Békés Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1957-07-03 / 153. szám
1951. július 3., szerda BÉKÉS MEGYEI NEPÜJSAG 3 Hl JÚlilM Szerda § ac Kornél =3 ■ 'll'llllllllllllllll ll!IIHII!llll!llllll!l T0TKOMLÖSON a Viharsarok és a Haladás Tsz-ben megkezdték az aratást. A község több egyénileg dolgozó parasztiéinál kombájn aratja az őszi árpát. * A BÁBOLNAI Törzsállattenyésztő Állami Gazdaság csemer- házi üzemegységének tehenészetében nemrég hármas ikerborjak születtek. A bikaborjak a gondos ápolás eredményeként egészs sen fejlődnek. Mivel a szülők, illetve nagyszülők tejzsírtartalma igen magas, az ikreket tenyészállatokká nevelik. • A GYULAI Állami Gazdaságban kombájnnal végzik az őszi ár-t pa aratását. • A BÉKÉS MEGYEI Szikvízipari Vállalat második negyedéves teret szikvízből 116, üdítő italból 106 százalékra teljesítette. * AZ IDÉN hét új takarékpénztá rat nyitott az OTP vidéken, többek között Kiskuumajsán, Kiste renyén, Battonyám. Ezzel jelenleg 285 kirendeltsége illetve fiókja van az Országos Takarékpénztár nsk az országban. A hálózatbőví tes folyamatos és az idén még- több új fiókot és kirendeltséget létesítenek. * N fii. RÓZSAMAJORI Állami Gazdaságban két aratógéppel meg kezdték a vetőmagnak minősített búza aratását. • fe KÜLFÖLDI RAGASZTÓSZE- ^REKET használtak eddig a cipőgyártásnál, s a ragasztási folyamat mintegy húszpercet vett igénybe. A Bőripari Kutatóintézetben hosz- sza-bb kutatás után sikerült hazai nyersanyagból újfajta, jobb minőségű ragasztóanyagot előállítani. A ragasztás idejét húsz percről másfél percre csökkentették le. • NAGY SIKERREL játssza Békéscsabán a Brigád Filmszínház a „Megosztott szív” című angol filmalkotást. • MAGYARORSZÁGON készített növényolaj gyárat szerelnek fel Törökországban az egyik isztambuli cég megrendelésére. Iparunk mái az üzem teljes berendezését elkészítette, s az utolsó tételek is útban vannak a török kikötők felé. Isztambulban már javában dolgoznak a magyar szerelők, s munkájuk nyomán előreláthatóan még ebben az olajgyártási szezonban megkezdődhet a termelés. • A BÉKÉSCSABAI Csaba presz- szó vezetősége elhatározta, hogy a közeljövőben, karöltve az Állami Áruházzal, a szokásos ruhabemu* tatókat a presszóban rendezi majd meg. V.. UJ 2 Váczi János másfél hónapja került a Békési Téglagyárhoz vezetőnek. Több évtizedig dolgozott, mint kőműves, s nem csoda, hogy színéről megmondja, melyik a jó tégla. Bent, az irodában alig-alig látni. Állandóan a telepen járja a munkahelyeket, mindig ott forgolódik a munkások között, fok a gondja, sok a tennivalója. A májusi esőik, nemrégiben pedig a vihar sok kárt okozott a téglatermelésben. | — össze-vissza 254 ezer nyersj tégla az adósságunk — mondja. — Májusban kilenc napig majdnem semmit sem dolgoztunk az eső miatt. A múltkori vihar meg a prés- | ház tetejét is leszaggatta. De már rendbehoztuk. Ügy tervezzük, hogy augusztus 20-ra a 254 ezer nyerstégla adósságot is törleszt- jük. Járjuk a telepet. Közben Varga 1 Sándor ÜB-elnökkel találkozunk J össze, ö régi ember a gyárnál: 1950 óta dolgozik ott. A szakszerKiselejtezett átalakított kombájnnal zöldtakarmányt takarítanak be Nagy gondot jelent a kombájnok gazdaságos kihasználása valamennyi gépállomáson és állami gazdaságban. Ezzel a géppel egy évben mindössze három hétig dolgoznak csak, s az év többi részét a szabad ég alatt, vagy jobb esetben garázsba állítva, kihasználatlanul heverik át. A Bánkút Rózsamajori Állami Gazdaságban mást tapasztaltunk. A kombájnokat tavasztól őszig a mezőkön akarják üzemeltetni. A takarmány előkészítés munkálataiban is nagyszerűen beváltak ezek a gépek. A gazdaság vezetőségének elgondolását egy kiselejtezett kombájnon próbálták ki. Rottmajer Jenő főagronómussal beszélgettünk erről a gépről. A cséplőszerkezetet, a dobot, a szalma- és törekrázókat kiszerelték. A dobot egy úgynevezett szögesdobbal cserélték ki, s ez alá pedig a szalmarázók helyére, egy végtelen gumiszalagot építettek be, ami a dob által összezúzott takarmányt | a szalmagyújtőkocsi helyén von- I tatott pótkocsira szállítja. A zöldtakarmányt betakarító I kombájn teljesítménye a termés magasságától és a hozam tömegétől függ. A Rózsamajori Állami Gazdaság vezetősége helyesen járt el, amikor a gabona aratásból kiselejtezett kombájnt még üzemben tartja és 2—3 évvel meghosszabbítja annak gazdaságos kihasználását. Az örménykúti Petőfi Tsz-nek tfil dikeiüU liukó-iUaJiUétlete A.- múlt esztendőben ebben a termelőszövetkezetben kísérleteztek négyzetes, soros, és ikersoros kukoricavetési módszerékkel. A termelőszövetkezet tagjai, vezetősége a kísérleti év végén az ikersoros kukoricaivetést válasz! otta a jövő vetési módjának, mivel eredményben, termésátlagban. nagyobbat mutatott. Míg az ikersoros kukorica 19,5 mázsát termett kát. holdanként, addig a sorosan és négyzetesen vetett kukorica (a- minek kát. holdja közel 120—140 ! forinttal többe került) egy-két mázsával mutatott jobb ered: i menyi. A szövetkzet tagjai kíszá' mohák, hogy egy kát. hold négyzetes kukorica megművelési költ ségéből másfél kát. hold iikerso ros kukoricát tudnak megművel ni, E termelési évben. 70 kát. hold ikersoros kukorica területük van ami szépségével, jó beáll tságávaí magára vonja az egyéni gazdák és a többi termelőszövetkezet fi gyeimét. Csökkent a bontottliba ára % ÉRETTSÉGIZETTEK MUNKÁBAN # Nagy Margit kötőnő Szép tiszta környezetben dolgozik Nagy Margit, a Békéscsabai Kötöttárugyár csinos, fiatal kötőnője. Az üzemrész úgy néz ki, mint egy laboratórium, csak a gépekről ismeri fel az ember, hogy itt egy korszerűen berendezett üzem van. Nagy Margit egy éve érettségizett. Ez év márciusában került a Kötöttárugyárba, a- hol már három gépen dolgozik. — Szeretem a munkaköröm — válaszol kérdésünkre. Az érettséginek is hasznát veszem azért. Ügy érzem, jobban megbecsülnek, többet mernek rám bízni. Többet is várnak tőlem, de így van ez jól. Nem is hagyom itt az üzemet, ha csak külső körülmények nem kényszerítenek erre. Mindennel elégedett vagyok, csak az éjszakai műszak kellemetlen. De azért majd ezt is megszokom — mondja mosolyogva. — Látjuk, három gépen dolgozik. Menynyi a keresete? — 1000—1100 forint — feleli. — Későbbi terve? — Maradok. Nem szeretném a gépeket itthagyni. Tudja, az ember megbartákozik velük és akkor már nehéz a válás. — És ha férjhez megy? — Azért még dolgozhatom. De ez még a jövő titka... Mi pedig búcsúzás után arra gondolunk, hogy általában az ilyen csinos, szorgalmas, derék fiatal lányok férjhezmenetel« nem sokat várat magára... vezet munkájáról érdeklődünk. — Hát lehetne jobb is — válaszolja gondolkozva Varga elvtárs. Van még baj, a munkafegyelem sem mindenütt kielégítő. így van hát. Éppen aznap mondott fel az egyik munkás, valami Futaki nevezetű. Nem az első eset nála. Mi az ok? Az, hogy Váczi elvtárs megköveteli a fegyelmet, s nem igen tűri a lazaságot. Hát elvégre, mint gyárvezetőnek joga van ehhez, sőt kötelessége is. hogy ne tűrje el u fegyelmezetlenséget. Ezt a gyár, az egész termelés megköveteli. Járjuk a telepet; Váczi elvtárs tanácsokat osztogat, magyarázgat az embereknek. — Cserép kellene! — szól az egyik asszony. Rögtön gondoskodik erről is, hogy a szabadszárítón lerakott nyerstéglát befedhessék. Megyünk a bányához. Útközben dicséri a bányászokat, meg a prés dolgozóit. — Jól dolgoznak. Rájuk mindenkor lehet számítani! Bereczki Imre hattagú bányász- brigádia ásóval, lapáttal szinte pillanatok alatt megrakja a csilléket. Nehéz, keménv munka. Derekasan dolgoznak, ö miattuk nem is áll le .sohasem a prés, győzik a munkát. Megérdemlik a dicséretet. De azt is megérdemelnék, hogy egy jogos panaszukat is orvosolják. Nem kammk bakancsot — panaszolják szinte valameny- nyien. Pedig járna. Szóltunk is már több ízben. Varga elvtárs, az ÜB-elnök is megtoldja: — Van öt pár bakancsunk. Ezek még használhatók, mivel kihordási idejük nem járt még le. Meg is javíttattuk azokat, amelyek javításra szorultak. Csak az a baj, hogy a bakancsok kisszámúak: Szóltunk, kértünk már a Téglagyáréi Egyesüléstől segítséget. Mindmáig azonban választ sem kaptunk. Igaz, meg lehetne oldani ezt a problémát. Mert, ha újat nem adhatnak, legalább kicserélnék. Eny- nyi gondoskodást megérdemelnének a bányászok, hogy egyikük- másikuk ne félcipőben, szandálban dagassza a sarat. Közben megteltek a csillék. A kanyarban azonban kiugrott a sínből az egyik. Váczi elvtárs nyomban odasiet — segíteni. Aztán indul a préshez. Mindenütt ott van, ahol baj van, ahol segíteni kell. Ilyen ember 6. Azért küzd, hogy a gyárban jól haladjon a munka, ne legyen panasz. Nem önmagáért teszi, hanem a gyár dolgozóiért. Segítsék öt. Még éjszaka is azon töpreng sokszor, hogyan kellene a még néha-néha megnyilvánuló hibákat lenyeseget- m. Nem önmagáért teszi, hanem a gyár dolgozóiért. Ebben pedig minden munkásnak támogatnia kellene őt, hiszen értük fáradozik, értük küzd, amikor szembeszáll a munkafegyelem ellen vétőkkel, mert azt akarja, hogy rend és fegyelem legyen minden munkahelyen. Msrt van még tennivaló, hogy a kemencénél, az égetésnél is változzon a helyzet. Ebben pedig ne csak az üzemi bizottság elnöke, hanem minden szakszervezeti tag, minden munkáját szerető téglagyári, dolgozó segítse őt. a—r) útfv/9 ses; j J/i ikroszkóp (förídAÍkO-ZCMHU csak t<ztn Élénk, okostekintetű kislány ül előttem. Putnoki Erzsébet, a gyommad ált. iskola VIII. osztályos tanulója. Most 14 éves. Biztat- gatom: — No, mondd el hát, mondd el Erzsikéin, hogyan kezdődött az egész. — Úgy volt, hogy még a múlt hónapban arról beszélgettünk az osztályban a lányokkal jó volna már valamit tenni. Latolgattuk a lehetőségeket. Szó-szót követett és elhatároztuk, hogy rendezünk egy nyilvános Petőfi matinét. Ezt bejelentettük Benczénének, az igazgató néninek. Az igazgató néni helyeselte elhatározásunkat és kérésünket a tanári testület elé terjesztette. A tanár nénik tanácsolták, hogy illeszünk be a műsorba egy- egy jelenetet a János vitézből. A próbák alatt aztán láttuk, hogy meg tudunk birkózni az egész János vitézzel és a Petőfi matiné helyett előadtuk a János vitézt. Olyan boldogok vagyunk, hogy örömet szereztünk az embereknek és tetszett a játékunk. Eddig a kislány, akiről most már az olvasó is tudja, hogy méltó utóda Fedák Sárinak, hiszen ő volt Kukorica János. Hogy az előadási, milyen jó volt, azit úgysem hiszi el az olvasó, de tanúsíthatja az az ezerötszáz gyomai néző, aki az előadásokat végignézte. Magam is bemondásra mentem el, mert mások mondták: ne mulasszam el megnézni. — Nevetséges — mondottam — csupán 14 éves lányokból álló gárda. Lányok játszák a huszárokat, Bagót, a francia királyt, persze Kukorica Jancsit is. Mi jöhet ki ebből? Ez csak gyermekeknek való előadás... Talán életemben ekkorát még nem tévedtem soha: az előadás szép és jó volt. Köszönet érte a tanár néniknek, akik fáradtságot nem ismerve rendezték és tanították a szereplőket. Köszönet érte „a művésznőknek", akik pár óra alatt a szívünkhöz nőttek. ■ Lépten-nyomon halljuk, hogy a művelődési otthonoknak nincs megfelelő káderanyaguk, mely a művészeti munkát előre lendítené. Talán ez az iskolai év valami különleges esztendő volt, hogy csak egy leányiskolában ennyi sokat Ígérő tehetség van? Tavaly, azelőtt, és még azelőtt talán nem volt? A többi iskolákban talán nincsennék? Gondolkozzunk csak ezen!... Kádár Lajos I lett olcsóbb. Az aprólék, a máj és a libazsír ára változatlan. Az ár- . változásról a boltok, illetve eláru- I sító helyek táblázatot készítenek a ' vásárlók tájékoztatására. A bontott liba árát csökkentették. A zsíros libamell négy forinttal, a zsíros libacomb háttal két forinttal, a libaháj három forinttal a hőrös zsiradék két forinttal
