Békés Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1957-07-09 / 158. szám
2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957. július 9., kedd Legyen-e önálló pártalapszervezel a kötegyáni Isz-ekben? Ez a kérdés a helyzetet nem ismerők szemében talán feleslegesnek tűnik. Természetesen a termelőszövetkezetekben, amennyiben megvannak a feltételek, a kommunisták alakítsanak párt- szervezetet, mondhatják az elv- . társak, hiszen ezt a párthatározata is kimondja. Azonban megvannak-e a feltételek? Erről vi- tatakoztak a napokban a kötegyáni községi pártszerevezetben is. Az elvtársak legtöbbje azt hangoztatta és bizonyította, hogy nincsenek meg a feltételek. A párt- alapszervezet megalakításával kapcsolatos ellenérvek közül egy- kettőt megemlítünk. Kötegyán- ban, az ellenforradalmi időszak előtt, mindkét termelőszövetkezetben volt alapszervezet. Az ellenforradalom idején, az ellenforradalmárok elleni egységes harc érdekében a községben a pártalapszervezetek egyesültek. A kommunisták így összefogva, váll-vállvetve vették fel a harcot. Erőfeszítéseiket siker koronázta. A községben rend lett, a termelőszövetkezetek megszilárdultak és a kommunisták a pártonkívü- liekkel összefogva a „vihar idején" még jobban megerősítették a nagyüzemi gazdaságokat. A munkafegyelem sokat javult az utóbbi időben; a múlt év gazdasági eredményeihez viszonyítva, kiváló terméseredményeket» Jííiöéíiíf, mely szintén jó munkájuk mutatója. Huszár Sándor elvtárs a Béke Termelőszövetkezteben dolgozó kommunisták pártbizalmija elmondja, hogy ebben a helyzetben egyelőre nem akarnak elválni a községi szervezettől, mert nem volna helyes szétforgácsolni a kommunisták erejét. A tsz-ben a kommunisták egyelőre a pártcsoportot tartják helyesnek. Annál is inkább, mert a pártcsoport 7 tagja közül öt elvtárs igazgatósági tag. A pártcsoportok jól dolgoznak. A legutóbbi megbeszélésen részletesen foglalkoztak az aratás, a szénabehordás, a kazalozás feladatival és egyéb termelési kérdésekkel. A tények azt mutatják, hogy a kommunisták felelősséggel dolgoznak a tsz fejlesztéséért. Ha valaki ebben a helyzetben azt mondaná, hogy alakítsanak alapszervezetet, azt válaszolnák neki: „Ne erőszakoskodjatok, tudjuk mi, mikor jön el annak az ideje. Mi most jobban dolgozunk, mint amikor alapszervezetünk volt, miért akarjátok, hogy visszaessen a munkalendületünk.” Ezzel szemben az a kérdés, hogy vajon tud e a községi pártszervezet taggyűlése — melyben egyesülnek a községben, az állomáson, a földművesszövetkezetben és a termelőszövetkezetben dolgozó kommunisták — olyan hatékony segítséget adni a termelőszövetkezetnek, mint saját alapszervezetük taggyűlése? Ügy véljük, a termelőszövetkezet életével a községi pártszét-vezet csak általánosan tud foglalkozni. Ezt elismerik a termelőszövetkeztben Is. De legyengül a községi pártszervezet, ha eljövünk, hangzik az újabb ellenérv. Igaz, a községi pártszervezet kevesebb létszámú lesz a termelőszövetkezeti kommunisták kiválásával, de jelenlegi feladataihoz mérten, elég erős marad. Megszűnt az a kényszerítő körülmény, mely a tömörülést szükségessé tette. Még hozzátehetjük, hogy a kommunisták a munkaterületükön létrehozott alapszervezetben hatékonyabban tudnak tevékenykedni a termelőszövetkezet fejlesztéséért A termelőszövetkezetben a pártalapszervezet a fejlődés motorja, a taggyűlés pedig e motor állandó működésének feltétele. B oda Zoltán Közel 3000 tag A Csorvási Földművesszövetkezet 12 éve áll a falu dolgozóinak szolgálatában. 1945-ben 700 tagja volt. Azokban az években főleg termeléssel, az újonnan íöldhözjuttatottak segítségével foglalkozott a szövetkezet. Azóta a földművesszövetkezet megerősödött, • s csaknem 3000 tagot számlál. — A múlt évek helytelen gazdaságpolitikája következtében a földművesszövetkezet csak kereskedelmi szerv volt — mondta Mázán András ügyeveztő, majd így folytatta: bízunk a kormány- program végrehajtásában, amikor is a földművesszövetkezet nemcsak kereskedelmi, hanem a termeltető szerepét is betölti. Mázán elvtárs véleménye szerint a földművesszövetkezetet a parasztság tényleges érdekképviseleti szervévé kellene kiépíteni, mert ezzel szerves összekötő lenne a város és falu között az élelem és iparcikk ellátásában. A Csorvási Földművesszövetkezet sokat fejlődött. Jelenleg vegyesboltokat, textilszaküzletet, italboltokat, vendéglő-éttermet, 'cukrászdát, hentesüzletet, kenyérboltot, zöldségüzletet, jéggyárat, szikvízüzemet, bútorüzletet, mozgóboltokat, baromfikeltető üzemet, sertéshizlaldát, daráló üzemet, TÜZÉP-telepet kezel. A Csorvási Földművesszövetkezet tagsága a felszabadulás óta kiválóan dolgozott. Bella Bálint raktáros, Máthé András baromfi felvásárló, Farkas Pál gépkocsivezető és Nagy Mihály, a vegyesbolt vezetője tizenkét év alatt a szövetkezeti vagyon hű kezelésében legjobb munkát végezték. A szövetkezet a helyi tanáccsal karöltve harcol a községben a most kialakuló spekuláció ellep. E tekintetben még sok a tennivaló, mert a csirkekofák, a toll- és bőrfelvásárlók mindannyian a szövetkezet életképtelenségét akarják bebizonytíani. Ebben a munkában egyes vállalatok támogatják az üzérkedőket. A Csorvási Földművesszövetkezet az elmúlt években a parasztság iényeinek kielégítésére több intézkedést tett. Most pedig, amikor a parasztok látják a szövetkezet által szervezett termelés és értékesítés előnyét, szorosabbra zárják soraikat, hogy megvédjék szövetkezetük becsületét. rTnnrvTrrTnnrrTnrTTVvTnrrvTrTnf' mm-Y~irr7nrr7rrv7nnr tttttv-ttttv VTnrir Szövetkezeti Napot ünnepelték Békéscsabáin július 6-án délután öt órakor az FMSZ, KTSZ és TSZ dolgozók közös ünnepséget rendeztek a Nemzetközi Szövetkezeti Nap alkalmából. A szövetkezeti nap nemzetközi jelentőségéről az FMSZ, KTSZ és TSZ-ek eredményes munkájáról Nagy Károly országgyűlési képvilelő elvtárs beszélt. — Mai ünnepségünknek — kezdte előadását Nagy elvtáns — igen komoly politikai jelentősége van, mert a nemzetközi szövetkezeti nap ünneplése egyben hitvallást, fogadalmat jelent részünkről. Jelenti azt, hogy elfogadjuk és vállaljuk a harcot a dolgozók mindenfajta kizsákmányolása megszüntetéséért. Az előadó számokkal bizonyította, hogy megyénkben a felszabadulás óta hány kisipari szövetkezet .alakult, majd az endrődi Cipész KTSZ munkájáról beszélt, Ebben a szövetkezetben 72 száza-, lékkai, a Békéscsabai Textilfeldolgozó KTSZ 36 százalékkal, a mezőbenényi vegyesszövetkezet 70 százalékkal termel több árut, mint aa ellenforradalom előtti időben. Ezután az FMSZ és TSZ-ek közötti kapcsolat kialakításáról beszélt. — Jelenleg is napirenden tartott kérdés ez, mivel a tények bizonyítják ezek a kapcsolatok a népgazdaság szempontjából nem kielégítőek. Ennek oka: az utóbbi évek helytelen gazdaságpolitikája miatt az FMSZ-ek egyoldalúan fejlődtek, főleg kereskedelmi tevékenységet fejtettek ki, elhanyagolták a falu termelési tevékenységének szervezését. Nagy elvtáns a tsz-ek munkájáról, az ellenforadalom okozta károkról is beszélt. Részletesen elemezte az októberi események e- . lőtt és után működő szövetkezetek számarányát. Jelenleg 378 termelőszövetkezet és termelőszövet kezeti csoport működik megyénkben, szemben a múlt év szeptemberében nyilvántartott 354-gyeL Ezek mellett 175 olyan társulás is van, mely alapgondolata a szövetkezés. Az októberi ellenforradalom 90 termelőszövetkezet működését nem tudta megzavarni. Ez igazolja, hogy parasztságunk megkedvelte a szövetkezés gondolatát és annak előnyét a maga javára kívánja felhasználni. A beszámolót a szövetkezetek egységének, összefogásának éltetésével fejezte be Nagy Károly elvtáns. Dolgozó parasztokkal ünnepeltek együtt Körösnagyiharsánytban a Kossuth Tsz tagsága vasárnap szövetkezeti napot rendezett. Az ünnepségen több egyénileg gazdálkodó is részt vett. Szentáványi Sándor, a megyei tanács elnökhelyettesének előadói beszédét nagy figyelemmel hallgatták a résztvevők. Szentivámyi elvtáns részletesen beszélt a termelőszövetkezetek szervezésében, működésében kialakult eredményekről, hibákról. A szövetkezeti nap alkalmából a Kossuth Tsz tagsága vendégül látott több egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztot, akikkel a szövetkezet eredményeiről, a közös gazdaság vezetésében tapasztalt hibákról beszélgettek. Kína feudális gyarmati ország volt a felszabadulás előtt. Ez a rendszer örökségül hagyta a kínai népnek az analfabétizmust, aminek megszüntetését most óriási ütemben végzik. Voltak olyan tartományok, a- hol csak a kevés számú értelmiség tudott írni, olvasni; Voltak nemzetségek (Kínában több mint 50 nemzetség van), akiknek még írásjelük sem volt. Most a párt és a KISZ munkája eredménye, hogy az elmaradott tartományokban a lakosság több mint 30 százaléka tud írni, olvasni. Nagyon nehéz kínaiul írni, mivel több mint 8000 írásjel van, és 1500—2000-et kell tudni ahhoz, hogy például el tudják olvasni az újságot. Kidolgozták már az új ábc-t, mely nagyon hasonlít az angolhoz, de ennek a bevezetéséig meg kell oldani az egységes beszéd kialakítását. Kínának északi, déli, nyugati, keleti részén és közepén is más-más tájszólással beszélnek. Ez a tájszólás annyira különbözik egymástól, hogy Kan- Tun-ban nem értik meg azt, aki a pekingi nyelvet beszéli. Most a fő feladat az, hogy először az értelmiséget, elsősorban a tanítókat, tanárokat megtanítsák a pekingi beszédre és amikor sikerül, egész Kínában egységessé tenni a nyelvet, akkor térnek rá az abc-írás bevezetésére. Ez óriási munkát jelent és e munka oroszlánrésze a KISZ-é. Évszázados elmaradottságot kell megszüntetni Kínában.; A KISZ írástudó tagjai esténként két-három helyen tanítják a népet írni-olvasni. A pórt ezért a munkáért megdicsérte az ifjúsági szövetséget; Hasonlóan nagy munkát jelent, számolásra is megtanítani a kínai népet. A számokat ugyanolyan írásjelekkel írják, mint az írást. A kongresszus egyik küldötte elmondta, hogy nagyon sok termelőszövetkezet'HáimOiíL úti ie&pielek ■MMHUItlIIUMIIIIIIlllllllllllllllllllllIHlUlllllllil'.lUmiUlllllMUilllllllMlllllIUlllUillillimilHIIIWIUIHIII Irta: Gonda József II, ben nincs könyvelő, mert nem tudnak számolni a parasztok. A munkaegységet úgy számolták, hogy egy munkaegység után egy kukoricaszemet tettek a tányérba, a kukoricát azonban megette az egér és nem tudták, hogy mennyi egységük van. Kinában a felszabadulás óta nagy lépéssel halad az iparosítás. Ehhez rendkívül sok szakember kell, akik vezetik irányítják a gyárakat. Ez a szakember gárda nagy többsége a felszabadulás után nőtt fel. Az egyetemek mellett rengeteg esti, műszaki iskola van, amit a KISZ szervez és ezrével neveli a fiatal szakembereket. Voltunk Mandzsúriában, Ausan városban, ahol nagy kohászati üzem van. Többet termel ez az egy üzem, mint Magyarország összes kohói. Itt a KISZ szervezésében több mint ezer tagú esti egyetem van, ahol munkásfiatalok tanítják a legkorszerűbb technikát és technológiai eljárásokat. Ez általános Kínában. Minden városban, faluban szervez a KISZ műszaki és agrotechnikai tanfolyamokat, ahol a legkorszerűbb termelési feladatokat ismertetik meg a fiatalokkal; Van egy mozgalom, ami azt a célt szolgálja, hogy a legrövidebb idő alatt érjék el a legfejlettebb országok technikai színvonalát. Ezért harcol a párt vezetésével a KISZ és nagy sikereket ér el munkában; Felszabadítás után a párt felhívással fordult az ifjúsági szövetséghez, hogy fásítsák be Közép-Kínát; Közép-Kína kopár, agyagos, völgyekből és sziklás hegyekből áll, fa nem, vagy nagyon kevés volt. Egészségtelen nagyon, kevés oxigén volt ezen a vidéken: A fiatalok a párt felhívására sok millió fát ültettek el itt és még mindig lehet látni új, frissen kiültetett fákat, még tovább folyik a fásítás. A másik nagy mozgalom az egészségvédelem. Az ifjúsági szervezetük is nagy munkát végez. Vannak olyan részei az országnak, ahol malária járvány szokott lenni: a kongresszus egyik küldötte, aki az árvizek területéről jött, elmondta: sok fertőző betegséget szokott hozni az árvíz. Elég sok helyen tapasztalható a TBC. Ezt szintén örökölte a kínai nép a feudalista gyarmati rendszertől. A KISZ nagy méretű egészségvédelmi előadás-sorozatokat tart és felvilágosítja a lakosságot. A népi állam óriási összegeket fordít a népegészségügyi intézetek kibővítésére. Nagy ütemben folyik az orvosok kiképzése. A pekingi orvosi egyetemnek több mint 10 000 hallgatója van. A gyarmati rendszer örökségét még nem tudták felszámolni, de gyorsütemben megy a még nép egészségének a megvédése, a betegségek megelőzése. Néhány kérdés ez csupán a KISZ munkájáról, de látni lehet belőle, hogy mily nagy és derekas munkát végeznek a fiatalok az országuk felépítéséért, a nép felemelkedéséért. A kongresszus foglalkozott az úttörőszervezetekkel is. 30 millió gyerek tagja az úttörőmozgalomnak; A KISZ-szervezetre vár az letörők vezetése. Nagy lépéssel halad a kínai ifjúság pártjuk vezetésével a szocializmus útján. Mao Ce-tung elvtárs egyik beszédében mondta, hogy az elmúlt 45 év alatt óriási fejlődést tett meg Kína és még 45 év múlva a mai Kínára rá sem lehet ismerni. (Folyt, köv.)
