Békés Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1957-07-14 / 163. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! •49**0* •0**0* *0* •0*'0‘ *0* *0* *0* *0* •0* *0* *0* *0* •0* *0* *0* *0**0* 0* •0* *0**0* *0* •0' *0* 0 V l Mai számunkból: MUNKÁSOK. PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPJA 1957. JÜLIUS 14., VASÄRNAP Ára 50 fillér II. ÉVFOLYAM, 163. SZÁM MSZMP aktíva értekezletek a megyében —m— Egy munkaegységre 6 kg búra —#— Egy hármas találat a Népújság lottója 4. heti sorsolásán $ * Dolgozó parasztságunk hozzájárulása. az ország kenyérellátásához Irtat LESTYÁN ISTVÁN, a megyei pártbiz. mezőgazdasági oszt. vezetője A z 1956—57-es gazdasági évben dolgozó parasztságunk szorgalmas munkájának és a forradalmi munkás-paraszt kormány intézkedéseinek eredményeként a kalászos gabonáink jó termést ígérnek. A nagy nyári munkák, az aratás-cséplés eredményes elvégzésén túl, a gabona értékesítése, az állami felvásárlás jó megszervezése, az ország összes dolgozóinak egyetemes érdeke. Megyénk dolgozó parasztsága az októberben induló ellenforradalom idején nem hagyta magát félrevezetni. Tudta azt, hogy az ország kenyérellátása csak akkor lesz biztosítva, ha az őszi kalászosokat megfelelő időben elveti. Ebben a munkában nagy ösztönzést adott kormányunk azon intézkedése, amelyben visszavonhatatlanul eltörölte a kötelező beszolgáltatást. Kormányunk ezzel az intézkedésével megteremtette dolgozó parasztságunk termelési biztonságát. Pártunk és kormányunk helyes gazdaságpolitikával, megfelelő árpolitikával gondoskodik arról, hogy a mezőgazdaságban dolgozók megtalálják számításukat. Nem igaz az az állítás, melyet egyes rosszhiszemű, legtöbb esetben ellenséges elemék állítanak, hogy vissza fog térni a begyűjtés. Nem igaz az az állítás sem, amely szintén igyekszik zavart kelteni olyan módon, hogy megszűnt ugyan a begyűjtés, de a dolgozó parasztság csak az államnak adhatja el gr bo- mafeleslegét. Mi ezzel kapcsolatiban a valóság? Az, hogy valóban kormányzatunk intézkédett abban, hogy a kenyérgabonát és takarmánygabonát továbbél ad ás céljából csak az erre kijelölt szervek vásárolhatnak. Nem lehet megengedni, hogy valaki spekuláció, Üzérkedés céljából vásároljon gabonát. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ha valaki saját szükségletére gaobnát akar venni, hogy ezt nem veheti meg közvetlen a termelőtől. Azért volt szükség ilyen intézkedésre, mely üldözi és jnegtiitja az üzérkedést, a gabona- spekulációt, mert a mi rendszerünk nem engedheti meg, hogy egyes spekulatív elemek a dolgozók rovására előnyöket élvezzenek, mások munkáján meggazdagodjanak, őket meg nem illető jövedelemhez jussanak. Ez nem érdeke egyetlen becsületes dolgozóinak sem.jQ olgozó parasztságunk jól tudja ,hogy ebben az országban (gén jelentős azoknaka lakosoknak a száma, akiknek ellátásáról a kormányunknak kell gondoskodni. IMeg kell mondani őszintén, hogy tnelyek azok a biztos források, a- »nelyből jelentős részben fedezni tudjuk ezt a szükségletet. A természetbeni adógabona, a cséplőgép-rész, az állami gazdaságok árugabonája, és a malmi vámok. Ezek a források azonban nem elegendők arra, hogy az ország szükségletét biztosítsák. Ezért intézkedett kormányunk úgy, hogy a hiányzó mennyiséget szabadon, meghatározott állami áron, felvásárlás útján fogja biztosítani. Itt meg kell jegyezni mindjárt, hogy dolgozó parasztságunk ne vegye zaklatásnak, ha a felvásárló szervek felkeresik a termelőket szerződéskötés végett. A szerződéskötés előnyös úgy az egyéni termelők, mint a termelőszövetkezetek számára. Ha a betakarítás előtt, azaz július 30-ig szerződést kötnek a felvásárló szervekkel, akkor az egyéni parasztok mázsánként 100 forint előleget kapnak. A termelőszövetkezetek a 100 forint előlegen túl 20 forint felárat is kapnak gabonájuk u- tán. A termelőszövetkezetek abban az esetben kapják meg a 20 forint felárat mázsánként, ha legalább 150 mázsa tételű, egyöntetű minőségi, azonos fajsúlyú gabonára kötnek szerződést. IVf i teszi lehetővé a felár megadását? Elsősorban az, hogy ilyen tétel mellett a felvásárló szerveknek kevesebb a költsége a gabona kezelésére, tárolására, adminisztrációja stb. Másrészt kormányzatunk ezzel is segíteni akarja a termelőszövetkezetek gazdasági megerősödését, hogy minél előbb vonzóak legyenek az egyénileg dolgozó parasztok előtt. Pártunk és kormányunk nem mondott le a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről, csak elveti azokat a helytelen, rossz módszereket, eszközöket, amelyek eléggé meghonosodtak az elmúlt időben, amikor nem vettük figyelembe a szigorú önkéntesség elvét, erőltettük a fejlesztést, rendszeresen tagosí- tottuink stb. A termelőszövetkezetek jelentős része felismerte már azokat az előnyöket, amelyeket a kormányunk biztosít számukra. Sok termelőszövetkezet már szerződésileg lekötötte felesleges gabonáját a felvásárló szervekkel. Meg kell azonban mondani, hogy van egy sor termelőszövetkezet, amely vonakodik a szerződéskötéstől. E téren vannak téves és helytelen nézetek.- Korpajuttatástól teszik függővé a felesleges gabona lekötését. Vagy attól félnek, hogy az árugabonáért kapott összeget a tartozásba fogják levonni. Mi az igazság ezzel kapcsolatban? A korpa esetében például, ha munkaegységre osztják ki és a tagok a piacon értékesítik gabonájukat, ott sem kapnak korpát. Ami a másik kédést illeti, a szerződés megkötésekor a felvásárló szervek az előleget azonnal folyósítják és ezt ki is oszthatják a tagok között. Ez nem az egyszámlára megy, hanem külön előleg számlára: Tisztán & világosan kell látni, hogy pártunk és kormányunk komoly erőfeszítéseket tesz népgazdaságunk egyensúlyának helyre- állításáért. Hogy mi borította fel népgazdaságunk egyensúlyát, ehhez különösebb kommentár nem szükséges. Ezt látva, meg kell értenünk azt, hogy állomunk tisztességes árat fizet a gabonáért. A 200 fornittól 240 forintig terjedő árskála nem azt jelenti, hogy most mindenki megkapja a 240 forintot, hanem azt jelenti, hogy 200 forint alatt az ország egyik területén, sem fizet kevesebbet a búzának mázsájáért az államunk. A gabona világpiaci ára sem magasabb ennél. Az életből tudjuk, hogy ott, ahol a gabona termővidéke van, ahol nagy mennyiségben jelentkezik az árugabona, ott olcsóbb is szokott lenni, de ez a kérdés más terményeknél "is így jelentkezik. Nemcsak a mezőgazdasági áruknál, hanem az ipari termékeknél is. Például az alma, burgonya Szabolcsban olcsóbb, mint Békés megyében, a szén olcsóbb Nógrád megyében, mint ott, ahol nem termelik, ez a kereskedelem törvényszerűsége. Ezt látni kell minden becsületes dolgozónak. Dolgozó parasztságunknak azt is tudni kell, hogy a begyűjtés idején egy mázsa kenyérgabona — beszolgáltatott és szabadon felvásárolt — együttes ára 141 forint volt, most 200 forinton alul sehol sem veszünk egy mázsa búzát. Ennek ellenére a kenyér ára változatlan maradt. \T issza kell utasítanunk min” den olyan nézetet, amely sok esetben a rágalom határát súrolja, hogy nőtt az adógabona mennyisége. Ez nem igaz. A búzaföldadó továbbra is 4 kg aranykoronánként. Ha jelentkezik esetleg egyeseknél nagyobb mennyiségben az adógabona, ez abból adódik, hogy mintegy 39 ezer kh. olyan területet derítettek fel illetékes szerveink, amelyért nem fizettek adót. Nyilvánvaló azoknál, akik ezt a földterületet használták és nem fizettek utána adót, most emelkedett búzaföldadójuk. Ennek rendezése egyetértésre táléi dolgozó parasztságunk körében Nem igaz az az állítás sem, amely rosszindulatú, esetleges ellenséges elemektől származik, hogy általában nőtt a dolgozó parasztság adója. Mi ebben a valóság? Az, hogy eltöröltük a mezőgazdasági fejlesztési járulékot, eltöröltük a begyűjtést, amelynek következtében dolgozó parasztságunk mintegy 30 százalékkal több j "védelemhez jutott, mint az előző években. Az adókivetés, az adókulcs egyáltalán nem változott az előző évekhez viszonyítva. Az ellenforradalmi erők szétverésével még nem szűnt meg az ellenség aknamunkája, továbbra is igyekszik zavart kelteni, a hiszékeny embereket megtéveszteni, félrevezeni. Ezt a célt szolgálja, amikor újra és újra szóváteszi a fejadag kérdését. Ezzel azt akarja elhitetni, hogy a kormány a fejadagon és vetőmagon kívül el akarja venni a termelőktől a gabonát. Teljesen helytelen egy olyan országban fejadagról beszélni, ahol nincsen kötelező beszolgáltatás, ahol nincsen jegyrendszer, ahol az üzletekben lehet szabadon vásárolni kenyeret, amikor a termelő az adógabona rendezésén túl szabadon rendelkezik termelvényeivel. Mégis, hogyan vetődhet fel ez a kérdés? Ennek a lényege az, hogy a mi mezőgazdaságunkban van olyan szektor — az állami gazdaságok —, ahol szintén termelnek kenyérgabonát, az ott dolgozók meghatározott munkabérért dolgoznak. ezeknek a dolgozóknak a természetbeim juttatását helyes, ha fejadagnak nevezzük. Azonban ezt nem lehet összekeverni azzal, amit az ellenség állít, hogy mi csak a fejadagot hagyjuk meg, ezt is szűkösen, a többit az állam elviszi. Ez nem igaz. Meg kel1 a- zonban azt is mondani az igazság kedvéért, hogy az állam gondoskodni akar minden ellátatlanról, ezért akarja a biztosított forrásokon kívül a hiányzó mennyiséget felvásárlás útján beszerezni. A becsületes dolgozók azzal egyetértenek, hogy nem volna helyes a kormány részéről olyan gazdaságpolitikát folytatni, amikor tudja, hogy a termelőknél van bizonyos mennyiségű felesleges gabona, akkor külföldről hozna be kenyér- gabonát. Márpedig, ha a termeimportáljon gabonát. Éppen ezért a teladat az, hogy minden terlők felesleges gabonájukat nem adják át az állam számára, akkor kényszerül olyan lépésre, hogy malcsziivetkezet és egyéni termelő tegezzen számítást, mennyi az a mennyiség, amely feleslegként jelen kezik nála és ezt ajánlja fel az államnak megvételre. Ezzel cselekedettel jót tesz saját magának, de az államnak is. Ez a tett egybeesik egész dolgozó népünk érdekével. állampolgári kötelezettség gek messzemenő szem előtt tartásával a sorrend a következő: minden becsületes dolgozó rendezze buzaföldadóját természetben, szállítsa be maradéktalanul a cséplőgéprészt, térítse meg hiánytalanul az államtól kapott kölesöngabonát és kössön szerződést a felesleges gabonájára a felvásárló szervekkel. Ennek jelentőségét megyénk dolgozó parasztsága és termelőszövetkezeteink mindjobban felismerik, ezt bizonyítja az a tény, hogy eddig több mint 18 ezer mázsára kötöttek szerződést. Termelőszövetkezeteink ebben a kérdésben is kövessék az élenjárók példáját. A gá- dorosi Petőfi Tsz 200 mázsa búzára, a füzesgyarmati Aranykalász Tsz 1000 mázsa búzára kötött szerződést, így a füzesgyarmati tsz-nek a közös értékesítés után járó 20 forint mázsánkénti felárból 20 000 forint plusz jövedelme lesz. Pártunk és kormányunk eddigi intézkedései arról tanúskodnak, hogy nagy bizalommal fordul a dolgozó parasztság felé, bízik abban, hogy megyénk dolgozó parasztsága is viszonozza ezt a bizalmat és teljesíti állam iránti kötelességét. A kereskedelem felkészült az új oktatási évre wwwww A kereskedelem felkészült az 1957—1958. iskolai évre. Július elején a nagykereskedelmi vállalatok megkezdték az iskolai eszközök szállítását. Az eddig bevált gyakorlat alapján, az idén is osz- tályonkint csoportosítva, állítják össze az iskolai csomagokat. Augusztus 15-ig minden írószerbolt megkapja a szükséges árut. Az új iskolai évre a kereskedelem ötven millió füzetet biztosított, ebből 15 millió szovjet import. Ironból tízmillió kerül forgalomba, ennek 30 százaléka csehszlovák áru, pasztellironból négy és félmillió lesz, amelynek 30 százaléka ugyancsak csehszolvák eredetű, Tollhegyből 15 milliót készített az ipar. A füzetek csomagolására tízmillió ív kékpapír áll rendelkezésre. Ezenkívül kétmillió radír, négymillió ív rajzpapír várja a vásárlókat. Különfél i vonalzókból egymillió van raktáron, tolltartóból 120 000, egyes iskolai körzőkből 40 000, iskolai táskából pedig 220 000 a készlet. E jelentős mennyiségek ellenére az utóbbi cikkekből nem kielégítő az ellátás. A könnyűiparnak fokozni kellene a termelést, hogy az iskolai óv megkezdésére biztosít i lehessen a fenti tanszerből a szükséges mennyiségeket. Egyéb iskolaszerekből, így tintából másfélmillió üveg, gombfestékből négymillió darab, töltőtollakból háromszázezer — 14 féle minőségben — a kereskede'smi raktárkészlete, ' 0*0*0*0*0*'0*y
