Békés Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)
1957-08-25 / 198. szám
19ST. augusztus 85., vasárnap BÉKÉS MlBYlf MPCJSíI© 5 Feltalálók m 2 T 4 ■ ?TT H8 9 10 [ "1 r 3 m 12 □ 13, , U 14 m • Fi 5 Tó "1 ír* I m ff P° PT 1 [ 22 f. it23 I 24 mi f |: l 26 i i \ m27 íU2* IMI m HU2* «V 30 u 3t sím MM I 1 ■ 32 m m 33f 34 n m 35 36 m B37 □ II38 & i 40 41 , 421 BI 43 n in u mi f i i U47 í i H43 49 C A 50 51 \ mmm 52 | í l 81 mm ;53 54 1 ■55 | i5í 57 !58 11 u IS fi59 i60 i611 i m 62 m63 i*64 65 ffi66 \ E V7 68 69 i mi i m71 f 1. u72 a73 74 11 176 t 1 i 76 U77 78 1 f |7* 1 80 i ■ r ! I ■ ,82 ^83 f I B84 1 8 85 L L L L L_L L L _LL L I □ Lénia-dijat kapott AZ ERDŐK SZERELMESE I Dosztojevszkijt követő etaéJyúIés alakjainak lelkivilágába, azoknak az embereknek leikébe, akik a társadalom új formáját segítik létrehozni. A húszas években, egy amerikai körkérdésre válaszolva, a fiatal író kedves foglalatosságaként a kertészkedést, kaktusznevelést és a motorozást említette meg. Túlzás talán egy körmyűfajsúlyú válaszból többre következtetni, de lehet hogy ebben a temészetkedvelés- ben gyökerezik az orosz tájinaik a szeretete, amit az Orosz erdő egyes Leonyid Lee no v arcképe Megfejtésül a vízszintes 22, 38, 85, a függőleges 1, 8, II és 58 sorok küldendők be. Vízszintes sorok: IU Ezt bfeöiry valóra« rs kell váltam, 5. Az ABC egy más tatául let SE» 8. A gfm- szarvasroáúi fciseM» szarvas, 12. Ezen a napon, 13. Azonos naaigánlianigzók, 14. Visz- sza-.:: §$Qpti?g'„ U5, Első bet Sí e pótlásával« a r á<ái©foíwiu mapontai töfofcmöc is. hailhatj ukv 181. Rávett pénatiiliaiffli bet.mi, 19v Vissza:, valamely' általi törvényes fizetési eszköze, 22. Svéd: vegyész, a dinárait fekalátója, 23. Szélig: néiiküilic rádiótartozéfe, 25. A Nagyidat cigányok írója, 26. Két szó: Y éstoely^UÉácise& sz©v 27. FL amgrasztas is, 2S. FonBH Szerepe van az építésnél és az üveggyártásnál is, 30. K. D. Y., 32. Nem rossz, 331 (Sraíajfea kezdete, 35. Haza, 37. Etem!! 38. Svéd íizikusv 5 osztotta be a honaéro faigyptMtia és foiuipontja közötti távolságát 1K5® egyenlő részre, 43. Névtelen ada kozó, 44. Zeppejin-rendszerir. légi közlekedési és szárföld esakőZy 45. Vissza: feltételes naódban. 46-.. Szeged mellett van, 3. kockában! két betű, 4.7. A. H. A.,48, Fórli becenév, 50. S. D. K., 52. Ebből már az egykaru. is nagyban könnyíti s terhet, 53. D„ A. Y.v 55.. Vissza: fővárosa Kopenhága, 59. Vissza: takarító eszköz, 62. Távolodást felez ki, 63'. Majdnem Peti, 64. Vissza: a legkisebb súlyegység kezdete, 66. H. Ö. J. 67. Gyermekköszöntésv 69. Korrektor-kezdet, 7<L V. E, E^, 71. Lóindító szó, 72. Régi' bormérték,, 73. Fapfrra vet, 74. Ez bíz nem barát, 77. Életének végére, 86. Kettőzve:. a tizenkettese sokat érhet, Sí. Vísz- sva: zug ikerszava, S3. Gíz párja, 84. G. F., 85: Német tábornok volt, a kormányoz- frató léghajó megteremtője. ^I^uggőleges sorok: l. A lösz toros gyufa magyar feltalálója, 2.. Ékezetpótlással: esztendejében, 3. Emel te vala, 4. Bajiócész, 5. Híres, magyar zeneszerző, 6. Skót vegyész és fizikus, sz oxigén felfedezője, 7. A süamegi nrázemoB alapítója, 8. ...gnózis (felismerés),, 9. Kerti munkát végeztek, 10. Több a sémimmel,, ti. Angol kémikus és fizikus, a kálium és nátrium felfedezője, 16. Vissza: a legjobb gyümölcslé, fel. ék.* 17. Főzeíékmövény, 26. U. R. O., 2F. Vissza: ő nőnemben, szlo- váktrf, 23. N. H., 24. Nagy Pár, 29. Rő- zsabimbó meghatározásul- Vissza: a nóta szerint ebből tizenhárom1 van a szoknyán, ék. fel., 33. V. L., 34. Kinek a tulajdona?, 35. H. N. J., 36. Tiltó szó, 39. E. K. L. 46. Két szó: búzaszetn és U., 41. A. A. A. L., 42. Azonos mássalhangzók, 46. Vonatkozó névmás, 49. Helyhatározó, 51. Enekelt-e? 54. Elterjedt láz- és fájda lomcsíEIapijtió, első készítője Bayer német kémikus, 56. Minden embernek van legalább kettő, 57. Utolsó betűje pótlásával: bajíandó' nekem adni, 58. Német mérnök, táláSun árnya a ró«- Ia elnevezett motor, 5». O lé jeget, fix Utolsó betűje pótlásával: részeg emberrel történhet, 61. Két szó: P. és nem rosszul, 62. Földművelő eszköz, 64. Nagyon öreg, 65. Vissza: nagyon leves, 6«. Mindennek van, 75. Csen, 76. Vissza: szópótló, 78. ..xnó- mus, 79, Fának a része, 82. Vissza: ettem: fene. (A rejtvény Gyömrei Dezső munkája.! 1Y-könyv jutatom Leonyid Leonovot nemrégiben Lenin-dijjal tüntették ki £ ezzel az egyik arra legméltóbb szovjiet írótehetséget fémjelezték. Az elmúlt években nemegyszer nagyobb prf> pagamdát kaptak csekélyebb képességű írók esetleg jóval csekélyebb értékű művei is és: szinte szó nélkül mentiünk el Leswiov müvei mellett. Gorkijnak már a huszas évek elején az volt a véleménye az akkor még fiatal fiúról, hogy a korabeli szovjet irodalom reprezentatív alakjai között egyik legjobb továbbképzője a klasszikus orosz prózának. Tehetsége pedig rendkívüli erővel fejlődik. Magyarra fordított műveit ma. sem méltányolják eléggé, holott irodatouiak csak a szocialista íro- úáróm valódi tehetségeitől nyerhet útmutatást. „Balzac és Dosztojevszkij voltak kedves íróim’1 — mondja egyik rövid önéletrajzában Leonov. Valóban. írásainak legfontosabb erényei: a társadalom alakulásának balzaci realitással váró ábrázolása, felejthetetlen szépségű, szinte lírai áradásé lapjai tükröznek. A ma ötvennyolc éves Leonov a szovjet irodalomnak külföldön Is egyik legismertebb tehetsége. 1924- től, első jelentősebb művének, A borzok-nak megjelenésétől kezdve könyveit rendre fordították francia, német, lengyel, spanyol svéd. cseh és más nyelvekre. Drámái a Művész-Színház és a Vahtangov- szinház műsorának kiemelkedő műsordarabjai. Tág horizontú író akinek életszemléletét elmélyítették német-, francia- és olaszországi utazásai, akinek föld- és nép-i szeretetében tovább él kahigai paraszthőseinek és politikai tevékenységéért száműzött és bebörtönzött újságíró-apjának vére. Moszkvában végezte középiskoláit és az egyetemet. Innen vonult be a Vörös Hadseregbe. A polgár- háború éveiben katbnaújságokai szerkesztett. Ekkor írta első verseit. A Lenin-díj a szovjet élet kitűnő ábrázolóját, a klasszikus orosz próza méltó örökösét díszíti Népművészet! kiállítás nyílik BALATONLELLÉN Az\ augusztus 19—i rejtvényünk megfejtői közül az alábbiak részesüróek 'könyvjuták mban: fejnéjjfiiá- bor torba .Békéscsaba, Szűcs László Békéscsaba és ■U-t'oinft)0if flflp-i" Gycma. Á könyveket postán küldjük el. A Balatoni Hét első napján, szeptember I-én a Somogy megyei .Idegenforgalmi Hivatal és a Népi Iparművészeti Tanács, rendezésében népművészeti kiállítás nyi- !k a balatonlelíei Művelődés Otthonban. A kiállítás alkalmából népművészeti ankétot is rendeznek és megemlékeznek a közelmúltban elhunyt Kapolyi Antal Kossuth-díjas népművészről. Megalapítják a Kapolyi-dijat, amelyet ezen a napon adnak át először az arra érdemes népművésznek. Válaszéi 37 ötvösé Békés megyei Népújság Szerkesztőségének Békéscsaba Kedves Elv társak! 1957. augusztus 22-én megjelent az újságban „Rendben van itt min- den?” cím alatti cikk a Békés megyei Gyógyszertári Központtal foglalkozik. Megállapítja,, hogy au- gusztus 20-án Kossuth címeres zászlót tettek H és ezzel kapcsolatban messzemenő következtetéseket van le. Majd a cikk befejező részébem azt írjék, hogy még mindig Kossuth címeres bélyegzőt használunk. Engedjék meg, hogy a cikkben felhozottakra a következőkben válaszoljak: megjelel a valóságnak, hogy Kossuth címeres zászlót tettek ki és elismerem, hogy az helytelen volt Hogy ez megtörtént, annak oka az volt, hogy meghalt a békéssámsoni gyógyszertár vezetője. Sürgősen gondoskodnom kellett arról, hogy másik gyógyszerészt vigyünk ki, ha a falut nem akartam gyógyszerész) nélkül hagyni Nem felel meg a valóságnak a cikknek az a része, melyben azt állítja, hogy bélyegzőinken is még mindig Kossuth címer vau. Címeres bélyegzőt ugyanis csak közhivatalok használhattak, vállalatok nem. Nálunk tehát ilyen bélyegző nem lehetett és nem is volt soha. Anélkül, hogy felelősségemet, illetve az elkövetett hibát kisebbíteni aJ komám, engedjék meg, hogy a cikk módszerével kapcsolatban kifejtsem véleményemet. Bíráljanak az elvtársak cikkeikben, mert esetleg általunk nem látott hibáinkat fedik fel és segítenek ezzel kijavítani de a bírálat ne vonja kétségbe, hogy a bírált személy ..komrntmrsta-e, vagy csak párttagT‘ azért, mert hibát követett el. szerint az október-'" ben és útónná tanúsított magatartás döntötte el sokkal inkább azt, hogy ki a párttag és. ki a kommunista még akkor is, ha akkor és azóta is követtünk el munkánkban kisebb-nagyobb hibát. A cikk íróinak jó szándékát, mellyel a hibák kijavítását akarja segíteni, nem. vonom kétségbe, de szeretném, ha a jövőben megjelenő bírálataik figyelembe vennék az általam leírtakat, melyben engem is a jó szándék vezet. Elvtársi üdvözlettel: PALOV1TS GYULA igazgató. Fentiekkel a szerkesztőség is egyetért. dúlt meg. Hogy is gondolhatta, hogy egy tizenötéves gyerek, aki őt még sohasem látta, egyszerűen hipp-hopp, a nyakába ugrik és elhiszi: ő az anyja. Nyugodtan, megfontoltan csak annyit mondott: — Isten veled édes nővérem, isten veled fiam, és kilépett az ajtón, átadta magát a szélnek, hadd ringassa, hadd fűj'a tovább, úgy ahogy a falevelek szállnak, ki tudja hová, ki tudja, merre. Egy percre megállt, menni is a- kart, meg maradni is. Most az egyszer ijedtséget érzett életében először. Fogai összekoccantak, vacogtak. Nem a hidegtől, de az előbbi beszédtől: saját fia nem ismeri el anyjának. Elindult a csöndes, népte- len utcán, csak ment előre vaktában. Sok-sok boldog családi fészek előtt haladt el. Itt-ott virágos ablak, emberek, szorgalmas emberek otthona. Az olyannak, mint ő, sehol sincs otthona, legfeljebb fekvőhelye. Tovább ballagott céltalanul. Itt a temető, minden utak vége, szegénynek, gazdagnak egyaránt. Hej, sok gőgös ember fekszik itt, akik életükben konyákig vájkáltafc a jóban, de csak bele kellett nyugodniuk, hogy az a szegény sírásó, aki szemükben nem is volt ember, súlyos földdel temesse be. Vera ment, ment előre. Lobogó gyűlölet ébredt benne azok iránt, akik szétválasztják anyát a fiától. Fojtott sikoltás szakadt föl torkából: — Hiszen én magam tettem, magam vagyok a gyűlöletes, én magam vesztettem el azt az egyetlent, ami asz- szonynak sajátja lehet: a gyermekét. Most vette észre, hogy valami fahídon lépked, víz csillog alatta: a Körös. Fölötte összehajlanak az ágak, sárgán, aszottan mutogatnak rá. Kiért a partra, leült a ligeti pad szélére. Ezernyi gondolat kavargóit fejében, mély sóhaj buggyant ki belőle: — Az élet különös fanyar.., Hiszen én... én tettem azzá... Hát miért? Hát miért? Tudta, hogy gondolatai még ma is sokszor a titkos úton járnak, mégis oly egyedül érzi magát. Most miért olyan fáradt? Amikor éjsza- káról-éjszakára élte világát, nem érzett fáradtságot, sem egyedüllétet. Nem. Csak most tudja meg az öregség küszöbén, hogy ezentúl mindig egyedül lesz. Zavaros gondolatainak sehogy sem tudott magyarázatot adni, hiába próbálkozott. Nem is tudhatott, amikor utálta a hétköznapi tetteket, utálta a munkát. Pedig a családi kapcsolatok csak a dolgozók körében nyugszanak, a kölcsönös szeretet erkölcsi elvein. Ezzel szemben a csömörig jóllakott, gazdagok, a- kik jó dolgukban és henyélő életmódjukban, unalmukban azt sem tudják, mit tegyenek: feslett életet élnek, & nemcsak a nyilvános prostitúciót mozdítják elő, hanem nagy gyakorlatra tesznek szert abban is, hogy egymás feleségét elcsábítsák. Igen, ez a gyökere annak, amit Vera nem értett meg, hiszen egyik tagja annak a családnak. Ezért áldozta fel egész fiatalságát. És amíg önmegnyugtatást keresett, előtte sétálnak az ifjú párok, nevetve, játszanak az élet drágakövével: a szerelemmel, hogy azután, ha nem vigyáznak, eljussanak ők is oda, aminek neve: győlölet, fájdalom, feledés. Szólni szeretne !*®Bjatok, de ha mentek is, nagyon vigyázzatok, mert, mert az a világ, ahová a hajók mennek, nem olyan, mint ahogy a fiatalok hiszik. Szólni kellene mindegyiknek, de nem jött hang a torkán. Szeretett volna felkiáltani, sírva lerogyni a bokor aljába, sírni, nevetni, lerogyni oda, ahonnan elindult, a titkos útra. Nem jött hang a torkán, csak egy mély sóhaj: Miért is voltam oly hiszé- : | kény és naiv... i t * : Azóta is, ha úgy vasárnap esténként kishegyek a liget- 1 be, látva a 14—15 éves fiú- i kát, lányokat; fiatal lány idő- i, sebb férfibe karolva, úgy eszembe jut, vajon hány család várja otthon, vajon az a l kislány mit akar itt? Igen, bi- i j zony, néha csodálatos indisz- ; krédó fogja el az embert és tudni akarja: hová? Hová!? I Bár a következő percben | mindig el fog miatta valami f rosszul eső, szomorú érzés. A következő percben valahol mögöttem egy pillanatig 1 tartó keserű, ideges zokogás : i hangzott föL Aztán elhallga- ! t tott. Ügy tűnt fel az egész, mintha egy jól fegyelmezett 1 szív egy rövid pillanatra meg- i tagadta volna az engedelmes- | séget és feljajdult, mert na- ; gyón szenvedett. Azután az akarat — ez a legnagyobb úr * a világon — erőszakosan el- I fojtotta szavát. ! t (Vége) i