Békés Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-25 / 198. szám

19ST. augusztus 85., vasárnap BÉKÉS MlBYlf MPCJSíI© 5 Feltalálók m 2 T 4 ■ ?TT H8 9 10 [ "1 r 3 m 12 □ 13, , U 14 m • Fi 5 Tó "1 ír* I m ff P° PT 1 [ 22 f. it23 I 24 mi f |: l 26 i i \ m27 íU2* IMI m HU2* «V 30 u 3t sím MM I 1 ■ 32 m m 33f 34 n m 35 36 m B37 □ II38 & i 40 41 , 421 BI 43 n in u mi f i i U47 í i H43 49 C A 50 51 \ mmm 52 | í l 81 mm ;53 54 1 ■55 | i5í 57 !58 11 u IS fi59 i60 i611 i m 62 m63 i*64 65 ffi66 \ E V7 68 69 i mi i m71 f 1. u72 a73 74 11 176 t 1 i 76 U77 78 1 f |7* 1 80 i ■ r ! I ■ ,82 ^83 f I B84 1 8 85 L L L L L_L L L _LL L I □ Lénia-dijat kapott AZ ERDŐK SZERELMESE I Dosztojevszkijt követő etaéJyúIés alakjainak lelkivilágába, azoknak az embereknek leikébe, akik a tár­sadalom új formáját segítik létre­hozni. A húszas években, egy amerikai körkérdésre válaszolva, a fiatal író kedves foglalatosságaként a kertészkedést, kaktusznevelést és a motorozást említette meg. Túlzás talán egy körmyűfajsúlyú válasz­ból többre következtetni, de lehet hogy ebben a temészetkedvelés- ben gyökerezik az orosz tájinaik a szeretete, amit az Orosz erdő egyes Leonyid Lee no v arcképe Megfejtésül a vízszintes 22, 38, 85, a függőleges 1, 8, II és 58 so­rok küldendők be. Vízszintes sorok: IU Ezt bfeöiry valóra« rs kell váltam, 5. Az ABC egy más tatául let SE» 8. A gfm- szarvasroáúi fciseM» szarvas, 12. Ezen a na­pon, 13. Azonos naaigánlianigzók, 14. Visz- sza-.:: §$Qpti?g'„ U5, Első bet Sí e pótlásával« a r á<ái©foíwiu mapontai töfofcmöc is. hailhatj ukv 181. Rávett pénatiiliaiffli bet.mi, 19v Vissza:, vala­mely' általi törvényes fizetési eszköze, 22. Svéd: vegyész, a dinárait fekalátója, 23. Szélig: néiiküilic rádiótartozéfe, 25. A Nagy­idat cigányok írója, 26. Két szó: Y éstoely­^UÉácise& sz©v 27. FL amgrasztas is, 2S. Fon­BH Szerepe van az építésnél és az üveg­gyártásnál is, 30. K. D. Y., 32. Nem rossz, 331 (Sraíajfea kezdete, 35. Haza, 37. Etem!! 38. Svéd íizikusv 5 osztotta be a honaéro faigyptMtia és foiuipontja közötti távolsá­gát 1K5® egyenlő részre, 43. Névtelen ada kozó, 44. Zeppejin-rendszerir. légi közleke­dési és szárföld esakőZy 45. Vissza: feltéte­les naódban. 46-.. Szeged mellett van, 3. kockában! két betű, 4.7. A. H. A.,48, Fórli becenév, 50. S. D. K., 52. Ebből már az egykaru. is nagyban könnyíti s terhet, 53. D„ A. Y.v 55.. Vissza: fővárosa Kopenhága, 59. Vissza: takarító eszköz, 62. Távolodást felez ki, 63'. Majdnem Peti, 64. Vissza: a legkisebb súlyegység kezdete, 66. H. Ö. J. 67. Gyermekköszöntésv 69. Korrektor-kez­det, 7<L V. E, E^, 71. Lóindító szó, 72. Ré­gi' bormérték,, 73. Fapfrra vet, 74. Ez bíz nem barát, 77. Életének végére, 86. Ket­tőzve:. a tizenkettese sokat érhet, Sí. Vísz- sva: zug ikerszava, S3. Gíz párja, 84. G. F., 85: Német tábornok volt, a kormányoz- frató léghajó megteremtője. ^I^uggőleges sorok: l. A lösz toros gyufa magyar feltalálója, 2.. Ékezetpótlással: esztendejében, 3. Emel te vala, 4. Bajiócész, 5. Híres, magyar ze­neszerző, 6. Skót vegyész és fizikus, sz oxigén felfedezője, 7. A süamegi nrázemoB alapítója, 8. ...gnózis (felismerés),, 9. Kerti munkát végeztek, 10. Több a sémimmel,, ti. Angol kémikus és fizikus, a kálium és nátrium felfedezője, 16. Vissza: a legjobb gyümölcslé, fel. ék.* 17. Főzeíékmövény, 26. U. R. O., 2F. Vissza: ő nőnemben, szlo- váktrf, 23. N. H., 24. Nagy Pár, 29. Rő- zsabimbó meghatározásul- Vissza: a nóta szerint ebből tizenhárom1 van a szoknyán, ék. fel., 33. V. L., 34. Kinek a tulajdona?, 35. H. N. J., 36. Tiltó szó, 39. E. K. L. 46. Két szó: búzaszetn és U., 41. A. A. A. L., 42. Azonos mássalhangzók, 46. Vonatkozó névmás, 49. Helyhatározó, 51. Enekelt-e? 54. Elterjedt láz- és fájda lomcsíEIapijtió, el­ső készítője Bayer német kémikus, 56. Minden embernek van legalább kettő, 57. Utolsó betűje pótlásával: bajíandó' nekem adni, 58. Német mérnök, táláSun árnya a ró«- Ia elnevezett motor, 5». O lé jeget, fix Utol­só betűje pótlásával: részeg emberrel tör­ténhet, 61. Két szó: P. és nem rosszul, 62. Földművelő eszköz, 64. Nagyon öreg, 65. Vissza: nagyon leves, 6«. Mindennek van, 75. Csen, 76. Vissza: szópótló, 78. ..xnó- mus, 79, Fának a része, 82. Vissza: ettem: fene. (A rejtvény Gyömrei Dezső munkája.! 1Y-könyv jutatom Leonyid Leonovot nemrégiben Lenin-dijjal tüntették ki £ ezzel az egyik arra legméltóbb szovjiet író­tehetséget fémjelezték. Az elmúlt években nemegyszer nagyobb prf> pagamdát kaptak csekélyebb ké­pességű írók esetleg jóval cseké­lyebb értékű művei is és: szinte szó nélkül mentiünk el Leswiov müvei mellett. Gorkijnak már a huszas évek elején az volt a véleménye az akkor még fiatal fiúról, hogy a korabeli szovjet irodalom repre­zentatív alakjai között egyik leg­jobb továbbképzője a klasszikus orosz prózának. Tehetsége pedig rendkívüli erővel fejlődik. Magyarra fordított műveit ma. sem méltányolják eléggé, holott irodatouiak csak a szocialista íro- úáróm valódi tehetségeitől nyerhet útmutatást. „Balzac és Dosztojevszkij voltak kedves íróim’1 — mondja egyik rö­vid önéletrajzában Leonov. Való­ban. írásainak legfontosabb eré­nyei: a társadalom alakulásának balzaci realitással váró ábrázolása, felejthetetlen szépségű, szinte lírai áradásé lapjai tükröznek. A ma ötvennyolc éves Leonov a szovjet irodalomnak külföldön Is egyik legismertebb tehetsége. 1924- től, első jelentősebb művének, A borzok-nak megjelenésétől kezdve könyveit rendre fordították fran­cia, német, lengyel, spanyol svéd. cseh és más nyelvekre. Drámái a Művész-Színház és a Vahtangov- szinház műsorának kiemelkedő műsordarabjai. Tág horizontú író akinek életszemléletét elmélyítet­ték német-, francia- és olaszor­szági utazásai, akinek föld- és nép-i szeretetében tovább él kahigai pa­raszthőseinek és politikai tevé­kenységéért száműzött és bebör­tönzött újságíró-apjának vére. Moszkvában végezte középisko­láit és az egyetemet. Innen vonult be a Vörös Hadseregbe. A polgár- háború éveiben katbnaújságokai szerkesztett. Ekkor írta első ver­seit. A Lenin-díj a szovjet élet kitű­nő ábrázolóját, a klasszikus orosz próza méltó örökösét díszíti Népművészet! kiállítás nyílik BALATONLELLÉN Az\ augusztus 19—i rejtvényünk megfejtői közül az alábbiak része­süróek 'könyvjuták mban: fejnéjjfiiá- bor torba .Békéscsaba, Szűcs László Békéscsaba és ■U-t'oinft)0if flflp-i" Gycma. Á könyveket postán küld­jük el. A Balatoni Hét első napján, szeptember I-én a Somogy megyei .Idegenforgalmi Hivatal és a Népi Iparművészeti Tanács, rendezésé­ben népművészeti kiállítás nyi- !k a balatonlelíei Művelődés Ott­honban. A kiállítás alkalmából népművészeti ankétot is rendez­nek és megemlékeznek a közel­múltban elhunyt Kapolyi Antal Kossuth-díjas népművészről. Meg­alapítják a Kapolyi-dijat, amelyet ezen a napon adnak át először az arra érdemes népművésznek. Válaszéi 37 ötvösé Békés megyei Népújság Szerkesztőségének Békéscsaba Kedves Elv társak! 1957. augusztus 22-én megjelent az újságban „Rendben van itt min- den?” cím alatti cikk a Békés me­gyei Gyógyszertári Központtal fog­lalkozik. Megállapítja,, hogy au- gusztus 20-án Kossuth címeres zászlót tettek H és ezzel kapcso­latban messzemenő következteté­seket van le. Majd a cikk befeje­ző részébem azt írjék, hogy még mindig Kossuth címeres bélyeg­zőt használunk. Engedjék meg, hogy a cikkben felhozottakra a következőkben válaszoljak: megjelel a valóság­nak, hogy Kossuth címeres zász­lót tettek ki és elismerem, hogy az helytelen volt Hogy ez meg­történt, annak oka az volt, hogy meghalt a békéssámsoni gyógy­szertár vezetője. Sürgősen gon­doskodnom kellett arról, hogy má­sik gyógyszerészt vigyünk ki, ha a falut nem akartam gyógyszerész) nélkül hagyni Nem felel meg a valóságnak a cikknek az a része, melyben azt állítja, hogy bélyegzőinken is még mindig Kossuth címer vau. Címeres bé­lyegzőt ugyanis csak közhivatalok használhattak, vállalatok nem. Ná­lunk tehát ilyen bélyegző nem le­hetett és nem is volt soha. Anél­kül, hogy felelősségemet, illetve az elkövetett hibát kisebbíteni aJ komám, engedjék meg, hogy a cikk módszerével kapcsolatban kifejtsem véleményemet. Bírálja­nak az elvtársak cikkeikben, mert esetleg általunk nem látott hibá­inkat fedik fel és segítenek ezzel kijavítani de a bírálat ne vonja kétségbe, hogy a bírált személy ..komrntmrsta-e, vagy csak párt­tagT‘ azért, mert hibát követett el. szerint az október-'" ben és útónná tanúsított magatar­tás döntötte el sokkal inkább azt, hogy ki a párttag és. ki a kommu­nista még akkor is, ha akkor és azóta is követtünk el munkánk­ban kisebb-nagyobb hibát. A cikk íróinak jó szándékát, mellyel a hi­bák kijavítását akarja segíteni, nem. vonom kétségbe, de szeret­ném, ha a jövőben megjelenő bí­rálataik figyelembe vennék az ál­talam leírtakat, melyben engem is a jó szándék vezet. Elvtársi üdvözlettel: PALOV1TS GYULA igazgató. Fentiekkel a szerkesztőség is egyetért. dúlt meg. Hogy is gondolhat­ta, hogy egy tizenötéves gye­rek, aki őt még sohasem lát­ta, egyszerűen hipp-hopp, a nyakába ugrik és elhiszi: ő az anyja. Nyugodtan, meg­fontoltan csak annyit mon­dott: — Isten veled édes nővé­rem, isten veled fiam, és ki­lépett az ajtón, átadta magát a szélnek, hadd ringassa, hadd fűj'a tovább, úgy ahogy a falevelek szállnak, ki tud­ja hová, ki tudja, merre. Egy percre megállt, menni is a- kart, meg maradni is. Most az egyszer ijedtséget érzett éle­tében először. Fogai összekoc­cantak, vacogtak. Nem a hi­degtől, de az előbbi beszéd­től: saját fia nem ismeri el anyjának. Elindult a csöndes, népte- len utcán, csak ment előre vaktában. Sok-sok boldog családi fészek előtt haladt el. Itt-ott virágos ablak, embe­rek, szorgalmas emberek ott­hona. Az olyannak, mint ő, sehol sincs otthona, legfeljebb fekvőhelye. Tovább ballagott céltala­nul. Itt a temető, minden utak vége, szegénynek, gazdagnak egyaránt. Hej, sok gőgös em­ber fekszik itt, akik életükben konyákig vájkáltafc a jó­ban, de csak bele kellett nyu­godniuk, hogy az a szegény sírásó, aki szemükben nem is volt ember, súlyos földdel te­messe be. Vera ment, ment előre. Lo­bogó gyűlölet ébredt benne azok iránt, akik szétválaszt­ják anyát a fiától. Fojtott si­koltás szakadt föl torkából: — Hiszen én magam tet­tem, magam vagyok a gyűlö­letes, én magam vesztettem el azt az egyetlent, ami asz- szonynak sajátja lehet: a gyermekét. Most vette észre, hogy va­lami fahídon lépked, víz csil­log alatta: a Körös. Fölötte összehajlanak az ágak, sár­gán, aszottan mutogatnak rá. Kiért a partra, leült a ligeti pad szélére. Ezernyi gondolat kavargóit fejében, mély sóhaj buggyant ki belőle: — Az élet különös fanyar.., Hiszen én... én tettem azzá... Hát miért? Hát miért? Tudta, hogy gondolatai még ma is sokszor a titkos úton járnak, mégis oly egye­dül érzi magát. Most miért olyan fáradt? Amikor éjsza- káról-éjszakára élte világát, nem érzett fáradtságot, sem egyedüllétet. Nem. Csak most tudja meg az öregség küszö­bén, hogy ezentúl mindig egyedül lesz. Zavaros gondolatainak se­hogy sem tudott magyaráza­tot adni, hiába próbálkozott. Nem is tudhatott, amikor utálta a hétköznapi tetteket, utálta a munkát. Pedig a csa­ládi kapcsolatok csak a dolgo­zók körében nyugszanak, a kölcsönös szeretet erkölcsi el­vein. Ezzel szemben a csö­mörig jóllakott, gazdagok, a- kik jó dolgukban és henyélő életmódjukban, unalmukban azt sem tudják, mit tegye­nek: feslett életet élnek, & nemcsak a nyilvános prosti­túciót mozdítják elő, hanem nagy gyakorlatra tesznek szert abban is, hogy egymás feleségét elcsábítsák. Igen, ez a gyökere annak, amit Vera nem értett meg, hiszen egyik tagja annak a családnak. Ezért áldozta fel egész fiatalságát. És amíg önmegnyugtatást keresett, előtte sétálnak az ifjú párok, nevetve, játszanak az élet drágakövével: a szere­lemmel, hogy azután, ha nem vigyáznak, eljussanak ők is oda, aminek neve: győlölet, fájdalom, feledés. Szólni szeretne !*®Bjatok, de ha mentek is, nagyon vigyáz­zatok, mert, mert az a világ, ahová a hajók mennek, nem olyan, mint ahogy a fiatalok hiszik. Szólni kellene mind­egyiknek, de nem jött hang a torkán. Szeretett volna felkiáltani, sírva lerogyni a bokor aljá­ba, sírni, nevetni, lerogyni oda, ahonnan elindult, a tit­kos útra. Nem jött hang a torkán, csak egy mély sóhaj: Miért is voltam oly hiszé- : | kény és naiv... i t * : Azóta is, ha úgy vasárnap esténként kishegyek a liget- 1 be, látva a 14—15 éves fiú- i kát, lányokat; fiatal lány idő- i, sebb férfibe karolva, úgy eszembe jut, vajon hány csa­lád várja otthon, vajon az a l kislány mit akar itt? Igen, bi- i j zony, néha csodálatos indisz- ; krédó fogja el az embert és tudni akarja: hová? Hová!? I Bár a következő percben | mindig el fog miatta valami f rosszul eső, szomorú érzés. A következő percben vala­hol mögöttem egy pillanatig 1 tartó keserű, ideges zokogás : i hangzott föL Aztán elhallga- ! t tott. Ügy tűnt fel az egész, mintha egy jól fegyelmezett 1 szív egy rövid pillanatra meg- i tagadta volna az engedelmes- | séget és feljajdult, mert na- ; gyón szenvedett. Azután az akarat — ez a legnagyobb úr * a világon — erőszakosan el- I fojtotta szavát. ! t (Vége) i

Next

/
Thumbnails
Contents