Békés Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-07 / 157. szám

6 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 1057. július 7., vasárnap CSALÁDI KÖRBEN »' «O o » ; - gc o SzífL, ewto-», frigid. 1 hasáb Kétrészes fürdőruha Egy szabad délutánon el lehet készíteni. 70 om széles egy­színű anyagból 1,40 m kell hozzá. A fürdőruhát háromsoros, fehér géptűzés díszíti. A nadrágot hátul a combnál gumival L O látjuk el. VICC » ] — s u r— r IZ ~J A I ■ s 2* 3 A JÉ V S-N V sjjj < E 3 EZ 5 1 Iskoláiban — Mondjatok néhány dolgot, amin át lehet látni! — Üveg. — Celofán. — Kulcslyuk. Érthetetlen •fi 5­X) Szabásmintájának magyarázata: A — a nadrág hátának fele. B c= a nadrág fél elejének az a része, amely a pánt alá kerül. C = a nadrág elejének fele a pánttal. D = a melltartó fele. E- pánt a melltartóra. F = vállpánt és a melltartó pántja hátul. A V-alakú jelzéseknél bevarrunk az anyagból. ZS o ser 3H O 2SZ m o a o o ac 2? Nem gond a főzés! 0 ITT A HETI ÉTREND £ Hétfő: Zöldbableves, túróspogácsa» I Péntek: Tejfeles karfiolleves. Kedd: Gulyásleves, meggyszósz. I Szombat: Paradicsomleves, tojásos Szerda: Karalábéleves, tökfőzelék krumpli-fásért, sülthússal. Ribizke. i Vasárnap: Gombaleves, töltött-tyúk. Csütörtök: Finomleves, petrezsely­mes krumpli, bécsi szelet, uborkasa­láta. párolt káposzta, női szeszély. Vasárnap vacsorára: Májkrém, vaj, szalámi, zöldpaprika, paradicsomi MIT HOGYAN TEGYÜNK EL? Sóska elíevése A sóska gyenge leveleit egészben hagyjuk, de az érettebbeket lefejtjük a középső vastag érről. A megmosott sóskáról a vizet le­csurgatjuk, de ne nyomkodjuk össze, mert így elvesztené friss, zöld színét. Lábasban főzzük, s addig keverhetjük, míg a levét el­főtte. Ekkcr kicsi üvegekbe tesszük, erősen lekötjük és kigőzöl- jü'k. Zöldbab clíevése A friss zöldbabot megmossuk, ízlés szerint fel daraboljuk, sós vízben puhára főzzük. Szűrőka­nállal kiszedjük, üvegekbe rak­juk, ráöntjük a levét és minden féliteres üvegre két evőkanál ece­tet és kevés szalicilt teszünk. Le­kötjük és a forrástól számított fél­órán át gőzben főzzük. Földieper-dxsem Három kg megtisztított epret másfél kiló cukorból és egy ne­gyed liter vízből főtt szirupba tesszük, 10 percig főzzük, akkor le­vesszük és másnapig állni hagyjuk a lábasban. Másnap az epret szűrőkanállal kiszedjük és szirupját egész sűrűre befőzzük, hozzá­tesszük az epret, felfőzzük és forrón üvegbe rakjuk. Pösxméiebor Egy kiló pöszmétét megvagda­lunk, 3 kiló kockacukorba, 2 dkg élesztőt teszünk hozzá és 6 liter vízzel felöntjük, jól összekavar­juk. ugorkás üvegekben hagyjuk forrni 3 hétig mindennap felka- vargatva. Vászon ruhával kössük a forrás befejeződött, szűrjük le ugorkás üvegbe. Most már nem szabad kavarni. Ha megtisztul, le­üvegezzük, de még nem dugaszol- juk le erősen. Körülbelül három hónap múlva teljesen kész, akkoij ledugaszoljuk. Nagyon finom, za­matos, erős bort nyerünk. le a tetejét a muslincák miatt. Ha Mblxli-bor Két kiló ribizlit leszemelünk és szitán áttörünk, Három kg kockacukrot és két dkg élesztőt teszünk tiszta levébe, öt liter víz­zel feltötljük. Egyebekben úgy járunk el, mint a pöszmétebornál. — Már régen le kellett volna dőlnie... Micsoda különbség — Kérem a legolcsóbb szobát, fürdőszobára nincs szükségem! — állít be egy dúsgazdag amerikai az egyik előkelő párisi szállodába. — Bocsánat uram, de fia min­dig a legdrágább lakosztályt kéri, — felel csodálkozva a szálloda­vezető. Mire a milliomos: — No igen, csakhogy neki dús­gazdag apja van, nekem meg nincs! Rájött — Most már tudom, miért sze­retik az angolok annyira a teát. r— ??? e- Ittam a kávéjukból! Az öntelt Száll a légy és megpihen a me­zőre ballagó ökör szarván. Arra repül egy másik légy és megkérdi: — Hova, hova komám? — Megyünk szántani — feleli nagybüszkén az első. Családi boldogság — A mi házasságunkra valóban ráillik az a mondás, hogy két lé­lek és egy gondolat, két szív és egy ütem — lelkendezik a fiatal- asszony anyósa előtt. — Csak az is ráillene, hogy két gyomor és egy ízlés — sóhajt fel a fiatal férj. Gomba-vicc GONDOLATOK a szerelemről Ninon de Lenclos 1616-ban született Párizsban. Kortánsai azt írták róla, hogy nagy isme­rője a szerelemnek. Néhány gon­dolatát közöljük híressé vált mondásai közül. A szenvedélyes szerelem olyan, mint a pénz: jó szolga, de nagyon rossz gazda. • Soha nem erősebb a szerelem, mint amikor látszólag végesza- kad a cívódás hevében. Vihar­ban virágzik. Mily bolondság azt vizsgálni, szabad-e szerelmesnek lenni, vagy sem. Vizsgáljuk meg ak­kor azt is, szabad-e szomjasnak lennünk, és tiltsák meg minden­kinek, hogy igyák, mert van­nak emberek, akik berúgnak, A szerelemnek külön törvé­nyei vannak, A szeretetreméltó emberek: bölcsei ennek az or­szágnak. Az igazi vallomások nem a- zok, amelyeket teszünk, hanem azok, amelyek kiszaladnak a szánkon, A szerelem a világ legkülönö­sebb színdarabja: a felvonások a legrövidebbek, s a felvonás­közök a leghosszabbak benne. Mennyi tehetség kell azokat kitölteni! Az ember nem is hinné, meny­nyi okosság kell ahhoz, hogy szeressünk, és hogy boldogok le­hessünk a szerelemben. $?■>M/Lk- \/ Gombamama a lányához: — Megtiltom, hogy ezzel a bo­londdal szóba állj!... Jő jel — Most már biztos vagyok benne, hogy megnyerem az örö­kösödési pert. — Hogy-hogy? — Az ügyvédem megkérte a kezem... Színház előtt — Készen vagy végre az öl­tözködéssel? — Ugyan, hagyj békén. Már legalább egy órája mondom, hogy perceken belül kész va­gyok... Az elakadt szekér Elakadt a szekér a nagy sárban s a parasztember könyörög­ni kezdett, hagy segítsék meg az égtek. — Az égből aztán lesheted a segítséget! — jött oda hozzá egy arra járó ember. — Emelnéd meg inkább magad a szeke­ret, akkor még én is segítenék. Ügy is lett. Ketten könnyen kiemelték a sárba süllyedt kereke­ket. A jövendőmondó Élt egy faluban ré­gen egy ravasz munka­kerülő, aki jóslással, jö­vendőmondással sok pén&t összeszedett a hiszékeny emberektől. Amikor egyszer épp jö­vendőt mondott valaki­nek a piac közepén, hí­rül hozták neki, hogy a rablók kifosztották a há­zát, s elhajtották a lo­vait. Nosza, felszökött a helyéről, abbahagyta tüstént a jóslást s ro­hant hazafelé. — Hej, te híres! ■*- kiáltották utána, akiket nem tudott becsapni. — Mindenkinek megmon­danád a jövőjét jó f^jj zért, ugye? Hát akkor miért nem mondtad meg magadnak is, hogy kirabolják máma a há­zadat?! A szajkó meg a pávatollak Felékesítette magát a szajkó el- huUt, cifra pávatollakkal s oda- begyeskedett a pávák közé. — Nézd csak ezt a furcsa szer­zetet —*■ fogadták azok nevetve. — :Yzt hiszi szegény, máris páva lett belőle, mert magára aggatta egy két toliunkat! Azzal lerángatták róla a feltű- zött tollakat s elkergették világ­csúfjára. Aki a más dicsőségével henceg, ma is azt mondják rá, hogy idegen toliakkal ékeskedik! A kakas meg a gyöngyszem Hogy történt, hogy nem — egy kakas szép gyöngyszemet ta Iáit, mikor a szeméten kapirgált. — Na hiszen — kiáltott fel bosz- szúsan — ezzel ugyan jól megjártam! Hiába fényeskedik nekem ha egyszer nem ehetem meg. Százszor jobban örülnék egy búza­szemnek. Mint ez a kakas, épp ilyenek azok az emberek is, akik o tudást semmire se becsülik, hánem csak azt lesik mindig, hogyan tömhessék meg a hasukat. / M Törd a fejed, kispajtás 1 Betűrejtvényeik (A megfejtéseket a jövő vasárnapi „Családi körben” oldalunkon kö zöljiik. A megfejtést nem kell beküldeni, csak szórakoztatásotokra tettük közzé.) ]

Next

/
Thumbnails
Contents