Békés Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-13 / 188. szám

1951. «iiwntai 13., kedd BÉKÉS MEGYEI NCPOJSÁG Siófoki levél Békéscsabára Akik ezt a levelet Írták, a Bala­ton hűs hullámaiban pihenték ki évi munkájuk fáradalmait, ké­szültek fel az elkövetkezendő hó­napok hétköznapjaira. A levelet Hrabovszki, Zsilák és Puskely szaktársak Írták Békéscsabára Hankó szaktársnak, akit jól is­mernek az építőiparban. Nem ér­dektelen, ha a levél néhány rész­letét olvasóink is megismerik. „Kedves Hankó szaktárs nagyon hálásak vagyunk mindannyian a- zért, hogy eljöhettünk ide Siófok­ra. A hely ahol vagyunk, nagyon szép. A lakás, az ellátás, mely na­pi négyszeri étkezésből áll, telje­sen kifogástalan. Sajnos az idő­járással állunk csak hadilábon és már ott tartottunk, hogy távirati­szó ^Wő r i. I r Azt hallottuk... ...hogy a Móra Ferenc Kiadó folytatja a nagysikerű miniatűr „liliputi Könyveld’ kiadását. Az újabb öt kötet szerzői: Füst Mi­lán, Hars László, Szeges Mária, Gellért Zsuzsa és Tóth Judit. A mesék „hősei" pedig zsiráfok, csa- fk, mókusok, pingvinek és kis sák. .hogy a Kossuth Kiadó még ez évben megjelenteti Elsa Triolet „Idegenek Párizsban” című regé­nyét. A regény szereplőit a világ­háború különféle táboraiból ve­rődnek össze. Elsa Triolet regé­nyében egy nagy és tragikus sze­relem bontakozik ki két hontalan között. ...hogy Molnár Ferenc utolsó könyve az „Utitárs a száműzetés­ben" a Táncsics kiadásában idén jelenik meg először magyar nyel­ven. Ez a mű a 70 éves író meg­rendítő vallomása életének utolsó évtizedéről, leki válságairól, sze­relméről, honvágyáról, küzdelmé­ről, sikereiről és bukásairól. ...hogy a Tarka Könyvek” soro­zat egyik új kötete egy izgalmas, érdekes, fordulatos s igen és igen szórakoztató könyv, Jurij Nagibin ehéz sors" című kisregénye lesz. 'őse egy bolyongó, kódorgó ci­gánygyerek. ...hogy új Lenin-kötetet jelentet meg a Kossuth Kiadó. A „Nem­zetköziség — hazafiság” Lenin­nek e témakörbe tartozó írásait és beszédeit tartalmazza. ...hogy a Gondolat kiadásában kerül a közönség elé Thaly Tibor „A kétszázéves Városliget" című könyve. A pestiek legkedvesebb szórakozóhelye volt egykor, az apácák szántója, a rákost ország- gyűlések színhelye. Dózsa népé­nek gyülekezőhelye. ...hogy az „Utikalandok” soro­zatban ez évben jelennek meg egy amerikai festőnő kalandjai a „legsötétebb" Afrikában. Putnam •—Keller könyvének címe: „Nyolo év Kongó törpéi között”. Tag magunk után küldetünk egy- egy pufajkát, mert didergető, hű­vös idő is volt már. Itt az építők üdülőjében nagyon sokan vagyunk. Zsúfolt az egész Siófok, az egész Balaton, minden üdülőhely. Helytelennek tartjuk azonban azt, hogy az üdülőknek esetleg 40 százaléka fizikai munkás, a többi 60 százalék szellemi, vagy irodai alkalmazottakból kerül ki. Miért nem jönnek a szaktársak üdülni? Mi, akik eljöttünk bátran ajánljuk mindenkinek, hogy jöj­jön, pihenjen. Társas autóbusz és hajókirándulásokon is résztvet- tünk, esti színházi előadásokon, tudományos előadásokon szórakoz­tunk. Amikor hideg volt, akkor a fürdőkádban élveztük a Balaton vizét. Mégegyszer üdvözletünket küldjük Hankó szaktársnak és az építő szakszervezet egész tagságá nak.” (VamntdfL délután DCamid&u A nap szikrázva szórja sugarait. Fé­nye bearanyozza az osztagba rakott búza­kévéket. A cséplőgép szelíden, csendesen áll. Az elevátor is mintha most kicsikét lejjebb hajtaná az egyébként büszkén magasan tartott tes­tét. Pihen a gép, pi­hennek az emberek. A természet az mely ta­lán sohasem fárad el. A fák most is boly­gatnak, a szél játé­kosan cibálja és fel- felborzalja a búza­kévéket. A bárányfel­hők egymást kergetve száguldanak nyugat­ról keletre. A határ­ban csend van, mint­ha egy pillanatra megállt volna az élet. De nem sokáig. A csendet apró kis va­sárnapi zörejek za­varják meg. A heti munkában elfáradt emberek frissen, tisz­tán ünneplőbe öltöz­ve szállingóznak a fa­lu felé. Csattog a bi- liárdgolyó, gurul a kugli, lassan erősödik a zaj. Olyan ez mint egy csodálatos zene­szám, hol halkan, hol erősen harsog. Egyszerű falusi va­sárnapi délután ez, békét és boldogságot sugárzó nap. A kul- túrház körül legna­gyobb a forgalom. Vannak, akik a könyvtár szobában ülnek, könyvek és folyóiratok fölé hajol­va, mások a mozi felé igyekeznek. Lassan alkonyodik. a nap vörös sugara utolsót lobban, majd eltűnik a láthatárról. A vasárnap este min­dig olyan csodálatos. Ilyenkor találkoznak a szerelmesek. A hold barátságosan moso­lyog a tovasuhanó pá­rokra. Távolban kissé hamisan felhangzik egy kedves kis dal. melyet talán épp' egy kezdő szerelmes fiú énekel egy piruló lány fülébe. És talán el­csattan az első csók is, kicsit félénken, bi­zonytalanul. Lassan elcsendese­dik minden. Az em­berek lepihennek, hogy holnap újült erővel, frissen foly­tassák a csépiéit mely az életet jelenti. Jantyik Tibor, Kamut. A községfejlesztési hozzájárulásról A felszabadulás előtt ezt az „adóféleséget‘ községi pótadó cí­mén fizette a lakosság. Az így beszedett pénzt évről-évre nem a község, vagy a városbeliek közös céljaira, hanem egyesek életének kényelmesebbé tételére fordítot­ták. Bőven jutott pénz a jegyző úr lakásának átalakítására, hinták, lovak vásárlására. A községi pót­adó kivetését az általános jövede­lemadó alapján végezték. Ennek megyénkben gyakran 40—70 szá- zgjéfc*ty niint fizetési kötelezettsé­get írták elő. IÁ? községi pótadó elnevezés nem tükrözte felhasználásának rendeltetését, s Így kormányunk községfejlesztési hozzájárulásra cserélte fel a pótadó nevét. Az új névvel új tartalmat kapott, az így beszedett pénz felhasználása. Ezt az „adót" kizárólag a község, vagy város fejlesztésére fordítják. A községfejlesztési hozzájárulás előírásánál a kormány egy felső határt szabott, mely az általános jövedelemadó tíz százalékánál több nem lehet. Községi és váro­si tanácsaink a helyi szükségle­teknek megfelelően az általános jövedelemadó 5—10 százalékát ír­ták elő, mint fizetési kötelezettsé­get. Az adófizetők — néhány köz­ség, vagy város kivételével — nem szívesen fizetik a községfej­lesztési hozzájárulást. Ennek okát a múlt átkaiban kell keresnünk, mert az akkori túlkapások még ma is elevenen élnek az embe­rek emlékezetében. J ~ Körosnagy harsányban péWául az általános jövedelemadó öt szá­zalékát szavazta meg a községi ta­nács „községfejlesztési hozzájáru­lás” kivetésére. Ez az öt százalék évi 39 000 forint bevételt jelent. Meg kell mondanunk, hogy a kö- rösnagyharsányi adófizetők a múlt években nem tettek eleget az elő­írt öt százalék fizetésének sem. így 83 000 ezer forint a hátralé­ka a községnek. Ahhoz viszont, Szóváteszi az olvasó: Meddig tűrik még karhatalmi sserveink a kuperek üzérkedéseit Augusztus S-án Gyulán voltunk, ahol a közsági tanács lovait adtuk el. Egy különös jelenség ragadta meg a figyelmem. Az, hogy a vá­sáron alig lehetett dolgozó parasz­tot látni, aki vásárlás céljából jött volna Gyulára. De annál több ku- pec és cigány volt a vásáron, akik különböző módszerekkel csapják be az államot és méginkább a jó­hiszemű paraszt embereket. Egy példa a sok közül: Asztalos Géza, kevermesi lakos egy lovat vett Kanalas János lőkösházi ku­Születés — házasság — halálozás Batt anyai anyakönyvi hírek Születések: Szegvári János és Kop- csák Margit fia János, Diós Kálmán . és Patyán Julianna leánya Katalin, Klem Sebestyén és Csiberán Szlávna leánya Magdolna, Isztin András és Virág Ilona leánya Ibolya; Házasságkötés; Jancsin Traján és Horváth Anna. Halálozások: Buzár Mláden 50 éves, István János 79 éves. Kunágotal anyakönyvi hírek: Születések: Pócslk Kálmán és Czabai Ilona leánya Magdolna, Vaczkó István és Józsa Ilona leánya Ilona. Házasságkötés és haláleset nem történt. DOBOZI ANYAKÖNYVI HÍREK r Születés: Buzi Mihály és Váradl Julianna fia Mihály. Házasságkötés: Békési István Me­gyeri Margittal. Gyulai anyakönyvi hírek Házasságkötés: Dobra Lajos és Lin- denberger Anna, Petroly Sándor és Varga Zsuzsánna, Nagy József és Csizmadia Anna. Halálozások: özv. Csordás Ferenc- né sz. Kiss Zsuzsánna 93 éves, Juhász András 79 éves, özv. Hack Mártonné sz. mich Anna 79 éves. pec-cigánytól. A lovat Kanalas a megvétel után sem íratta saját ne­vére és máris továbbadta. Ismere­tes, hogy a kormány rendeletben szabja meg a jártat átíratásának díjait. Ezt kijátszva három-négy gazdát is cserél az állat, mire egy­szer átíratják az áUatot. Ha ezt igazságügyi szerveink egyszer ala­posan megnéznék, komoly bűn- cselekményeket derítenének fel. Tűrhetetlen, hogy a vásárokon, a piacokon még jelenleg is a múlt rendszer dologkerülői és hasonsző­rű társai becsületes embereket csapjanak be, károsítsanak meg. Községünkben is többen felke­resték már a tanácsot, hogy gyalá­zatos módon becsapták, ló vagy szarvasmarha vásárlásnál. Az erre illetékes szervek ellenőrizzék és akadályozzák meg a kupecek üzér­kedését a piacokon és a vásárokon. Ha karhatalmi szerveink fokozot­tabb ellenőrzést gyakorolnának, akkor az ingyenélők s a becsületes embereket megkárosítók száma is jóval kevesebb lene. Márpedig — úgy érzem — társadalmi rendünk­ből eredő közügy ez. Szelezsán György VB-elnök, Kevermes. hogy a helyi tanács a 122 000 fo­rintot be is tudja szedni, széles körű agitációs munkát kellene ki­fejteni. Be kell bizonyítani az adó­fizetőknek, hogy forintjaikat nem- felesleges, hanem szükséges léte­sítmények építésére fordítják. Eb ben a községben 25 000 forintot gyalogjáró, 17 000 forűmtot hulla ház, 25 000 forintot a temető be kerítésére, 5000 forintot sportfej­lesztésre fordítanak. Ezenkívül kutak, átereszek és gátjavításo­kat is szeretnének végeztetni. Medgyesegyházán á' község la kői nap, mint nap tapasztalják, hogy forintjaikkal a tanács jól gazdálkodik. A községfejiesztési hozzájárulásból ki javították a tűz oltó gépkocsit. Az önkéntes tűzol­tó egyesület tagjainak egyenru hákat vásároltak, öt kutat építe­nek (ebből kettő már elkészült, vizük kiválóan iható) négy közku­tat felújítanak, a közvilágítást 15 villanyégővel bővítik, 1000 négy­zetméter gyalogjárót építenek és 25 000 forinttal akarnak hozzájá­rulni a járásban létesítendő men­tőállomáshoz. Községi, városi tanácsaink szép terveket dolgoztak ki a községfej­lesztési hozzájárulás felhasználá­sára. Hiba, hogy ezeket a terve­ket a lakossággal a tanácstagokon keresztül — néhány hely kivéte­lével — nem ismertették és a községbeliek javaslatait több he­lyen figyelmen kívül hagyták. Véleményünk szerint helyes lenne, ha tanácsaink a községfej- lesztésd hozzájárulás egy részéből nyersanyag kitermelő, vagy szén­poros téglaégető üzemet létésíte- ne. Körösnagyharsányban erre alkalom kínálkozik. Ha a grófnak lehetett a Körösből „sódert” kiter­melni, miért nem lehet a tanács­nak? ! Csanádapácán fürdőépítés­sel és üzemeltetéssel, máshol ho- mokkitermeléssel. Ezenkívül több melléküzemet is létesíthetnek, melyek jövedelmet biztosítanak. A melléküzemek bevételéből taná­csaink több pénzt tudnának a község fejlesztésére fordítani. Ha községi tanácsaink a helyi le­hetőségeket kihasználják, akkor a lakosok életkörülményeit eredmé­nyesebben tudják meg javítani. Ehhez viszont elengedhetetlen községfejlesztési tervek részletes ismertetése, hogy a lakosság tudja miért kell a községfejlesztési hoz­zájárulást fizetni, vagy miért szükséges különféle társadalmi munkát végezni. Dupsi Károly HÍREK Az IBUSZ békéscsabai kiren­deltsége augusztus 19- és 20-án kétnapos autóbusz kirándulást szervez Budapestre. Augusztus 25-én pedig Bajára indítanak ki­ránduló különjáratot. Tizenn- ol- cadikán este Balatonfüredre kü­lön vonatot indítanak, mely egy­napos kirándulásra viszi a je­lentkezőket. • • A dévaványai nőtanács közben­járására háziipari szövetkezeti ki- rendeltséget állitottaik fel a sár­réti községben, s megkezdték a szőnyegszövést. Többszáz asszony­nak akarnak munkát adni az új szövetkezeti részleg további bőví­tésével. • A Mágnás Miska című operett bemutatójára készül az endrődi művelődési otthon kulturális cso­portja. A nagyobbrészt KISZ ta­gokból álló együttes a helybeli pe­dagógusok irányításával heten­ként kétszer próbáznak. • Népdalokat gyűjtenek a gyomai járási művelődési otthon körének iskolát végzett tagjai, eddig csak­nem félszáz régi nótát írtak ösz­sze a járás területén. • A Dévaványai . Rizshántolóban előreláthatóan augusztus 20. után kezdik meg a hántolást. Az új rizstermés betakarításáig a tava­lyi rizst dolgozzák fel. • Korcsmáros László Szabolcs me­gyei néprajzkutató a betyárvilág emlékeinek megismerésére Békés megyébe jön a közeljövőben anyaggyűjtő körúltra. • Megyénk VIT küldöttei hazaté­résük után megyeszerte előadáso­kon számolnak be moszkvai él­ményeikről a KlSZ-szervezetek- ben. • Szovjet és kínai professzorral le* velez eszperantóul dr. Szemenyei Bálint, a Békés megyei Eszperani tóbizottság titkára, akinek címére rendszeresen érkeznek a Japáni Eszperantó Ligától küldött béke­harcos kiadványok. • Tizenhatodika körül Békéscsa­bára érkezik a legnagyobb ma­gyar utazócirkusz, a Budapesti Nagycirkusz. • A Kiskereskedelmi Vállalat bé­késcsabai klubjában szombatról vasárnapra virradó éjszaka tűz ü- tött ki. A tűz a klub tüzelőraktá­rában keletkezett, ahová a ha­mutartókból égő csikket szórtak ki. A kár nem nagy, de ha idejé­ben nem veszik észre, a tűz köny­nyen továbbterjedhetett volna. • Repülőgépen szállítják a ma­gyar békákat Londonba és Berlin­be. Ezeket a békákat a MAVART kísérleti célokra szállította. • A nápolyi állatkertben egy hét­éves kislány beleesett a medve­ketrecbe. Az egyik jegesmedve rögtön a kislánynak -ntott. Az állatgondozó hatalmas v -srúddal próbálta a medvét elzavard, de á kislányt már ne- tudták meg­menteni. ►

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents