Békés Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)
1957-08-30 / 202. szám
1 BÉKÉS MEGYE! VEPÜJSAG 1957. augusztus 30., péntek 75 U i II \jv/ a művészi könyvnyomtatás szolgálatában Hétköznap van, csupán egyetlen, épület áll lobogódíszben, s. mégis ünnepel Gyoma. A Békés megyei Nyomdaipari Vállalat gyomai telei pének, a volt Kner-nyomdának a dolgozói most ünnepük üzemük fennállásának 75. évfordulóját. Aa öregnyomdaépület megfiatalodot- tan várja az ország minden részéből idesereglő vendégeit. Ma pihennek a gépek, a szedőszekrényekben a betűk. Mindenfelé az emlékezés délutánját váró csend honol. Egész Gyoma tudja, hogy nem egyszerű háziünnepségről van szó. Az eseményre felfigyelt az egész ország. Gyönyörű dísztávirat fekszik előttem. Budapestről, a Révainyomda dolgozói a régi hírnévhez méltó további jó munkát kívánnak az üzem valamennyi dolgozójának és vezetőségének. Hasonlóképpen a többi távirat küldői, az Athenaeum, a Magyar Grafika, a debreceni és szegedi nyomdák, a Békés megyei Könyvtár, a Sarkadj Cukorgyár, a Kossuth Nyomda és így tovább. A jubileumról még magánszemélyek sem feledkeznek meg. Többek közt, nagy szeretettel üdvözli a gyomai nyomdászokai Kéki Béla egyetemi könyvtörté- nész és Kondor Gyula, aki Gyoméin volt szedő, most Szegeden műszaki vezető, de gondolata most itt jár szeretett üzeménél. Hogyan is történt ezzel a nyomdával? Hetvenöt évvel ezzelőt egy fiatal könyvkötő segéd, Kner Izidor müw denfóle szakértelem nélkül, a könyv nagy szeretetétől hajtva kicsiny nyomdát alapít, melynek ő a szedője, könyvkötője, mindene. Nem a jövedelemhajhászás, hanem a művészi, ízléses nyomtatás vezérelte. Híre ment ennek, s rövid idő múlva özönlött a megrendelés. A nyomda, melyet fia, Imre még magasabb szintre emelt, az első világháború kitörésekor már 150 dolgozóval működött. Az országos hírt követte a világhír: 1914 — Lipcse, elismerő oklevél, 1930 — Milánó, aranyérem, 1937 — Párizs, három aranyérem, köztük a Nagy díj! A felszabadulás után, 1949-ben az akkori Közoktatásügyi Minisztérium elismerő okirata, 1957-ben pedig az 1956. év legszebb könyveinek versenyében elért eredményért a Könnyűipari Minisztérium elismerése. A jubileumi nap alkalmára a Gyomai Nyomda egyetlen múzeummá változott A kezdettől máig, időeorrendben sorakoznak a vitrinekben, az^^e- kes, művészi, változatos és nyomdatörténeti szempontból pótolhatatlan értékű termékek. Az 1890- ből való betűmíntatáblázat például muzeális ritkaság. A szöveg betűtípusonként, neves írók mondását rögzíti. Az Alapító Levél a nyomda alapítójának haladó gondolkodását tükrözi. Többek közt például ilyen szociális rendelkezést tartalmaz: — Minden év nyarán ösz- szes alkalmazottaim, tehát tanon- cok és alsóbbrendű munkával foglalkozók is — egy-egy heti szabadságidőt kapnak. — Ne feledjük, hogy ez a kizsákmányolás korszakában nagy szó volt! Szétnézve a könyvek közt, az 1890-es évek termését tartalmazó vitrinben Kner Imrének: Könyv a könyvről című szakmunkájára bukkanok. Ez a mű akkoriban páratlan volt a maga nemében, s szerzőjét európai hírű szakemberré avatta. Az 1900-as évek anyagából kiemelkedik az első magyar fényképészeti szakkönyv. — 1909 május elsején a nyomda dolgozói Májusfa címmel politikai kiadványt jelentettek meg „piros május első napjára” ajánlva, s ami zinte páratlan a maga nemében, maga a dolgoztató vállalta a felelős szerkesztő nem éppen kockázatmentes posztját. E szerény terjedelmű helyen a töredékét sem lehet vázolni annak, amit a Gyomai Nyomda az 1910-es évektől kezdődő rohamos fejlődése során elért. Haladó szellemű kiadványainak száma növekszik. Balázs Bélának, a felszabadulás után elhunyt neves költőnek és prózaírónak itt kerülnek először kiadásra művei. Lukács György filozófiai írásaiból is jelentetnek meg Knerék, s a 20-as évektől fokozatosan megvalósítják régi tervüket, a skandináv népek irodalmának kö- zelhozását a magy ar olvasókhoz és fordítva. így kerül ki a nyomdából a híres svéd-, dán- és norvégsorozat. A svéd sorozatban szerepel 1922-ben az Ungersk Lyrik, azaz Magyar Líra című kötet, mely Csokonaitól Adyig magában foglalja az összes, klasszikus számba menő költőinket. Éjszakon nagy irodalmi ismeretterjesztő küldetést töltött be ez a könyv. Az 1930-as könyvtermésben Puskin, Zrínyi Miklós, Goethe és sok más klasz- szikus szerepel. Még dörögtek az ágyúk, a szovjet csapatok Szolnoknál kergették a fasisztákat, de már ontotta a nyomda az első szabad magyar sajtóterméket Itt jelent meg a Híradó, a Vörös (Szovjet) Hadsereg első magyar nyelvű lapja (október 6-án). Ugyancsak ebből a nyomdából került ki Malinovszkij dicsőséges hadseregének orosz nyelvű tábori lapja, valamint a Szikra első kiadványai is. Nem volt ez a nyomda dolgozóinak szívétől távoleső feladat, hiszen Békés és a környező megyék nem egy munkásakciója indult el innen. — A sok felszabadulás utáni politikai nyomtatvány közül nekünk, Békés megyeieknek különösen sokatmondó a Magyar Kommunista Párt harca Békés megyéért című könyv. Hasonló, de országos jelentőségű a Gyomai Nyomdának 1944. október 11-én megjelent terméke. A címe: Magyarország demokratikus újjáépítésének és felemelkedésének programja, a Magyar Kommu- nista Párt Javaslata. A fölszabadulás óta máig a nyomda változatos termést takarított be. Néhány a sok közül: Móra Ferenc: Hannibál föltámasztása. Száz szerelmes vers — Gáspár Endre fordításai oroszból. Petőfi: A helység kalapácsa című mély szatírája, József Attila: Hazám című válogatottja, továbbá maiak, mint Illés Endre és Vas István Trisztánja, Lődi Ferenc, Simon István versei, valamint Békés megyei vonatkozású nyomtatások, mint például a Körös Népe és a Szarvasi Arborétum. Mindezek művészi gonddal, páratlan ízlé'se)! A díszítő technikában nem kis szerepe volt a nemrég elhunyt, nagytehetségű Kozma Lajosnak, akinek megkapóan szép és ötletes iniciáléi keretei, sorzárói egészen elbűvöltek és szerintem is messze túlélik mesterüket. Délután a gyomai Művelődési Házban, az ország minden részéből össze- sereg'lett hivatalos személyek, szakemberek és a helyi ünneplő sokaság előtt az élő, eleven nyomda mutatkozott be. A könnyűipari miniszter helyettese, a párt, a tanács, a szakszervezet megyei, járási és helyi képviselői és a többi vendégsereg előtt a jutalom át- nyújtásakor sorra megjelentek a páratlanul szép szedések, díszítő; sek, összeállítások deresedő hajó mívesei, az olasz Bodoni mester gyönyörű antiquáinak, ennek a levegős, modern betűcsaládnak magyarba oltói és azok méltó tai nítványai. Legkevesebb, hogy leg-> alább a nevüket ide írjuk: Mala- tinszky Lajos, Kruchió István. Finta Margit, Szabó József, Asztalos Lajos, Bolehovszki Jenő, Csonti Istvánná, Kovács Ferencné, Krern- mer Irma, Imre Ferenc, Bäder János, F. Nagy István, Varga Piroska, Szerető Elemér, Molnár Bálint — szedők, gépmestereit, berakok, könyvkötők, szervezők, tervezők, adminisztrálok, ennek a kis nyom* dászcsapatnak minden rendű-rangú tagja. Nemcsak őket becsülik, hanem ők is a nyomdát Ezt legmeghatóbb módon Juhás? András elvtárs, az őszhajú mester, a kéziszedés mestere tolmácsolta: — Hatéves koromban, írástudatlan nagyapám mellől lökött a megélhetés gondja az életbe. Tenger nélkülözés után kerültem a Rner- Nyomda védőszárnyai alá. — Ma itt jutalomról beszélünk és jutalmat kapunk, amit hálásan köszönünk. De részemre az volt az igazi jutalom, amikor ebben a nyomdául kerültem. — Könnyekig elfogta az elérzékenyülés, mikor kijelentette: — Itt éreztem először ember voltomat. Ebben a nyomdában váltam ütött-vert parasztgyerekből emberré! A magam részéről még a következő jutalmat ajánlanám a gyomai nyomdászok munkájának az elismerésére: — ök iskolát csináltak a művészi nyomtatás terén, a kormányzat csináljon iskolát a Gyomai Nyomdából. Létesítsék itt a Nyomdász Technikumot. — Akármim lesz is, a Gyomai Nyomda dolgozói; élők és holtak, beírták nevüket a magyar, sőt a világ nyomdászainak Aranykönyvébe. A Tankönyvkiadó Vállalat dísztáviratának szövegével szeretném a tudósítást méltóképpen befejezni: — „Szívünk egész melegével kívánjuk minden elvtársnak, hogy a Gyomai Nyomda tovább gyarajít- hassa a magyar nyomdászat hírnevét az elkövetkező évtizedekben, hazánk és népünk javára.” Huszár Rezső Technikus jelöltek diákotthona Hasznos nyári szünet után megindul az élet a Békéscsabai Híd- és V izműépítési Technikumban is, ebben a szakközépiskolában, mely rövid fennállása óta mind ismertebbé válik műszaki vonalon a dolgozóink s azok gyermekei előtt, s ennek a szak- középiskolának a perspektívája. Hasznos volt a nyári szünet, mert az 1. évf. kivéve minden évfolyam egy hónapi nyárt termeié- sí gyakorlaton vett részt országunk különböző, szebbnél szebb helyein, s e termelési gyakorlat alatt megfelelő fizetést is kaptak tanulóink. Jelenleg a TV. évfolyamosok geodéziai gyakorlata tart, s számukra megkezdődött a tanulás és előkészület az utolsó évre, hogy sikeresen fejezzék be technikumi tanulmányaikat. A tanulás feltételeit műszaki középiskolánkban a vidéki fiúnövendékeink számára, akik hazánk különböző tájairól jöttek tanulni, a tanítási órák befejezése után a gyulai útra néző modern, jól felszerelt fiú-diákotthonunk biztosítja. Az épület szépségét a körülvevő, gondozott diákotthoni park emeli, s teszi kellemessé és egészségessé, hol szabadidejükben gyönyörködhetnek s pihenhetnek, ebben a szép virágokkal és gyümölcsfákkal díszített parkban. A kellemesen berendezett társalgó minden igényt kielégít, s diákotthonos tanulóink szabadidejükben itt olvashatnak, szórakozhatnak, rendelkezésükre áll a sajtó, könyvtár, műszaki folyóiratok, társasjátékok. A tanulószobákban folyik a tanulás, főhivatású nevelő tanárok felügyeletével, s a hálók is kényelmesek, s a most átépített kazánház hetenként lehetővé teszi' több alkalommal a melegvízszolgáltatást, s a fürdést. Diákotthonunkban a KISZ-ta- gokra támaszkodva, a volt népi kollégium s a szovjet nevelési tapasztalatok: mint pl. a Gorkij-telep, Makarenkó kommuna s a haladó magyar nevelési eredmények megfelelő kialaki,ásaval i- gyekszünk nevelési felada óinkat megvalósítani. Míg a fiú-diákotthonnál a feltételek biztosítottak, addig a lány- diákotthonról ezt nem mondhatjuk el. A tervbe vett építkezési az ellenforradalom által okozott gazdasági nehézségek miatt nem tudja lehetővé lenni a Közlekedés- és Poslaügyi Minisztérium, oktatási osztálya. A városi tanácsra szeretnénk e kérdésben támaszkodni, de sajnos, csak VB-határozat van a segítésről, de ennél tovább semmi. Várjuk e téren a városi tanács segítségét, s reméljük, hogy a leány-diákotthon égető problémája is megoldást nyer. A fiú-diákotthon tanulói 31-én foglalják el helyüket, hogy zavartalanul elhelyezkedve felkészüljenek a tanév beindulására, s megismerkedjenek az I. évfolyamos tanulók a diákotthon rendjével, melyhez hozzásegítik a felsőbbévesek. Szeptember 1-én vasárnap, a vidéki szülők részére megbeszélést tartunk, mert a diákotthoni nevelésen túl a szülői házra is támaszkodunk, s a szülőkkel családlátogatás, levelezés, s szülői értekezletek útján tartjuk a kapcsolatot. A diákotthoni elhelyezés szocializmust építő hazánk diákszociális intézménye, s felvételt csak olyan diák nyerhet, aki erre tanulmányi és politikai téren is érdemes. Nem veszünk fel olyan diákot, aki szembefordult szocializmust építő hazánkkal, s olyan diákkollektívát akarunk kialakítani,- amely szívvel-lélekkel dolgozó népünk szocializmust építő hazája-' nak öntudatos, pártunkat és kormányukat megbecsülő, önfeláldozó tagjaként fogja munkáját végezni. Szekeres Béla technikumi igazgató. Árpa. csere-akció Azok a termelők, akik jó minőségű, ipari célra megfelelő tavasd árpával rendelkeznek, a Terményforgalmi és az FMSz gabonafelvásárló raktárainál előnyös feltételek mellett kicserélhetik. Egy mázsa jó minőségű tavaszi árpáért azonos mennyiségű szokványárpát és mázsánként 60 ferintos felárat fizetnek. Amennyit ben a termelő készpénzért kívánja az említett minőségű árpát eladni, úgy azt mázsánkért 208 forintért vásárolják meg. Megkezdődött a cukorrépa betakarítása és a jövő évi termelési szerződések kötése Megyénk cukorrépa termését a szolnoki, sarkadi és a mező- hegyesi cukorgyár dolgozza fel. A cukorgyárakban szeptember 4-én kezdik meg a répa feldolgozását. A termés átvételét már megkezdték. A cukorrépa mielőbbi betakarítása minden termelő .ek érdeke, mert a sármentes Időben felszedett termést könnyebb az átvevő helyre szállítani, másrészt nagyobb lehetőség kínálkozik a cukorrépa után vetésre kerülő magvak talajelőkészítésre. A leveles cukorrépafej is nagyobb zöldtömegeket ad most, mint később és silózásra is alkalmasabb. A korai szedés előnyeit figyelembevéve a termelők, már most beszéljék meg a község cukorrépatermelési felelősével a répa beszállítását. A répaátvételeket a torlódások elkerülése végett a cukorgyár beütemezte és a termelési felelősök által valamennyi termelőknek szedésre-szállításra tervjegyet adnak ki. A termelési felelősök elsősorban az átvevőhelyről távolabb lévő termések beszállítására adnak engedélyt. Több termelő jelenleg még vonakodik a répa felszedésétől; mert azt a néhány mázsa terméstöbbletet tartja csak szem előtt, amit esetleg a későbbi szedés idején megtalálhat. Ez a terméstöbblet nem pótolja azokat az előnyöket, melyek a korai szedéssel járnak; A jó gazda már most a répa átadása előtt, vagy az átadással egyidőben a jövő évi cukorrépa termelésre a cukorgyárral szerződést köt. A leszerződött területen még most ősszel elvégzi cukorrépatermelés őszi talajelőkészítését, az istállótrágyázást és az őszi mélyszántást.
