Békés Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)
1957-09-26 / 225. szám
V 1957. szeptember 26., csütörtök BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 5 A Hazafias Megint aiedgyesegyházi elnökségének munkájáról és egy levélről A m ed gyesegyházi Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke, Rangasz János elvtárs beszélgetés során elmondta, hogy az elnökség három hónapja alakult újjá és és azóta rendszeresen dolgoznak. Minden hónapban megtartják rendes ülésüket, melyen a község lakosainak érdekében határozatokat hoznak és ennek alapján javaslatokat tesznek a különböző szerveknek. Az olyan tervek megvalósítása, melyek a község lakosainak erején múlik, folyamatban vannak. Megkezdték a járdák, utak építését A községfejlesztési alapot, a népfront elnökség véleménye alapján, a tanács a legfontosabb létesítményekre fordítja. A többi javaslat sorsáról beszélve bírálatra fordult Rangasz János szava: az o- lyan tervek megvalósulása, mely felsőbb szervektől függ, valahol akadoznak. A községben mintegy hatezer lakos él, mégis csak egy kenyérbolt van. A sorbanállók türelmetlensége miatt már majdnem verekedésre is sor került. Idestova három hónapja, hogy a Hazafias Népfront községi elnöksége a pártszervezettel és a tanáccsal egyetértve egy új kenyérbolt nyitását javasolta. Érthetetlen, hogy a járási és megyei szervek miért nem segítik a javaslat ^ megvalósulását Hasonló a sorsa a szövetkezeti bolt létesítésére tett javaslatnak is,’ pedig e boltra az égjük lakókor-, zetnek nagy szüksége lenne. Eddig ért gondolataival Rangasz János, amikor egy levelet Rekord tejhezam szürke- magyar tehéntől Tiviskesen A Töviskesi Állami Gazdaságban kizárólag utódnevelésre és igára 52 nagy szarvú szürke-magyar tehenet tartanak. A táplálkozásban igénytelen, egyébként erős alföldi szilaj állatot kitűnően hasznosítják az erősen szikes, esős időben igen sáros talajon. Egy évvel ezelőtt dr. Végh István fő- állattenyésztő kettő szürke-magyar tehenet kísérletre állított be, kíváncsian figyelte, hogy gondo- bb ápolással, bőségesebb takar- kányozással mennyi tejtermelés érhető el náluk. Az istállóban tartott tehenek tejtermelését a törzskönyvelési felügyelőség ellenőrzi, s kiderült, hogy az egyik naponta 23, a másik pedig 19 liter tejet ad. (MTI) emelt fel az asztalról. A járási népfront elnöksége küldte — mondta a levél bontása közben és hozzátette: levél az van már bőven, de jáTási, vagy megyei „népfront embert“ még egyet sem látott a községben. A borítéktól megfosztott levelet Rangasz elvtárs olvasni kezdte és néhány sor után megállapította, hogy kapott már hasonlót a megyei elnökségtől is. Ami biztos, az biztos — gondolták „fent" — mondja ő. Én pedig elkértem a levelet és beleolvastam. A levél első részében feladatok voltak megjelölve az ezüst- kalászos tanfolyamok szervezésére. Egyszerre félteni kezdtem a Hazafias Népfront mozgalmat egy nagyon ismerős és minden mozgalomra veszélyes betegségtől, melyet bürokratikus vezetésnek szoktunk nevezni. Ennek a betegségnek egyik tünetét tartottam a kezemben és forgattam, vizsgáltam és félhangosan olvastam: „Kérnénk Önöket, hogy az alant felsorolt kérdésekre válaszukkal segítségünkre legyenek.” Ezután hét kérdőmondat következett. Az egyik: „A község lakosságának segítsége milyen a bizottság felé, elegendő-e ,vagy több segítségre van szükségük?" Jöjjenek „le“ a kisgyűléseinkre, hallgassák meg a parasztokat és megtudják — veti közbe az elnök, nem haraggal, hanem nyugodtan, kissé oktató logikával. Én tovább olvastam, minden kérdést azonban nem sorolok itt fel, de talán nem érdemtelen, ha megemlítem még. hogyha Pótválasztások hangulatáról is érdeklődtek a levélben. • mely választásokat a község lakossága a Hazafias Népfront elnökség kezdeményezésére előrelátóan már hónapokkal ezelőtt megtartott. Rangasz elvtárs — miután gondosan visszahelyezte a levelet a felbontott borítékba — még elmondta, hogy hallomásból tudja, hogy a járási központban jó véleménnyel vannak a medgyesegy- házi népfronttagok munkájáról, éppen ezért hasznos lenne, ha a személyes meggyőződés alapján szerzett tapasztalatokat másutt is megismernék. S mivel a Hazafias Népfront községi elnökségének munkáját akadályozó jelenségek is előfordulnak, segítségre is szükségük van. Vagyis a járási központ felé így fogalmaznánk meg: „Kérik Önöket, hogy a fent felsorolt kérdések megoldásában személyesen is legyenek segítségükre.“ Boda Zoltán Megnyílt a méhkeréki új kéttantermes iskola Fejlődik Méhkeréki Régi kívánsága valósult meg Méhkerék község lakosságának, és az iskola nevelőinek a két-tantermes, új iskola, igazgatói i- roda és nevelői szoba, valamint a kétszobás > és egyszobás nevelői lakás megépítésével. Örülnek a szülők, hogy végre isltolás gyermekeik korszerű, egészséges és világos tantermekben tanulhatnak. Mennyivel más egy ilyen tanteremben tanítani, ahol az oktatás alapfeltételei rendelkezésre állnak. Világos, nagy termek. Üj padok, új tábla, hatalmas cserépkályha, mely mellett a télen bizonyára nem fognak fázni a gyermekek. Pirul a sok gyermek arca a boldogságtól, új iskola, új pad. örülnek a nevelők is, hiszen szép és jól felszerelt nevelői lakást kapták, tágas kerttel. A lakásban villany, tűzhely. A gazdasági udvarban jól megépített disznó- és baromfiól. Erre is gondoltak a felettes szervek és a tervezők, hogy a nevelőnek a szép és jó lakás mellett állattartásra is legyen lehetősége. Ezúton mondunk köszönetét a Békés megyei Magasépítő Vállalat dolgozóinak a jó munkáért és Méhkerék lakosságának a jó munka támogatásáért, a társadalmi segítségért. Bekecs Sándor megyei tanács VB. művelődési osztálya. 1 Emlékezzünk BARTÓK BÉLARA Mamin—Szibirjak: ARANY WusztrAclö Mamin—SzIbtrJaW Arany című kötetéből. Mamin-Szibirjak a szibériai a- ranyláz eposzát írja meg ebben a regényében. A könyv lapjain megelevenedik az aranymosók nyomorúságos élete. A főhős, Kiskin, évtizedek óta kutat arany' után s mikor végre gazdag lesz: megölik, kirabolják. Leszkov: Illusztráció Leszkov: Kisvárosi Lady Macbeth című könyvéből Gazdag kereskedőasszony és fiatal szolgalegény vétkes szerelmének regénye. Előbb a gyanakodó apóst, majd a hazatérő férjet teszik el láb alól. Népballadai tömörség és tragikum jellemzi a művet. * I „Hétköznapok“ könyvsorozatának új kiadványa; Dezséry László: Gyermekeink érdekében Dezséry László, a Rádió népszerű munkatársa igen érdekes témához nyúlt. A közvéleményt legjobban érdeklő nevelési problémákról mondja el a véleményét. A szerző előszavában azt írja, hogy könyvét a szülőknek és pedagógus soknak szánta. De az olvasó hamar észre veszi, hogy olyan kérdéseket is érint, amely minden if-» júnak és felnőttnek „hétkönapi” problémája. Az emberrénevelés nem fejeződik be a serdülő korban, s nem csak gyermekeinket kell nevelnünk, hanem saját magunknak is törekednünk kell kulturáltabb, igazabb emberekké lennünk. E- nélkül a pedagógiai munkánkat sem koronázza siker. Könyvében olyan elvi problémákat érint, mint az iskola és a politika, a hazafias nevelés, a vallásoktatás, a család és iskola kapcsolata, az ifjúsági mozgalom, a nemi felvilágosítás, stb, és sok hasznos útmutatást és tapasztalatot ad át a gyermekekkel való foglalkozás mindennapi problémáiról* 12 évvel ezelőtt, 1945. szeptember 26-án halt meg a magyar zenei élet egyik legkimagaslóbb egyénisége, Bartók Béla. Halálával a magyar zeneművészetet, századunk zenekultúráját, sőt az egész zenetudományt pótolhatatlan veszteség érte. 1881. március 25-én született Nagyszentmiklóson. Szülei lelkes rajongói voltak a zenének, így Bartókéknál gyakran voltak házi muzsikálások. Ilyen légkörben a kis Bartók zenei képességei korán kibontakozhattak. 11 éves, amikor Nagyszöllősön mint „zeneszerző” és zongoraművész a nyilvánosság elé lép. 1893-ban Pozsonyba költöztek. Ez igen fontos zenei továbbképzése szempontjából, mert. a vidéki városok között Pozsony zenei élete a legélénkebb. Itt 15 éves koráig Erkel Lászlótól (Erkel Ferenc fiától) tanult zongorát és összhangzattant. Ezenkívül alkalma volt operaelőadások és hangversenyek látogatására. A gimnázium elvégzése után a budapesti zeneakadémia hallgatója lett. A négy akadémiai év hozza meg előadóművészi és zeneszerzői tehetségének teljes kibontakozását. Ebben az időben meginduló új zenei irányzat a legnagyobb lelkesedéssel töltötte eL Egész Munkásságával egy sajátságosán magyar, nemzeti zenei nyelv megteremtésén fáradozott. Felismerte a magyar népdal óriási jelentőségét.. Ezzel egyidőben rámutatott arra, hogy a tévesen népi daloknak tartott magyarnóták valójában nem a nép leikéből fakadtak. 1965-től járja a magyar falvakat s gyűjti a magyar népdalt. Megismeri s megszereti a parasztdalokat. Találkozása a néppel életre- szóló jelentőségű. A nép érzés és gondolatvilága rányomja bélyegét Bartók további művészetére. Kodállyal vállvetve egy nagyértékű tudományos népzenei rendszerezéshez fognak, melyre felépül a mai magyar népzene-tudomány, sőt ebben a tekintetben külföldnek is példát mutattak. Bartók kezdetben azért fordult a népzene felé, mert ott remélte az új magyar művészi zene alapjait. Kutatásai közben azonban felébredt tudományos érdeklődése, mely haláláig elkísérte. Korának közönsége fagyosan fogadta az új magyar zenét. Egyesek közönségesnek, alantasnak, sőt voltak, akik barbárnak tartották ezt az erőteljes friss hangot. Egy másik réteg pedig egyszerűen nem ismerte el magyarnak. így Bartók már pályája kezdetén megnemértésbe és ellenállásba ütközött. A közöny és megnemértés magábavonu- lásra késztették, pedig nem volt elzárkózó természetű és magányt kereső művész. Életének és alkotó munkásságának vizsgálatával egy rendkívüli egyéniséget ismerünk meg. Legfőbb tulajdonságai közé tartozik a illegnem alkuvás, a szilárd erkölcsi célokhoz való ragaszkodás, a haza és a nép szerelte és odaadó szolgálata. 22 éves, amikor egy levelében a következőket írja: „Én részemről egész életemben minden téren, mindenkor és minden módon egy célt fogok szolgálni: a magyar nemzet és a magyar haza javát.” Ezt élete végéig be is tartotta. Bartók korának legkiemelkedőbb humanista harcosa volt. így nem kerülhette el a gyűlölködő nacionalizmussal való találkozást., illetve összeütközést. A hazai és külföldi zenei vézeiok közül többen is magyartalansággal, sőt hazaárulással vádolták. Bartók mindezzel keveset törődött. Nyílegyenesen haladt megkezdett útján. A szellemi munka szabadsága, az ész és humanizmus jegyében szem- befordult minden ellenségével ö volt az, aki elsőnek tudott kilépni a társadalmi korlátok közül, azonban a politikai igazságtalanság miatt 1940. őszén önkéntes amerikai emigrációt vállal. Ezt nem érzi véglegesnek. Állandóan az a gondolat foglalkoztatja, hogy mikor és hogyan tudna hazajönni. Erre 1945-ben alkalma nyílt volna, de sajnos szeptember 26-án bekövetkezett halála ebben megakadályozta. Tóth Bacsaó Lajos tanár TTIT-tag Eszperantó élet megyénkben A Békés megyei Eszperantó Bizottság szeptemberi „Sudhungar- landa Stelo" című körlevelében beszámol a megye eszperantó életéről. Megállapítja, hogy a Békés megyei Eszperantó Bizottság megalakulása óta eltelt pár hónap után a szakkörök munkája nemcsak megélénkült, de erőteljessé is vált. Békéscsabán kezdők, haladók és iskolások részére nyelvtanfolyamot szerveznek. Eleken, Gyulán, Kétegyházán és Mezőhegyesen új szakkörök szervezésével foglalkoznak a munkás-eszperantisták. Orosházán, a járási művelődési otthon „Stelo" eszperantó szakköre október 20-án kiállítást rendez az eszperantó 70. éves jubileuma alkalmából. A kiállításon eszperantó könyveket, folyóiratokat, prospektusokat, eszperantó levél- és ragbélyegeket, egyes országok képeslapjait és magyar eszperantó vonatkozású sajtócikkeket mutatnak be. A kiállítás alkalmával az új orosházi Táncsics gimnázium rajzával szép, eszperantó levélzáró bélyeget adnák ki. Az eszperantisták kapcsolata az „Eszperantó Világbéke Mozgalom” (Mondpaca Esperanto Movado) tagozatával egyre javul. Legutóbb arra kérték őket, hogy ismét küldjenek lapjuk, a Béke (Paco) részére eszperantó nyelvű békemozgalmi tárgyú írást. A kérésre dr. Szemenyei Bálint fordításában Űj Rezső: Ne tovább című J versét küldték el.
