Békés Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-31 / 203. szám

1957. augusztus 31., szombat BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG a Meztihegyesi Cukorgyár céigazdaságában dolgozó munkások között A kora délutáni őszi napsugár sütötte a határt, amikor befordul- , tam a célgazdaság udvarára. Ép­pen ebéd közben találtam a gaz­daság dolgozóit. Az üldögélők felé tartva összetalálkoztam egy négyes csoporttal. — Jó ebéd volt? — Bizony jó, — mondják —, ment ők csak tudják, hogy jó az ebéd, hiszen az országot járják, mint a posta budapesti dolgozói,: és a célgazdaságokban mindig jó ebédek vannak. Ezután jutottam el egy népe­sebb társasághoz, akik a jó ebéd után is láthatóan savanyú arccal üldögéltek. Két perc alatt kiderül, mi az oka a lehangoltságnak Nagy György azért mérges, mert nem számolják el rendesen a munka díját, az így megrövidí­tett bérek miatt külön kell „sza­ladgálni”. Kovács András hasonló ok miatt mélabús. Nedró György két hónapig járt a száz forintja után, amíg megkapta. De most megint két napját nem számolták el rendesen. Varga József nyolc nap és egy vasárnap munkabérét lmezi. Minden fizetésnél ha­ló sérelmek vannak. Egy idős munkás megjegyzi, hogy a leá­nya, Szeleeki Ferencné még a novemberi fizetésből a negyven forint hiányt nem kapta meg, a- zontoan. már megunt utánajárni. De nemcsak emiatt, elégedetlenek, van itt más. is, amit nem helye­selnek és kellene tenni valamib A munkaszervezés körül is hibák vannak Rángatják őket ide, meg oda. A tervszerűtlen munka a termelés rovására megy. Ezután sorolják az eseteket, melyek a szervezetlensé­get igazolják. A beszélgetésből kiderül, hogy a gazdaságban ez évben összesen egyetlen termelési értekezletet tartottak így nem volt módjukban, hogy a munka hiányosságait elmondják és javaslataikkal segítsék azok megszüntetését. Most már mást nem tudtak tenni, mint a párt- szervezethez fordultak éppen a mai napon, hogy az segítsen meg­oldani problémájukat. Miért nem a szakszervezethez fordultak? — kérdezem, hiszen ez a bérkérdés első fokon odatartozna. A válasz az, hogy a szakszervezet alapszer­vezete, élén Gál Vilmossal ebben az ügyben nem sokra lehet men­ni. Beszélgetésünket ezek után Deák Lászlóval, a pártalapszerve- zet titkárával folytatjuk. Tőle tudjuk meg, hogy legtöbb panasz a bérkérdéssel kapcsola­tosan Csicsai Pál segédagronómus hibájából adódik, aki időnként el­mulasztja a munkalapoknak a csa­patlapra való felírásét. Nem szán­dékosan teszi ezt, de túl van ter­helve munkával. Igazgató nincs. A föagronómus látja el az igazgató teendőit és így a segédagronómus- ra kétszer annyi munka jut, kora reggeltől késő estig dolgozik. A- zonban bárhogyan is van, a dol­gozók panasza jogos a bérkérdés­ben és jogos a munkaszervezést illetően is, no meg a szakszerve­zetnél sincs minden rendben. A termelési értekezletet is el­hanyagolták. Most a pártszervezet a dolgozók panasza nyomán cse­lekszik. Beszámoltatják az ÜB-el­nököt és a bérszámfejtést is job­ban ellenőrzik, intézkednek, hogy a jövőben hasonló esetek elő ne forduljanak. B. Z. 'HáMómUM SZOMBAT, AUGUSZTUS 31 Kossuth Rádió 8.10 Reggeli hangverseny. 9.00 ;,A nagy hármas0 küzdelme. 9.20 Lapoz­gatás az énekeskönyvben. 9.40 Alfons Bauer együttese játstik. 10.10 Operett­hangverseny. 11.00 A csendháborító. 11.20 Kamarazene. 11.57 Technikai szü­net. 12.10 Magyar tájak dalaiból. 13.00 Mi van a könyvesboltokban? 13.10 Mű­vészlemezek. 14.20 Pingáló Ferkó. 14.40 A Lipcsei Rádió fúvószenekara ját­szik. 15.00 Molnár Anna. 15.25 Kórusa­ink életéből. 15.45 A nemzetközi mun­kásmozgalom időszerű kérdései. 16.10 Ismertetjük mai és holnapi műsorun­kat. 16.15 Beethoven zongoraszonáták. 16.45 Könnyű zene. 17.00 Tücskök, bo­garak... 17.20 Szív küldi... 18.10 Masse­net: Festői jelenetek. 18.30 Ünnep előtt — hétköznapokról. 19.00 Világhí­rű énekesek Budapesten. 20.00 Esti krónika. 20.25 Jóéjszakát, gyerekek! 20.32 Közkívánatra megismételjük au­gusztus 3-i adásunkat: +38 fok ár­nyékban. 22.15 Táncoljunk! Petőfi Rádió 14.20 Népek zenéje. 15.00 Dvorzsák: F-dur vonósnégyes. 15.25 Horgászok ötperce. 15.30 A bunda. 17.00 Piros ró­zsák beszélgetnek... 17.30—17.40 Vála­szolunk hallgatóinknak. 17.50 Lányok, asszonyok... 18.10 A Magyar Rádió esztrádzenekara játszik. 18.40 Birkás Lillan énekel. 19.05 Tánczene. 19.45 Fi­zikai megfigyelés nyáron. 20.00 Köz­vetítés Milánóból. Bellini: Az alvajá­ró. 22.20 Csajkovszkij: II. szimfónia. A LOTTO NYERŐSZÁMAI 33, 46, 49, 82, 88 cÁz ee$e(f(iih)i Cfmkas bácsi ott arcú P gy tízholdas egyé­nt paraszttal be­szélgettem o n-apokban. Ecsegfalva perifériáján, kis, fehérre meszelt házban találkoztam ve­le. Az ő háza. 1952-ben építette. A ház elétt zöldséges kert, r ygt tesz- vesz az asszony. 'Az em­bert keresem, Farkas Benedeket. Fáradjon beljebb, van... Vékony, ráncos ember. Ügy negyven kö­rül lehet. Azelőtt „nagy” ember volt, a járási ta­nács elnökhelyettese. Nemsokáig kedvelte az irodaszagot. Hazament. Mégiscsak jobb a föld il­lata. Az Űjalkotmhnyba ment és megválasztották elnöknek. Sok baj voll itt, ezért feloszlatták a termelőszövetkezetet. Azt mondták rá az em­berek, hogy nem gazdálkodni. ö mondja, hogy térdig érő vízben más sem tud föl­det művelni. Mert biz ötvenháromban meg öt­vennégyben a víz nem restéit elterülni az alkotmány földjén Szóval feloszlatták a tsz-t. Farkas bácsi be akart lépni a Békébe. tud azt tlj­sem. Nem vették fel. Azt mondták róla többen, hogy ő csinálta a tsz- rendeletet, míg tanúcaei- nökhelyettes volt. Ilyen ember pedig nekik nem kell, mert abban a ren­deletben nem minden volt jó. Menjen hát Far­kas ahová akar. És ő nem ment seho­vá. Maradt a maga tíz­holdján. — Majdcsak megle­szünk az asszonnyal. így is közös, majd együtt gazdálkodunk, kollektí­ván, az asszonnyal. Ha a gyerek megnő, akkor meg hárman. — Mondta akkor, az azóta már megboldogult községi ta­nácselnöknek. TVT evettetős . dolgot mondott, mint mindig, ha valami baj volt a ház körül. Ezzel vigasztalja magát, ne­vettet másokat. Pedig bántotta ám a dolog, ö, a kommunista, ő, a volt tanácselnökhely ettes, e- gyéni paraszt. Nem a- karta ezt sehogysem el­könyvelni. De azért túl­adott a bánkódáson. — Nézd asszony, az istenlova sirassa meg e- zeket, majd megmutat­juk, hogy tudunk mi így is gazdálkodni, meg az egyénieknek is, hogy ho­gyan kell... Telt-múlt az idő. Far­kas Benedek nem felej­tett el dolgozni, a leg­jobb egyéniek közé ke­rült. Jött október. Ma­radt a talpán, ma újra párttag. Egyénileg dol­gozó, kommunista pa­raszt. Nem kérdezem tőle, hogy jobb-e így. ő ma­ga mondja: — Nem olyan virá­gos... Nem félek én a sok munkától, de hát a tsz- ben csak nincs mindig napóra..-, __ j — í gy az ember a Nap szerint dolgozik. Kelté­től nyugtáig. A tsz-ben is van ilyen, de nem mindig, van gép, gyor­san megy ott minden..-. Meg több is jut a ház­hoz. j|7 Imondott egy törté­netet is azaz egy dolgot, melyet nagyon furcsái, és nem is ért vele egyet. — Októberben az e- gyik újságban olvastam egy bolondságot. Pedig tanult ember írta, vala­mi doktor. Oszt azt írja, hogy ha az egyénit any­nyira segítenék, mint a tsz-eseket, akkor ő is termelne annyit... Hát ez nagy butaság... Ezek azt hiszik, hogy ezen múlik. Jönne csak el hozzám, majd én elmondanám nekt.i Ezután olyan kérdést tettem fel Farkas bácsi­nak, melyet sosem sze­rettem az egyéni paraszt mellének szúrni. De tet­tem, mert az a sok min­den, amit elmondott a közös előnyeiről — kész­tetett rá: — Es miért nem lép be most? — Nem tudom, még nem beszéltünk róla. Egyszer már szólt az el­nök, de azóta nem. En sem, ő sem... M ár messze jártam a kis fehér háztól, mire mindent megtud­tam rágni. Gondolkoz­tam, tépelődtem, de még sem értettem. Farkas bácsi talán még a dicsé­retnél is többet mond a tsz-ről, mégis egyéni. A végén ezzel elégítettem ki a kíváncsiságomat: — Úgy látszik, ilyen dolgok is vannak..-. Varga Tibor löát hdmtej ? Ez a kérdés merül fel a mosta­ni gyermekbénulások elleni oltá­sok kapcsán úgy a szülők, mint az orvosok részéről is. Talán erre a kérdésre legköny- nyebben saját tapasztalatunkról beszámolva tudunk választ adni. A júliusban végrehajtott oltá­sok után máris kedvező eredmé­nyekről szereztünk tudomást ná­lunk is. Ugyanig annak ellenére, hogy csak két korosztály részesült védőoltásban, az újabb megbete­gedések száma az oltás előtti idők­höz viszonyítva, lényegsen keve­sebb. Ezt a csökkentést nemcsak me­gyénk területén, de még szembe­tűnőbben az egész ország terüle­tén tapasztalhatjuk. Különben er­ről az újságolvasók is meggyőző­dést szerezhettek. Ugyanis olvas­hatták, hogy az Egészségügyi Mi­nisztérium — főként a legutóbbi időben — egymás után oldja fel a zárlat alá vett területeket. Az eddig zárlat alá vett területek 85 —90 százaléka lett feloldva, ami az oltások hatásosságára a leg­jobb bizonyíték. Hogy mit jelent ez a betegség, arról azok a szülők tudnának leg­többet mondani, akiket az a szo­morú sors ért, hogy gyermekük megbénult. Józan ésszel nem tudja megér­teni az ember, hogy miért idegen­kednek egyesek a saját vérük, gyermekük egészségének megóvá­sától. Hallgatnak a legkülönbö­zőbb butaságokra, melynek hitelt adva, gyermekük jövőjét teszik ki súlyos kockázatnak. Felteheti azt ép eszű ember, hogy államunk és ezen belül mi, orvosok azért hozunk áldozatokat — anyagiakat és munkát nem kímélve, — hogy ezzel nem segíteni akarnánk sze­münk fényének, ártatlan gyerme­keinknek. Addig, míg a nyomorúságot ki­használó, lelketlen kúfárok útján csak drága pénzért lehetett az ol­tóanyaghoz hozzájutni, — mely­nek hatása éppen a nem megfele­lő tárolás és szállítás miatt két­séges volt, őrjöngve kapkodtak rajta és fizettek érte súlyos pén­zeket, hogy gyermeküket betiltat­hassák. És most, amikor államunk a veszélyeztetett korú gyermekek részére díjtalanul biztosította a kifogástalan minőségű védőoltó­anyagot; akkor megdöbbenve lát­juk, hogy vannak, akik húzódoz­nak tőle. Vájjon nem gondolnak arra ezek az emberek, hogy az ol­tás elmulasztása miatt pont az ő gyermekük válik esetleg egész életre nyomorékká, aki élő szem­rehányásként fogja a sírukig kí­sértetni őket? Vajon jól meggon­dolták, hogy nem oltatják bé gyermeküket? Mert az a gyer­mek még őket is túl élheti és az a haláluk után — esetleg maga­tehetetlen — a mások kegyelem- kenyerére szorul. Nem tudom fel­tételezni egy szülőről sem, hogy — ha ezeken gondolkozik — vál­lalja a felelősséget tulajdon gyer­mekével szemben, aki egész éle­tén keresztül esetleg ö maga fog­ja szemére vetni szüleinek, hogy elmulasztották ezt a kötelességü­ket. Próbáljunk gondolkozni ezek után és aszerint cselekedni, amint azt a szívünk diktálja... Békés megyei Közegészségügyi Járványügyi Állomás, UWmozikmösm SZABADSÁG MOZI, BÉKÉSCSABA Aug. 29—szept. 4: Hetet egy csapásra. Kezdés: h.: 6, 8, v.: 4, 6, 8 órakor. BRIGÁD MOZI, BÉKÉSCSABA Aug. 29—szept. 4: Egy kerékpáros ha­lála. Kezdés: h.: 5, 7, v.: 3, 5, 7 órakor: BRIGÁD KERTMOZI, BÉKÉSCSABA Aug. 29—szept. X: Két vallomás. Kezdés: mindennap este 9-kor, rossz idő esetén a fedett moziban. TERV MOZI, BÉKÉSCSABA Aug. 29—szept. 2: Don Juan. Kezdés: h.: 6, 8, v.: 4, 6, 8 órakor. PARTIZÁN MOZI, OROSHÁZA Aug. 29—szept. 4: Két óceán titka. Kezdés: h.: 6, 8, v.: 4, 6, 8 órakor, BÉKE MOZI, OROSHÁZA Aug. 29—szept. 3: A kölni kapitány. Kezdés: h.: fél 6, fél 8, v.: fél 4 tél 6 és fél 8 órakor. TÁNCSICS MOZI, SZARVAS Aug. 29—szept. 4: Hajnalodik. Kezdés: h.: 6, 8, v.: 4, 6, 8 órakor, PETŐFI MOZI, GYULA Aug. 29—szept. 3: Kapitány és hőse. Kezdés: h.: 6, 8, v.: 4, 6, 8 órakor, ERKEL MOZI, GYULA Aug. 30—szept. 4: Yvette milliói. Kezdés: h.: fél 6, fél 8, v.: fél 4, fél A és fél 8 órakor. BÁSTYA mozi, békés Aug. 28—szept. 4: Külvárosi szálloda. Kezdés: h.: fél 7, fél 9, v.: fél 5. fél 7, fél 9 órakor, NÉPÚJSÁG LOTTÓJÁ 111 i 11111 ii 111 m 111 m 11111 ti 1111 M 11 i.i i i.i 111111111 M 11 if mi 5 1 S 5 5 13 5 17 s 23 5 25 s 33 6 36 42 46 s 50 5 53 s 59 i> 65 S 69 s 71 ""T 80 í 89 12. hét 5. nap A Békés megyei NÉPÚJSÁG imm * 12. heti összesítő-lap 1 nap 2 nap 3 nap 4 nap 5 nap A beküldő neve ______________________ Po ntos lakcíme :______________________ (v áros, község, kerület, utca)

Next

/
Thumbnails
Contents