Békés Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-09 / 158. szám

1957. július 9., kedd

BÉKÉS MEGYEI NÉPCJSAG

3

Az aratás-cséplés munkáinak szervezéséről

A második negyedévben ren- hogy a kívülállóknak megengedték a részes cséplést és még ingyenes uzsonnát is biztosítanak részükre. A gazdaság állandó dolgozóival, akik teljesítmény alapján csépelnek, még nem közölték, hogy lesz-e részükre ingyenes uzsonna, vagy sem.

I Véieménylink szerint

a gazdaság vezetősége helyesebben járt volna el, ha az állandó dolgozókból és családtagjaikból szervezi meg a cséplőcsapatokat, teljesítménybérben való cséplésre és ugyanúgy, mint a múlt években, a napi terv túlteljesítésével, minden tíz mázsa gabonából ötven kg jutalmat ad a munkacsapatnak.

E lehetősén ki nem használása 1

dezték az állami gazdaságok dolgozóinak fizetését. Több tény tanúsítja, hogy a bérezésben eszíkö- zölt változtatások helyesek voltak, mert a' munka termelékenysége nőtt. Hiba azonban, hogy a gazdaságvezetők az aratési-csép- lési munkákhoz nem mozgósítják a gazdaság összes dolgozóit.

1 H Mezöhegyesi állami Gazdaságban I

a párt- és a gazdaság vezetősége e munka szervezését kezébe vette, szilárdan, következetesen kitartottak álláspontjuk mellett és a gazdaság valamennyi dolgozóját mozgósították az aratásra, cséplésre. Azokat a területeket, ahol géppel nem lehet aratni, a gazdaság dolgozóinak részmunkára kiadták. így minden állandó dolgozó egy hold gabonaterületet arathat le. 1200 négyszögöl leara- tásért terményben, 400 négyszögöl rendbe tételéért pedig teljesítménybér alapján, fizetésben részesülnek.

1 fi Felsőnyomási Állami Gazdaságban |

hat cséplőcsapatot szerveztek. Erre a munkára főleg kívülálló dolgozókat szerződtettek, akik 4,5— 5,5 százalékos részért csépelnek, ^bben a gazdaságban figyelmen Bívül hagyták az úgynevezett belső tartalékok felhasználását, mert a gazdaság állandó dolgozóit nem vonták be az aratási-esáplési munkába a mezőhegyesiekhez hasonló mértékben. Az egyén, (értsd: állandó dolgozó. Szerk.) személyét nem tették érdekelté sem az aratásban ,sem a cséplésben. A gazdaság vezetősége élesen megkülönböztette az állandó dolgozót a rémestől.

A dőlnozók jogosan sérelmezik,

kettős eredménytől fosztotta meg a gazdaságot: a belső tartalékok feltárása során a .gazdaság a maga dolgozóit állí&Ufc volna munkába, másrészt a cséplést végzőknek nem 5,5 százalékos részt kellett volna kifizetni.

E két példa világosan igazolja a gazdaság vezetésének célratörő, illetve a munkát könnyebb oldaláról megfogó vezetési módszerét.

A mezöhegyesi elvtársak helyesen jártak el, amikor mozgósították a gazdaság összes dolgozóját az aratásra, az állandó dolgozók egyéni érdekét tartva szem előtt. Ezért őket nem érheti szemrehányás az állandó dolgozók részéről, mert azokat egy emberként vonták be az ara'ási munkákba, míg Felsőnyomáson kedvezőtlen a hangulat, m^rt mint ahogyan a dolgozók mondták: „A tejfölt a kívülállókkal szedetik le, az állandó dolgozók évi munkájáról.'

rrPT.I, iy * DUPSÍ

Előadás Békéscsabán a járványos gyermekbénulásról

Békéscsabán, a Balassi kultúrotthon nagytermében július 10- én este 7 órai kezdettel dr. Fejes Albert előadást tart a „Járványos gyermekbénulás” címmel.

rTTT>TTTTTfyfTTTTTT*TTTTTTT?tTTTt?TTTTTfTT?T

A hőhullám számlájára írandó:

Napnia

6500 liter szódavíz de es is f 1000 liter bambi lí e \ é H 1

Hosszú ideje tart már a kánikula, és az emberek maitapsig sokkal több hüsítőitalt, szódavizet, sört fogyasztanak, mint máskor. Vannak azonban olyan napok, a-' mikor azt is nyugodtan írhati nánk, hogy „fogyasztanának", de nincs mit. Sajnos, naponként megesik, hogy estefelé az éttermek, italbóltok és cukrászdák felszolgálói sajnálkozva kijelentik, hogy nincs szódavíz, nincs szörp, nem kapták eleget, és ami kevés volt, az elfogyott már délután.

Ha az ember ki akarja kutatni, hogy hol van a hiba, akkor az a legjobb módszer, ha kezdetnél keresi. Itt a kezdet mi is lenne más, mint a Békéscsabai Szikvizüzem.

Elő a telefonkönyvet, tárcsázzunk!

— Halló, Szikvizüzem? A telepvezető elvtársat kérem.

— Kesjár Sándor beszél, a telepvezető.

— Szeretnénk felvilágosítást kérni, hogy milyen kapacitással dolgozik az üzem, és miért adódnak Békéscsabán hiányosságok szódavíz és az üdítőital ellátásban?

— Nagyon szívesen. Tessék jegyezni, a következő a helyzet: naponta átlag 8000—6500 liter szódavizet készítünk, és 1000 liter

bambit. Sajnos, ez kevés, különösen azóta, hogy beköszöntök a kánikula. A hiba az, hogy nem kapunk elég szénsavat a Budapesti Szénsav gyártól. Az elmúlt héten is 7 palackkal kaptunk mindössze, pedig naponta 4 palákra lenne szükségünk. A hét palack már elfogyott, és most Gyuláról kapunk kölcsön kettőt. Amíg ez tart, addig nincs hiba, de bizony nagyon kevés ideig lesz elegendő. Ha megfelelő mennyiségű papUirCkot kapnánk,

sokkal több szódavíz, ás bambi előállítására is képes lenne az (/remiink

Ezenkívül még az is baj, hogy kevés az üveg, ebből is kértünk utánpótlást, reméljük, kapunk is.

Ennyi volt a felvilágosítás, a- mit Kesjár Sándortól kaptunk. A szikvizüzem minden erővel igyek- , szik leküzdeni a nehézségeket, — f ezt megállapíthatjuk. A szomjas emberek pedig reménykedjenek abban, hogy majdcsak jön már

elegendő szénsav-palack és üres üveg az üzembe, vagy — ami a legjobb volna: csökken a hőhullám és kellemesebb lesz a nyarunk.

Addig pedig: várjuk a fejleményeket, és szeretnénk mindig hús szódavizet, vagy bambit inni, ha a kánikula kiszárítja a torkunkat.

— ser —

A LIGETI

Sjtwkej'iben

A ligetben a sörkert hűs, árnyékos fái alatt söröztünk. Sörözés közben, mint a’ szerelmesek, néztük a fákat, csodáltuk a természetet, s láttuk, hogy a sörkert villanyvilágításához a támasztóvezetéket bilincsekkel a fákra erősítették. A fák az idő teltével fejlődtek (de a sörkert lemaradt) és a bilincs alatt alul és felül megduzzadtak.

Észrevételünket közöltük Kvasz Pál üzemvezető elvtárssal és javasoltuk, hogy a fákra helyezett bilincseket évről-évre újabb és újabb helyre helyezzék át, mert ezzel biztosítani tudják a faág egyenletesebb fejlődését.

Az üzemvezető megfogadta a természetbarátok javaslatát és ígéretet tett a munka elvégzésére, mivel ő is úgy szeretné, mint mi, hogy a fák még több évtizedig árnyékolják a sörkert asztalait.

Mezöhegyesi anyakönyvi hírek

Születések: Mészáros János és Gazsi Julianna leánya Emőke, Garam- völgyi András és Komlód! Juliannit-fia László, Grál Zoltán és Osztásy Katalin fia Zoltán, Papp András és Molnár Ilona fia András, Dunai Antal és Bandula Julianna fia János, Marsi János és Király Julianna leánya Mária, Varga László és Kondé Mária leánya Veronika, Várszegi László és Ver- nyik Erzsébet leánya Erzsébet.

Szőnyegszövőt létesítenek

Dévavónyán

A Békéscsabai Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet és Békés megyei részlegei első félévi tervét jóval túlteljesítve, körülbelül húszezer négyzetméter torontáli, 2700 négyzetméter magyar perzsa, háromezer négyzetméter ringlisző- nyeget, és mintegy 84 000 darab takácsárut szőtt túlnyomórészt 18 külföldi — közte több tengerentúli — országbeli megrendelésre. E- zenkívül nagyobb mennyiségű szőnyeget készítettek a békéscsabai szövetkezetnek az ország különböző vidékein alig néhány éve dolgozó alvállalkozói is, különösen nyönyörű. kb. félmillió forint értékű perzsaszőnyeget szőttek a jász- árokszállási szőnyegszövők, de a Nyíregyházáról* Csongrádból, Kecskemétről, Bajáról, Gyöngyösről és más helyekről is magyar háziipar hírnevét emelő, kitűnő árut kaptak.

A kiváló csabai szövetkezet — amelynek tagjai nem tudnak any- nyi színpompás szőnyeget szőni, hogy azt kül-, vagy belföldön meg ne vásárolnák — rövidesen újabb vidéki részleggel bővül, Dévavá- nyán a községi tanács segítségével szőnyegszövő üzemet létesítenek az ahhoz kedvet érző lakosság kívánságára. A békéscsabaiak mintegy 15 szövőszéket adnak a déva- ványai részlegnek, amelyet a községben lévő szövőszékekkel is kiegészítenek s úgy honosítják meg Dévaványán is a szőnyegszövést.

népújság lottója

ifi 1 n »in i wmtmmrntmmmmmmmmmmmmmmmMmmimmm

6

1

II

1

16

1

21

1

27

1

32

1

35

1

43

1

54

1

61

i

73

\

75

t

77

1

78

1

82

1

84

1

88

1

90

1

5. hét 1. nap

Faragóék számolnak

Faragó Pál, Telekgerendáson öt és fél hold földön gazdálkodik. Tanyáján jártunk, s érdeklődtünk az aratásról, cséplésről, gabonaértékesítésről.

— Még nem aratunk — mondta a gazda, de már a kaszát és a többi szerszámot előkészítettük.

A tanya mellett a bejáró oldalán egy holdnál valamivel nagyobb területen a búza háromnegyed araszos kalászú. — Ez a legjobb búzám — mondta Páli bácsi, majd hozzátette: — erről a területről jó termést várok, csak az éréssel ne legyen baj. Ez a szélnélküli 30—35 fokos meleg nem jó a búzának, megszorul a szem.

Amint kalkuláltuk a várható terméseredményt, közbeszólt a felesége: „Talán csak nem söprik le a padlást, mint a múlt években, hiszen most is Csabáról hordjuk a kenyeret, már több mint egy hónapja pénzért vásároljuk. Szerencsére ott volt a „pénzes” kenyér az asztalon, de nem vekni, hanem cipó formájú.

— Erről nekem az a véleményem — szólt közbe a gazda:

— Én megértem, hogy a munkásoknak is kell a kenyér, de én egyébként sem az egereknek termelek. Ami búzám az adófizetésen, a szükségleten felül marad, azt mind átadom a Terményforgalmi Vállalatnak.

Faragóék a három hold búza- vetésükről közel 30 mázsa termést szeretnének learatni. A géprészen, az adógabonán, a vetőmagon, a

kenyérszükségleten kívül, mivel idős szüleit is ők tartják el, nem marad három-négy mázsánál több. Ezt a mennyiséget ha közel 30 mázsa termésein lesz, átadom a felvásárló szerveknek.

Amíg beszélgettünk, a feleség és a gyermek figyelmesen hallgatták vitánkat, amikor kijelentettük: ebben az évben az állam nem söpri össze egyetlen paraszt búzáját sem, mert erre nincs szükség. A parasztember becsületbeli ügyének tartja, hogy felebarátjának, a munkásnak is legyen kenyere. A búza felvásárlási ára is elég magas, s ezzel a parasztok is megelégedettek.

Dupsi Károly

Börtönben a kulák csemete

és az ügyvéd úr

IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIffl

Gyulán, a megyei bíróság mondott ítéletet Kocsis Barnabás és dr. Rózsavölgyi László bűnügyében, akik a Gyulai Vízügyi Igazgatóság előadói voltak. Ellenforradalmi tevékenységükért kerültek a vádlottak padjára.

Kocsis Barnabás most 36 éves, gyulai lakos. Apja gyulaváriban volt igen hosszú ideig református lelkész. Fia — aki apjához hasonlóan, halálosan gyűlölte és gyűlöli a munkásokat, parasztokat —, nem tagadta meg apját és október 23-a után azonnal ledobta álarcát s féktelen rágalomhadjáratot indított a párt és a kommunisták ellen:

Dr. Rózsavölgyi már nem fiatal, hiszen 60 évvel ezelőtt látta meg a napvilágot Nagyváradon. S csak természetes, igen jól emlékezetében élt felesége szép hozománya

— a Gyulán lévő' úri ház; no, meg a „csekély” 90 hold jóminőségű föld —, amelyből 12 évvel ezelőtt megelehetősen busásan éltek. Igaz, néhány évvel ezelőtt krokodil könnyek közepette felajánlotta a doktor úr az államnak a birtokot, mert látta, más kiút nincs számára. Idejében „kapcsolt", hisz' ügyvéd volt ő 1945 előtt Nyíregyházán és a radikális párt képviselőjelöltjeként tündökölt. Nem csoda hát, hogy a tárgyaláson kiderült: most is e párt képviselőségére pályázott, s a Vízügyi Igazgatóság jogügyi előadói állásra, majd az igazgatói székbe.

Október 27-én — mint máshol

— a Gyulai Vízügyi Igazgatóságnál is megalakították a „forradalmi tanácsot” Kocsis titkára lett e törvénytelen szervnek, Rózsavölgyi pedig póttagja. S csak természetes, hogy mindketten az első perctől kezdve aktív részesei és irányítói lettek az ellenforradalomnak. Nem kis részük volt abban, hogy a sztrájk Gyulán is, hosszú ideig tartott. Rózsavölgyi november első napjaiban így beszélt: „A Kádár ^kormány egy ideiglenes valami, éppen ezért nekünk most az a fontos, hogy minél tovább álljon a munka, mert akkor a néhány kommunistából álló kormány megbukik."

Kocsis azonban már az október 23-át követő napokban nyíltan ki. jelentette, hogy: „eljött a mi időnk, most már nyíltan beszélhetünk és megmondhatjuk ezeknek a rohadt kommunistáknak a véleményünket." Majd így folytatta: „ki a ruszkikkal az országból, ezekkel a rohadt kommunistákkal pedig majd leszámolunk. De egyébként is, amíg a Kádár-kormány létezik és az oroszok Magyarországon lesznek, nem termelünk.” Kocsis odáig ment, hogy december 9-én, amikor a szovjet harckocsik Sarkadra mentek és a Vizügyi Igazgatóság épülete előtt megálltak, az emeleti ablakból köpködte őket. ök voltak a kezdeményezői és sürgetői a vezető beosztásban dolgozó kommunisták eltávolításának, elbocsátásának.

A megyei bíróság nem maradt adós e két „hazafinak”. Népi demokratikus államrendünk ellen folytatólagosan elkövetett izgatás bűntettéért Kocsis Barnabást három évi és 10 hónapi börtönre, valamint öt évi jogvesztésre ítélte* Dr. Rózsavölgyi László sem panaszkodhat a munkás-paraszt hatalom gyengekezűségére. öt három évi és 6 hónapi börtönre és hat évi jogvesztésre ítélte a bíróság. Reméljük, a vádlottak bűncselekményével arányban álló büntetést a vádlottak fellebbezésére sem csökkentik.

— Balkas —

>