Békés Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-29 / 201. szám

IMI. augusztus 89., csütörtök BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Jobb előbb, A forradalmi munkás-paraszt kormány egyik legelső intézkedé­se a parasztság termelési kedvé­nek, a mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében — a kötele­ző beadási rendszer eltörlése volt. Ezzel az intézkedéssel pártunk és kormányunk magára vállalta az ország, a munkásosztály kenyérel­látásának biztosítását. Amikor a beadási kötelezettsé­get eltörölték egyes vállalatai és állami vezetők azt állították: nem tudjuk az ország kenyérellátsát biztosítani, mert a parasztság nem adja el a felesleges búzáját. A eséplés zömét már befejeztük. Mit tapasztaltunk a terményfor­galmi és a földművesszövetkezet raktáraiban, valamint a piacokon? Azt, hogy gabona termett, csak a termelőknek egy része nem akar­ja most eladni, mert kevésnek tartja a 205 forintos szabadforgal- mú búza árat. Ez az ár viszont megfelelő és azok a parasztok, a- kik többet termeltek számításukat meg is találják. Azok a termelők, pedig, akik kevesebb termést ta­karítottak be, nyilvánvalóan ke- vesglik a 205 forintos búza árat. Mit eredményezne a búza árának magasabb összegű megállapítása? A jelenlegi 3 forintos kenyér árá­nak növelését, mely a kormány politikájával nem egyeztethető össze. Nem árt ha a kenyérgabona árán kissé gondolkozunk és a búza világpiaci árát is figyelembe vesz- szük. Kormányunk kihasználhatná a külföldi gabonapiacokon lévő ala­csony árat és az országot 140—1GQ forintos búzával is elláthatná. Ez­zel az intézkedéssel azonban a pa­rasztságot jelentős összegű jöve­delemtől fosztanánk meg ugyanis nálunk az egyénileg gazdálkodók­tól vásárolt búza ára 205—215 fo­rint között ingadozik a minőségi felárral együtt, míg a nagyüzem­ben termelt búzáért, ha legalább 150 mázsás tételben adják át, 235 forintot is fizet az állam. A kor­mány nem engedi meg, hogy a munkásosztály szövetségesét, a dologozó parasztságot a kiadott in­tézkedések bármilyen jövedelem- tői megrövidítsék. Ezért választot­tuk a nehezebb utat. Ezért szólí­tották fel megyénk gabonafelvá­sárló szerveit, hogy nyugodt, hig­gadt, felvilágosító szóval végezzék kereskedelmi munkájukat. Az új helyzetben a Terményfor­galmi Vállalatnak és az fmsz-ek- nek kereskedelmi szervnek kell lennie. A helyi gabonapiacot tart­sák ellenőrzésük alatt és a speku­lációra számítókat leplezzék le. Világosítsák fel a parasztokat, hogy ia 140 forintos világpiaci bú­za árához viszonyítva 205—215 fo­rinttal meg vannak fizetve, s ha arra várnak, hogy a búza árát fel fogják emelni, akkor csalódni fog­nak. Ha az állam a bérből és fizetés­ből élők kenyérellátását felvásár­lás útján nem tudja biztosítani, akkor külföldről kénytelen gabo­nát vásárolni. Természetesen erre csak akkor kerülhet sor, ha a ke­nyérszükségletet fedező búza- mennyiséget szeptember második feléig nem tudjuk felvásárolni. H« a jelenlegi kenyérellátáson és a kenyér minőségén továbbra is javítunk, akkor, a bérből és fi­zetésiből élők nem vesznek búzát. Ezt már most tapasztalhatjuk az orosházi, a békéscsabai piacokon, ahová 400— 500 mázsa gabonát hoznak fel a termelők egy-egy al­kalommal. (Ennek a mennyiségnek kisebb részét magánosok, nagyobb részét pedig 205—215 forintért a TV vásárolta meg.) mint később A jelenlegi központi készletek­kel és a külföldi segítséggel ta­vaszira nem áll elő az idei és a múlt évekhez hasonló helyzet. A búza ára nem fog felszökni 350— 400 forintra — még akkor sem, ha egyesek erre spekulálnak —, mert kenyér és liszt lesz bőven. A mai napon szövetkezetünk dolgozói közgyűlésen tiltakoztak az ENSZ ötös bizottság a magyar belügyekbe való beavatokzása el* len, és táviratot küldtek a főtit­kárhoz. Zömében elcsépeltek I a megye gépállomásai i A megyében a betakarí- | tás dandárjában a gépállo- g másoknak mintegy nyolc- g száz gépe csépelt. Hétfőig | zömében befejezték a me- I gyében a cséplést, ezen a f héten már csak hetven j cséplőgép működik, egy re- g szűk azoknak is az állanü g gazdaságokban segít. $ Eddig körülbelül 215 000 X tonna kalászost csépeltek X el; előreláthatóan a hét vé- I gére, a Mezőgyáni Gépállo- | más kivételével, a megye | ÁMG-ai mindenütt befeje- g zik a cséplést. Minden va- g lószínűség szerint teljesítik g a tervet, amelyhez megyei g összesítsében csupán 18 000 - tonna gabona eleséplése hi- g ányzik még. A cséplésben g igen hátul kullog a Mező- | gyáni Gépállomás, amely g most főként az egyénileg g dolgozó parasztok klsparcel- X Iáin csépel huszonhat gép- g pel, s ha így halad, csak g szeptember derekán fejezi g be a cséplést — a Megyei g Gépállomási Igazgatóság g közlése szerint. Békéscsabán g viszont már napokkal előbb g túljutottak ezen a feladaton | is és szerdáig többfelé: Gyű- | Ián, Sarkadon, Orosházán X is zsákban lesz a gabona, X (MTI) X Több termelő még jelenleg is fi­gyelmen kívül hagyja az állami ajánlatot, és 50—60 mázsa búzái tartogat, pedig tudja, hogy az fe­lesleg, szabadon eladható termény. Végeredményben az ország ke­nyérellátása nem lesz megoldva azzal, hogy a búzát termelők a padláson tárolják. A parasztoknak az a része pedig, amelyik a vára­kozást választja a gabona értéke­sítése helyett, még csak szemrehá­nyást sem tehet a kormánynak, mert a kormány megtette a magá­ét s nem tehetünk róla, hogy kéré­sünket, felvilágosító szavunkat a spekulálók sugalmazására egyesek nem hallgatták meg. A magasabb árért, egyik piac­ról a másikra járó termelő látni fogja, hogy legjobb üzletet csak az állammal tudott volna kötni, ha a gabanafelvásárló szervek néhány hónappal ezelőtti ajánlatait elfo­gadja. Mi azért szólunk nyíltan erről a kérdésről, hogy azokat, akik még mindig várnak a gabonaeladással, józan belátásra bírjuk, mert jobb előbb, mint később az államnak eladni a szükségleten felüli gabo­nát! Dupsi Károly Hammarskj öld úrnak, ENSZ New York Amerikai Egyesült Államok Mi, a szeghalmi szövetkezet dolgozói egységesen tiltakozunk az ENSZ alapokmányát megsért­ve létrehozott ötös bizottság ko­holmányai ellen, a rendkívüli ENSZ közgyűlés összehívását a magyar belügyekbe való jogtalan beavatkozásnak tekintjük. E he­lyett inkább foglalkozzon az ENSZ az algériai, ománi imperia­lista agresszió ügyével Tiltako­zunk az ellen, hogy a magyar üggyel olyan fasiszta barátok fog­lalkozzanak, mint Andersen úrf Kijelentjük, hogy Magyarorszá­gon nem forradalom, hanem el­lenforradalom , volt, melynek ha­tása a mi községünkben is érez­hető volt. Mi valamennyien leg­őszintébben támogatjuk a Kádár kormányt és annak célkitűzéseit. Szeghalmi Földműves­szövetkezet dolgozói. Cseng a telefon. Fel­veszed a hallgatót, be­szélgetni kezdel a látha­tatlan hívóval. Vagy te zörgeted fel barátodat, hogy beszélgessetek és a távbeszélő berendezés továbbítja hangodat. Mindez olyan megszo­kott, olyan mindennapi már, hogy semmi külö­nöset, semmi érdekessé­get nem találunk benne. Megszoktuk a város lég­terét át-meg átszövő távvezetékek sokaságát, az országutak, vasutak mentén húzódó távbe­szélő- és távirdaoszlo- pokat. Mindez a jelen­kor embereinek szinte nélkülözhetetlen; a táv- iratr üzleti ügy, baráti beszélgetés, közlekedés irányítása, sürgős segít­séghívás stb. Mind-mind olyan dolog, melyet egy­szerű telefonhívással el lehet intézni, de vi­szonylag kevesen isme­rik azokat az embereket, akik ezt lehetővé te­szik. a postás és vasúti távíró, amunkásokat. Ezekről az emberekről akarok szólni, az egy­szerű hétköznapok hő­seiről, mert hősök ők! Éjjel-nappal. esőben, forró nyári napokon, vagy a dermesztő hi­degben az oszlopok vagy házak tetején vég­zik nem éppen veszély­telen munkájukat. Ők a távirdamunkások, a „drótosok“. Munkájuk felelősséggel, veszéllyel, nehézséggel jár, mégis szeretik a szakmájukat. Van. aki több mint 30 éve távirdamunkás. Tíz­yf/)nítő.wk’’ húsz-harminc éve „mász- szák” az oszlopokat, vagy többemeletes há­zakat. Vecsernyés Má­tyás, Domokos János békéscsabai távirda­munkások több mint 30 éve dolgoznak a postá­nál. Becsei János, Varga Mihály, Venyige. Lajos, Novák György szintén életük jó részét postai szolgálatban . töltötték mint „drótosok“. A „dró­tos'1 a múltban egyet je­lentett a hajléktalan, „csavargó” élettel. Az ö- rökös vidéken való mun­ka hetekre, hónapokra fosztotta meg családjuk­tól. A sok hidegkoszt, az idő viszontagságai ki­kezdték egészségüket. Egy-egy nagyobb távbe­szélő létesítmény kiépí­tésénél a múltban hét­számra aludtak sátrak­ban a novemberi hideg­ben, melegruha nélkül. ■ (Ma már biztosítanak lakást.) Januárban hoz­záragad kezük a fagyos, zúzmarás tartóvasakhoz, dróthoz. Testük alatt megolvad a havas, jeges tető. Minden részüket átjárja a hideg őszi eső, de végzik munkájukat, elhárítják a vihar okoz­ta zavarokat, hogy az ország idegrendszerében; a hírközlésben ne legyen fennakadás. Ennek ellenére úgy érzem, hogy nem értékeljük és nem érté­kelik az illetékesek kel­lően munkájukat. Nem adjuk meg nekik a meg­érdemelt erkölcsi és a- nyagi megbecsülést. E- gyetlen napilap vagy fo­lyóirat sem emlékezik meg róluk, pedig regényt lehetne írni életükről, munkájukról. Ha ötven évig dolgozik mint „dró­tos“, akkor is csak táv­irdamunkás, de nem kap semmi szakképesítési. (Pedig úgy gondolom 20 —30 év alatt lehet «vala­mit tafiulni egy „szak­mában“). Szinte nem tartoznak sehova, ha az érdekükről van szó. O- lyan mostohagyerek fé­lék a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium­nál. Persze postán belül sem tekintik a „drótost” egyenrangúnak a forgal­mi dolgozóval. Nincs megfelelő raktáruk, nincs munkásszoba, nincs meg a tisztálkodá­si lehetőség, nem kap­ják meg időben sok e- setben munkaruhájukat, ami évente jár nekik. A szerszámok elhanyagolt állapotban vannak. Fel­újításuk legtöbb esetben nincs biztosítva, amely emeli a baleset lehetősé­get stb. Ennyit az erkölcsi megbecsülésről. Kevés távirdamunkás van, aki 6 forintos órabért kap. Legtöbbjük 4—4.70—5 forintos órabérért dolgo­zik. Tehát a kereseti át­lag 950—1100 forint. Ál­lítom, de a távirdamun­kások ezt érzik is. hogv munkájuk nincs megfi­zetve. (Ezt bizonyítja az is,’ hogy az 1957-és év­ben 6—7 távirdamunkás mondott fel és keresett más munkát. Igen sérel­mezik, hogy a 10 forin­tos élelmezési pénzt sem kapják meg, ha vidéken dolgoznak — és ez na­gyon gyakori — csak ab­ban az esetben, ha kint is alszanak.) Ugyanak­kor az igazgatóságtól ki­jött ellenőrök 31 forin­tos napidíjat kapnak. Téli időben minden táv- irdamunkást 3 forint értékben meleg tea illet meg, de a munkahelyek naponként váltakozása legtöbb esetben nem en­gedi meg, hogy ezt i- génybe vegye a dolgozó. Pénzben ezt a járandó­ságot a rendelet értel­mében nem lehet meg­váltani. Lehetővé kell tenni, hogy a táv­irdamunkások törvényes módon kapják meg vagy a teát. vagy a 3 forintot. Megérdemlik! A távirdamunkások problémájával kívántam foglalkozni, hogy úgy­mondjam, árnyoldalával életüknek. Annyit még a „drótosok“ nevében az olvasóknak: mielőtt szidná a telefonközpon­tost, vagy a telefon fel­találóját és az összes távirdai dolgozót, gon­doljon arra, hogy talán éppen akkor kúszik a „drótos“ három-négy e- melet magasságban a tetőn, hogy az ön tele- fonzavarját elhárítsa, kedves olvasó. Dobra Sándor H KÉTSZER ANNYI HO R* GÁSZBOTOT adott el a nyári vá­sár idején a Békéscsabai Sport* bolt, mint 1956-ban összesen. • Több mint háromezer forint napi forgalom gyümölcsből. Bé­késcsabán, a 93-as számú kisker. csemegeboltban gyümölcsosztályt szerveztek. A gyümölcsosztály az üzlet forgalmát már az első na­pokban komoly összeggel növelte; * Háromszázötven vagon minősé­gi őszi búza vetőmaggal járul hozzá a Mezőhegyesi Törzsállatte- nyésztő Állami Gazdaság az idei vetőmag akcióhoz. A vetőmagot fémzárolt zsákokban szállítják a TV-telepekre, ahol a tsz és az egyénileg gazdálkodó parasztok csere formájában megkaphatják. « 5300 hirdetést vett fel ebben az évben a Magyar Hirdető Vállalat békéscsabai kirendeltsége. A hir­detések 35 százalékát a Népújság­ba, 65 százalékát a vállalat favé­dőrácsain tették közzé. • Nyolcvan—nyoicvankettes faj­súlyú búzát termeltek ebben az évben a hunyai tsz-ek és egyéni­leg gazdálkodók. így minden má­zsa búzáért, melyet az államnak adnak el, 8,20 forint minőségi kü- lönbözetet kapnak. * Üj tanácstagválasztás tartanak a közeljövőben Békéscsaba 29 választókerületében. A választá­sokat az Elnöki Tanács 1955. évi 8. számú törvényerejű rendelete alapján írták ki. • ÖSSZEÁLLÍTOTTÁK a TTIT Békés megyei Szervezete békés­csabai klubjának szeptember ha­vi műsorát. Szeptemberben 10 klubelöadást, a Balassi kultúr ott­honban három nagy előadást, és ugyancsak a Balassi kultúrott- honban szombat délutánonként a gyermekek részére diafilm-vetíté­seket rendeznek. • A gádorosi gabonapiacon 10—15 forinttal alacsonyabb a búza má- zsánkénti ára, mint az államilag megállapított ár. A termelők ezért a TV-telepen adják el fölösleges kenyérgabonájukat. * 120 hektoliter ecettel többet vásároltak a vevők július, au­gusztus hónapban, mint a múlt év azonos időszakában. Ez a szám is igazolja, hogy a háziasszonyok az említett két hónapban több savanyúságot készítettek, mint a múlt évben. * MEGTARTOTTÁK A FELVÉ­TELI VIZSGÁKAT az 1957158-as tanévre az ének-, zenetagozatú általános iskolákban. Orosházán augusztus 26-án, Békéscsabán au­gusztus 27-én felvételi bizottsá­gok előtt vizsgáztak a felvételre jelentkezett gyermekek. • Nagy sikererei mutatták be va­sárnap a Három szegény szabóle­gény című színdarabot Szarvason, a Jókai Színház művészei. A kö­zönség Pusztai Ilona, Gyurlcza Ottó és Székely Tamás kiváló a- lakítását nagy tapssal jutalmazta. ÍREK

Next

/
Thumbnails
Contents