Békés Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)
1957-08-29 / 201. szám
1957. augusztus 29., csütörtök BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 5 A kölcsön gabonáról Továbbra is változékony ii Szárazföldünk nagy részét hűvös légtömegek árasztják el, változékony Időjárást okozva. Ezzel szemben Spanyolország nagy részén, valamint a Fekete-tenger és az Ural hegység közötti térségben kissé fokozódott a felmelegedés és harminc fok feletti hőmérsékleti értékek alakultak ki. Várható időjárás csütörtökön estig: változó felhőzet, többfelé eső, mérsékelt, később megélénkülő északnyugati, északi szél, a hőmérséklet alig változik. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel 10—13, legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön nyugaton 17—20, máshol 20—23 fok között. (MTI) Az utóbbi években néhány állami gazdaság kivételével nem fordítottak kellő gondot az istállótrágya kezelésére. A föld termőére ie a szövetkezeti és egyéni gazdaságban nem növekedett az állami gazdaságokéhoz hasonlóan. Ha a kollektív gazdaságok és e- gyénileg gazdálkodók a talaj termőképességét fokozni akarják, akkor elsősorban a trágya kezelésében mutatkozó hiányosságokat kell megszüntetni. A trágyaérlelés legnagyobb ellensége a Nap, a szél és az eső. A szél ellen oldalfalakkal, vagy tömöttséggel, az eső ellen fe• ssel védekezünk. A tömörítést írással vagy betonlapoknak a laza rétegre való helyezésével érjük el. Több gazdaságban a naponta nyert istállótrágyát a szarvason vékony földréteggel takarják le, hogy ezzel is elősegítAz elmúlt év őszén az októberi események előtt több termelő a terményforgalmi telepeken liszt- kölcsönöket vett fel. Az októberi események alatt nem egy TV-ralt- tárból az állami készletet — Nagy Imre volt miniszterelnök engedélye alapján — elhurcolták. Batto- nyán és számos községben nem egy kulák is ráfanyarodott az állami készletre. Kormányunk határozatot hozott, hogy a kölcsönvett fejadag gasék a trágya szakszerű érlelését. A trágyakezelés korszerű módszereivel a kiszáradást és a kilúgo- zódást megakadályozhatjuk. A magasan rétegezett trágyakezelési eljárásnál (szarvasban) számos-állatonként két négyzet- méter alapterületet számítsunk. Ha a kazal már annyira magas, hogy kényelmetlen a trágya felrakása, újabb szakaszt kell kezdeni. Mielőtt azonban újabb szakaszt kezdenénk, a trágyát földeljük, takarjuk le. A trágyatelep és környékén a csurgalék levet egy úgynevezett trágyalé kútban légmentesen lezárva gyűjtsük össze. Légmentesítésre legjobb záró réteget az olajféleségek (fáradt olaj) adják. Az így összegyűjtött csurgalék komposzt vagy szalmából való trágyakészi- tésre használható fel. honának kétharmad részét azoknak a termelőknek, akik a múlt évben a háztartási szükséglet fedezésére vették fel, elengedik és csak egyharmadát, azok pedig, a- kik a „kölcsönvett’“ gabonát üzérkedésre, spekulációra használták fel, teljes egészében természetben tartoznak visszafizetni. Hasznos ez az intézkedés azért is, mert a becsületes szándékú kisembereken segít s az üzéreket, spekulálókat pedig megtanítja, hogy az állami készletet nem lehet „csákl szalmájaként" széthordani. Jelenleg a spekulánsok, üzérkedők, akiknek nem létfontosságú volt a fejadag kölcsön felvétele, arra szervezkednek, hogy ne fizesse vissza senki sem a kölcsönvett gabonát, még azok sem, akiknek kétharmadát a kormány elengedte. Ezeknek az uszítóknak — akiknek vissza kell az egész mennyiséget szolgáltatni — ne üljenek fel a becsületes emberek, mert ezek éket akarnak verni a kormány és a kölcsön gabonát kapott parasztok közé. Battonyán például legnagyobb a kulákok szája, mert nekik a „kölcsön” gabonát mind vissza kell szállítani. A dolgozó parasztok többsége megértette a kormány által hozott intézkedés jelentőségét és zavartalanul eleget tesz az ősszel kölcsönvett kenyérgabona egyhar- mad részének leszállítására, mely- lyej a tartozást teljesen kiegyenlíti. A kölcsöngabonát szeptember bér második felére, a helyi intézkedéseknek megfelelően az államnak vissza kell szolgáltatni. NÉHÁNY SZÓ J az istállótrágya kezeléséről O—O—O —O—O—o—O—O—0 — 0—0—0—0 — 0—O -O— —O—0 — 0—O—0—0 — 0—0 -O—O—0—0—0—0—0—O—0ARY RÓZA: IRÁNY A BALATON! Kirándulás Balatonfüredre (Folytatás) Az egyik legszebb balatoni üdüdlőheJyre utazott a kis társaság, amikor először ültek sétahajóra. Többségük közelről kiég nem is látott hajót s nagy "römmel szálltak fel a „Belo- anniszna”. Mire kényelmesen elhelyezkedtek a fedélzeten, a hajó mintha csak őket várta volna, felszedte horgonyait s zajos vízcsobogások közben elhagyta a tarka virágokkal színpompázó kikötőt. Szép, napfényes nyári nap volt a lágyan ringó sétahajó-J ról még szebbnek még felejthetetlenebbnek látták a távoli vendégek, mint fürdés közben. A ha Hamas víztömeg enyhe hullámaira le-leszáHtak a röpködő sirályok s egy-egy pillanatra úgy tűnt, mintha az odatűző nap sugaraival játszanának. Az egyre közeledő hajóról úgy tűnt, mintha a kékeszöld víztükör öleléséből bontakozna ki a csodálatos szépségű füredi part. Előtérben a vitorlások egész serege útrakészen várta a csónakázni vágyó vendégeket. A ritkaszép sétányon a hűvös árnyat adó ősrégi fák alatt, a színpompás virágok között kavicsos, fehér utak kígyóznak. „Óh, de szép”! „Milyen gyönyörű” — kiáltanak fel önfeledten a fiatalok. Lassan anda- logva ballagtak a parkban, a- miikor érdekes plakát vonta maj gára a figyelműket: „Bornapok” — hirdették az arasztnyi betűk, s látni lehetett, csakhamar a díszes sátrakat, érezni a friss lacipecsenye, hurka, kolbász és kürtöskalács ínycsiklandozó édes illatát. A borkóstolásból persze a kondorosnak sem maradhattak ki s utána napokon át emlegették a jó badacsonyit, amit Füreden ittak. A borkóstoláshoz hasonlóan a fürdés sem maradhatott el s órák hosszat bíbic-* koltak a vízben s napoztak a forró homokban. Ezután sétára indultak a Magvető Tsz tagjai. Közismert dolog, hogy a „puszták népe" gyorsabban elfárad a hegymászásnál, mint a dombos vidéken nevelkedettek. Nos, a kondorosnak is hamar elfáradtak. Gyakran megálltak az enyhén emelkedő dombokon, részben azért, hogy minél jobban szemügyre vehesJ sók ezt a felejthetetlen kedves tájat, s odahaza részletesen elmesélhessék, hogy mit láttak, résziben pedig azért, hogy kifújják magukat egy kicsit. A kerítésen belül óriás szöllőfürtök és pirosodó őszibarackok dicsérték a „kertészek” gondos munkáját s a gyümölcsre éhes embernek úgy tűnt, mintha incselkedve, kínálhatnák magukat a drága szemek, hisz a kéz úgysem érhet messze be a kertbe, annál bosz- szantóbb volt látni a kívánatos gyümölcsöt, mert a Balaton környékén valóban „minden szemjs drága”. Külön élményt jelentett ia Jókai kastély megtekintése. A közkedvelt, nagy romantikus írónk egykori nyaralójának a kertjében megpihentek egy kicsit s elmondták, hogy ki melyik Jókai regényt ismeri és szereti legjobban. Kiderül, hogy a Füreden írt ,.Aranyemher”-t többen olvasták s ez a szabadságharcról szólp, jólsikerült könyv, akik olvasták, azoknak nagyon tetszett. Sok-sok új élménnyel gazdagodva indultak vissza estefelé Siófokra. A Balaton szerelmesei „odahaza” (itt volt a szállásuk) csakhamar ismét a vízben találták magukat s sokáig labdáztak a csendes nyári estén, A késői órákban megrendülve hallgatták a kedves házinéninek, özvegy Kovácsnénak elkeseredett panaszát, aki mélységes anyai fájdalommal beszélt az októberi események után a tengeren túlra disszidált két fiáról. Sok mosásban alaposan elfáradt özvegy úgy maradt, mint a szedett fa. Budapesti kedves kis lakása üres fészek maradt, s a hűséges cirmoscicán kívül csak a rettenetes bánat kíséri lépten- nyomon. A lányok különösen sajnálják, próbálják vígasztani, amikor pedig „saját” szobájukba vonulnak, megdöbbenve mondogatják: „Hogyan lehetett ilyen gyönyörű tájat itthagyni, hisz az édesanyát, a meleg otthont és ezt a kedves vidéket semmi nem pótolhatja? A bánatos anya nagy örömére elkérik mindkét fiú címét és Balatont ábrázoló képeslapot küldenek nekik a következő szöveggel: „Kedves ismeretlen! Engedje meg, hogy a drága Magyar-Tenger partjáról, a maga elhagyott otthonából üdvözöljük. Édesanyja sokat mesélt nekünk magáról. Szegény nagyon egyedül van. Jó lenne, ha mire beköszönt a zord hideg tél, ismét meleg, barátságos lenne ez a kis lak anya és fiai társaságában. Üdvözlettel a kondorost Magvető Tsz 14 tagja. Bár keveset aludtak ezen az © zerkesztőségi üzenet mll^1lllilll!iHl)lmlfil!l!llll!!lm!!!ll!1iHlll!llmlt1Ui!ö!llHl!l!lln^lll!mmml,’' Ollár László, Elek: A járási tanács pénzügyi osztálya közölte a szerkesztőséggel, hogy a ház vételár után a 14 százalékos — azaz 4900 forint — illetéket minden felszólítás nélkül ki kellett volna fizetni ez év május 4-ig. Mivel levélírónk kötelességének nem tett eleget a 6470-52/1950. PM. rendeltben előírtaknak, a járási tanács pénzügyi osztályának munkatársai kénytelenek voltak a községi tanácsházához behívatva, az illeték befizetésére felszólítani. Ugyanis az adás-vételi illetéket részletekben nem lehet fizetni. Azonban a járási tanács pénzügyi osztálya tekintettel levélírónk rendkívüli körülményeire, úgy határozott: ha szeptember 5- ig befizeti az illeték egyharmadát, akkor a fentmaradt hátralékot 3 hónap alatt kell rendezni. Ezt a kedvezményt azonban 10 forintos illetékbélyeggel ellátott és a helyi tanáccsal javasoltatott kérvényben kell kérni a járási tanács pénzügyi osztályától. Vetőmagboltban vásárolhatja meg. • Névtelen levélíróink figyelmébe: Az utóbbi hetekben újból megszaporodott a névtelen levelek száma. E névtelen levélírók közül többen másokat igyekeznek befeketíteni, megrágalmazni. Már korábban közöltük —, de most ismételten felhívjuk e levélírók figyelmét —, hogy nem áll módunkban a név nélkül beküldött leveleket kivizsgálni, elintézni. Ismételten közöljük olvasóinkkal, hogy ha személyekről is írnak levelet, kérjük, írják oda nevüket és pontos lakcímüket. A szerkesztőség megőrzi a levéltitkokat. Azonbán az adott esetekben csak úgy tudunk érdemlegesen intézkedni, ha felkereshetjük a levél íróját, vagy legalább is ismerjük. Amennyiben a panasztevő titokként akarja megtartani nevét, úgy írja azt a levélre, és kérését teljesítjük..: * A csirkekeltető-géphez szükséges hőszabályozó szelencét, hőmérőt és levegő páratartalmat mérő eszközöket a következő helyről szerezhet be: Malomszerelő és Gépjavító Vállalat, Budapest, IX., Soroksári u. 48. Az említett magféleségeket pedig Békéscsabán, a Sztálin úti Szilágyi István Okány: A ház- tulajdonos közti rosszviszony és a lakbér felemelése rendezésében nem tudunk segíteni. Ugyanis mint magánemberek egyeztek meg odaköltözéskor. Azt javasoljuk: ha nem tudnak megegyezni, forduljanak a bírósághoz, ahol törvényes keretek között intézkednek. ■0—0 — 0—0—O—0—O—0 — 0—O—O—0 — 0—o o—o—o - o—o—o—o—©-* éjszakán, de hajnali 2 órakor frissen ugrottak ki az ágyból, nagy volt a készülődés, hiszen Hévízre, a híres gyógyfürdőbe indultak a kirándulók. Siófoktól Hévízig csaknem 70 kilométer az út a Balatonparton. Hajnalban ugyan nem sokat láttak, de mindnyájan ablakhoz ültek, s amint virradt, nem győzték csodálni a félig már „ismerős” s mégis új táj szépségét. A hévízi forrás pedig minden elképzelést felülmúlt. Itt már az öregek is iparkodtak bejutni a vízbe, hisz a meleg víz még ezen a borús napon is kellemes. A zavaros víz kellemetlen kénes szagot áraszt, úe a gyönyörű tündérrózsák felejthetetlenné varázsolják ezt az értékes tavacskát. Némely helyen csaknem térdig süllyedtek az iszapba, ami különösen jól melegítette a lábukat. Üszógumi- val a legmélyebb helyekre is bemerészkedtek a lányok s ragyogtak az örömtől, ha a tündén-ó- zsák között pihenhettek egy kicsit, mert ez a csodálatos szép virág a mélyvizet szereti. Az idősebbek korlát mellett maradtak s élvezték az áldott jó meleget. „No, te szegény sok zsákot cipelt vállam, te sem gondoltad valamikor, hogy egyszer még megszív e hévízi víz” — magyarázta Halász bácsi, miközben jólesően mosogatja magát. „Kicsi a bors, de erős!” tartja — a közmondás. Halász bácsira igazán ráillik ez a jelző. Olyan hihetetlennek tűnik, hogy ez a kisember — akit elég vékony fizikummal s 65 éves korára hajlott háttal áldott meg a sors — 16 éven át Kondoros legelső zsákoló ja volt a gabonafelvásárlő telepein. Kondoros környékén mindig sok gabona termett s a- mint visszaemlékszik, s számolgat, bizony rengeteg szemmel telt zsák fordult meg a vállán. Naponta 2—3 vagon gabonát rakott a kocsiról a magtárba, vagy fordítva, a felszabadulás előtt évente 1000 vagomnyi gabonát cipelt 80 kiló súlyú zsákokban a vállán. 1952 után a Teriményfoirgalmi Vállalat telepvezetője lett a saját falujában. Jó munkájáért Munka Érdemrend-et kapott, 1955 óta pedig 1005 (ezeröt) forint nyugdíjat folyósítanak részére az állam pénztárából. Ezen kívül a Magvető Tsz legszorgalmasabb tagjai közé tartozik, s erejéhez mérten igen becsületesen dolgozik. Az idén például aratásig 150 munkaegységet szerzett, s csak előlegként több mint 15 mázsa búzát vitt haza. öregségére tehát gondtalanul él végre, s arra is jutott idő, hogy a Balaton környékén üdüljön társaival együtt. A kis kollektíva igen megéhezett a szokatlanul meleg vízben, s a hazai finom kolbász és szalonna ugyancsak jólesett mindenkinek. Hazafelé menet Keszthelyen is szétnéztek egy kicsit. Az ősrégi, műemlékekben gazdag városban először a gr. Weinckheim féle nagykiterjedésű, több emeletes kastélyt tekintették meg. — De jó, hogy itt járok — magyarázza Halász néni! — Mielőtt eljöttem volna, a nőtanácstól egy csomó téglajegyet kap-i tam, hogy áruljam a gyermek- város létrehozásának a megsegítéséért. Ügy mondták, hogy itt rendezik be az első gyermek-t várost, ahol sok apátián, anyátlan ifjú talál majd otthonra, legalább megmondhatom az asz- szonyoknak, hogy láttam ezt az óriási kastélyt. A kastély környékén fényképeket is készítettek, hogy örök emlék maradjon ez a kirándulás. (Folytatjuk.)
