Békés Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-24 / 223. szám

i#»i. szeptember 24., keaa BÉKÉS MEGYEI NEPÜJSÄG 3 0 Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. év­fordulójának megünneplésére kiadott irányelvekből A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar For­radalmi Munkás-Paraszt Kormány által kiküldött, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának megün­neplését előkészítő bizottság által köz­zétett Irányelvekből az alábbiakban közlünk részleteket: November 7-én lesz negyven éve annak, hogy a nagy Lenin vei zette pártnak, az Orosz Kommu­nista Pártnak irányításával győ­zött a pétervári munkásosztály fegyveres felkelése, megdöntötte az orosz földbirtokosok és tőkések uralmát. Az októberi forradalom jelentősége messze túl nőtt a nemzeti kereteken, mert — a rö­vid ideig tartó 1871-es párisi kom- műn után — létrehozta a világtör­ténelem első tartós és szilárd munkás- és paraszt államát, az első tartós és szilárd proletárdik­tatúrát, bebizonyította, hogy a társadalmat, az államot, a gazdaságot a dolgozó osztályok is tudják vezetni, sőt jobban tudják vezetni, mint a tőkések és földbirtokosok. Az októberi forradalom az egész világon megrendítette azt a hihe- delmet, hogy a kapitalista társa­dalmi rend megingathatatlan, át­törte az imperializmus addig meg­ingathatatlannak látszó egységes világrendszerének frontját, s megnyitotta a proletár-forradal­mak korszakát, a szocializmus, a kommunizmus korszakát. Ezért lett a Szovjetunió centruma, táma­sza és reménysége a világ minden valóban forradalmi, haladó moz­galmának, ezért gyűlöli őt negy­ven esztendeje, keletkezésének pillanatától kezdve, a nemzetközi reakció, a világ burzsoáziája és imperialistái. Megállapítják az Irányelvek: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfor­dulóját olyan szellemben ünnepel-1 jük meg, hogy egész dolgozó né­pünk megértse és átérezze: ez az évforduló nemcsak a kommunis­ták ünnepe, hanem egész népünké. Az októberi forradalom 40. évfor­dulója megünneplésének központi eszméje nálunk az — azt kell né­pünk legszélesebb rétegeivel meg­értetni —, hogy a magyar nemzeti fejlődés és a nagy októberi prole­tárforradalom között szerves és el- téphetetlen az összefüggés. A következőkben a Szovjetunió eredményeit méltatják az Irány­elvek: Lenin megállapította, hogy az új társadalmi, gazdasági rend fö­lényét a régi, letünttel szemben az dönti el: ki tudja-e fejleszteni az új rend a munka nagyobb ter­melékenységet. A Szovjetunió négy évtizedes fejlődése már bebizonyította a szocialista termelési rend fölé­nyét a kapitalizmussal szemben: az ipari munka termelékenysé­ge 1956-ban az 1913-asnak kö­rülbelül kilencszeresére emelke­dett. Az ipari munkások reálbére 1940- től 1956-ig 82 százalékkal, a dol­gozó parasztok természetbeni és péinzjövedelme pedig 1950-től 1956- Ig 68 százalékkal emelkedett. 1913- ban minden száz lakosra 38 pár bőrcipő jutott, 1956-ban már 145 pár. Hozzá kell tennünk mind­ehhez, hogy a Szovjetunió népei fölött nem lóg a túltermelési vál­ságok damoklesz-kardja, amely a tőkés országok dolgozó osztályait még a termelés fellendítésének időszakában is állandóan aggaszt­ja és nyugtalanítja. Az októberi forradalom országának, a Szovjet­uniónak 40 éves fennállása és fej­lődése bizonyság arra, hogy az az ország, amelynek urává a dolgozó nép válik, történelmileg aránylag rövid idő alatt gyökeresen újjá tud születni, s elmaradt, függő or­szágból élenjáró vllághatalommá tud fejlődni. Ezután az októberi forradalom vilógjelentóségét, majd Magyaror­szági hatását taglalják az irány­elvek. A magyar nép felszabadítása akkor kezdődött, amikor az ok­tóberi forradalom eszméi, Lenin tanításai, az Orosz Bolsevik Párt példája hatni kezdtek a magyar munkásmozgalomban és hosszú, keserves harcok köze­pette megalakult a Magyar Kom­munista Párt. Ez a párt a magyar munkásosztály és a dolgozó nép vezetőjeként 1919-ben megkísérel­te, hogy forradalmi cselekedetek­kel új útra vigye a magyar fejlő­dést, majd 1944-ben élni tudott a győztes szovjet hadsereg nyújtot­ta kedvező alkalommal. 1919-ben elsősorban azért bukott el a ma­gyar nép forradalma, mert nem volt, aki támogassa, amikor az imperializmus erői a magyar re­akció segítségére siettek. 1944 után azonban máskép alakult a helyzet. Október gyermekének, a szovjet hadseregnek köszönhetjük, hogy az imperialisták támogatta magyar reakció ezúttal nem tudta megfojtani a felszabadulásra törő magyar dolgozók új államát. A hazánk felszabadítása óta eltelt 13 esztendő alatt népünk hatalmas eredményeket ért el. A felszaba­dult Magyarország szabad, függet­len, valóban demokratikus or­szággá lett; amelyben minden ha­talom a dolgozó népé, s amelyben nincs olyan* magas közéleti tiszta­ság, amely ne állna nyitva a mun­kásság, a dolgozó parasztság, az értelmiség tehetséges és a néphez hű fiai, és leányai előtt. A mun­káshatalom iparilag is fejlett or­szággá tette Magyarországot Eb­ben nagy szerepe volt annak a gazdasági együttműködésnek, a- mely a szocialista tábor országai között alakult ki. Lényegében nem változtat eredményeinken az, hogy ennek a nagy munkának a folyamán súlyos hibáikat is követe tünk el. A belső reakciós erők s az im­perialisták támogatásával 1956 októberben kihasználták az általunk elkövetett hibákat. 1956 októberében a régi vezetés hibái és a jobboldali revizionista frakció aknamunkája következ­tében meg voltak bontva a párt sorai, ezért a párt mély ideológi­ai válságot élt át, s így sem a párttagok százezreit, sem a mun­kás tömegeket nem tudta moz­gósítani a proletárhatalom vé­delmére. Pártunk sorainak ez a szervezeti és ideológiai bomlása kiterjedt az egész politikai és társadalmi életre és szervezetre: ez akadályozta meg, hogy saját erőnkből legyünk úrrá az ellen­forradalmon. Ebben a nehéz helyzetben, ami­kor 12 esztendő demokratikus és szocialista vívmányai forogtak kockán, amikor arról volt szó, hogy Magyarország a szocialista fejlődés útján halad-e tovább, vagy a kapitalista és nagybirtokos restauráció, a fasizmus és a hábo­rú útjára lép, amikor tehát né­pünk és hazánk élete forgott koc­kán — újra( a Szovjetunió sietett segítségünkre: a forradalmi mun­kás-paraszt kormány kérésére, internacionalista kötelességét tel­jesítve, fegyveres erőket küldött népünk segítségére. A magyar nemzeti és állami függetlenségnek ezért igazi biztosítéka a magyar­szovjet barátság és szövetség; e- zért biztosítéka ennek a varsói szerződés, amely az imperialisták által újra talpraállított, újra Ke­letre való terjeszkedés és hódítás útjára buzdított német imeprializ- mussal szemben önvédelemre e- gyesiti a Szovjetunió és a kelet­európai népi demokráciák erejét. Méltán nevezi népünk a Szov­jetunió tavaly nyújtott segítsé­gét hazánk második felszabadí­tásának. S ha valaki megtanulta, akkor a magyar dolgozó nép a maga bő­rén tanulta meg, hogy megbecsül­je, ápolja és erősítse a proletár­nemzetköziség nagy eszméjét, s minden erejével segítse a szocia­lista tábor egységének megszilár­dulását. A feladat most az, hogy gazdasági és ideológiai területen egyaránt felszámoljuk az ellen- forradalom okozta visszaesést, és megteremtsük a politikai, gazda­sági és ideológiai felételeit a szo­cializmus teljes felépítése felé való új, gyors fejlődésnek. Ennek az elhatározásnak, az erre való elszántságnak a jegyében ünne­peljük meg a 40 éves októberi for­radalmat. Óvónők évnyitó értekezlete Mezőkovácsházán — Egy óvónő levele — ttrienezieire jouen össze a me­zőkovácsházi járás óvónál, hogy megbeszéljék az 1957—58. tanévi feladatokat. Különös érdeklődéssel tekintet­tünk az értekezlet elé, mert óvo­dai nevelésünk ismét határkőhöz érkezett. Novemberben kapjuk kézhez az óvodai nevelés vezér­könyvét, mely az eddigi gyakor­latra támaszkodva magas színvo­nalú, szocialista nevelés anyagát tartalmazza. Nem célom most e cikkben a Vezérkönyv részletes is­mertetése, inkább szeretnék rá­mutatni az óvónők másik nagy problémájára, az óvodába jelent­kező gyermekek nagy tömegére. Űj, szocialista óvodai nevelé­sünket megszerették és igénylik a szülők. Fényes bizonyíték erre, hogy óvodáink egyre jobban bené­pesültek, s ma már ott tartunk, hogy mégegyszer annyi jelentke­zőnk van, mint a férőhelyek szá­ma. Mint tudjuk, az októberi ellen- forradalmi események sok épít­kezést megakadályoztak. Ezért a társadalmi szerveket és az üzemi óvodák vezetőit kérjük, amennyi­ben férőhelyük száma engedi, nyissák meg kapáikat azoknak a gyermekeknek is, akiknek szüle: más helyeken dolgoznak. így tét kérésünkre a Mezőhegyesi Álla- mi Gazdaság igazgatósága és re­méljük, a cukorgyári napköziott­hon vezetősége is. Másrészt a szülők felé fordulunk azzal a kéréssel: legyenek türel­mesek az óvodába iratásnál. Lás­sák be, hogy elsősorban a dolgo­zó anyák gyermekeit, valamint a szociális körülmények által indo­koltakat, s végül az iskolába me­nő gyermekeket kell fölvennünk. Kérjük azt is ne kedvetlenedje- nek efp ha most év elején nem tudjuk felvenni gyermekeiket óvodába. A felvételre jelentkezők névsora rendelkezésünkre áll, s így az év közben lemorzsolódók helyébe újakat veszünk fel. Kérjük továbbá, hogy gyerme­keiket pontosan küldjék óvodába, mert a nyolc napon túli igazolat­lan mulasztás esetén gyermekei­ket töröljük a névsorból, és he­lyettük másokat veszünk fel. Ha a társadalmi szervek, az üzemek vezetői és a -szülők jóin­dulata támogatja törekvéseinket bízunk benne, hogy feladatainkat sikerrel teljesíthetjük. LACZÓ PALNÉ. vezető óvónő. Tudják azt a csudaballaiak... Kanyargós, dimbes-dombos út mentén haladunk a cél felé, ko­pár, szemnek kissé furcsa tájon. Nem is gondolná az ember, hogy ilyen területe is van Békés megyé­nek, ahol több eaoi> katasztrális holdon, a végtelennek látszó pusz­taságban csak legelésző gulyákat és juhnyájakat láthat. A koraőszi napsugár, úgy látszik, „megerőltet­te” magát, mert felmelegítette a kopár sziket, és az ember által megjavított gabona- és kukorica­földeket. A térséget csak egy összefüggd, messziről jól látszó piroscserepes épületsor tarkítja: A Ballai Álla­mi Gazdaság. A gazdaság udvarán — mert hi­szen dél van, a munkanap egyik része lejárt — ebédelnek. Az udvarról a központi épületbe lépünk ízlésesen berendezett szobába jutunk, ahol Árpádhalmi Pál, Rácz István és Bereczki Gábor brigádagronómusok beszélgetnek, tervezgetnek. — Miújság van a pusztán? — kérdem így — mire ők megszokott turkevei kedvességgel majdnem egyszerre szóltak: — sok, elvtárs! Ügy megy itt a munka, mint a karikacsapás — mondja Bereczki Gábor tehenész brigádvezető, KISZ ELET egyben szakszervezeti elnök. Ezt a számok is mutatják. 1957-ben jó termést takarí­tott be a gazdaság a javított térüleíelcen, mivel 550 kát. hold búzaföldnek minden holdja 12 és fél mázsa kenyérnek valót adott, de hasonlóan jó ter­mést adott az őszi árpa is. Röviddel a beszélgetés után ki­mentünk a szépen rendezett ma­jorudvarra, és a kis fahídnál egy őszbevegytilő hajú bácsikába üt­köztünk. — Hova, hova Lajos bácsi, — kérdezi Bereczki elvtárs Kiss La­jost, a tehenészet legidősebb fejő­sét?..; — Megyek a teheneimhez Gá­bor — feleli az öreg, jó zsíros csulakalapját megbiccentve. — Tudod Gábor, most nagyon jó ad a Zsena, 22 litert minden­nap — egy decivel sem keveseb­bet —, de jó kis tehén a Zsófi is, olyan könnyű a fejése, hogy cso­da. Milyen nagyszerű öreg pa­rasztember — gondoltam magam­ban. Amint későbben megtudtuk, Lajos bácsi 1927 óta lakik a kör­nyéken, őt már megedzette a szik, a grófnál is tehenész volt. Kint hangos a határ A rizsarató lányok jó húsba­avattak az eleki fiatalok Régen tartottak olyan szép ünnepélyt Eleken, mint vasárnap. Szeptember 22-én az édesanyák egy szép zászlóval ajándékozták meg a helyi KISZ-szervezetet. Az ünnepségen több mint négyszá­zan vettek részt. A KISZ-esek a nőtanács segítségével maguk ké­szítette egyenruhában vonultak fel. Az ünnepségre a fiatalok a szüleiket is meghívták. Bemutatták az újonnan berendezett, szép, tiszta helyiségüket, ahol esténként szórakoznak, tanulnak. Az ünnepi előadást Gonda József elvtárs, a megyei KISZ-bi- zottság titkára tartotta. Azt követően pedig a hős Kulich Gyula édesanyja szólt a résztvevő fiatalokhoz és Idősekhez, maró „kevi” nótákat énekelnek, és a Berettyó vize messzire elvi­szi dalukat. Kissé távolodva a fo­lyótól, egy hatalmas táblán vetik az életet tápláló jövő évi kenyér- nek'Váitet: a szép, acélos búzát. Most már jó talajba, hiszen a 3000 kát. hold terület nagy hányadát javította meg a gazdaság, amibe Balogh Lajos zetoros „a mérges- ségéről híres ember”, de igen jó­munkása a gazdaságnak — sűrűn fordul gépével. Amint közelebb érünk hozzá, a fordulónál megáll, arcára tapadt porral, de még így is látszanak a homlokán letelepe­dett verejtékcseppek, melyek el­árulnak valamit: megfejtettem... Vessünk, amíg nem késő Szorgalmasságát mindenki isme­ri, pontos munkájában, példakép a többi traktoros előtt. — Jó lesz ez a föld búzának? — kérdezem tőle. — Talaja válogatja elvtárs! — mondja jó „kevi” tájszólással. Még jóidéig beszélgettünk a hét­köznapok egyszerű hőseivel és u- tána búcsút mondtunk. Az Osváth-dűlő lankásaira rá­borult a késő délutáni halványan sütő Nap, a Berettyó vizében lu­bickoló kacsákra. A legelőn a gazdaság 3000 darab birkájának egy csoportja, velük az öreg ju­hásszal, — mind a jómódot, a nyugodt életet, a megelégedést mutatja. Sikerült ezeknek az emberek­nek átalakítani a hajdan Lénárt földbir'okos szikes birtokát a ter­melés szolgálatába, és erre jogo­san büszkék; Szín Béla Várható időjárás kedden estig Felhőátvonulások, több helyen, főként északon eső. Helyenként zivatar. Időnként élénk északnyu­gati-nyugati szél. Az éjszakai lehű­lés mérséklődik. A nappali hőmér­séklet alig változik. Legalacsonyabb hőmérséklet éj­jel: 13—16, legmagasabb nappali, hőmérséklet 21—24 között.

Next

/
Thumbnails
Contents