Békés Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1957-07-07 / 157. szám
4 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957. július 7, vasárnap (í<iy él és dolgozik egy tanyai pedagógus most, a nyári hónapokban Gyulától két kilóméterre -János- zug vasúti megálló közelében van az az általános iskola, ahol Törzsök Márton az igazgató. Amikor felkeressük, éppen a tanteremben papírokat rendezgetett. Mindjárt megtudjuk, hogy az iskola történetét akarja összeállítani. Mert érdekes dolog ez. A jelenlegi tanulók apja, sőt nagyapja is itt tanult meg írni, olvasni, számolni. Régen is kötelező volt az iskola — csak legfeljebb a szegényebb gyerekekkel szemben nem vették olyan szigorúan. Ruhátlanul és cipőtlenül mégsem kívánhatták meg tűlük télvíz idején, hogy eljárjanak. Egyszerűbb volt- hogy otthon maradjanak, minthogy ruhát, meg cipőt adjanak nekik. Ilyen az iskolák régebbi története itt és az egész országban is. Nehéz leírni, bár bőven állnak adatok rendelkezésre. Könnyebb azonban a mai iskoláról beszélni. Szívesen beszél erről Törzsök elvtárs. Szinte egyszerre szeretne mindent elmondani. Mi azonban először csak azt akarjuk tudni, hogy folyik-e valami munka a nyári szünetben az iskolában? — Júlisuban nemigen folyik munka, mert ez az időszak az, amikor még a gyerekek segítségére is szükség van otthon — mondja. — Van azonban valami, • ami miatt a gyerkeknek be kell ide jönmiök. Növénytani órák rkerstőben minden gyerek kapott egy feladatot. Egy-egy kis, 3—4 négyszögöl területen kell a növény- ápolást elvégezniük és majd az j iskolai év kezdetén bemutatniok. Ez a gyakorlati munkájuk. Lássuk, kié a legszebben megmunkált föld ? Hamarosan megtudjuk, hogy Sipoki János VII. osztályos tanulóé, aki egyébként is kitűnő tanuló. De van ott még néhány szép kis parcella, ami a gazdája szorgalmát dicséri. Törzsök elvtárs elmondja, hogy igen sok segítséget ad az iskolának a szomszéd föld bérlője, Cseke István kertész, aki a mintaszerűen kezelt 1—2 hold kertészetben gyakorlatilag is bemutatja a gyerekeknek az egyes növények termesztésének titkát. Mindezt ellenszolgáltatás nélkül, becsületből teszi. Külön-külötn is foglalkozik a gyerekekkel, ha odamennek hozzá. Megérdemli, hogy az újságon keresztül ka köszönetét mondjunk neki a gyermekek és szülők, sőt az egész társadalom nevében. Visszamegyünk a tanterembe. Sok oktatási falitáblát és növénytani gyűjteményt látunk, melyek legnagyobbrészt házilag készültek, Törzsök elvtárs keze munkáját dicsérik. Most a szünidő alatt is készít ilyeneket. Pedig van elég sok másfajta elfoglaltsága is. ö a gyulai Hazafias Népfront elnöke, ezenkívül tanácstag is. Éppen most, június 4-én tartott tanácstagi beszámolót, amelyen résztvett a tanács mezőgazdasági, és pénzügyi osztályának egy-egy kiküldöttje. Itt tájékoztatta « körzetét a kormány legutóbb kiadott rendeletéiről, j melyek a mezőgazdasági termé- j nyék értékesítésére vonatkoznak. De visszatérünk megint azokra ' a kérdésekre, amelyek inkább szakmába vágók. Igaz, Törzsök elvtárs nem választja kétfelé a munkáját. Ügy érzi, hogy ezek mind együvé tartoznak. Nemcsak a gyerekek tanításáért érez felelősséget, hanem a felnőttek, a szülők felvilágosításáért és érdekeik védelméért is. Felteszünk egy kérdést: Milyen volt az elmúlt évben az iskola átlag- eredménye? — 3,54, — feleli, talán nem a legjobb, de 61 tanuló között bizony akad néhány gyenge is, a- kik az átlagot alaposan lerontják. — Az aratási és cséplési munkák befejezése után mik a tervei? Erre is választ kapunk. — Augusztus 1-én kezdjük meg az előkészületeket a műsoros tanévnyitó ünnepségre. A gyerekek akkor kapják meg a feladatukat, amit aztán többszöri próbán alaposan előkészítünk. Az iskola úttörő kultúrcsapata fog szerepelni. Ezenkívül egy elégtelen eredményű tanulóm is van, akivel augusztus 1-től szeptember 1-ig külön foglalkozom majd. — Milyen karbantartási munkákat végeznek az iskolában a nyári szünidő alatt? — Tanterem-meszelés lesz, e- zenkívül egy tégla-melléképületet építenek a régi fa melléképület helyett, és az iskolát egy tanteremmel kibővítik. Elbúcsúzunk Törzsök elvtárstól. Búcsúzás közben megjegyzi még, hogy hamarosan ő is megy aratni. Jännyi elfoglaltság mellett még erre is van ideje? — Majd szakítok időt! Tanyavidéken jó az, ha az ember megmutatja ,hogy ehhez is ért. Meg aztán ezzel is gyorsabban befejeződik az aratás, ami jelenleg a legfontosabb feladat. VIT-filmhét Békés megyébe Július 25-től augusztus 14-ig tizenhárom Békés megyei városban és községben VIT-filmhetet rendeznek. A filmhéten a legnagyobb sikerű szovjet filmeket mutatják be. »0—O—o — o—O—O—O—O—0—0—O—O—O — O—0 — 0—O—O—O—O—O—I így él és dolgozik Törzsök Mihály iskolaigazgató és jó munkájával híven szolgálja a környék, az égés dolgozó nép ügyét. Pásztor Béla tudósító, — 0—0—O—0—0—O - o —#■ PESTI KALAND... (ouataf focöiválUtozás Uácúht uaáácié&OH) — Kérem a következő vendéget — hangzott — s a fodrász megszokott, ügyes mozdulattal fordította meg a borbélyszék közismert bőrpárnáját. Beleülök, kényelmesen hátradőlve elhelyezkedem. — Borotválás! — Genis! Meglesz kérem! Borotválás! Néhány pillanat múltán fehér kendő kerül nyakamba s a fejem megpihen a kattogó zajjal felhúzott fejtámaszon. Csillan a borotva a neonfényben, s jó fodrászom kezében a penge sziszegve, szinte kéjesen csúszkál a fenőszíjjon. Nemsokára borostás arcom tükörsima, jól esik hozzáérni. Jó és gyors munka volt. Nem gondolkozhattam, mert máris hallom a fodrász hangját. — Háromhúsz marad kérem! Körülnézek, vajon hozzám szólnak-e? Nincs vita, nekem szánták az összeget. — Bocsánat! — Szólalok meg kissé félszegen — de az árlapon a borotválás 1.70-ben van feltüntetve. — Igen ám, de mi elökrémet, s kölnit is adtunk — hangzik a felelet. Visszaemlékszem: valóban így volt. — No, de én nem kértem! — Kérte vagy nem, az mindegy! Kapta! Különben is mit szőrözik azért a vacak 1.50 differenciáért. Megkapta a kölnit, a krémet, meg volt a meló, fizessen és kész! Elhatároztam, hogy máskor ügyesebb leszek! Két nap múlva a Nagy Kör út — Rudas László utca sarkán lévő fodrászüzletbe mentem be, de nem voltam eléggé éber. A krém már félig az arcomon volt, mikor szóhoz jutottam. _ — Nem kérek krémet! — Miért nem szólt előbb? — hangzott a nem éppen udvarias válasz, s a mester ujját jól rá- feszitve arcomra, kotorta le onnan a krémet, s kente vissza minden illúziót lerombolva a tégelybe. A kölnit azonban itt sem úsztam meg. Így sem jó, gondoltam, s ismét üzletet változtattam. Csinos, tiszta kis üzlet volt a Rákóczi úton. Elhatároztam, hogy ha törik, ha szakad, velem többet senki ki nem babrál. — Parancsol? — Kérek egy síma borotválást, szesz, kölni, púder, p'trálon és fésülés nélkül. — Kééérem! — Volt a sértődött válasz. Ekkor még nem tudtam, hogy meggondolatlan" kérésem következtében, néhány pillanat múltán nappal is meglátom a csillagos eget. Hamar menekültem az üzletből s csak kint mertem megsimogatni meggyötört arcomat, s elkeseredetten, sürgősen elindultam keresni egy másik üzletet, ahol lehúzathatom a még itt-ott rajtam hagyott szakállt, s magamban így gondolkodtam: — Egye fene, krémezzenek, köl- nizzenek, de ilyen szenvedést még egyszer 1.70-ért nem állok ki, s geofizikai év ide vagy oda, nem kívánom látni nappal a csillagos eget. — Csaba —* Kétszer érte villámcsapás A dél-szerbiai Bigrevica falu juhásza: Peter Fiiilovics juhart őrizte a falu közelében. A közelmúltban Jugoszláviában is viharos volt az időjárás: beborult, az ég dörögni kezdett és Filovicsot villámcsapás érte. A juhász szerencsés volt, nem halt meg, csak elájult. Két társa sietett segítségére. A falu orvosához akarták vinni; Ahogy egy erdei tisztáson megálltak pihenni és letették ájult társukat is, Fililovicsba másodszor is villám csapott, amely ezúttal már meg is ölte. —o—o—o—o—o—o o—o—o—o—•—o—o—o—o—o—o—o—o—o—« -m— Nagyon megörültem, mikor közölték velem, hogy egyik tagja leszek annak a delegációnak, amelyik a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetséget a Kínai Üj- demokratikus Ifjúsági Liga III. kongresszusán képviseli. Ez a III. kongresszus történelmi jelentőségű, a kínai ifjúság életében. Ezen a kongresszuson változtatták meg az ifjúsági szövetség nevét: Kínai Űjdemokrati- kus Ifjúsági Ligáról, Kínai Kommunista Ifjúsági Ligára. Kína történelmében új időszak kezdődik, a szocializmus építésének ideje. Befejeződött a szocialista forradalom, állami tulajdonban vannak a gyárak, bányák, a kereskedelemben állami, magán, vegyes vállalatok jöttek létre és a mezőgazdaság területén 120 millió parasztcsaládból 110 millió lépett a termelőszövetkezetekbe. Az ötéves tervet már nagyrészben túlteljesítették. Vasércből 1956-ban 4 millió 46 ezer tonnát, szénből 106 millió tonnát termeltek. Ezek a termelési eredmények lelkesítették kína ifjúságát a szocialista forradalom végrehajtására. A kínai ifjúság, munkások, parasztok, diákok nagy többsége óriási lelkesedéssel vesz részt a szocializmus építésében. A Kommunista Ifjúsági Liga alakuló kongresszusa értékelte a liga négyéves munkáját. A II. Kongresszus óta négy év telt el és 14 millió fiatallal nőtt az ifjúsági szövetség taglétszáma. Jelenleg 23 millió tagja van a KISZ-nek, amely nagy erőt képvisel Kínában. A párt Központi Bizottságának főtitkára Teng-Sziao-Pin elvtárs, a Központi Bizottság nevében üdvözölte a kongresszust. és a párt nevében köszönte meg azt a lelkes munkát, amit Kína ifjúsága a párt vezetésével végzett. A szövetség 1949-ban alakult meg 190 ezer taggal. Együtt nőtt, erősödött a Kínai Demokratikus Állammal, a szocialista forradalommal. Mindenütt ott volt a párt mellett, az ellenforradalmárok elleni harcban, a föld9Címí úti fewbeUk mmNMIIIIIIMIIIIUIIIlmiimilllll!!!M>IIIMIIUtlllllllll!!IIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII Irta: Gonda József osztásnál, iparosításnál és ahol nehéz feladatot kellett megoldani. Az ifjúsági szövetség a felszabadulás óta sok hőst nevelt tagjaiból. A felszabadulás előtt, a hosszú háborúk alatt százával voltak olyan fiatalok, akik életük feláldozásával is hűek maradtak a kommunista párthoz. Vannak már Kínában is Zojához, Matrozovhoz hasonló ifjú hősök, kiket példaképüknek tekintenek. Az ifjúsági szövetség nagy gondot fordít a forradalmi tradíciók ápoJására. Állandóan szem előtt tartják munkájukban — honnan indult el Kína, hol tart, és hová akar ómi. Elmagyarázzák a fiataloknak, hogy a felszabadulás előtt Kínának nagyon sok részén fa- kérget, faháncsot ettek az emberek és aszály idején több millió ember halt éhen. Idős elvtársak elmondták, hogy Kínában, aki marxizmust tanult és megtudták az ellenforradalmárok, kikötötték, felakasztották és így nagyon sokan életükkel fizettek a marxizmus tanulásáért. A fiatalok nagyon megbecsülik az idős elvtársakat, ugyanakkor nagy szeretettel ápolják a forradalomban elesettek sírjait. Voltunk Tá-Tuhg nevű városban, ahol egy hős leányt halálra kínzott Csang Kaj- Sek bandája, ő mégsem árulta el a népi hadsereget. Ennek a lánynak a sírjánál az ifjúságii szövetség nagygyűlést tartott, ahová elhívták a leány szüleit is. Ez a jelenet mély hatást váltott ki a fiaitalokban, és sokan megfogadták, hogy úgy akarnak élni, olyan hősiesen, mint ez a leány. Kína felszabadulása előtt Sang-Hai- ban erős volt a munkás mozgalom és erős volt a kommunista párt, nagy sztrájkok voltak. Most a sztrájkok színhelyén, ahol sokszor a munkások közé lőtt a csendőrség, ifjúsági gyűléseket tartanak és ide elhívják azokat az idős munkásokat, akik a sztrájk résztvevői, szervezői voltak, ök elmondják, hogyan éltek Kínában a munkások a felszabadulás előtt és mennyivel jobban élnek most. A kínai KISZ igen nagy gondot fordít és sokat foglalkozik a munkáravaló neveléssel. Azt tartják, hogy az életben minden szépnek, járnak forrása a munka. A kongresszus«! több küldött elmondotta, hogy követtek el olyan hibát, hogy a fiatalok előtt túl rózsásan beszéltek a szocializmusról, a jövőről és keveset beszéltek arról, hogy a szocializmushoz kemény munka árán lehet eljutni. A munkára nevelésben nagy szerepet játszik az is, hogy az ifjúsági szövetség vezetői, mindenki kivétel nélkül, rendszeresen részt vesz a fiatalok között a fizikai munkába^ A kongresszuson 16 ország ifjúsági szövetségéinek delegációja vett részt, Mi is résztvettüok velük a munkában és kimentünk rizsföldet ásni, csemetekertet kapálni. Együtt dolgoztunk a kínai fiatalokkal. Elültetett minden delegáció egy fát és az ott dolgozó fiatalok vállalták, hogy ápolják, hogy nőjenek ezek a fák és terebélyesedjenek, mint a mi barátságunk. Kínában mindenki végez fizikai munkát. A kínai hadseregben, a hadsereg főparancsnokától kezdve az egyszerű katonáig mindenki megtermelte az egy „mu" (8,6 mu=l kh.) rizsét, ami elég volt egy személynek egész évben. Az ifjúsági szövetség nagy gondot fordít arra, hogy az ifjúság szeresse, becsülje a munkát. Az ifjúsági szövetségnek ebhez, segítséget, nagyszerű példát ad a párt. A párt vezetőit, minisztereket ott lehet találni a kínai munkások, parasztok között, utat építenek, csatornát ásnak, vagy rizst aratnak. Szeretik is az emberek a kommunista pártot és vezetőit. A diákok is, (középiskolások, főiskolások, egyetemisták) kötelezően részt vesznek a fizikai munkában. (Folyt, köv.)
