Békés Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)
1957-08-25 / 198. szám
8 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 1957, augusztus 35., vasárnap / / 9 r * A sport egészségvédelem — Dr. Bíró András könyve nyomán — (Folytatás) XI. AZ EDZÉS Minden munka vagy sportteljesítmény előfeltétele az edzés. Edzés nélkül nem lehet teljesítményt fokozni, hosszabb ideig munkát végezni, vagy kiemelkedő sportteljesítményt elérni. Edzés nélkül végzett sportteljesítménynél a szervezet gyorsan kimerül, elfárad. E fáradság legyőzését, Illetve minél későbbi időpontban való bekövetkezését érjük el az edzéssel. Az edzés célja a szervezet teljesítőképességének növelése az e- gyes szervek működésének fokozásával anélkül, hogy az a szervezetre káros hatást fejtene ki. A helyes edzéssel az egyes szervek teljesítőképességét hihetetlen nagyságra fokozhatjuk. így az izmaink több mint tízszer annyi munka végzésére képesek. A szív az érverések számát percenkét 70 ről 180—200-ra is növelheti. A perctérfogatot, amelyik 4—5 liter, felfokozhatja 25—30 literre is. A tüdő a légvételek számát három- szorosára-négyszeresére emelheti, de ennél sokkal érdekesebb, hogy az 1 perc alatti levegőcserét húszszorosára növelheti. A rendes légzés alkalmával percenként kb. 6 liter levegő cserélődik. Nagy teljesítményeknél ez percenként elérheti a 120 litert is. Ugyanez a helyzet az idegrendszer területén is. Gyakorlattal az egyes mozgások minden gondolkodás nélkül, automatikusan, reflex-szerűen hajthatók végre; A sportolás sikerességének e- gyik titka a helyesen előkészített és keresztülvitt edzés. Az edzést általánosságban véve három részre oszthatjuk: előkészítő, fő, és átmeneti időszak. Az előkészítő időszak néhány hónappal a versenyzés megkezdése előtt kezdődik. Ebben az időszakban a szervezetet meg kell erősíteni, hogy károsodás nélkül bírja majd a nagy megterheléseket. Az > "bbiekben láttuk, hogy edzés, versenyzés közben egyes szerveinknek milyen nagy erőt kell kifejteniök. Fokoznunk kell a gyorsaságot, az állóképességet, meg kell erősíteni az izmokat, a szalagokat és meg kell tanulnunk a kiválasztott sportág technikai és taktikai alapjait. Ezek elérésére legalkalmasabbak a futás, a tornagyakorlatok, a különböző labdajátékok, a rugalmassági, légzési és erőgyakorlatok, A fő-időszakban a kiválasztott sportág technikáját, gyakorlatait kell annyira tökéletesíteni, hogy azok teljesen beidegződjenek, kialakuljanak a feltételes reflexmozdulatok, majd a mozgások automatikussá váljanak. Ezek elsajátítására a versenyzőnek igen nagy gondot kell fordítania. Sokat kell gyakorolnia, akár napjában, kétszer is és állandóan figyelnie kell az egyes mozgásokat és önmagát, az egész szervezetét. Közben hetenként 2—3-szor erősebb edzést lehet tartani, kiegészítve azt az állóképességet, ü- gyességet, rugalmasságot és erőt fokozó gyakorlatokkal. Ezek természetesen csak általános irányelvek, mert minden sportágnak megvannak a maga különleges edzési módszerei és kiegészítő sportjai. Egy bizonyos, hogy kiemelkedő eredményt csak tudományosan felépített, állandóan ellenőrzött edzésrendszerrel lehet elérni; A jó sportolónak ismernie kell szervezetét, mert csak akkor tudja edzésrendszerét úgy felépíteni, hogy formája tetőpontját a versenyévad idejére érje el. Annál a sportolónál,aki rendszeres edzéssel készül fel a vesenyekre, nem fordulnak elő sérülések, rándulások és más károsodások. Az edzések megkezdése előtt, de közben is, ellenőriztessük szervezetünk állapotát sportorvossal. Sohasem szabad megfeledkezni az edzés előtt a bemelegítő és utána a levezető gyakorlatok, mozgások végzéséről. Aki helyesen felépített, rendszeres edzéssel készül fel a versenyekre, annál az eredmény nem maradhat el, igen sok öröme lesz a sportolásban és ami még ennél is fontosabb, erős, egészséges marad, szervezetét nem érheti semmiféle károsodás. Az átmeneti időszakban az e- gyes sportágak kiegészítő sportjait és más könnyebb gyakorlatokat végezzünk. Túledzés A helytelen edzések következtében a sportolók szervezetében különféle zavarok léphetnek fel, amelyeket túledzés neve alatt foglalnak össze. A túledzés tulajdonképpen kóros elváltozásnak, betegségnek foghatjuk fel. A túledzés alapvető oka a központi ideg- rendszer túlerőltelése és túlzott ingerlése, Tünetei! ingerlékenység, gyors kifáradás, étvágytalanság, emésztési zavarok, súlycsökkenés, álmatlanság, közönyösség, edzésun- dor. A sportoló sportteljesítménye csökken, izomműködése nem kielégítő, az egyes mozgások keresztülvitelében zavarok lépnek fel, az érverés gyorsul, megnyugvás ideje elhúzódik. Ha az edző jól ismeri tanítványát, nemcsak fizikai és fiziológiai tulajdonságát, hanem lélektani tulajdonságait is, hamar észre veszi a túledzés tüneteit. Az edző a sportorvossal összefogva, rövid idő alatt felszámolhatják ezeket a tüneteket. Edzéscsökkentésre és pihenésre rendszerint elég gyorsan helyreáll a szervezeti egyensúly. Az erős edzést újra csak akkor szabad elkezdeni. ha már a túledzés objektív és szubjektív tünetei is elmúltak. Az edzések legyenek rövid ideig tartók és könnyűek, ne vegyék igénybe nagyon a szervezetet. Erősebb terhelésre fokozatosan kell áttérni. Fontos úgy a sportorvos, mint az edző állandó ellenőrzése, megfigyelése. Edzésvesztés A versenyévad végével nem szabad a sportolást hirtelen abbahagyni. A szervezetet hozzá kell szoktatni fokozatosan a kisebb teljesítményekhez, megterhelésekhez, mert különben fellépnek az úgynevezett edzésvesztés tünetei. így levertség, gyengeségérzés, fejfájás, szívdobogás és álmatlanság. Ebben az úgynevezett átmeneti időszakban á felsorolt kellemetlen tünetek megelőzésére elegendő, ha a versenyző mindennap enyhe tornát végez, szalad, sétál, vagy kirándul. Kiváló teljesítményekre törekvő sportoló a versenyévad befejezésével az edzést nem hagyja abba, hanem tovább folytatja a szervezetét általánosan erősítő gyakorlatokat. Bemelegítés A sportolók régi tapasztalata, hogy sokkal jobb eredményeket érnek el versenyzés közben, ha előzőleg izmaikat megmozgatják, bemelegítik.” Néhány évtizeddel ezelőtt kezdtek ezzel a kérdéssel tudományosan foglalkozni. Régebben ennek pontos okát nem tudták, azt gondolták, hogy az izomzat melegségének hatására fokozódik a teljesítmény. Innen is származik az elnevezése: bemelegítés. Azonban kísérletekkel kimutatták, hogy nemcsak az izom melegsége az oka a jó hatásnak, mert ha az izmot mozgás nélkül melegítették fel, pl. melegvízzel, az eredmények nem lettek jobbak, sőt nem egy esetben csökkentek is. A mai tudásunk szerint a bemelegítéskor az izmok vérkeringése megjavul és ezzel egyidőben jobb lesz az izmok tápanyagokkal, oxigénnel való ellátása is. így előkészítve, az izom természetesen sokkal nagyobb teljesítmény elvégzésére képes. Nemcsak az izom és a vérkeringés előkészítése a döntő, hanem igen fontos az ideg- rendszer előkészítése is. Ugyanis a hosszú edzések alatt kialakulnak a különböző feltételes reflexek, illetve reflexsorozatok, amelyek az izomműködés gyors és tökéletes összehangoltságát biztosítják. Ezek « reflexsorozatok szintén nem lépnek a munka megkezdése pillanatában gyors működésbe, hanem csak egy bizonyos idő elteltével. Tehát az idegrendszer pontos működésének bejáratására is szükséges a bemelegítés; (Folytatás következik) 8 filléres bélyeg ide ragasz tandó Békés megyei NÉPÚJSÁG szerkesztősége Békéscsaba József Attila u. 4.1. em. VASÁRNAPI sportműsor KÉZILABDA: Békéscsabán, Csányi utcai pályán 10 órakor Bp. Meteor Közért—MÁV Ruhagyár OB I; női, LABDARÚGÁS: Békéscsabán, Kórház utcai pályán fél 10 órakor Csaba" VTSK—Kunágota megyei I. o. bajnoki. Előtte ifjúsági bajnoki, KAZINCZY U. STADIONBAN: 15 órakor Bcs. Előre H.—-Mezőberény megyei I. o. Ma 17 órakort Bcs. Előre—Bp. Erzsébeti TC iVB ff. bajnoki Szarvason, 17 órakor: Szarvas! Hu* nyadi—Békéscsabai Agyagipar. Előtte ifjúsági bajnoki. Tótkomlóson 17 órakor: Tótkomlóst MTK—Mezőkovácsházi Petőfi. Előtte ifjúsági bajnoki. Gyulán 17 órakor: Gyulai TE—Mezőtúr, 15 órakor: Gyulai TE H.—Békés- sámson megyei H. o. Mezőhegyesen 17 órakor: Mezőhegyes! Hunyadi—Martfűi Tisza Cipőgyár. Törökszentmiklós—Szolnoki MTE, Szolnoki Vasutas—Szolnoki Kinizsi; Jászapáti—Békéscsabai MÁV-Bocskai; Tiszakécske—Orosházi Kinizsi. Älaesony színvonalú mérkőzések a kézilabda „Alkotmány-Kupában“ Nagy érdeklődés előzte meg a Meteor pályán megrendezett villanyfényes kézilabda műsort; A szurkolók még jól emlékeztek a nagyszerű iramú, élvezetes Szeged—Békéscsaba válogatott találkozóra. Ehhez hasonló izgalmas, színvonalas mérkőzéseket vártak, de sajnos, keserűen kellett csa- lódniok. Unalmas, gólszegény taktikázás folyt a torna legtöbb mérkőzésén. Például az NB I. kapujában álló csapatok, a B. MÁV— Építők találkozóján 30 perc alatt 5 (!) gól esett, az Építők—Fűtőház mérkőzésen pedig 20 percig 0:0 volt az eredmény (!) A torna egyedüli érdekesebb, színvonalasabb mérkőzése a Szolnok—B. MÁV találkozó volt. Eredmények: Női: MÁV Ruhagyár II.—Bcs. Kötött 2:0 (0:0). Vezette: R-ácz. Gd: Szotyori, Papp (öngól). A négy mezőnyjátékossal kiálló Kötött csak egy félidőt bírt. Jók: Szotyori, Vantara, illetve Kovács. Pamutszövő—Mezőberény 3:3 (3:1). Vezette: Gyulavári. Gd: Hámori (3), Harmati (2), Balázs I., illetve Harmati (2), Bakócz. Változatos volt a játék. Végig a Pamut kezdeményezett többet. Jók: Balázs, Lehóczki, illetve Harmati, Scháffer. Pamutszövő—MÄV Ruhagyár 6:3 (3:0). Vezette: Antal. Gd: Hámori 5, Balázs I., illetve Szotyori, Vince, Fábián. Az NB I. játékosok nélkül, ifi és úttörőkkel kiálló MÄV Ruhagyár hiába küzdött lelkesen a Pamut ellen. Jók: Balázs, Kola- rovszki, Hámori, illetve Viczián. Mezőberény—MÄV Ruhagyár 3:1 (3:0). Vezette: Szerdahelyi. Gd: Harmati 2, Dévény iné, illetve Szilágyi. Nagyon igyekezett a két csapat, de rengeteg hibával játszottak. Jók: Harmati, Dévényiné, illetve Vantara Férfi mérkőzések: B. Építők—Szolnoki MÄV 6:6 (3:2). Vezette: Hámori. Gd: Csabai 2, Kiss 2, Horváth, Szilágyi, illetve Seben II., Osgyán, Becs, Burján, Molnár, Kerepeczki. Egész érdekes volt a találkozó. Szolnok vezetett, majd feljöttek az Építők, a hajrát azonban újra a vendégcsapat bírta jobban és 'kiegyenlített. Jók: Bécsi, Mézes, illetve Horváth I., Csabai; Szolnoki MÄV—B. Fűtőház 3:3 (2:2). Vezette: Modovarszki. Gd: Csabai, Balázs, Szilágyi, illetve Varga II 2, Hugyecz. A vendégek többet, a csabaiak veszélyesebben bámadtal*i Orbán kivédett egy 7-est, és az indítással befejezés előtt 20 másodperccel egyenlített a Fűtőház. Jók: Guzsánikszki, Szilágyi, illetve Orbán, Tomka. B. Állomás—B. Építők 3:2 (1:1). Vezette: Hrabovszki. Gd: Hajdú, Homoki, Szórádi, illetve Seben, Burján. Közepes iramú első félidő után a MÁV vezetést szerzett és lab- datártásra rendezkedett be. Az Építők nem támadták meg őket, így nézett „farkasszemet“ a két csapat. Sportszerűtlen, meddő „játékukért’1 méltán érdemelték a közönség fütyülését. Jók: Hajdú, Homoki, illetve Mézes. B. Állomás—B. Fűtőház 5:4 (1:3). Vezette: Machalek. Gd: Biczei II. 2, Gálik, Homoki, Szórádi, illetve Ledzényi, Dudás, Tomka, Gá'lik II. Az Állomás csak nagy keservesen tudott győzni. Rácz két büntetőt kivédett; Jók: Rácz, Giczei II., illetve Tomka. Építők—B. Fűtöház 4:0 (0:0). Vezette: Márton. Gd: Bécsi 3, Seben II. Kiábrándító első félidő után négy gyors akciót pontosan fejeztek be a kék-fehérek. Jók: Seben, Bécsi, illetve Orbán. B. Állomás—Szolnoki Mi 18:11 (7:4). Vezette: Gyulavári. Gd: GáTik 7, Giczei I., Homoki 3—3, Németh 2, Szórádi, Giczei II., illetve Csabai, Horváth I. 4—4, Szilágyi 3. Viszonylag ez a mérkőzés volt a tornán a legjobb. Nem volt már „tét”, az elsőség kérdése már eldőlt, így a csapatok nyugodtan játszhattak. Jó küzdelemben, a nagyobb lövőerejű csabai csapat nyert. Rácz két büntetőt védett ki. Jók: Rácz, Giczei I., Németh, illetve Csabai, Szilágyi. MÄV—Mezőberény (ifjúsági) 0:0 (5:4). Vezette! Kovács. Gd: Tomka 3, Rácz, Vincze 2—2, Zsilák, illetve Eperjesi 5, Botyánszkí 4. Az ifik nem vették át a nagyok „tologatásait”, végig ./„hajtottak’1! Jók: Tomka, illetve Eperjesi. Az 1957. évi „Alkotmány-kupa" védői a Bcs. Állomás és Bcs. Pamutszövő (női) csapatai lettek. BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG Szerkeszti a szerkesztő bizottsági Kiadja a MSZMP Békés megyei Végrehajtóbizottság. Szerkesztőség: Békéscsaba, József Attila u. 4., I. emel'-1 Telefon: 20—35, 22—96 Békés megyei Nyomdaipari Vállalat, Békéscsaba Felelős nyomdav.: Kendra György
