT, a Délmagyarországi RÖVIKÖT, az Endrődi Földművesszövetkezet és több vállalat alkalmazottai. ' Ezrek és tízezrek tiltakoznak Dobozról nevelők és tanulók, kertész és csemete együtt fogalmazták meg tiltakozásukat. Békés életet akarnak, amelyben tanulni lehet. Azt kívánják, hogy virágok nyíljanak a kiskertekben és békésen szánkázhassanak a gyerekek a dombok oldalán. Ez legyen az ENSZ törekvése. Boldog életet kezdtek újra s ne árnyékolják ezt be szennyes törekvések. A hazug jelentéssel, a beavatkozás törvénytelen voltával szállnak szembe Telekgerendás és Mezőgyén községek, valamint a gyomai járás dolgozói, a békéscsabai KISZ-vezetőképző tábor résztvevői, az ÁRHI biztosító őrs beosztottjai, a mezőhegy esi és a Bánkút-rózsamajori állami gazdaságok, a Békés megyei Állatforgalmi Vállalat, a kötelességüket minden időben teljesítő Békés megyei Kéményseprő Vállalat dolgozói, és a dévaványai területi pártszervezet kommunistái. Egyre nagyobb tömegével érkeznek hozzánk is ezek a levelek, amelyben az emberek ezrei, tízezrei tiltakoznak az imperialista beavatkozás ellen, s a népi rendszer mellett tesznek hitet. Műbőrkabát hazai anyagból Nagy divat lett az idén a mű- ! bőrkabát, amely amellett, hogy tetszetős, olcsó is. Anyagát eddig a Német Demokratikus Köztársaságból vásároltuk, de most már nagyobb mennyiségben gyártja a Győri Pamutszövő- és Műbőrgyár. | Ebben az évnegyedben 70 000 négyzetméter, a következőben pedig százezer négyzetméter mű- j bőrt készít a győri üzem. Az a-1 A puszták népe is tiltakozó- lag emeli szavát: „Nem óhajtnyag nagy részét a Szegedi Ruhagyár, a Szegedi Szőrmekonfekció Vállalat és néhány kisipari szövetkezet dolgozza fel. Mintegy hatvanezer férfi, női- és gyermek- kabátot, valamint lemberjackot varrnak belőle. Az anyagok ötven százalékát a legkedveltebb színre, tőidre festik, egyharmada barna esz, de készül bordó és drapp izínekben is. (MTI)
