Békés Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1957-07-30 / 176. szám
fi \ r I I » t r 1957. július 30.. kedd BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG ____________________________________________________ 9 (f /ifdem ő zQAÍőmiöL iMnimiu>iiiiM<».tiiiiii)uiiiniiimiiiiiiiiiiiimimHiiiiiiiL.iiimiiiiiiittmiimimiiiimiHmiiiiiiiimmuH Népfürdő lesz Dévaványán Az újító- és ésszerűsítő-mozga- lom az emúlt 12 év alatt nagy mértékben hozzájárult a termelés frontján elért sikereinkhez. Számos újítás, ésszerűsítés és találmány biztosította egy-egy jelentős műszaki, vagy gazdasági probléma megoldását. Jelentős azoknak a javaslatoknak a száma, mely a nehéz fizikai munkák gépesítését, könnyebb-tételét, vagy a munkásvédelmet és a munkások körülményeinek javítását célozta. Az adminisztráció csökkentésére irányuló javaslatok is figyelmet érdemelnek. Az eredmények mellett voltak hibák is. Például 1955-ben az elfogadott javaslatok közül 12 778- at és 1950 első félévben 7103-at nem valósítottak meg. E javaslatok egyrészére az jellemző, hogy hónapokig több esetben évekig kallódnak a megvalósítás körüli huza-vona miatt. így a népgazdaságot ért kár mellett az ilyen esetek mozgalmi é§ politikai szempontból is sokat ártanak, rossz hangulatot és az újítók visszavonulását eredményezik. Az októberi események következtében az újító és feltaláló te- vénkenységben visszaesés következett be, sőt olyan nézetek is elterjedtek, melyek az újítási mozgalom megszűntetését helyezték kilátásba. Helyenként az utóbbi időben igen káros szemlélet uralkodik: arra hivatkoznak, hogy ma még kevés az újítás, s majd ha több lesz, beállítanak az ügyek intézésére emegfelelő létszámot. Ugyanakkor nem gondoskodnak propagandáról, agitációróL Nem jobb a helyzet a szakszervezeti vonalon sem. Az újítási tevékenységgel kevésbé merültek fel olyan nézetek, mint a munkaversennyel, mégsem foglalkoztunk vele. A legtöbb aktívahálózat az újító és ésszerűsítő bizottságok a megszűntek. így nem volt ember, aki az üzemekben ezzel a kérdéssel foglalkozott volna. Az újítások kérdésével a kormány is foglalkozott július 20-i ülésén, amikor elfogadta az újító és találmányi rendeletet. Az újítómozgalom fejlesztése széleskörű agitációs munkát igényel. Az új rendelet feltételeket adott a konkrét agitációs munka beindításához. Például a múlt évek újítási színvonalához viszonyítva, évente mintegy 32—33 millió forinttal növelik a kifizetett újítási és közreműködési díjak összegét. Emellett a rendelet szabadabb légkört teremt, jobb feltételeket biztosít az újítók és feltalálók számára. Ezeket ismertessük az agitáciÓ6 munkában, hogy minél többen kapcsolódjanak be a mozgalomba. A szakszervezetek és az állami szerveknél: az újítási apparátusok észerűbb kiépítése, a függetlenített szakszervezeti funkcionáriusok és a vállalati újítási előadók úgy szervezzék meg munkájukat, hogy az újító és feltalálói tevékenység fejlesztésével méltóképpen foglalkozzanak. A területi bizottságokon szervezzék újjá az újítási bizottságokat, vonjanak be ebbe a munkába kiváló újítókat, feltalálókat, műszakiakat, újítási előadókat. Az üzemekben építsék ki az aktívahálózatot. Az új rendelet újszerű feladatokat jelent. Ezért a szakszervezeti aktívák legyenek ott mindenütt, a- hol újítási ügyekben döntenek. (Kísérletezéseknél, elbírálásoknál, szerződések megkötésénél, a megvalósításoknál, a díjak kiszámításánál és a kifizetéseknél.) U- gyanakkor ellenőrizzék az elfoga- gott újításokat, s ahol a felhasználás lehetősége megvan, mindenütt alkalmazzák. E feladatok végzésére nagy segítséget adnak az üzemekben létrejött műszaki bizottságok. Az üzemi bizottságok újítási megbízottjai a műszakiakkal tartsanak szoros kapcsolatot, vegyék igénybe tapasztalataikat, tanácsaikat a jobb munka végzésére. Udvardy Gy -la SZMT titkár Dévaványa Községi Tanácsa félmillió forintnál többet fordít ebben az évben a község fejlesztésére, a többi között a piactér betonozására, járdák kikövezésére, mellékutak feltölté- sére, a terek virágosítá- sára, bölcsőde újítására és köz-> hasznú építkezésekre. A községi tanácsülés elfogadta a végrehajtó bizottságnak népfürdő létrehozására irányuló tervét is. Eszerint a rendőrség régi épületét alakítják át községi fürdővé a következő években. A fürdő építésének alapjába az idén 200 000 forintot helyeznek, s majd abból aa Összegből kezdik'1 meg jövőre a kút fúrását. 200 hold búsát arattak vasárnap a Felsőnyomási Állami Gazdaságban A Felsőnyomási Állami Gazdaságban az utóbbi hetek esős időjárása akadályozta a gépi aratást A gazdaság 1720 holdnyi, erősen dőlt búzájában amúgyis a legnagyobb erőkifejtéssel, lépésről-lé- pésre, csak egy oldalról, a dőlés irányával szemben haladhatnak a gépek az aratással. Ezek miatt a kényszerű nehézségek miatt szombaton még 620 hold hiányzott a gabonaaratás befejezéséből. Vasárnap azonban 24 kombájnnal és tizenkét aratógéppel csaknem tíz óránál többet dolgoztak. A munkát csak késő délután, az eső permetezésekor hagyták abba és a holdankéntd átlagban 14—15 mázsás termésű búzából 200 holdnyit learattak vasárnap. Tizenkét pár kézikaszás az összegubancolódott részeken még az esőben is, egészen naplementéig aratott és mintegy hat holdat sikerült nagy erőfeszítéssel levágniuk. Hétfőn reggel az éjszakai eső után kiderült újra az ég és teljes erővel folytatták ismét az aratást, amelyet szerdára szeretnének befejezni. í* eVlyi a legény a gáton A Békéscsabai Ruhagyárban e kérdés még nincs eldöntve a fiatalok között. A szocialista munkaverseny, melyet a KISZ üzemi szervezete a VI. VIT tiszteletére kezdeményezett, még javában tart. A KISZ tagok egyéni párosversenyre hívták a szervezeten kívüli fiatalokat. A versenyt tíznaponként értékelik, s a legjobbak elismerésként jutalmat kapnak. A díjtárgyak ott sorakoznak egy üevegszekrényben,, várják, hogy a versenyben kiváró eredményeket elérő gazdáikhoz kerüljenek. A fiatalok a versenyben komoly eredményeket értek el, az anyag- takarékosságban és a minőség javításában. A teremmesterek elmondják: amióta verseny van, alig akad dolguk. A II. varroda hármas szalagján például a verseny előtt 10 nap alatt 25-30 gyártmány került visszavetésre, most pedig alig 3 darab. Megvallom én a KISZ tagoknak drukkolok, a- zonban nem vagyok .sportszerűtlen", drukkolok a KISZ-en kívüli fiataloknak is, mert bizonyosan megmutatják, hogy még sokuknak a KISZ-ben a helye. A fiatalok meleltt az üzem többi dolgozói is becsülettel küzdenek a munkatermelékenység emelése és az önköltségcsökkentése érdekében. Májusban a munkaterületenként újjászerveződött önkölt- ségcsiükekntési brigádok, az üzem dolgozóival együtt komoly eredményt értek el. A legutóbbi értékelés szerint 101.900 forint megtakarítást értek el, ezen belül a Gazda-mozgalom 63.000 forint megtakarítást eredményezett. Az 1957 június 27-én megjelent újítási rendelet óta az üzemben lendületet kapott az újítási mozgalom. Amíg a második negyedévben összesen 33 újítás volt, most a harmadik negyedév első hónapjában máris 23-an tettek újítási javaslatot. Ágoston Sándor újítási előadó elmondja, hogy szinte mindennap érkezik egy-egy újítási javaslat. Igaz, a javaslatok megvalósításának néha akadályai is vannak. Legutóbb a glott alsónadrágoknál történt anyagtakarékossági javaslat, azonban a kereskedő szervek, nem tanúsítanak megfelelő érdeklődést, mert a glott alsónadrágoknál az újítás következtében a méretkülönbség szerint megszaparodott árut nem tudják (megfelelő fakkok hiányában) raktározni. Ez sajnálatos, mert az újítás évente 160.000 forint megtakarítást jelentene a népgazdaságnak, s a vásárlók igénye is jobban kielég ülne. A termelés jobb módszereit kutató dolgozók remélik, hogjagfrasonló akadály minél kevesebb fordul elő. Az üzem dolgozóit, a pártot és tömegszervezetet a kezdeti eredmények nem teszik önelégültté. Sok még a tennivaló a szocialista munkaverseny, s az újítómozgalom további fejlesztése érdekében. A pártszervezetben elhatározták, hogy a jövőben többet foglalkoznak a termeléssel kapcsolatos feladatokkal. Rövidesen megvitatják a vezetőkkel, a művezetőkkel és az üzem dolgozóival közösen a munka verseny és az újító mozgalom továbbfejlesztésének lehetőségeit. A Békéscsabai Ruhagyár pártszervezetében tudják, hogy a jó politikai munkának legjobb mutatója az üzemen belül a jó munkakedv mellett, az önköltségcsökkentése, az állandóan növekvő termelékenység. Bod a Zoltán A 71-es RUHÁZATI BOLT DOLGOZÓI (Tudósít.nktól.) Sok vásárló fordul meg a kiskereskedelmi vállalat 71-es ruházati boltjában. Van még választék bőven a nyári divatcikkekben, de már az őszi idényre is felkészültek. A raktárak zsúfolásig teltek szebbnél-szebb őszi és téli ruházati cikkekkel és egyéb árukkal. Kecskeméti János, a bolt dolgozója örömmel mondja, hogy 1956. július 1-én 4 400 000 forint volt a raktári készletükben, az idén 6 400 000 vagyis kétmillióval több. Solymosi János boltvezető büszkén mutatja a raktárkészletet. Láthatók itt szebbnél-szebb kivitelben férfi, női, és gyermek télikabátok, esőkabátok, szövetruhák, mikádók, csizmanadrágok, nagy mennyiségben cipő, mindenfajta kötött áruk, mackóruhák, de van itt ágyneművászon színes és fehér, angin, különféle ingek, nylonharisnyák és fehérneműk szinte korlátlan mennyiségben. A bolt dolgozói és ez a rengeteg áru várja a vevőket az ízlésesen berendezett, tiszta üzlethelyiségben, ahol a kiszolgálás is mintaszerű. Máté Mihály, Karácsonyi Béla, Jankulár Istvánná és a többiek is mind lelkesen végzik munkájukat. Nem is csoda ez, hiszen most már az ő keresetűk is jobb mint eddig volt. Különösen javíi tóttá a helyzetüket a nemrég be vezetett új prémiumrendszer, melyet mindannyian örömmel fogadtak. De nőtt az erkölcsi megbecsülésük is. Balogh elvtársnak, a konfekció osztály kiváló dolgozójának a kislánya kiment MoszkJ vába, a VIT-re. Büszkén beszélnek erről, ezt a megtiszteltetést mindnyájan egy kicsit a magukénak is érzik. Pásztor Béla Gyakorlati bemutatóval egybekötött lucerna ankét Szarvason Pénteken a Hazafias Népfront Békés megyei Bizottsága jól sikerült lucerna ankétot szervezett Szarvason, a miagyar lucerna őshazájában. A járási tanács nagytermében több mint hatvan szakember és termelő hallgatta Kovács Gábor kutató előadását a lucernatermelés — a kártevők elleni védekezés — és a magfogás legfontosabb feladatairól, ipódszereiről. Az ankéton megjelent Maninger G. Adolf professzor, Szobek András, az Elnöki Tanács tagja, és Vi- molia Károly, a földművelésügyi minisztérium növénytermelési fő- igazgatóságának előadója is. Kovács Gábor, a Szarvasi öntözési és Rizstermelési Kutató Intézet tudományos munkatársa bevezetőjében elmondotta, hogy hazánkban először 1768-ban Thesse- dik Sámuel hozatott Becsből két font lucemamagot s a szarvasi parókia birtokán honosította meg ezt a kitűnő takarmány- és talajjavító növényt. Az új növény sokoldalú előnyét csakhamar megismerte és megszerette a környék parasztsága. 1789-ben összesen 8, húsz év múlva pedig már 500 mái zsa magot termeltek belőle az országban. A felszabadulás előtti é- vekben Szarvason a szántóföld összterületének 18 százalékán termelték a lucernát s Németországba, a Skandináv államokba és más Európai országokba igen sok jó magot exportáltak. Az utóbbi é- vekben azonban, sajnos, elhanyagolták, valósággal lezüllött a lű- cematermelés. Még őshazájában, Szarvason is mindössze 7,2 százalék szántóterületen díszlett ez a jól jövedelmezett, külföldön ma is igen keresett áru. Pedig Békés megyében olyan adottságok vannak a lucernatermelésre, amilyen sehol másutt: az éghajlati és talajviszonyok igen kedvezőek, a világon itt találni a legtöbb poszméhet, aminek segítsége nélkül igen szegény a lucerna beporzás. A jelenlevőt ezután a helyszínen tekintették meg az ÖRKI kísérleti gazdaságban a Thessedik Sámuelről elnevezett lucerna rezervátumot, ahol igen sokat iáttak, tapasztaltak. Öntözéses és száraz módszerrel 450 termelőtől begyűjtött őshonos, jól bevált lucerna tájfajta összehasonlításával kísérleteznek itt. 5 négyzetméternyi területen magot fognak mindegyikből s a legjobban bevált fajtát ü- vegházban, hajtásos módszerrel elszaporítják, kiültetik s nagy területen fognak magot belőle. Egyik ilyen jónak ígérkező Szarvasi tájfajta lucernából a 2 négyzetméternyi területen vetett növényt ösz- szevagdalták, üvegházban homokba dugdosták s csákném egy holdnyi területet ültettek be belőle, a- miből a jelenlevők egyöntetű véleménye szerint legalább három é9 félmázsa magot várhat az intézet. Érdekes társítási kísérleteket is láttak a vendégek: a kutatók különböző fűfélével keverve vetették a lucernát, hogy meggyőződjenek arról, melyik fűfélével keverve ad legtöbb és minőségileg legjobb takarmányt. Az egyik parcellán szálkás perjével kevert lucernából az első kaszálás — egy kataszteri holdra átszámítva — 40 mázsa szénát adott, természetesen öntözéses módszerrel. Egy másik vörösig érés keverékből 190 mázsa zöld- takarmányt kaszáltak. Ugyancsak itt mutatták bé az e- gyik legveszedelmesebb élősdinek az arankának kémiai irtását, amit szintén Szarvason kísérleteztek ki, mégpedig nem kis eredménnyel. Az egyik módszer a mészhidrogé- nes permetezés, a másik pedig a pétisós permetezés. Az utóbbi sokkal eredményesebbnek bizonyult. Egy kiló pétisót két és fél—három liter vízben feloldanak s ezzel gondosan megpermetezik a már előbb lekaszált arankás foltot s alig telik el két-három óra, az aranka meg- kocsonnyásodik s elpusztul, a lucerna pedig lassan fejlődésnek indul. A gyakorlati bemutató után sokáig vita takoztak még a jelenlevők a lucernatermelés módszereiről. Maninger G. Adolf professzor részletesen ismertette a különböző zöld- és magkártevők elleni védekezés legjobb módszereit. Végül azt javasolták a jelenlevők, hogy a Hazafias Népfront széles körbe juttassa el termelőkhöz a Thessedik Sámuel írta 12 pontot a lucernatermelés kérdéseiről, ami 170 év után is érvényes, igen hasznos, a- mit az ankéton ismertek meg 2 vendégek. í
