Békés Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-03 / 153. szám

1951. július 3., szerda BÉKÉS MEGYEI NEPÜJSAG 3 Hl JÚlilM Szerda § ac Kornél =3 ■ 'll'llllllllllllllll ll!IIHII!llll!llllll!l T0TKOMLÖSON a Viharsarok és a Haladás Tsz-ben megkezdték az aratást. A község több egyéni­leg dolgozó parasztiéinál kombájn aratja az őszi árpát. * A BÁBOLNAI Törzsállatte­nyésztő Állami Gazdaság csemer- házi üzemegységének tehenészeté­ben nemrég hármas ikerborjak születtek. A bikaborjak a gondos ápolás eredményeként egészs sen fejlődnek. Mivel a szülők, il­letve nagyszülők tejzsírtartalma igen magas, az ikreket tenyészál­latokká nevelik. • A GYULAI Állami Gazdaság­ban kombájnnal végzik az őszi ár-t pa aratását. • A BÉKÉS MEGYEI Szikvízipari Vállalat második negyedéves ter­et szikvízből 116, üdítő italból 106 százalékra teljesítette. * AZ IDÉN hét új takarékpénztá rat nyitott az OTP vidéken, töb­bek között Kiskuumajsán, Kiste renyén, Battonyám. Ezzel jelenleg 285 kirendeltsége illetve fiókja van az Országos Takarékpénztár nsk az országban. A hálózatbőví tes folyamatos és az idén még- több új fiókot és kirendeltséget létesítenek. * N fii. RÓZSAMAJORI Állami Gaz­daságban két aratógéppel meg kezdték a vetőmagnak minősített búza aratását. • fe KÜLFÖLDI RAGASZTÓSZE- ^REKET használtak eddig a cipő­gyártásnál, s a ragasztási folyamat mintegy húszpercet vett igénybe. A Bőripari Kutatóintézetben hosz- sza-bb kutatás után sikerült hazai nyersanyagból újfajta, jobb minő­ségű ragasztóanyagot előállítani. A ragasztás idejét húsz percről másfél percre csökkentették le. • NAGY SIKERREL játssza Bé­késcsabán a Brigád Filmszínház a „Megosztott szív” című angol filmalkotást. • MAGYARORSZÁGON készített növényolaj gyárat szerelnek fel Tö­rökországban az egyik isztambuli cég megrendelésére. Iparunk mái az üzem teljes berendezését elké­szítette, s az utolsó tételek is út­ban vannak a török kikötők felé. Isztambulban már javában dolgoz­nak a magyar szerelők, s munká­juk nyomán előreláthatóan még ebben az olajgyártási szezonban megkezdődhet a termelés. • A BÉKÉSCSABAI Csaba presz- szó vezetősége elhatározta, hogy a közeljövőben, karöltve az Állami Áruházzal, a szokásos ruhabemu* tatókat a presszóban rendezi majd meg. V.. UJ 2 Váczi János másfél hónapja ke­rült a Békési Téglagyárhoz veze­tőnek. Több évtizedig dolgozott, mint kőműves, s nem csoda, hogy színéről megmondja, melyik a jó tégla. Bent, az irodában alig-alig lát­ni. Állandóan a telepen járja a munkahelyeket, mindig ott for­golódik a munkások között, fok a gondja, sok a tennivalója. A má­jusi esőik, nemrégiben pedig a vi­har sok kárt okozott a téglater­melésben. | — össze-vissza 254 ezer nyers­j tégla az adósságunk — mondja. — Májusban kilenc napig majdnem semmit sem dolgoztunk az eső mi­att. A múltkori vihar meg a prés- | ház tetejét is leszaggatta. De már rendbehoztuk. Ügy tervezzük, hogy augusztus 20-ra a 254 ezer nyerstégla adósságot is törleszt- jük. Járjuk a telepet. Közben Varga 1 Sándor ÜB-elnökkel találkozunk J össze, ö régi ember a gyárnál: 1950 óta dolgozik ott. A szakszer­Kiselejtezett átalakított kombájnnal zöldtakarmányt takarítanak be Nagy gondot jelent a kombáj­nok gazdaságos kihasználása vala­mennyi gépállomáson és állami gazdaságban. Ezzel a géppel egy évben mindössze három hétig dol­goznak csak, s az év többi részét a szabad ég alatt, vagy jobb eset­ben garázsba állítva, kihasználat­lanul heverik át. A Bánkút Rózsamajori Állami Gazdaságban mást tapasztaltunk. A kombájnokat tavasztól őszig a mezőkön akarják üzemeltetni. A takarmány előkészítés munkála­taiban is nagyszerűen beváltak ezek a gépek. A gazdaság vezető­ségének elgondolását egy kiselej­tezett kombájnon próbálták ki. Rottmajer Jenő főagronómussal beszélgettünk erről a gépről. A cséplőszerkezetet, a dobot, a szal­ma- és törekrázókat kiszerelték. A dobot egy úgynevezett szögesdob­bal cserélték ki, s ez alá pedig a szalmarázók helyére, egy végtelen gumiszalagot építettek be, ami a dob által összezúzott takarmányt | a szalmagyújtőkocsi helyén von- I tatott pótkocsira szállítja. A zöldtakarmányt betakarító I kombájn teljesítménye a termés magasságától és a hozam töme­gétől függ. A Rózsamajori Állami Gazdaság vezetősége helyesen járt el, ami­kor a gabona aratásból kiselejte­zett kombájnt még üzemben tart­ja és 2—3 évvel meghosszabbítja annak gazdaságos kihasználását. Az örménykúti Petőfi Tsz-nek tfil dikeiüU liukó-iUaJiUétlete A.- múlt esztendőben ebben a termelőszövetkezetben kísérletez­tek négyzetes, soros, és ikersoros kukoricavetési módszerékkel. A termelőszövetkezet tagjai, veze­tősége a kísérleti év végén az iker­soros kukoricaivetést válasz! otta a jövő vetési módjának, mivel ered­ményben, termésátlagban. na­gyobbat mutatott. Míg az ikerso­ros kukorica 19,5 mázsát termett kát. holdanként, addig a sorosan és négyzetesen vetett kukorica (a- minek kát. holdja közel 120—140 ! forinttal többe került) egy-két mázsával mutatott jobb ered: i menyi. A szövetkzet tagjai kíszá' mohák, hogy egy kát. hold négy­zetes kukorica megművelési költ ségéből másfél kát. hold iikerso ros kukoricát tudnak megművel ni, E termelési évben. 70 kát. hold ikersoros kukorica területük van ami szépségével, jó beáll tságávaí magára vonja az egyéni gazdák és a többi termelőszövetkezet fi gyeimét. Csökkent a bontottliba ára % ÉRETTSÉGIZETTEK MUNKÁBAN # Nagy Margit kötőnő Szép tiszta környe­zetben dolgozik Nagy Margit, a Békéscsa­bai Kötöttárugyár csinos, fiatal kötőnő­je. Az üzemrész úgy néz ki, mint egy la­boratórium, csak a gépekről ismeri fel az ember, hogy itt egy korszerűen berende­zett üzem van. Nagy Margit egy éve érettségizett. Ez év márciusában került a Kötöttárugyárba, a- hol már három gépen dolgozik. — Szeretem a mun­kaköröm — válaszol kérdésünkre. Az é­rettséginek is hasznát veszem azért. Ügy ér­zem, jobban megbe­csülnek, többet mer­nek rám bízni. Töb­bet is várnak tőlem, de így van ez jól. Nem is hagyom itt az üzemet, ha csak kül­ső körülmények nem kényszerítenek erre. Mindennel elégedett vagyok, csak az éj­szakai műszak kelle­metlen. De azért majd ezt is megszokom — mondja mosolyogva. — Látjuk, három gépen dolgozik. Meny­nyi a keresete? — 1000—1100 forint — feleli. — Későbbi terve? — Maradok. Nem szeretném a gépeket itthagyni. Tudja, az ember megbartákozik velük és akkor már nehéz a válás. — És ha férjhez megy? — Azért még dol­gozhatom. De ez még a jövő titka... Mi pedig búcsúzás után arra gondolunk, hogy általában az ilyen csinos, szorgal­mas, derék fiatal lá­nyok férjhezmenetel« nem sokat várat ma­gára... vezet munkájáról érdeklődünk. — Hát lehetne jobb is — vá­laszolja gondolkozva Varga elv­társ. Van még baj, a munkafegyelem sem mindenütt kielégítő. így van hát. Éppen aznap mon­dott fel az egyik munkás, valami Futaki nevezetű. Nem az első eset nála. Mi az ok? Az, hogy Vá­czi elvtárs megköveteli a fegyel­met, s nem igen tűri a lazaságot. Hát elvégre, mint gyárvezetőnek joga van ehhez, sőt kötelessége is. hogy ne tűrje el u fegyelmezetlen­séget. Ezt a gyár, az egész terme­lés megköveteli. Járjuk a telepet; Váczi elvtárs tanácsokat osztogat, magyarázgat az embereknek. — Cserép kellene! — szól az egyik asszony. Rögtön gondosko­dik erről is, hogy a szabadszárítón lerakott nyerstéglát befedhessék. Megyünk a bányához. Útközben dicséri a bányászokat, meg a prés dolgozóit. — Jól dolgoznak. Rájuk min­denkor lehet számítani! Bereczki Imre hattagú bányász- brigádia ásóval, lapáttal szinte pillanatok alatt megrakja a csil­léket. Nehéz, keménv munka. De­rekasan dolgoznak, ö miattuk nem is áll le .sohasem a prés, győzik a munkát. Megérdemlik a dicsére­tet. De azt is megérdemelnék, hogy egy jogos panaszukat is or­vosolják. Nem kammk bakancsot — panaszolják szinte valameny- nyien. Pedig járna. Szóltunk is már több ízben. Varga elvtárs, az ÜB-elnök is megtoldja: — Van öt pár bakancsunk. Ezek még használhatók, mivel kihordá­si idejük nem járt még le. Meg is javíttattuk azokat, amelyek ja­vításra szorultak. Csak az a baj, hogy a bakancsok kisszámúak: Szóltunk, kértünk már a Tégla­gyáréi Egyesüléstől segítséget. Mindmáig azonban választ sem kaptunk. Igaz, meg lehetne oldani ezt a problémát. Mert, ha újat nem ad­hatnak, legalább kicserélnék. Eny- nyi gondoskodást megérdemelné­nek a bányászok, hogy egyikük- másikuk ne félcipőben, szandál­ban dagassza a sarat. Közben megteltek a csillék. A kanyarban azonban kiugrott a sínből az egyik. Váczi elvtárs nyomban odasiet — segíteni. Az­tán indul a préshez. Mindenütt ott van, ahol baj van, ahol segíteni kell. Ilyen ember 6. Azért küzd, hogy a gyárban jól haladjon a munka, ne legyen panasz. Nem ön­magáért teszi, hanem a gyár dolgozóiért. Segítsék öt. Még éj­szaka is azon töpreng sokszor, hogyan kellene a még néha-néha megnyilvánuló hibákat lenyeseget- m. Nem önmagáért teszi, hanem a gyár dolgozóiért. Ebben pedig minden munkásnak támogatnia kellene őt, hiszen értük fáradozik, értük küzd, amikor szembeszáll a munkafegyelem ellen vétőkkel, mert azt akarja, hogy rend és fe­gyelem legyen minden munkahe­lyen. Msrt van még tennivaló, hogy a kemencénél, az égetésnél is változzon a helyzet. Ebben pe­dig ne csak az üzemi bizottság el­nöke, hanem minden szakszerve­zeti tag, minden munkáját szerető téglagyári, dolgozó segítse őt. a—r) útfv/9 ses; j J/i ikroszkóp (förídAÍkO-ZCMHU csak t<ztn Élénk, okostekintetű kislány ül előttem. Putnoki Erzsébet, a gyommad ált. iskola VIII. osztályos tanulója. Most 14 éves. Biztat- gatom: — No, mondd el hát, mondd el Erzsikéin, hogyan kezdődött az egész. — Úgy volt, hogy még a múlt hónapban arról beszélget­tünk az osztályban a lányokkal jó volna már valamit tenni. La­tolgattuk a lehetőségeket. Szó-szót követett és elhatároztuk, hogy rendezünk egy nyilvános Petőfi matinét. Ezt bejelentet­tük Benczénének, az igazgató néninek. Az igazgató néni helyeselte elhatározásunkat és kérésünket a tanári testület elé terjesztet­te. A tanár nénik tanácsolták, hogy illeszünk be a műsorba egy- egy jelenetet a János vitézből. A próbák alatt aztán láttuk, hogy meg tudunk birkózni az egész János vitézzel és a Petőfi matiné helyett előadtuk a János vitézt. Olyan boldogok vagyunk, hogy örömet szereztünk az em­bereknek és tetszett a játékunk. Eddig a kislány, akiről most már az olvasó is tudja, hogy méltó utóda Fedák Sárinak, hiszen ő volt Kukorica János. Hogy az előadási, milyen jó volt, azit úgysem hiszi el az ol­vasó, de tanúsíthatja az az ezerötszáz gyomai néző, aki az elő­adásokat végignézte. Magam is bemondásra mentem el, mert má­sok mondták: ne mulasszam el megnézni. — Nevetséges — mondottam — csupán 14 éves lányokból ál­ló gárda. Lányok játszák a huszárokat, Bagót, a francia királyt, persze Kukorica Jancsit is. Mi jöhet ki ebből? Ez csak gyermekek­nek való előadás... Talán életemben ekkorát még nem tévedtem soha: az előadás szép és jó volt. Köszönet érte a tanár néniknek, akik fáradtságot nem ismerve rendezték és tanították a szereplőket. Köszönet érte „a művésznőknek", akik pár óra alatt a szívünkhöz nőttek. ■ Lépten-nyomon halljuk, hogy a művelődési otthonoknak nincs megfelelő káderanyaguk, mely a művészeti munkát előre lendí­tené. Talán ez az iskolai év valami különleges esztendő volt, hogy csak egy leányiskolában ennyi sokat Ígérő tehetség van? Ta­valy, azelőtt, és még azelőtt talán nem volt? A többi iskolákban talán nincsennék? Gondolkozzunk csak ezen!... Kádár Lajos I lett olcsóbb. Az aprólék, a máj és a libazsír ára változatlan. Az ár- . változásról a boltok, illetve eláru- I sító helyek táblázatot készítenek a ' vásárlók tájékoztatására. A bontott liba árát csökkentet­ték. A zsíros libamell négy forint­tal, a zsíros libacomb háttal két forinttal, a libaháj három forint­tal a hőrös zsiradék két forinttal

Next

/
Thumbnails
Contents