Békés Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)
1957-09-03 / 205. szám
1997. »September 3., he«M BtKfS MEGYEI NÍPÜJSAG 3 Tizenhatmázsás bízatermés g javított szikesen A Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet talajjavítási osztálya a Békés megyei kelemenzúgi kísérleti telepen Pretteuhoffer Imre kutató irányításával tíz éve folytat nagyüzemi kísérleteket. A tisztántúli mésztelen szikesek legeredményesebb módszerének kidolgozását tűzték ki célul. A talaj természetétől függően, holdanként 206—389 mázsa mésziszappal, kevésbé savanyú talajokon sárgaNövény védelmi megbízottak díjazásai A 4/1957. (II. 12.) PM. számú rendelet 3. paragrafusa értelmében a növényvédelmi helyi megbízott feladatát önként vállalt munkával, díjazás nélkill végzi. A megyei növényvédő állomás által üzemeltetésre átadott kisüzemi növényvédő-gépeknek az il- zemi védekezés esetére megállapított használati díja, a gép karbantartásának kötelezettsége mellett, a helyi megbízottat illeti. A növényvédő állomás által kihelyezett hátt növényvédő-gépek használati dija napi 10 Ft. Folyamatban van a községi perme- tezőbrlgádok önkéntes balesetbiztosításának megszervezése, amit a helyi növényvédelmi megbízott fog lebonyolítani, és ezért a munkáért az Állami Biztosítótól díjazásban fog részesülni. Kedves búcsú föld terítéssel teszik tömörebbé a szikeseket. A javítási módszerek eredményességét bizonyítja, hogy a nagyüzemi kísérleti táblák hét év átlagában 11 mázsás búza, 14 mázsás őszi árpa, s mintegy 10 mázsás cukorborsó terméssel fizettek, vagyis megháromszorozódott a szikesek terméshozama. Az idén különösen jó volt a termés: a javított táblák búzából 16 mázsa, őszi árpából pedig — szikes talajmi rekordnak számító — 18 mázsa termést hoztak. Így a javítási költségek 3 év alatt visz- szatérülnek, s a földeket legalább egy emberöltőre megjavították. Felhősebb idő Várható időjárás kedd estig: Felhősebb idő, több helyen, főként a Dunántúlon eső. Mérsékelt szél, a hőmérséklet alig változik. Várható legalacsonyabb hőmérséklet éjjel 13 fok között. Észak-keleten helyenként 10 fok alatt. Legmagasabb nappali hőmérséklet kedden nyugaton 19—22. keleten 22—25 fok között. Divatbemutató és vidám-est a Csaba eszpresszóban Divatbemutatót rendez a Csaba- eszpresszóban a Kiskereskedelmi VáUalat 71-es számú ruházati boltja 1957. szeptember 5-én este 8 órai kezdettel. Női és férfi pszí divatcikkek — ruhák, cipők, kabátok — kerülnek bemutatásra. A divatbemutató célja a közönség minél nagyobb mérvű tájékoztatása, hogy később, amikor majd vásárlásra kerül sor, könnyebb legyen a választás. Mert van áru bőven — mondja Sólymos elvtárs a ruházati bolt vezetője. Egyúttal azt is látni fogja a közönség, hogy közel egy éve lezajlott ellenforradalmi pusztítás óta ruházati iparunk milyen hatalmasat fejlődött. Jóval több az áru és választék, mint tavaly ugyanebben az időszakban volt és a konfekciós árukészlet minőségileg is felülmúlja az ezelőttit. A Csaba-eszperesszóban ezenkívül „vidám est” . rendezését is tervbe vették, melyen a Jókai Színház két népszerű művésze. Stefanik Irén és Gáti Sándor fog fellépni. Az első vidám estet szeptember 12-én tartják, amit kéthetenként megismételnek. A divat- bemutatót ezeken az estéken is megismétlik majd. Baromfitenyésztőkkel beszélve többször felvetődik az a kérdés; érdemes-e baromfihízlalással foglalkozni? Mint ismeretes, a magyar baromfihús igen keresett árucikk a hazai és a külföldi piacokon. Ezért a baromfihús minőségének javítására nagyobb gondot kell fordítani. Ez a minőségi javítás nem okoz több kiadást, mert a hizlalt baromfi rövidebb idő alatt nagyobb súlygyarapodást ér el. (A szabadban tartott baromfi sokat mozog és ezért a súlygyarapodáshoz hosszabb idő szükséges.) A szabadon tartott csibét 5—6 hónapig kell tartani és takarmáot. Az igaz, hogy sok abszolút ta- karmányt (rovart, fű- és gyommagvakat fogyaszt), de amíg azt összeszedi, a feletetett takarmány táplálóértékét mozgásra fel is használja. Ha az eladásra szánt csibéket 3—4 hetes korban zárt helyen etetjük, akkor 3—4 hónapos korra már feljavulnak 1.2—1.5 kg-os súlyra. A szabadon tartott csibe napi takarmányfogyasztása 6—8 dkg, 150—180 napi tartás a- latt ez a mennyiség darabonként 10—12 kg takarmánynak felel meg. Zárt helyen tartva a csibe napi fogyasztása 10—12 dkg, a harmadik hónapban pedig 15 dkg takarmány. Az igaz, hogy a hizlalt o gyár napközijétől Augusztus 31-én kedves ünnepség keretében búcsúztatták a Kötöttárugyár napközi óvodájában, a?tffflfik gyermekvers szavait idé: hatodik évüket betöltött, iskolába lépő gyermekeket. A csupa egy-i forma ruhába öltözött apróság párosával vonult a virágokkal feldíszített játszóterembe, elől a legna- gyobbak. Fegyelmezetten leültek a helyükre és megkezdődött a műsor. Népi játékok, versek vál takozva követték egymást. A kis Szabó Katalin konferált. A siker minden számnál külön- külön is igen nagy volt. Igazi meglepetést jelentett a bátor, öntudatos magatartás, ahogy a parányi emberek felléptek. Marik Gitta óvónő és munkatársai, Vrankó Judit és Tarró Júlia nagyszerűen nevelték ezeket a gyermekeket. Nem felejtkezhetünk meg Juhász Petemé óvónőről sem, aki Vrankó Máriával, Szabó Púiméval, Tóth Sándornéval és Boross Lászlóné- val az itt levő gyermekek legnagyobb részének a bölcsődei „előképzést" adta. A műsor végén Bláth Margit ÜB-elnök búcsúzott a távozó gyermekektől, majd a szülők nevében Modesz Ottóné munkásnő köszönte meg az üzem dolgozóinak, az óvó- és gondozónőknek, a napközi otthon orvosának, dr. Lányi Dezsőnek és az üzem vezetőségének azt a sok szeretetet és gondoskodást, melyben a gyermek keket állandóan részesítették ittlétük alatt. Nem hangzottak el nagy szavak, egyszerű emberek szóltak egyszerű emberekhez. Mégis alig maradt szem könny nélkül. Talán arra gondoltak, a szülők, hogy másképp volt ez az ö gyermekkorukban... Igen, ezek a könnyek emlékeztetnek valamire, valamire, ami még ma is fáj. De ezek a könnyek az öröm könnyei is voltak. Ha a szülők nem is részesültek gyermekkorukban semmiféle közszeretetben és gondoskodásban, ha az urak szemében, mint munkások a társadalom kitaszítottjai is voltak, most a gyermekükön keresztül kárpótlásban részesülnek. A „búcsú a napközitől’“ zem: „Köszöntjük a gyárnak összes dolgozóit, A kis gyermekeknek hálás gondozóit. Pásztor Béla P. B. nyozni, mire eléri az 1.2—1.5 kgÉrdemes-e lombozni a kendert ? A kender lombozása minden termelőnek többlet bevételt jelent, mert a lombmentes roslkenderkórói magasabb áron veszi át a Délrost VáUalat, mint a lambozatlant, A lombos kender minőségi osztályzatot nem kaphat. A minőségi kender ára 135 forint mázsánként. Az I. osztályú lombozatt kenderkóró 125 forint, míg a lombozatlan csak 113 forint. A két átvételi ávközötti különbség 12 forint mázsánként, mely 30 mázsa holdankénti termés esetén 360 forint több•> let bevételt jelent. Tehát érdemes a kendert lombozni. Robog a motorkerékpár. Vésztő felé igyekszünk. A bágyadt napsütésben zöldes-sárgán hullámzanák a kukoricások, friss szántás feketéink. Fenn a magasban a hosszú útra induló fecskék suhannak. Búcsúznak a tájtól, búJ csúznak a nyártól. Robogunk. Egyszer csak, ahogy jobbra-balra tekingetek, régi emléket ébresztő képet látok. Gőzeke szánt. Milyen csodálattal néztem — valamikor régen — ezeket a hatalmas gépszörnyeket, s gyermeki észjárással úgy gondoltam: nincs ezeknél semmi erősebb a világon! Most is csodálattal, mohó kíváncsisággal szemlélem a látványt. A két szemben lévő kazán füstöt ereget magas kéményéből, az óriás eke pedig hatalmas barázdákat hasít a .földből. Megállunk. — Ezt csak megnézem! — Kollégámmal nekivágtunk az útnak. Odaérünk az egyik kazánhoz. Fesető István húzató éppen a szenet adagolja, amikor odaállítunk gépe mellé. — Halad, halad — kiáltok, hogy a kazánt túlharsogjam. — Halad, ha csináljuk — kiélt vissza. — Kié ez a gőzeke? — cÁ g-íízekh eJt érdeklődöm. — A Vizesfóei Állami Gazdaságé. Beszélgetünk, közben pedig, akár egy óriási kígyó, kószák a vastag drótkötél a tarlón, s te- keredik fel a kazán kötéldobjára. Felénk halad az eke. Jön, jön, nyomában a hatalmas hantok egymásra lapulnak. Megérkezik az eke. Kiss László és Kádas Gábor kormányosok leszabnak az ülésről, aztán belecsimpaszkodnak az eke végébe, s megfordítják, hogy most a másik kazán húzza visszafelé. Míg tart áz előkészület, a kormányosokkal beszélgetek. — Ritkán látni már gőzekét — mondom. — Bizony ritkán — szól Kiss bácsi — .olyan már ez, mint a fehér holló. Pedig ezzel lehet aztán igazán megforgatni a földet. — Azt elhiszem — mondom —, majd pedig munkájukról kérdezősködöm. — Nehéz munka ez, de szeretem. Nem is most csinálom először 45 előtt uradalomban szántottam nyolc esztendeig gőzekével. Két éve meg itt a gazdaságban. Megbecsülnek bennünket, nincs olyan nap. hogy valaki ki ne jöjjön hozzánk a gazdaságból. Nagyon jól esik, hogy törődnek velünk. Csak ezek a fiatalok, ezek nem akarnak közénk állni... azoknak csak a traktor kell, az a mindenük. — Hogy-hogy? — Ügy, hogy nincs vállalkozó, aki eljönne a gőzekéhez. Pedig mi szívesen fogadnánk a fiatalokat, átadnánk a tapasztalatot. Mert, ha mi kiöregszünk, ki szánt majd akkor a gőzekével? Bizony, bizony, igaza van Kiss bácsinak. De indul az eke, s abbahagyjuk a beszélgetést. — Üljenek már fel — invitál bennünket az ekére mutatva. Teljesítjük kívánságát, felültünk. S az eke megindul lassan, méltóságteljesen. És közben, mintha csak Kiss bácsi szavait igazolná az előbbi beszélgetés, két embert látunk felénk tartani. Szűcs Mihály főagronó- mus az egyik, a másik Szatmári László, a gazdaság párttitkára. . Eljöttek megnézni, hogy halad a szántás, ök is felülnek az ekére. Elmondják közben, hogy ezt a 100 holdas táblát rizstelepnek készítik elő. S aztán megérkezünk a túloldalra, a másik kazánhoz. Itt Takács László húzatóval is megismerkedünk. És amikor búcsúzni készülünk, azt kérik, írjam meg, hogy mo6t legutóbb két vagon nagyon jó szenet kaptak — Ezzel halad is a munka — mondták. Bezzeg ennek előtte nagyon rossz szenet küldtek a Salgótarjáni Szénbányászati Tröszttől, ami nagyon sok bosszúságot okozott. Azt kérnék tehát, hogy jó szenet küldjenek nekik mindig, hiszen ők dolgozni, szántani akarnak, s nemcsak itt, a Bajkán-zúgban, hanem ha itt elfogy, másutt is. Eddig már negyven holdat szántottak fel, de összesen négyszázat szeretnének. Elbúcsúzunk tőlük, a gőzekésektől. Nagyon ö- rülök, hogy megismerhettem őket. Ismét robog a motor az országúton. Visszanézek, de már csak a kazán kémények füstjét látom. Aztán az is eltűnik a távolban.;! Podina Péter csibék több szemes takarmányt i- gényelnek, mint a szabadon tartottak, de viszont az is igaz, hogy a nyári keltetésű növendék-baromfiakat — a hűvös idő beállta é1Sirtí’fÍlhíz!alva — korábban vihetjük piacra. A Jókai Színház előadásai Jaminában Ismét megjelentek Békéscsabán a Jókai Színház jólismert plakátjai. Három különböző darabot hirdetnek; Kálmán: Csárdáskirálynő, Csizmarek—Buday: Bukfenc, Priestley: Váratlan vendég. Az első pillanatban talán semmi különös nincs a plakáton, de ha az ember jobban megnézi meglepetten látja, hogy nem a színházban, mégcsak nem is a Kamara Színházban, amely szeptember 2C-án nyílik meg, hanem Jaminában, a téglagyári kultúrházban lesznek az előadások szeptember 6—7—8-án. Felkerestük Falus György elvtársat, a színház igazgatóját, hogy nyilatkozzék arról, vajon harmadik színházat is akar nyitni a városban? — Nem! — mondja —, erről pillanatnyilag nincsen szó. Azonban jól tudják, hogy Békéscsaba „Ja- mina” nevű városrészében többezer ember, főleg munkások laknak. Ez a városrész meglehetősen távol esik a város központjától, s minden kulturálódási lehetőség egyetlen kis moziban merül ki. Van azonban színházi előadások céljára alkalmas helyiség, a téglagyári kultúrház színházterme. Itt kívánunk sűrűbben előadásokat tartani, s ezáltal is közelebb kei rülni a dolgozókhoz. Hisszük, hogy ez a kísérletünk sikerrel jár, mert a jaminai dolgozók igénylik a színházat, és véleményem szerint fontos kultúrpolitikai jelentősége van annak, hogy egy ilyen, munkáslakta környéken rendaze-- rés színházi előadások legyenek. Érdemes-e baromfi hizlalással foglalkozni? Tenyészüsző vásárlás [ Tenyészállatforgalmi Gazdasági Iro* da az üszőt megvásárolja« a község* be leszállítja és a pénzzel elszámol. Ha a gazda maga is ott akar lenni a vásárlásnál, akkor leutazik a vásárra. A Tenyészállatforgalmi Gazdasági Iroda szakmai segítséget ad az üsző . kiválasztásához, a vásárló maga fizet | és az iroda hazaszállítja az állatot. A szállítási költséget mindkét eset* ' hpn a7. állam vállalta. Annak az egyénileg gazdálkodónak, aki az állami akció keretében te- nyészüszőt akar vásárolni, a községi gazdasági felügyelőnél kell jelentkeznie. A vásárlás és a szállítás lebonyolítása a következőképpen történik: A gazdálkodó, miután üsző vásárlási szándékát a községi gazdasági ! felügyelőnek bejelentette az üsző körülbelüli árát itt letétbe helyezi. A
