Békés Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-11 / 160. szám

lift. Július 11., csütörtök BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 7 &tmdzá*á tármlati Ulti m a Jókai Színházban Megtartották az évzáró társulati ülést a Jókai Színházban. A tár­sulati ülésen megjelent a Művel- lődésügyl Minisztérium képvise-* leiében Czinege Istvánná, a szín­házi főosztály referense, a me­gyei tanács VB képviseletében dr. Kátai Ferenc elvtárs, a művelő­dési osztály vezetője. A társulati ülés előadója Falus György elv társ, a színház igazga­tója volt, aki beszédében elemez­te és értékelte az elmúlt színházi évad munkáját. Külön foglalko­zott az ellenforradalmi esemé­nyekkel és abban a színház egyes tagjainak szerepével. El lehet a- zonban mondani, hogy mint más területeken is hazánkban, a Jókai Színházban is megtisztult a légkör és ez a művészi nívó emelkedésén meg is látszik. A fövő évadban, amely augusztusban kezdődik, komoly mértékben kívánja mű- eorpolitikáját a közönség szolgála­tába állítani és ennek érdekében különösen a prózai társulatot fogja erősíteni. Megnyílik Békéscsaba második színháza is, a Kamara Színház. A jelenlegi együttesben jelentősebb személyi változások nem lesznek és többek között Kovács Mária, Radnóthy Éva, Hallási Pál, Bánffy Frigyes, Bajtai Gabi, Stefanik Irén, Pagonyi Nándor, Gáti Sán­dor s még sokan mások a követ­kező évadban is Békéscsabán ma­radnak. Befejezésül a színház munkájához az illetékes szervek hathatós segítségét és támogatását kérte. Számos hozzászólás hangzott el. többek között Kátai elvtárs a me­gyei tanács részéről ígéretet tett a további támogatásra és bejelen­tette, hogy még a nyár folyamán 230 OOO forintot küldenek a színház tatarozására és még úfabb 150 OOO forintot (felyezeit kilátásba és segítenek a színházi dolgozók lakáshelyzetén is. Bánffy Frigyes zárszavai után a színház dolgozói szegedi vendég- szereplésre utaztak, hogy utána megkezdjék jól megérdemelt nyá­ri szabadságukat. „Viszont látásra augusztusban az új színházi szezon kezdetén!!” — ba —* A gyului gyógyfürdő építésére megindult a „téglák“ gyűjtése Gyulán a gyógyfürdő megvaló­sítása gyorsítani fogja a város gazdasági és kulturális fejlődését. A gyulai városi tanácsnak és a Hazafias népfront gyulai bizott­ságának tervei szépek és megva­lósíthatóak. A gyógyfürdő építési helyét a kastély, a lovarda, a vár és környékére tervezik. A tervek szerint a kastélyból kb 200 ágyas, gyógyfürdő-kórház létesül, a gyógykút elkészülése után. A lo­varda épületéből alakítják ki a fürdő első részlegét. A lovarda és az élómzcsatoma között lesznek a szabadtéri medencék. A gyulai vár körül húzódó árkot, vízzel * gtöltve alkalmassá kívánják ni csónakázásra. A kútfúrás a lovarda épületétől délre 20—25, méterre történik. Geológiai szak- vélemény szerint, megfelelő víz. 1400 méter körül található. A Földtani Intézet vállalta, hogy ez én augusztus végén, kutatómun­kát végez, ha a város fedezi, a megfelelő vízadó rétegig menő fú­rás költségeit. A fúrást 1958. ta­vaszán tudják befejezni, ha a megkezdéshez szükséges félmillió forint rendelkezésre áll Az üzem-, képes fürdő létesítéséhez 2 500 OOO forintra van szükség. Tekintettel országunk nehéz gazdasági hely zetére, a fürdő létesítésének kez­detén, csakis a város és környéke erejére lehet számítani. A tanács­ülés határozata alapján a község- fejleszíési noSiíiájáriilás 80 siázai lékát fordítják erre a célra. Ez az összeg azonban csak év végén áll a város rendelkezésére és a ki- adásoknak csak a töredékét fede­zi Ezért a Pénzügyminiszter en­gedélyével a városi tanács „Fürdő- építési-jegy eket“ bocsájt ki, hogy a város és környéke lakosságának régi óhaját, a gyógyfürdőt meg­valósíthassa. A fürdőépítési je­gyek 10—20—50 és 100 forinton címletekben kerülnek kibocsáj- tásra. A városi tanács azok részéi re, akik fürdőépítési jegyet vásá- rolnak, minden 10 forint után egy drb 50 százalékos kedvezményes fürdőjegyet biztosit a fürdő üzem­behelyezésétől számítva 5 évig. A gyógyfürdő megvalósulása esetén, nagyban növeli a »áros idegenfor­galmát, ezen keresztül kihatással lesz a gazdasági életre is. A fürdő, felépítése minden tekintetben hasznos lesz Gyula város és kör- nyéke dolgozónak, s nem utolsó sorban javítani fogja az ország egészségügyi helyzetét. ^-T^TWTiÉlX»á^r»áUT»Ánr> I Csütörtök, július 11 Kossuth Rádió 8.10 Könnyű melódiák. 8.40 Kórusok. 9.00 Édes anyanyelvűnk, £.05 A föld­rengések szigete. SJ5 Szovjet ifjúsági dalok. 10.10 Rádióegyetem. 10.50 Jo­hann Strauss: Gyönyörű május. 11.00 Svejk. 11.25 Német, angol és francia népdalok. 12.10 Operarészletek. 12.00 Csanádi János és Barta Béla versei. 13.15 Nyári zenés szórakozás. 14.00 író és mű. 14.40 Monteverdi kórusművé­szete. n. 15.20 A mi utcánk csapata. 16.10 Nótacsokor. 17.00. Az atomenergia népünk szolgálatában. 17.10 Brahms: Kettősverseny. 17.43 Polgár Tibor: Évszakok. 15J0 Délamerikai melódiák. 18.45 Fiatalok városa. 19.00 Lakatos Sándor és zenekara játszik. 19.35 Szov­jet művészek hangversenye. -0.00 Esti J krónika. 20.20 Jóéjszakát, gyerekek! 20.27 Oscar Peterson zongorázik. 20.40 Mascagni: Parasztbecsület. 22.15 Leon­cavallo: Bajazzók: 23.35 Kamarazene. Petőfi Rádió 14.20 Fúvósindulók. 14.40 Mai operák­ból. 15.10 Pillantás a nagyvilágba. 15.20 Tánczene. 15.48 Kamarazene. 16.20 . Gyermeknevelés. 16.40 Fiatalok zenei újságja. 17.10 „Mely ápol s eltakar...’* i 17.25 A Rádió operettjeiből. 18.20 Vá­laszolunk hallgatóinknak. 18.30 Vi­szontlátásra drága! 19.05 1000 szó oro­szul. 19.15 Haydn: D-dur szimfónia. 19.45 Sporthíradó. 20.00 Tea kettesben. 20.45 Moskov: Az állatkertben. 21.05 Népek zenéje. 21.30 Rácz Béla és ze­nekara játszik. 21.50 Az orvostudo­mány eredményeiből. 22.00 Szórakoz­tató szimfonikus zene. 22.50 Esthaj­nal csillag. 23. Műsorzárás. Szudáni és ghanai bélyegeket gyűjt egy békéscsabai gyűjtő A békéscsabai bélyeggyűjtők egyesületének tagjai a Föld min­den tájáról cserélnek levelezés út­ján bélyegeket. A szenvedélyes bélyeggyűjtők között nemes ve­télkedés folyik az értékes és mi­nél különösebb b 'lyegritkaságok- ért. Szabó László, a Békéscsabai Sző­nyegszövő Háziipari Szövetkezet főkönyvelője pé’ ’ául, aki eddig főként népi demokratikus orszá­gok bélyegeit gyűjtötte, elhatároz­ta, hogy az önállósult, volt gyar­A múlt év szeptemberében nyílt meg a német I. osztály a bajai III. Béla Gimnáziumban és a pécsi Teleki Blanka Tanítóképzőben. Az új tanévre a felvétel a gimnázium I. osztályába már megkezdődött. A tanítóképzőben szeptemberben I. osztályt nem indítanak, új II. osztályt azonban szerveznek, aho­vá más gimnáziumokból és kép­zőkből átirakozhatnak a tanulók. Felvesznek olyan magyar anya­nyelvű fiúkat és lányokat is, a­Kedden reggel közzétették a Karlovy-Vary-i 10. jubiláris filmfesztivál nemzetközi zsűri­jének névsorát. Elnökké, mint a korábbi években is, A. M.! Brousil professzort, a Prágai1 Művészeti Akadémia rektorát, mati országok bélyegeire is „spe­cializálja" tanulságos szenvedé­lyét. Kapcsolatban lép az új or­szágok gyűjtőivel és az első kiadá­sú bélyegtől kezdve a továbbia­kig, azok postabélyegeivel gazda­gítja albumát. Első ilyenirányú le­velezése már sikerrel járt, magyar bélyegekért nemrégiben az önálló­sult Szudán első bélyegeit kézbe­sítette számára a posta. Szabó László most Ghana fővárosába, Accra-ba küld bélyegcserés leve­let. kik a német nyelvet társalgási fo­kon ismerik. A gimnáziumban felvételi vizs­ga nincsen, a tanítóképzői felvé­teli feltételekről szívesen ad fel­világosítást a tanítóképző igazga­tója. (Pécs, István tér 8.) Budapesten, a II. Lórántfy utca 3. szám alatti óvónőképző II. osz­tályába is jelentkezhetnek német származású, vagy németül tudó tanulók. Ide egyébként délszláv, román és szlovák nemzetiségű ta­nulók jelentkezését is várják. ! választották. A nemzetközi zsű­ri tagjai között van Gertler Vik­tor Kossuth-díjas magyar film­rendező is. A nemzetközi zsűri kedden már meg is tartotta első ülését, amelyet sajtókonferenciával kö­töttek össze. Gyulai anyakönyvi hírek Születések: Gogh János és Kővári Julianna leánya Mária, Skultéti And­rás és Gaál Mária fia Lájő András; Bora György és Pataki Magdolna fia György, Szilágyi István és Sebestyén Margit leánya Margit, Kovács József és Demeter Teréz fia József Béla; Kékedl Ferenc és Kundman Berta fia Ferenc Zoltán, Maczák Sándor és Matus Julianna leánya Julianna; Pintér Sándor és Oláh Mária leánya Judit, Nagy Mihály és Puskás Mária leánya Zsuzsanna, Striffler György és Molnár Erzsébet leánya Gyöngyi Er­zsébet, Kiss János és Rozsos Terézia fia János, Kiss András és Pálinkás Terézia fia Zoltán István, Zsilka Nán­dor és Lászlai Rozália fia Tibor, He­gedűs József és Kassza Julianna leá­nya Katalin, Illch József és Csömör Rozália fia József. Házasságkötések: Nagy Ferenc és Dobra Róza, Jámbor Mihály és Mány Aranka Ilona, Barna Imre és Illés Borbála Julianna. Halálozások: Kámyáckl István 65 éves, Bíró István 54 éves, Szabados Károlyné Nyúl Rozália 86 éves, Gera József 70 éves, Tamás Andrásraé 63 éves, Hollós! Andrásné Kiss Katalin 54 éves, Oláh Flóra 65 éves, Kúti La­josné Nuzbek Mária 48 éves, Krasznal Lajosné 8a éves. Gyomai anyakönyvi hírek Születések: Kocsis Endre és Lukács Ilona fia Endre, Tímár Elek és Bula Jolán leánya Jolán Ilona. Halálesetek: Juhász Vilma 65 éves, Kis Lajosné Varga Margit Verőn 56 éves, Marjai Eszter 70 éves. Tótkomlósi anyakönyvi hírek Születések: Karkus Mihály és Rosz- kos Anna fia Mihály, Cvalinga And­rás és Gádorosi Katalin fia József, Korim János és Gyivicsán Anna leá­nya Anna. Házasságkötések: Faraga Mihály és özv. Boros Pálné Rafaj Anna, Gubek Pál és Kukucska Erzsébet, Halasi Mi­hály és Szabó Anna. Halálozások: Korim Anna 8 napos, Nádra Anna 1 hónapos, Gyurkovics Mihályné Füredi Etelka 59 éves, Van- csik Péter 80 éves. Német gimnázium, tanítóképző és óvónőképző Megalakult ► > > > >»»»»->■> a filmfesztivál zsiirije (Jaj a legyözötteknek!) Barátom mesélte ezt a kis történetet, ami né­hány hete zajlott le. A visszaemlékezés azon­ban még akkor is any­agira felizgatta, hogy kénytelen voltam vele egy vendéglőbe beülni, mert állítása szerint az­óta sem tud erről más-) hol beszélni, csak éppen itt. Nem tagadta azt sem, hogy néhány barátjának elmondta ezt már, sőt volt olyan is. akinek két­szer. Hálás mindenkinek, oki őt meghallgatja, mert úgy gondolja, hogy csak ilyen módon jut egyszer abba az állapiba, amikor végleg mindent elfelejt. * Így kezdődött... Nemrég cipőt vásárol­tam a nagyobbik fiam részére. Szép, 110 forin­tos cipó volt gumitalp­pal, finom felsőrésszel. Olyan volt éppen; mint amilyenről előző éjszaka álmodtam. Felpróbáltuk a balM- bast, kifogástalannak bi­zonyult, mintha a lábára öntötték volna. A jobb­lábassal már nem is pró­bálkoztunk, mivel a fi-* amnak az egyik lába o- lyan, mint a másik, csalt éppen az ujjak sorrend­je a fordítottja. — Aztán meg tekintettel szoktam lenni az elárusítók ideg­rendszerére is. Jobb, he, mosolygó arcokat látok magam körül, mint olya­nokat, melyekből monJ ólatokba nem foglalható kritika sugárzik. A jól sikerült vásárlás gondolatával távoztam. Mellettem a cipődobozt szorongatva jött a fiam. Hazaérve — mint a- hogy ez máshol is szo­kásos — a vacsorái fa­vágásba kezdtem. A fi­am közben észrevétlenül felhúzta az új cipőt és vígan rugdosta a labdát az udvaron. Amikor a favágást ab­bahagytam, látom ám, hogy a fiam mit csinál. Néhány szaktanács kísé­retében levettettem vele a cipőt és nekiláttam jó1 vátenni az ö hibáját. De, amikor kézbe veszem, (éppen a ballábast) meg­rökönyödve látom, hogy nincs nyelve. Első gondo­latom: mi lesz, ha meg­tudja a feleségem?! Nem, ez nem lehet!.- újra kutatni kezdtem be­lül a nyelvet hátha csak behajolt? De semmi!... nincs nyelv. Gyorsan elő a másik cipőt! Ennél az első pillanatban határo­zottan fel lehetett ismer­ni, hogy van nyelv. Van nyelv? — nincs nyel»* Elképzelheted a kétségbeesésem... Mit szól a feleségem, ha ha­zajön? Ráadásul mát »issza sem vihetem az üzletbe a cipőt, mert egy ilyen ,jól sikerült" vá­sárlásnál a számlát min­dig eldobom, a cipődo­bozt pedig a kislányom­nak adom. Meg aztán a labdarugdosás is... hasz­nált, karcolt cipőt mái nem vesznek vissza sem nyelvvel, sem nyelv nél­kül. Mit tehettem mást, el­dugtam a cipőt. Amikor azonban a feleségem ha­zajött, a fiam eld cseke- dett neki az új cipőjével. Elő kellett adnom. Re­megve szedtem elő a rej­tekhely érői. Talán eny­hítő körülmény lesz a lelkiismeretem ilyen rez­gésekben kimutatható bűnbánó megnyilvánulá­sa. De nem volt„. A következőket nem részletezem. Különben ismersz és tudod, hogy semmiféle durvaságnak nem vagyok híve. Úgy éreztem akkor, mintha a nyelvem elvágták vol­na. Az éjszakám rendkívül nyugtalan volt. Üldöz­tek a nyelvek. Álmodtam cipőről, melynek nem volt nyelve, gyengéd, tö­rékeny asszonykáról, aki csupa nyelv volt, erős, bátor férfiről, akinek kitépték a nyelvét, sőt még az Utolsó Vacsora című festményről is, a- hol az apostolok feje fe­lett ott díszelgett egy-egy tüzes nyelv... Reggel aztán fáradtan ébredtem. Mindenki a- ludt még.! Gyorsan elő­kerestem ismét a fiam cipőjét, valóban a ballá­basban nem volt nyelv. A veríték kigyöngyözött a homlokomon... mégis igaz! A feleségem nyugod­tan aludt. Tehát este nem az utolsó vacsorá­ját ette itthon, mint a­hogy álmodtam és nem ment el a mamájához, (Anyósomhoz.) Maradt. A kiújult izgalomtól kimerültén leültem egy székre és gondolkoztam) Jól emlékszem még arra, ami akkor az eszembe jutott: Mit szólna az a cipő­ipari ktsz dolgozó, aki ezt a cipőt készítette, ha. egyszer ő is hasonló helyzetbe jutna?l — Vagy venne egy fazekat és annak nem lenne fü­le?! — Vagy nem is ven­ne, hanem ajándékba kapna valakitől egy va-1 lódi angol szövetből ké­szült nadrágot, melynek az egyik szára hiányzik?! — Vagypedig esküvő ti­tán venné észre, hogy a felesége nyelve hiány­zik? Nem, ezt az utóbbit mégsem kívánom. Csak legyen... bőven legyen nyelve! De ehhez sikerüljön egyszer neki vásárolni egy olyan ci­pőt, amelyet ő készített ...nyelv nélkül! * Még ültünk egy da­rabig. Tele voltam rész­véttel barátom iránt. De látszott már rajta, hogy hamarosan mindent el fog felejteni, talán még a nevét is. Aztán haza­kísértem. Felesége várta már... Én pedig akkor meg­értettem, hogy miért kell neki ezt a kis történetet olyan gyakran elmésélnie és miért olyan hálás, ha valaki meghallgatja. És eszembe jutott egy híres történelmi mondás: Jaj a legyőzőiteknek! Pásztor Béla tudósító.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents