Békés Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-04 / 181. szám

1957. augusztus 4.. vasárnap BÉKÉS MEGY® NÉPCJSAG Koi*i*upciók, lazaságok, pazarlások ++++++ mm EGYES FÖLDMŰ VESSZOVETKEZET A megyei pártbizottság ipari osztálya egy felülvizsgáló bizott­sággal egyetemben megvizsgálta a mezőkovácsházi, gádor ősi, kondo­ráéi, dévwványai, gyomai, zsadá- nyi, bucsad földművesszövetkeze- tek, valáment a szeghalmi és sar- kadi földművesszövetkezet járási központjának munkáját. Az elleniorradaiom megyénk földmű vesezövetkezeteiben is, mint egyéb helyeken nagy károkat okozott. Országosan 35—40 millió forintra tehető az a kár, amit rész­ben lopások, sikkasztások és pa­zarlások okoztak. Itt megyénkben is megtalálhatók, illetőleg tapasz­talhatók eme hiányosságok. A bi­zottság megállapította, hogy az el­lenforradalom után a konszolidá­cióval fejlődtek ugyan a földmű­vesszövetkezetek, de ez a fejlődés elsősorban csak gazdasági vonalon érdemel említést. A földművesszö­vetkezetek tömegpolitikai fejlődé­se lanyha, alig mondható fejlődés­nek. Az ellenforradalom előtti időkben mondhatjuk igen jó tö- megkapcsoliata volt a földműves­szövetkezetnek. Az ellenforrada­lom óta a tömegkapcsolat romlott. Ennek oka az is, hogy megyénk ^£ves földművesszövetkezeteibe ■Peníorradalmi elemek, osztály­idegenek furakodíak be, akik a tö- megkapcsolatot gyengítették. A konszolidáció során sikerült tötobé- kevésbe elmozdítani a földműves- szövetkezetekből az ellenforradal­mi, vagy ezeket segítő elemeket. Nem mehetünk el azonban szó nélkül egy-két megtörtént eset mellett. Búcsún például az ellen- forradalmi „munkástanács" Mun­kácsi nevezetű elnöke jelenleg is a földművesszövetkezetben boltve­zető. Munkácsi nevehez komoly politikai és gazdasági károk fűződ­nek, akit ugyan felelősségre von­tak, de véleményünk az, hogy nemcsak a hibákat kellett volna felfedni, hanem bíróság elé kellett volna állítani. Számos érthetetlen dolgokat le­het tapasztalni & Mezőkovádsházi Fölöm űvesszö vetkezetnél is, még­« ább a mezőkovácsházi földmű- szövetkezetek járási központjá­nál. A felülvizsgáló bizottság nap­világra hozta, hogy a Mezőkovács­házi Földművesszövetkezet 1956. évi mérlege nem volt hitéles, an­nak ellenére mégis — talán „fele- dékenységből” — jóváhagyta a já­rási központ. Az év végi mérleg a jövedelem alakulásában közel 300 ezer forint nyereséget mutatott, ez­zel szemben a felülvizsgálás kö­zel 500 ezer forint hiányt fedett fel. Mivel a földművesszövetkezet „■nyereséggel” dolgozott, mondván ezt Mezőkovácsházán, „évvégi ré­szesedést kell osztani a tagoknak“. Ezt meg is tették! Közel 60 ezer forintot osztottak ki a tagoknak, ami lényegében adminisztratív hi­bából adódott, és ezzel az összeg­gel megkárosították magát a föld- mű vessző ve tkezetet, s egyszers­De hasonló a helyzet a Kondo­ros! Földművesszövetkezetnél is. Az ellenforradalmi időkben és az ezt követő hónapokban, élve a földművesszövetkezet önállóságá­val, a nagyobb jövedelem érdeké­min“~*~i Hm in ''inniHini'iiMniiiim'Hi ben nagymértékű seriésvágásba kezdtek. Nyílván a feldolgozáshoz törtpaprikára is szükség voW és így szabálytala­nul törtpaprikát vásároltak fel. Kilogrammonként 370 forintért vették át az «Iádétól. Ügy gondolták, hogy a földműves­szövetkezetnek jó lesz a többlet paprika s így a fennmaradt 135,9 kilogrammot behelyezték a szö­vetkezet raktárába. Most, amikor sor került a leltárra, természete­sen csak az államilag megszabott fogyasztói áron tudják értékesíte­ni. Le kellett árazni a paprikát. S így 12 000 forinttal károsították meg „jó vásárlással” a kondorost fő lömüvesszöv etkeze bet. Hát nem jogos a szövetkezeti tagság felhá­borodása? De igen! Ha a károkról beszélünk, nincs más helyzet a Mezőkovácsházi Földmüves&zövetkezettben sem. Je­lenleg 458 730,68 forint hiányt tar­tanak nyilván, ami a szövetkezet mobilvagyonának 11,53 százalékát teszi ki. Ebből a hiányból 1956. december 31-én 230 607,31 forintot öt személy okozott, s a felelősség­re vonásuk után ebből csak 3810,09 forintot térítettek meg. Hibának róható fel a földmű- v es szövetkezeteknek a leltárok elh- yagolása. Sok helyt ez fö­löslegesnek tartják. Feltesszük a kérdést: hogyan tud gazdál­kodni egy-egy földművesszövet­kezet, de más vállalat is leltár nélkül? Sehogy ! Például Dévaványón az első félév­ben 30, Zsadányban 11 kötelező leltár maradt el. Vannak persza olyan föl dművesszövetkezetek, a- hol helyesen járnak el. Gádoros kjözség földművesszövetkezet veze- fpi, tagjai a becsületes munka ér­dekében az előírtnál többet lelté- roztak, de ugyanígy cselekedett a Sarkadi Földművesszövetkezet igazgatósága, ellenőrző bizottsága is A földművesszövetkezeti tulaj­don védelmében fellelhető hibá­kat maga a hozzánemértés is elő­idézheti. Nagyon sok helyt kevés a száma a megfelelő szakembe­reknek a leltározó bizottságok­ban. Sok hibát szült a boltveze­tők hanyagsága. A mezőkovács- hézi járásban például Matula Zol­tán boltkezelő a rossz könyvelés­sel egyetemben 41.866,37 forinttal károsította meg szövetkezetét. 1956. október elsején 10.537,98 fo­rint hiánya volt, de a rossz köny­velés sen mutatta ki a hiányt, nyilván módot adtak neki arra, hogy 1957. január 4-én újabb 28.526,15 forint hiánya legyen. Mindezt a számot most 1957. júli­us havában fedte fel a felülvizs­gáló bizottság s anélkül talán so­ha sem látott volna napvilágot. Itt .nyílván nemcsak maga a bolt­kezelő, hanem az FJK is hibás és a hibákért felelős. Általánosítható, hogy a „gön­gyöleg” kezelése és elszámoltatá­sa korántsem megfelelő földmű­vesszövetkezeteinknél. Gyakori e- set, hogy a földművesszövetkezet által kapott .göngyölegeket” sen­ki sem veszi át, nem könyvelik és azok természetesen eltűnnek. Ezek az érthetetlen dolgok és számok mindazt bizonyítják, hogy a földművesszövetkezetek igaz­gatóságainak, a földművesszö­vetkezetek járási központjainak és nem kevésbé a megyei MÉ­SZÖV igazgatóságának nagyobb gonddal és elő vigyázattal keP lene, hogy ellenőrzéseket gya­korolni. Fokozottabban kell igénybevenni a társadalmi ellenőrzést, magát az igazgatósági, ellenőrző bizottsá­gi tagok munkáját. A felülvizsgá­ló bizottság által felfedezett ká­rok hiteles bizonyítékai annak az elvetemültségnek, lazaságoknak, amelyek az egyes földművesszö- vetkezetekben tapasztalhatók. Feltehető a kérdés: vajon ezek a károk kivétel nélkül véletlenek- e? Nyílván nem! S ezeknek az o- kait népgazdaságunk érdekéből ki kell kutatnunk. Beszélnünk kell a földműves­szövetkezetek káderhelyzetéről. Több példánk van arra vonatkozó­lag,, kiváltképpen falun, hogy a földművesszövetkezetekben só- gorkomaság elve uralkodik. Mit jelent ez? Például Csanádapácán igyekeznek az egy rokonságba tartozók uralni a földművesszö- vetkezetet. S a helyi szövetkezeti tagság ezt kissé furcsán látja. Az eddigi tapasztalatok azt kö­vetelik, hogy több megbízható emberre van szükség. Olyan em­berekre, akik nem a magas summát, hanem a lelküsmere- tes, becsületes áruellátásért, a lakosság érdekében dolgoznak. Mondhatjuk őszintén, hogy nem szilárdak a földművesszövetkeze­tek pártcsoportjai sem egyes he­ly eken. Több földmüvesszövetke- zet kéréssel fordul a helyi párt- bizottsághoz a célból, hogy önálló pártszervezetet kíván létrehozni. Azokon a helyeken, ahol ez indo­kolt, nincs is ellene kifogásunk. De helytelenítjük, hogy 10—12 taggal egy önálló pártszervezetet hozzanak létre. A földműv-esszövetkezetek je­lenlegi állapota, munkája kíván­ni valót hagy maga után. Többet kell foglalkozni a megyei MÉ­SZÖV igazgatóságnak, elnökség­nek is a községi, járási, városi f öldm ű vessző vetkezetek életével, bajaival. Intézkedés ezzel kap­csolatban részben már történt, a közeljövőben 28 revizor végez el­lenőrzést a megye földművesszö­vetkezeteinél. Tisztázni kell végre a szövetkezetekben dolgozók osz­tályhelyzetét és igazságot kell tenni. Az igazságszolgáltatást megköveteli a szövetkezeti tag­ság és maga a jövő perspektívája. Le kell ütni minden esetlegesen előforduló korrupcióra, lazaság­ra, csalásra, mert ezek a földművesszövetkeze­teknek és nem kevésbé a nép­gazdaságnak kárt okoznak. Ha e- gyes helyeken a hiányosságokat, a csalásokat felfedezik, ne ma­radjon el a felelősségre vonás. Szin Béla Akar Ön ^*4,50 000 Ft-ot? Vegyen részt a MÉH sorsjátékén Halálos szerencsétlenség Sopronban Szörnyű baleset történt 56-án délután a soprombánfalvi kőfej­tőnél. Szöllősi Béla 13 éves budapesti kisfiú a sziklákról a mélybe zuhant és szörnyethalt. A kisfiú a soproni rokonoknál nyaralt. Barátaival a szeren­csétlenség délutánján elcsavargott a kőfejtőhöz. Vitatkozni kezdtek, hogy ki mari megmászni a kőfejtőt. A pesti kisfiú vállalkozott, mondván, hogy ő már a Gellért-hegyet is megmászta. Elindult * sziklákon felfelé. A többiek Izgatottan figyelték, sikerül-e. Két méter hiányzott, hogy elérje a tetőt, mikor megbotlott és lezuhant. Sajtó felhívás, színes falraga­szok hívták fel a figyelmet a kö­zelmúltban a M ÉH -sorsj álékára, amely nyílván igen nagy érdeklő­désre tart számot. Ezzel kapcso­latban felkerestük Forgács József elvtársat, a Békés-Csongrád me­gyei MÉH. Váll. igazgatóját, hogy tájékoztassa lapunk olvasóit, mi is valójában a MÉH sorsjáték? Forgács József igazgató munka­társunknak a következőket mon- 1 dottu: I Merőben új az a sorsjáték, «- j melyet a MÉH mdított el. E sors- I játék lényege, hogy az a személy, I felnőtt és fiatal egyaránt, oki o j MÉH Vállalat telepein, vagy a MÉH megbízottaknál 4 Ft értékű hulladék anyagot ad át és ezért sorsjegyet kér, résztvesz a játék­ban. Milyen hulladékanyagért a- dunk sorsjegyet? A használt új­ságpapírért. Természetesen min­den más huUadékpaprrért, ócska­vasért, rongyért, avagy pl. a ba­Egyetemi főiskolai vezetők kinevezése A Magyar Forradatmi Munkás- Paraszt Kormány Dr. Ortutay Gyu­lát, az Eötvös Lóránd Tudomány- egyetem, Dr. Benedikt Ottót a bu­dapesti Műszaki Egyetem, Dr. Ja- usz Bélát, a debreceni Kossuth Bajos Tudomány Egyetem rekto­rává, Dr. Bihari Ottót, a pécsi Ál­lam és Jogtudományi kar dékán­jává, Márk Bertalant, a pécsi Ál­lami Pedagógiai Főiskola igazgató­jává — 1957. augusztus 1-i hatály- lyal kinevezte. A művelődési miniszter — Dr. Benedikt Ottó egészségi állapotá­ra való tekintettel — a Budapesti Műszaki Egyetem rektori teendői­nek ellátásával ideiglenesen Dr. Csűrös Zoltán rektorhelyettest bíz­ta meg. rackmagért is. A lényeg az, hogy az átadott huüadékanyagok érté­ke tegyen ki 4 Ft-ot. A kibocsájtott sorsjegyek kö­zött közel három millió forint ér­tékű nyereményt sorsolunk ki. (Ez a szám országos viszonylat­ban értendő.) A főnyeremény 50.000 forint értéket képvisel. Ez egy teljes lakás berendezés, amely kombinált szoba berendezésből, a hozzátartozó szőnyegekből, függö­nyökből, csillárból, rádióból, por­szívóból, konyha berendezésből, villamoshűtő és fűtő berendezés­ből, edényekből, háztartási eszkö­zökből áll. Ezenkívül számos nagy nyere­mény van: pl. egy 24.000 Ft-os hálószoba bútor, egy zeneszek­rény, három Pannónia motorke­rékpár, két Csepel varrógép, öt kombinált szekrény, öt antenná­val felszerelt televízió, • továbbá tíz garnitúra konyhabútor, mosó­gép, könyvszekrény, kerékpár, vi­ta gvevő rádió, porszívógép, táska- írógép, fényképezőgép, tangóhar­monika, valamint számos kisebb nagyobb értékű vásárlási utal­vány. Azt reméljük, hogy sorsjáté­kunkra felfigyelnek a kicsinyek és nagyok egyaránt, ügy hisszük, hogy azok, akik úgy vélnék, 4 Ft­ért nem érdemes elvinni a hüUa- áékanyagot a MÉH-telepre, talán a sorsjegyért inkább megteszik azt. Ismételten hangsúlyozzuk» hogy a MÉH megbízottaknál O- rosházán, Békéscsabán épp úgy, mint a falvakon le lehet adni az összegyűjtött hulladék anyagokat és lehet igényelni, ellenértékkép­pen sorsjegyet. Eddig a nyilatkozat, melyet nyílván megelégedéssel vesznek tudomásul a fémgyűjtés leglelke­sebb hívei a kis úttörő pajtások, de még mi is, felnőttek. Mit le­hessen tudni, hátha miránk is ránkmosolyog Fortuna Istenasz- szony, mely most a MÉH-en ke­resztül is szerencsét ígér, ».Ti Hl AH Furcsa tévedés?! Pénteken délelőtt szem­tanúja voltam a bit ét­kező esetnek, az Állami Áruház üvegosztályán. Egy vevő megkérdez­te az eladót: mondja kar­társ, mennyibe kerül az a szép kávés esésze? Az eladó készségesen a ve­vő elé tett néhány dara­bot és azt mondta: „tes­sék parancsolni, dara­bonként a csésze, aljjal együtt 11,66 fácánt”. A vevő csodálkozik és mérges kezd lenni, name az eladó megfordítja a csészét és mutatja, hogy mindegyik alján jól lát­hatóan ott van a 11,68- as ár jelzés. „Kérem, *z Állami Áruház és ne tes­sék kételkedni az ár he­lyességén, mert mi nem akarjuk soha sem be­csapni a vevőket“ — mondta az dadá Mire a vevő egy kis csomagot vett ki a kosa­rából és kezdte kirakni a pultra, kicsomagolva ugyanazok a csészék ke­rültek a pultra, amit az eladó mutatott s a vevő most már dühösen kezdi mondani az eladónak: — Hát ez ugyanaz és miért kaptam az Üveg- boltban ezt 14,80 forint­ért? Hat darabot vettem, közel 20 forint károm van. Az eladó is meglepő­dik, de azért esitít ja a ve­vőt és fogja a két csé­szét, viszi az osztályveze­tőhöz. hogy vajon meny­nyibe kerül tényleg. Az Állami Áruház adta i- ron alul, vagy az Üveg- bolt áron felül? Az osz­tályvezető megnyugtatta a vevőt és az eladót, hogy a számla szerint ennyi a' ára. A vevő méltat­lankodva távozott az Üvegboltba az igazát és 26 forintját keresni. Itt nyomába szegőd­tem, mert kivánesi 'ad­tam, vajon hogyan rea­gálnak az Üvegbolt drfl- gozói erre a reklamáció­ra. A vevő bement és kis idő múlva, amikor kijött, a szeme csillogott és .mu­tatta, „hogy tényleg hi­ba vök, mert ezt s szép porcelán tésztás tálat kaptam a „tévedés”, il­letve a 20 forint fejébe. Különbéin nagyon udva­riasak voltak velem és bocsánatot kértek." Itt elköszöntünk egy­mástól s egy pár gon­dul «tóm támadt. Mi lenne, baz az üveg- bolt dolgozói figyelme­sebben végeznék mun­kájukat és hanyagsá­gukkal nem okoznának árdrágítás folytán kárt vásráló dolgozótársaik­nak. Ha nem hagynának támadóm felületet a rosszakaratú emberek­nek, akik ennél jelen­téktelenebb dolgot is fel­fújnak? Vagy talán hiá­nyuk volt és így akar­ták „behozni”, mint a- hogy a vevő is felvetet­te? Vagy tudatosan a saját zsebükre is dolgoznak egy kicsit? (ez sem pél­dátlan a kereskedelem területén). (Figyelő)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents