Békés Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)
1957-08-09 / 185. szám
6 BÉKÉS MEGYE! NEPOJSAG 1957. augusztus 9., péntek Qaj ! CJidf a föíjam ! Menjek-e fogorvoshoz? Országos filmfesztivál a nagy október 40. évfordulója tiszteletére De mennyire! Nem érdemes kínlódni, ezt már én is mondtam sokszor magamnak, amikor fájt a fogam. Az a baj, hogy az ember nehezen határozza el magát arra, hogy furat, tömet, vagy huzat. Persze, mivel mindig fogról van szó, bizony fogas kérdés ez, mert akárki akármit mind, a fogfájás a legrosszabb fájdalmak egyike. A napokban jegyzetfüzettel és fényképezőgéppel felfegyverkezve ellátogattunk a kórház rendelőintézetének fogászati osztályára, ahol éppen dr. Vajda Tibor fogorvos rendelt. — Kérem nyugodtan, nem fog fájni! — így szól az orvos, de bizony a páciensnek gyenge vigasz ez. Azonban mégis sok múlik a türelmes és körültekintő kezelésen — ezt tapasztaltuk dr. Vajda Tibor rendelésén is. — Naponta 20—30 beteget kezelek — mondja — és mi is tapasztalhattuk, hogy a betegek megelégedetten — bár sajnos, néha megdagadt arccal távoznak tőle. Ez már a fogfájással jár.., Csibor Klára asszisztensnőt látjuk ezen a felvételen, amint a fertőtlenítő berendezésből kiveszi az injekcióstűket. Itt foghúzás lesz! Nem kell félni, injekcióval játék az e- gész. — Apuka, már nem is fáj a fogam — mondja Sztraciuszki Pistike apukájának, a- mikor kijön a rendelőből. A felnőttek mosolyogva hallgatják Pistike „komoly” szavait, és tovább vár mindenki arra. hogy sorrakerüljön. Minden szép és minden jó, a foghúzás sem fáj (csak néha), mégis hibát talál az ember. íme a felvétel: foghúzás után ennél a csapnál öblít szájat mindenki. A kérdés: miért csak egy pohár van? Kissé furcsa dolog ez, nekünk ez a véleményünk. Pontosan a rendelőintézetben vétenek a tisztaság és az egészségügyi szabályok ellen?! Nem hisszük, hogy nincs poharuk, vágj7 nincs „keret” pohárvásárlásra! (Moszkva. (TASZSZ) A Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő 40. évfordulója tiszteleté- re a Szovjetunió miamennyi szö-> vetségi köztársasági, határvidéki, területi központjában és minden nagy városban filmfesztivált rém deznek. A filmfesztivál napjaiban bemutatják a „Lenin októberben’1, a ..Lenin 1918-ban", a Makszim ifi jilsága című filmeket és több más, a szovjet közönség előtt jól ismert, a Nagy Októberi Szocialista For- vadalom, a polgárháború és a szo-> cialista építés témáival foglalkozó filmet. Űj filmeket is mutatnak be az évforduló előtt, köztük az „UZju- nov család” című és az A. Tolsztoj „Golgotha" című regényéből ké- szült „Nővérek” című filmet. Sok más új film között bemutatásra/ kerül M. Solohov „Csendes Don” című regényének filmváltozata is. PETROV: Aranyborjú Illusztráció lit —Petrov: Aranyborjú című kötetéből. A regény főszereplője Osztap Bender, a kalandor, ■sokmilliós vagyon nyomára jut, amit egy Korejko nevű ember rejteget. A szélhámossággal szerzett milliók tulajdonosa nem tud pénzével mit kezdeni, mert retteg a leleplezéstől. Bender zsarolással elvesz tőle egy milliót, de pénzét ő sem tudja felhasználni. Átszökik a határon, azonban a burzsoá országban tüstént kirabolják. A történetet az írók keretül használják fel arra, hogy a szovjet é- letnek az első ötéves terv elején tapasztalható hiányoságait kifigurázzák. JOHNt Tíz nap, amely megrengene a világa! ven a mű Krupszkaja fordításban, Lenin előszavával jelent meg, s igen nagy sikert ért el, Magyarul most lát először napvilágot. Egy asszony öt férje .. _ Lev icJO ASSZONY ÜT tíiRlt £$*tC£MÓ ■toixtcni: niic Egy asszony öt férje című könyv címlapja Az eszkimók zord, küzdelmes élet közepette is megteremtettél« saját képzeletvilágukat, melyei az ősök szellemei és a mesék hJ( sei népesítenek be. A mítosz, a mese, a költészet, a tréfa itt is megterem és különös virágokat hajt, Észak virágait. Ezek igen sok mindent mutatnak meg aa eszkimó nép mindennapi életéből* KELEN JOLANi A föld mégis forog Kelen Jolán: A föld mégis forog című kötetből Korvin Ottó arcképe John Reed, a kiváló amerikai újságíró könyvében a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak, az emberiség legizgalmasabb tíz napjának hiteles történetét írta meg. Könyve angolul 1920-ban került az olvasókhoz. Orosz nyelKorvin Ottónak, a Magyar Tanácsköztársaság fiatalon mártírhalált halt hős harcosának állít emléket Kelen Jolán, az egykori harcostárs, a magyar kommunista mozgalom egyik veteránja.