Békés Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)
1957-09-26 / 225. szám
2 kekfs megyei NÉPÚJSÁG 1957. szeptember 26., csütörtök || Pártélet » RivMeM és eredményekben gazdagabb értekezletet Tapasztalataink alapján ma már elmondhatjuk, hogy sikerült csökkenteni a felesleges értekezletek számát. Azonban sok még a kívánnivaló az értekezletek eredményességét, színvonalát illetően. Vonatkozik ez elsősorban a járási, városi és különösein a községi plé- numokra. E cikknek nem célja a tanácskozások tartalmi színvonalával foglalkozni, csupán az értekezletek egy-két „betegségi” tünetére kívánom a figyelmet felhívni. Köztudomású, hogy a kevés eredménnyel járó, bő lére eresztett, hosszú értekezést senki nem szereti. Mi az oka, hogy mégis sűrűn előfordulnak? A kérdésre személyes tapasztalat alapján, meíiftrtént esetek leírásával vá- Jgezoioir. Legutóbb részt vettem egyik v?rosi párt-végrehajtó bizottság által egybehívott titkárt értekezleten. A tanácskozás azzal kezdődött, hogy a VB titkára megkezdte a feladatok felsorolását. Tizenkét féle olyan feladatról beszélt (éberség, kollektív vezetés, agrártézisek, pártfegyelem, intrika, szervezeti szabályzat, tagjelöltfelvétel, kódenmunka, tagkönyv- csere, tanácsválasztások, KISZ, nőtanács, szakszervezet, a párt otthonossá tétele stb.), mely feladatok nagy része egyenként is külön tanácskozást igényelt volna. Hogy a titkárok mennyit ragadtak meg e rengeteg és jórészt általánosan elmondott feladatokból? Röviden válaszolva: 'keveset. Dé mondhatok mást, nem egyedüli eseteket is. Szarvason a községi párt-végrehajtó bizottság egyetlen ülésén három olyan fő napirendet tárgyaltak meg, mint „A termelő- szövetkezetek helyzete”, „Az iskolák helyzete”, „A KISZ helyzete“. Nem csoda, ha ilyen esetekben a tárgyalt feladatokra vonatkozó határozat, vagy nagyon szegényes, vagy egyáltalán nem konkrét. Ugyanakkor elkönyvelik, hogy foglalkoztak a kérdéssel. Tehát nem helyes egyszerre sokat markolni. Van is ilyen közmondás: „Aki sokat markol, keveset fog.” Egy másik jelenség értekezleteinken, hogy egyes plénumok vezetői, helytelenül értelmezve a véleménynyilvánítás szabadságát, korlátlan teret adnak az olyan irányú hozzászólásnak is, amely nem a vitatott kérdést érinti és sok esetben nem is az adott értekezletre tartozik. Vagy, ha a felszólaló csak általánosan és megGyakorlati bemutatóval egybekötött mezőgazdász találkozót szerveznek megyénkben A MEDOSZ megyei bizottsága mellett működő mezőgazdasági szakemberek csoportja október 3- án nagyszabású mezőgazdász-találkozót rendez a minden területen jó eredményt elért Muronyi Állami Gazdaságban. A gyakorlati bemutató után a megyei állami gazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezetek és községek mezőgazdászai barátságos ismerkedés és beszélgetés keretében vitatják meg az időszerű mezőgazdasági feladatokat. (MTI) határozott cél nélkül beszél, nem figyelmeztetik. Azoktól a felszólalóktól, akik mindenki által ismert hiányosságokat ismételnek, s bár képességük meg volna, nem követek meg, hogy az említett hiányosság megszüntetésére tegyenek konkrét javaslatot, nem késztetik ezáltal céltudatos murikéra az elv- tánwfcat. így az egyes tanácskozások kevés gyakorlati útmutatást, feladatot adnak. Véleményem szerint az a tanácskozást vezető elnök, aki határozottan küzd, hogy az értekezlet ne térhessen el eredeti céljától, helyesen cselekszik. Bevált módszer, még,s sokszor elmulasztják — hogy a meghívottakat előre tájékoztatják, miről lesz szó a megbeszélésen. Pedig így a kérdést alaposan tanulmányozva, javaslataikat előre meggondolva vethetnének részt az értekezlet munkájában. Sokat lehet javítani az értekezletek színvonalán a jó módszerekkel. Az említett titkári értekezleten például igen hasznos lett volna, ha a megadott kérdésekre az alapszervezete helyzetéről néhány titkár előbb beszámol, hogy ezután a VB-titkár az élethez közelállóén tudta volna megadni a feladatokat. Végezetül megemlítem az értekezletek szüneteit is, melyek leginkább elmaradnak. Ilyenkor a tanácsterem olyan, mintha egy füstgránát pukkant volna el benne. De a résztvevők tűrik, mint krisztus a keresztet. Az értekez- leti munka kultúrájához hozzátartozik az egészséges munkakörülmény is, erre is fordítsanak gondot a plénum vezetői. A tanácskozásokat nem a szünetek nyújtják meg, hanem a gyenge előkészítés és a mellékutakon járó hozzászólók. A pártszervezetek, a községi, városi társadalmi szervezeteink törekedjenek arra, hogy az értekezleteink rövidek és elsősorban célratörőek, eredményben gazdagabbak legyenek. Boda Zoltán MAI K I S Z - élet KOMMENTÁRUNK! VélasrikásL slut Adenauer úrról, és úgynevezett választási győzelméről van szó. Alig egy hete kürtölték világgá a választási sikert, de ami a napokban történt, azt már sokkal csendesebben jelentették be. Az MTI közli Berlinből, hogy a nyugatnémet konszernek októberre 10 százalékkal felemelik a szénárakat, mire több nyugat-német szakszervezet kijelentette: nem tartja érvényesnek a jelenlegi bérmegállapodásokat. A választási „siker” tehát már érezteti hatását, és — a hírek szerint — nemcsak a szén, de más területeken is megindult az áremelkedés, sőt bevezetik a katonai adót is. Kell-e ennél több bizonyíték arra, hogy Adenauer úr a legjobb úton halad, és sikeresen lép Hitler Adolf nyomdokaiba? Nem, mert a tények világosak, és önmagukban hordozzák a magyarázatot. Mindezek mellett pedig, hogy méginkább tiszta képet kaphasson a világ a nyugatnémet revans-politikusok mesterkedéseiről, nyíltan és leplezetlenül megkezdték a demokratikus érzelmű emberek üldözését, házkutatásokat foganatosítanak, letartóztatták Kari Hartmannt, a demokratikus jogok védelmére alakult központi tanács volt ügyvezetőjét és több nyugatnémet városban: Stuttgartban, Münchenben, Düsseldorfban politikai perek lefolytatását tűzték napirendre. íme a választási győztes Adenauer úr, álarc nélkül a világ előtt. A bérharcok, a munkásság kemény fellépése azonban gondolkodóba .ejthetik a revans-mámorban szédelgő nyugat-német „urakat”. A szakszervezetek követelése mindenestre nem a legbiztatóbb választási „siker”. Közösen készülünk az októberi szocialista forradalom évfordulójának ünneplésére Az iskolai nevelőmunliában nem nélkülözhetjük az ifjúsági szövetség segítségét, ezért a tanévnyitó ünnepségen elhatároztuk, hogy KISZ aiapszene- zeéet alakítunk. A tervét valóra is váltottuk és alapszervezetünk feladatának tekinti, hogy úgy segítse a tanulóintézetben az oktatást és a nevelést, hogy méltó legyen a Kommunista Ifjúsági Szövetség nevéhez. Célunk az is, hogy elősegítsük a tanulóintézet ifjúságának sport- és kulturális tevékenységét, szórakozását. Kezdeményezésünkre újjáválasztottuk az ipari tanulók sportkörét. Szervezetünknek segítenek az intézet nevelő- testületéből azok a tanárok, a- kik eddig is mindenben támogatták a fiatalok kezdeményezéseit. KISZ-tagekat megbíztunk és másokat felkértünk különböző tisztségek betöltésére. tJ"y terveztük, hogy két állandó szakosztályt alakítunk: egy labdarúgó és egy általános szakosztályt. Az általános szakosztályhoz tartozik a kézilabda, a röplabda, asztalitenisz, atlétika és a sakk szakosztály, melynek vezetőit az ipari tanulók közül választottuk meg. Alapszervezetünk a kulturális rendezvények sikeréért szövetségre lépett a Harisnyagyár KISZ alapszervezetével. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulóján már közösen kívánunk színvonalas műsort adni Gyula város ifjúságának. Gyulai ipari tanulóintézet Automatizálják a kereskedelmet A kereskedelem beruházási terveiben nagy teret kapott az automatizálás. A tervek szerint az áruházakat és egyéb szaküzleteket folyamatosan felszerelik automatákkal. A gépek elsősorban a kiszolgálás meggyorsítását szolgálják. Az elgondolások szerint a legtöbb piperecikkeket, édesipari készítményeket és trafikárut — körülbelül 100—150 napi fogyasztási cikket — tudnának automatákkal árusítani A PÁRTOKTATÁS NAPI.ÓTÁBÓI + A propagandisták részére megjelent a tananyag A propagandisták részére megjelent a marxizmus—leninizmus kérdései tanfolyam olvasókönyv. Tartalma azt mutatja, hogy a most induló tanfolyam sok fontos vonásban eltér az előző évi hasonló tanfolyamtól. Mindenek előtt abban, hogy magasabb színvonalú, nagyobb Igényeket támaszt mind a hallgatókkal, mind a propagandistákkal szemben. Olvasva a könyvet, a tananyag jellegéből azt a következtetést vontuk le, hogy a tanfolyam sikeTTTTTTVWTl JUnt k&ttwiunhia íxií/i/űIj... Remegő kezek, megtört arc, hajlott test. Egy édesapa, egy magyar kommunista. Megőszült öreg elvtárs. Hangja időközönként elcsukló, s ha régi dolgokról beszél szemeiben könnycseppet látsz. Frankó György, a Vöröskatona, a Nagy Oktá-i béri Szocialista Forrada* lom harcosa. Rég volt, negyven éve, hogy a fiatal Frankó jelentkezett a forradalmi munkás-paraszt hadseregbe. Ott volt hadifogoly Oroszország- ban. Amikor a munkások fegyvert ragadtak az orosz földbirtokosok ellen, csatasorba állt a hadifogoly is. Kiért? Miért? Szovjetunióban, a magyar munkásmozgalomért, A munkások forradalmát Idegen, burzsoá erők veszélyeztették, azok, akik majdnem egy időben a magyar munkásosztály forradalmát is fojtogatták. Frankó György a szarvasi fiatalember ott harcolt a munkásmozgalomért, a magyar, de a nemzetközi proletariátusért is. Kujbisev, Uralszki, Szaratov, Pugocsóka, Vo- ronyezs, az állomások melyeket végig harcolta, emitt az ellenforradalmárokkal szemben, a- mott az imperialisták dl-* tál „bedobott" kémek és cselszövők ellen. A vöröshadsereg volt szakaszparancsnoka már 65 éves. Az emlékek csak távolról messze villannak fel megöregedett szívében. Van amit nem felejt. Lenint! őt soha. — Kujbisevben voltunk. Ott volt ő is, gyűlést tartott.. Sokat beszélt, újongott a tömeg. Én sajnos nem értettem a szavát... De tudtuk, hogy jót mond, az egész ügy jó volt, a szovjet emberek ezért lelkesedtek Le- ninértt... A csatából mire emlékszik legjobban? — A frontra indultunk — soha nem felejtem — azt vettük észre, hogy az ellenforradaL marok körülzárták századunkat. Ez egy magyar század volt. Kutya világ volt ott. Egyhuszonnégy órában, csak két órát pihentünk, mert kevesen voltunk. Kevesebben, mint a „fehérek". De nem engedtük magunkat össze roppantam... Huszonegy napig kenyeret sem láttunk, de a magyar század hangulata jó volt... a lakosság adott főttkrumplit ,ezen éltünk... Aztán kaptunk értesítést, hogy indítsuk meg a támadást, mert felfegyverzett munkások kívülről segítségünkre jönnek. Jöttek is... megtámadták a bennünket körülvevő „fehéreket”... Szép volt... összeölelkeztünk, csókoltuk egymást az orosz munkásokkal, amikor sikerült kitörni... És még halottunk sem volt. De annál több Maknóéknak. (így hívták annak a bandának a vezetőjét, mondták a munkások.) Jó érzés volt... győztünk... Elcsuklik a hangja. Elfordul, s megtörli szemét. A kemény, bátor harcos szíve ellágyult egy pillanatra az emléken. Nem gyengeség ez és nem is mond ellent férfiasságával. Csupán a meleg szív, a harcostársakra, az orosz munkásokra emlékezett, akiket szeretett és szeret. ...1921-ben megkapták Lenin elvtárs utasítását, mely közölte, hogy a forradalom más nemzetbeli harcosai hazatérhetnek. Frankó György nem ment, maradt, s tovább harcolt a szocialista forradalomért. Miért nem ment? Íme a munkásmozgalom veteránjának válasza: — Mert kommunista vagyok és ez rám nem vonatkozott... VARGA TIBOR rének titka, módszere csak egy lehet: a rendszeres tanulás. Ezért a propagandisták amint kézhez kapták a könyvet, olvassák el az első tizenkét oldal tartalmát és annak alapján kezdjék meg az első témakörben foglaltak tanulmányozását. Már az első témában olyan kérdésekről lesz szó, melyek bizonyára felkeltik a propagandisták érdeklődését. Mert tanulásuk során a marxizmus—leninizmus alkotóinak klasszikus műveiből o- lyan kérdésekre kapnak választ, melyek társadalmunkat jelenleg legjobban foglalkoztatják. Az első témakörben tanulmányozzák: Az osztályharc és a forradalom, a társadalmi haladás mozgató erőiről szóló marxista— leninista tanítást, majd pedig megismerik, mit mond a marxizmus —leninizmus a forradalomról és ellenforradalomról. Az első téma harmadik részében pedig az osztályharcot, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet idején korunk jelenségeivel összefüggésben tanulják. Szó lesz az első témakörben az 1956 október—novemberi események ellenforradalmi jellegéről is. Készüljenek tehát a propagandisták, a tanítás nagy feladatának elvégzésére kommunista öntudattal. B. Z. Olvasd A NÉPÚJSÁGOT
