Békés Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-09 / 185. szám

6 BÉKÉS MEGYE! NEPOJSAG 1957. augusztus 9., péntek Qaj ! CJidf a föíjam ! Menjek-e fogorvoshoz? Országos filmfesztivál a nagy október 40. évfordulója tiszteletére De mennyire! Nem érdemes kínlódni, ezt már én is mondtam sokszor magamnak, amikor fájt a fogam. Az a baj, hogy az ember nehezen határozza el magát arra, hogy fu­rat, tömet, vagy huzat. Persze, mivel mindig fogról van szó, bizony fogas kérdés ez, mert akárki akármit mind, a fogfájás a legrosszabb fájdalmak egyike. A napokban jegyzetfüzettel és fényképezőgéppel felfegyverkezve ellátogattunk a kórház rendelőintézetének fogászati osztályára, ahol éppen dr. Vajda Tibor fogorvos ren­delt. — Kérem nyugodtan, nem fog fájni! — így szól az orvos, de bizony a páciensnek gyenge vigasz ez. Azonban mégis sok múlik a türelmes és körültekintő kezelésen — ezt tapasztaltuk dr. Vajda Tibor rendelésén is. — Naponta 20—30 beteget kezelek — mondja — és mi is tapasztalhattuk, hogy a betegek megelégedetten — bár sajnos, néha megdagadt arccal távoznak tőle. Ez már a fogfájással jár.., Csibor Klára asszisz­tensnőt látjuk ezen a felvételen, amint a fertőtlenítő berende­zésből kiveszi az injek­cióstűket. Itt foghúzás lesz! Nem kell félni, injekcióval játék az e- gész. — Apuka, már nem is fáj a fogam — mondja Sztraciuszki Pistike apukájának, a- mikor kijön a rende­lőből. A felnőttek mo­solyogva hallgatják Pistike „komoly” sza­vait, és tovább vár mindenki arra. hogy sorrakerüljön. Minden szép és minden jó, a foghúzás sem fáj (csak néha), mégis hibát talál az em­ber. íme a felvétel: foghúzás után ennél a csapnál öblít szájat mindenki. A kérdés: mi­ért csak egy pohár van? Kissé furcsa dolog ez, nekünk ez a véleményünk. Pontosan a rendelőintézetben vétenek a tisztaság és az egészségügyi szabályok ellen?! Nem hisszük, hogy nincs poharuk, vágj7 nincs „keret” pohárvásárlásra! (Moszkva. (TASZSZ) A Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő 40. évfordulója tiszteleté- re a Szovjetunió miamennyi szö-> vetségi köztársasági, határvidéki, területi központjában és minden nagy városban filmfesztivált rém deznek. A filmfesztivál napjaiban bemu­tatják a „Lenin októberben’1, a ..Lenin 1918-ban", a Makszim ifi jilsága című filmeket és több más, a szovjet közönség előtt jól ismert, a Nagy Októberi Szocialista For- vadalom, a polgárháború és a szo-> cialista építés témáival foglalkozó filmet. Űj filmeket is mutatnak be az évforduló előtt, köztük az „UZju- nov család” című és az A. Tolsztoj „Golgotha" című regényéből ké- szült „Nővérek” című filmet. Sok más új film között bemutatásra/ kerül M. Solohov „Csendes Don” című regényének filmváltozata is. PETROV: Aranyborjú Illusztráció lit —Petrov: Aranyborjú című kötetéből. A regény főszereplője Osztap Bender, a kalandor, ■sokmilliós vagyon nyomára jut, amit egy Korejko nevű ember rejteget. A szélhámossággal szerzett milliók tulajdonosa nem tud pénzével mit kezdeni, mert retteg a leleplezés­től. Bender zsarolással elvesz tő­le egy milliót, de pénzét ő sem tudja felhasználni. Átszökik a határon, azonban a burzsoá or­szágban tüstént kirabolják. A történetet az írók keretül hasz­nálják fel arra, hogy a szovjet é- letnek az első ötéves terv elején tapasztalható hiányoságait kifi­gurázzák. JOHNt Tíz nap, amely megrengene a világa! ven a mű Krupszkaja fordítás­ban, Lenin előszavával jelent meg, s igen nagy sikert ért el, Magyarul most lát először napvi­lágot. Egy asszony öt férje .. _ Lev icJO ASSZONY ÜT tíiRlt £$*tC£MÓ ■toixtcni: niic Egy asszony öt férje című könyv címlapja Az eszkimók zord, küzdelmes élet közepette is megteremtettél« saját képzeletvilágukat, melyei az ősök szellemei és a mesék hJ( sei népesítenek be. A mítosz, a mese, a költészet, a tréfa itt is megterem és különös virágokat hajt, Észak virágait. Ezek igen sok mindent mutatnak meg aa eszkimó nép mindennapi életéből* KELEN JOLANi A föld mégis forog Kelen Jolán: A föld mégis forog című kötetből Korvin Ottó arcképe John Reed, a kiváló amerikai újságíró könyvében a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalomnak, az emberiség legizgalmasabb tíz napjának hiteles történetét írta meg. Könyve angolul 1920-ban került az olvasókhoz. Orosz nyel­Korvin Ottónak, a Magyar Ta­nácsköztársaság fiatalon mártír­halált halt hős harcosának állít emléket Kelen Jolán, az egykori harcostárs, a magyar kommunis­ta mozgalom egyik veteránja.

Next

/
Thumbnails
Contents