Békés Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-25 / 172. szám

■ 1957. július 25., csütörtök BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG Megkezdték az új toll felvásárlásét a Viharsarok föld­ia ű vess söre i kese tei- brn A Békés megyei földművesszö­vetkezetek 3900 termelővel, ösz- szesen 71000 liba és nyolcezer kacsa tollára kötöttek értékesíté­si szerződést, amiből három va- gonnyi exportra alkalmas toll fel­vásárlására számítanak. Különö­sen Orosháza, Kőrösladány, Sar­kad és Mezőkovácsháza környé­kén nevelnek sok viziszámyast az alföldi t&nyavilág háziasszonyai. A* első tépésekből a földműves­szövetkezetek megkezdték a fel­vásárlást, ami előreláthatólag a megyében ötven mázsa tollat ad. Van-e helye az egyetemen IIIIIIIIIIIIIUIHIIIIII lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllltlilllUllIMIIIilllillllillllllllllllllllllllli. iiiiiiiiiiii!iiiiiiiiiiiiiiii!i:iiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiinniiiiii miiiiiniiiiiiiiiiiiiiHi iriiinuiiiMF' Magas, szőke hajú rendőrőr­mester ül az íróasztalom előtt. Fiatal, mindössze húsz éves, de most annyira megviseltnek lát­szik fiatal arca, mintha harminc lenne. Hol maga elé néz, hol az ablakon át az utca forgatagára és panaszkodik. Hogy miről? Az életről, a csalódásairól, embe­rekről, akik sokszor rosszindulat­tal dobnak követ az élet döcö­gős kereke alá. ö már néhány éve, hogy leérettségizett — többször találkozott ezzel az ár­mánnyal. És most, amikor még jobban bízott és hitt az emberek <<<<<<<<<<444<<<<<<<♦<<<<<<<<♦<<<<<<<<+4 Vádoló idős arcok Az élet árnyékosabb felén, 75 dereshajú, megrokkant ember találkozott össze Orosházán az öregek otthonában, a szociális otthonban. Mennyi életregényt, legtöbb elbeszéléséből drámát lehetne írni, melynek főszerep­lője Szőkb Lajosné parasztos?-, szony, aki hosszú ideig volt cse­léd az uradalomban, élete leg­nagyobb részét élte le nyomor- bin, megalázkodásban. Petrona Matriona Oroszországból jött az elmúlt világháborúban, gyerme­keit elszakította a sors, itt ka­pott helyet öregségére. Valamennyien ilyen életvihar­ban edzett emberek, legtöbbjük elhagyatott, senkijük sincs, de többen vannak olyanok, akiket kitaszított a szükebb család. Itt élnek évek óta emberi körülmé­nyek között, állami gondozás­ban, ruhát, élelmet kapnak, nincs megszabva mikor kell kelni, feküdni, zsebpénzük van, elbeszélgetnek az otthon gyö­nyörű kertjében. „Nem szeret senki!" Az otthonban mindent megta­lálnak az idős emberek, amire szükségük van. Foglalkoznak velük, úgy irányítják idejüket, hogy valami mindig lekösse őket, ne gondoljanak az elmúlt keserű időkre, ne sírjanak az­után, ami már elmúlt. Mégis az emlékezés szerteágazó fonalát nem lehet elvágni. A sebzett szív sokáig beteg marad. Akinek senkije sincs azért kesereg, aki­nek gyermeke, hozzátartozója él, azért, mert nem törődik vele. Nem szeret engem senki — így nyitja a beszélgetés kis ajtaját Cziráki János, s árad belőle a sok szó. Egy gyermekem van, ő volt mindenem, vigyáztam rá, úgy neveltem, hogy még a szél- fúvós se érje. Szegény ember voltam, nem tudtam taníttatni, így hát inasnak adtam. Ron- gyoskodtam, éheztem, ő rendes ruhákban járt, asztalos lett be­lőle. — Nem szeret már... — ismétli ki tudja hányadszor és úgy lát­••• szik szavának visszhangja ismét felborzolta lelkét. Nem törődik velem, meg sem köszönte, hogy felneveltem és rááldoztam min­denem.... „...mint a szedett ág.„" — Ügy maradtam, mint a sze­dett ág, — törül le egy könny­cseppet Tokaji Sándor bácsi, öreges, ráncos arcáról. Nincste­len ember voltam a felszabadu­lásig, utána földet kaptam és 1949-ben beléptem a nagyszénást Dózsa Tsz-be. Megbetegedtem, családom nincs, csak egy nevelt fiam, de az is 14 éves, így ide kellett jönnöm. — Innen is el kell mennem, nincs nyugtom. Többen harag­szanak rám, mert megmondom az igazat. De milyen igazat? A hétköznapok egyszerű kis bajait. Sereglenek, simák a „tokaji- SándorokEgyiknek unokatest­vére él Pesten, másiknak jól ke­res a fia, a harmadiknak Ameri­kában élő testvére hűtlen. Jön­nek az elhagyatott „lipnikmári-1 ák", akiket a sors nem áldott meg gyermekekkel. Mindnyájan megöregszünk Az idős embereknél ilyen vál­tozatos kép az állandó. Sok ki- sebb-nagyobb, olykor gyerekes panaszkodás, azonban erősen ki- csendül egy oktávval a figyel­meztetés és kor holds a gyerme­kek és hozzátartozók iránt. Sze­retet és megbecsülés helyett ri­deg szíveket kaptak ők. A kisebb család kitaszította őket az utcára, a semmibe és magába fogadta egy nagyobb, népesebb család, a dolgozó nép társadalma, aki megbecsüli és meleg otthont ad nekik. öreges civodásuk és apró gondjaik mellett egészséges rendes életkörülmények között élhetik le az élet hátralévő ré­szét. Tisztelettel forduljunk meg utánuk, az élet árnyékosabb ré­szén, mert nagyon jól esik ne­kik egy kevéske meleg. Szin Béla KISZ szervezetet alakítottak a Békéscsabai 1. Postahivatal fiataljai Július 23-án délután 5 órakor a postások kultúrotthonában nagy esemény zajlott le. Ifjúsági megbeszélésre gyűltek össze a hivatalnál dolgozó fiata­lok, amelyen elhatározták, hogy megalakítják a KISZ-szervezetet. Az üzemi pártszervezet részéről Tövisháti Lajos elvtárs röviden jel­lemezte az ifjúsági szervezet létrehozásának jelentőségét, s megkér­te a megjelenő fiatalokat, hogy bocsássák titkos szavazatra, hogy kik legyenek az ideiglenes vezetőségi tagok. Miután a tagság leszavazott. a jelenlévő fiatalok közül: Rózsavölgyi Mátyás, Drenyovszkt Erzsé­bet és Papp János elvtársakra esett a legtöbb szavazat. Ugyanekkor elhatározták, hogy a legközelebbi összejövetelükre, amely július 30- án, kedden lesz megtartva, meghívják a városi KISZ bizottságot is és hivatalosan is bejelentik a szervezet megalakulását. A jelenlévő fia­talok mind egyöntetűen elhatározták, hogy. tagjai kívánnak lenni a KISZ-nek, s 12 taggal megkezdték a további szervezést. Rákóczi jóindulatában, amikor úgy gon­dolta, hogy teljesül élete vágya, újra szívét vették. Tanulmányi eredménye, képessége ellenére, férőhely hiányára hivatkozva nem vették fel a Szegedi Tudo­mány Egyetem állam- és jogtu­dományi karára. Pergessük vissza néhány évre a történelmet és fussuk át életét. Neve: V. Fodor Endre. Két év­vel ezelőtt a szeghalmi gimnázi­umban érettségizett. Az egyete­mi felvétele akkor a rossz véle­ményezés miatt maradt el. Az édesanyja miatt főleg. „Kleriká­lis beállítottságú, a fiát sem ne­velheti marxista szellemben” — mondták ki felette az ítéletet és nem javasolták továbbtanulását. Akkor egy egész világ dőlt össze benne. Igazságtalannak tartotta ezt az ítéletet, mert világnézete marxista volt és szembeszállt sokszor az anyai felfogással is. Mindegy, elvágták az útját, egy­oldalúan döntöttek sorsa felett az emberek, de belenyugodott, nem vádolt pártot és kormányt, hanem elindult munkát, megél­hetést keresni az életben. A Szeghalmi Járási Tanácsnál ki­segítői állást kapott és közben önkéntes rendőrként rótta éjsza­kánként az utcákat, vigyázva az emberek nyugalmára. Ami ezután következik, az egy újabb fejezet az életében. 1956. októbere Szeghalmot sem hagy­ta érintetlen. Volt diáktársai kö­zül jónéhányan az ellenforrada­lom oldalára álltak és mit ád isten: a „feketelistán“ elsőnek az ő neve szerepel. Apjának több évtizedes községi kézbesítői beosztásából azonnal távoznia kellett, pedig életében nem vé­tett a „légynek” sem. És mit csi­nál a „klerikális” anya? Szemé­be vágja a templomba hívogató csőcseléknek, hogy nem szí egy levegőt az isten házában olya­nokkal, akik aljas szándékokkal vannak. A fiú: Endre pedig rendőri szolgálatra jelentkezik a vérgőzös napokban. Anyja sír. aggódik érte és amikor megtud ja, hogy fiát Békéscsabára he­lyezték, idegileg összeroppan Félti, reszket érte és végső elke­seredésében — hogy fiát el ne veszítse — a családból is kita­gadja. Az élet azonban nem áll meg, Vérzenek a lelkek. Aggódnak a szülök, a gyerek pedig — akkor még civilruhában — harckocsin rója a megyét a szovjet harco­sokkal Töri az orosz szót, de tolmácsol, segít, magyaráz. Met­sző hideg hatol át vékony nad rágján, de lelke mélyén meleg ség a párt és az emberek iránt s megannyi gyűlölet azok ellen, akik meg akarják dönteni a ha talmat. Megy fáradhatatlanul é. szemei előtt megelevenednek az aggódó szülők, az iskola, az em­berek, akik nem előlegeztek ne­ki bizalmat. Akik egyoldalú, szűklátókörűek voltak. Nem érez bosszút senki iránt, tudja hogy ennél előbbre való dolog van: a munkáshatalom léte vagy nem léte forog kockán. Közben rimánkodó levelek érkeznek az aggódó szülőktől, és hazahívják minduntalan. Nem tesz eleget a kérésnek és tovább szolgál, ör^i a Nemzeti Bankot, strázsál az utcasarkon, járőrösködik éjjel- nappal. És mi van vele® mc Ma, amikor már térdre kénysze­rült a fegyveres ellenforrada­lom? Újabb seb a fiatalember lelkén. Hiába tanult, hiába ké­szült szabad idejének minden órájában az egyetemi felvételi vizsgára. Hiába volt mindez mert férőhely hiányában nem veszik fel az egyetemre. És most engedtessék meg egy kérdés az egyetem felvételi bi zotteágától: kinek van helye a mi egyetemeinken elsősorban, ha képesiségeik meg felel­nek a követelményeknek, ha nem a V. fodorendréknek. Deák Gyula Árvíz Passauban Keddről szerdára virradó éjsza­ka a fenyegető árvízveszély mi­att ülést tartott a passaui városi árvízvédelmi bizottság. Az Innár- hullánva szerdán eléri Passaut. A város helyzete akkor válik külö­nösen veszélyeztetetté, ha a Duna szintje továbbra is emelkedik és ugyanakkor az lnn vízállása nem csökken. Passauból Wegseheidbe vezető útvonalat kedden este az ár el- önötte: a közlekdés leállt. (Iltßlw fordáié Utolsót fordult az aratógép. Az arany­sárga kalászok zizeg- ve hullanak az arató­gép ponyvájára, majd kévébe kötve hullnak vissza a tar­lóra. A gép után szor­gos kezek rakják ke­resztekbe a kévét. A kamuti Rákóczi Tsz 450 holdas kalá­szosa le van aratva. A tsz tagjai öregek, fiatalok büszkén néz­nek végig a learatott búzatáblán. Mi mun­kánk gyümölcse —- mondják. Igaz, meg kellett érte szenvedni, de megérte. Az októberi ellenforra dalom alatt ez a tsz is felbomlott. Azon az emlékezetes taggyűlé­sen, mikor kimondták a tsz felbomlását, sok ember szívébe kétség- beesetten markolt a bizonytalanság. Vajon mi lesz most már, hát azért dolgoztunk, épí­tettünk annyit, hogy most rommá dőljön az egész? Erre gondoltak a tsz kommunistái is, amikor a. gyilkos fegy­verek csövei előtt ott ültek a községi ta­nácsháza termében, hallgatva Kiss Imre az akkori ellenforra- dalmi tanács elnöké­nek trágár szidalma­zását. Hát igaz, nehéz na­pok voltak ezek, de kiállták a próbát. A tsz újjáalakult. Nagy Lajos elnök nagy len­dülettel és kemény kézzel fogott a tsz újjászervezéséhez. A nem oda való tagokat nem vették be. A tsz megtisztult, újjáéledt. Most már büszkén mondhatják: tsz-ünk első a járásban, tíz ki­ló búzát osztanak elő­legként munkaegysé­genként. Boldogok a tagok, mert az út mely eddig göröngyös és hepe-hupás volt ki­simult. A búzakévék szelíden fekszenek egymáson, várják a cséplőgépet, melyből aranysárga zuhatag- ként ömlenek a zsák­ba az életet jelentő búzaszemek. JANTYIK TIBOR Kamut Ajtai Ödön nyíregyházi kutató újfajta kukoricáját már második éve termelik továbbszaporitás cél­jára Szabolcs megyében. A szak­emberek szerint az idei csapa­dékos időjárás hatására mintegy 50—55 mázsás átlagtermésre szá­mítanak. • Dr. Szemenyei Bálint, a Békés megyei Eszperantó Bizottság tit­kára eszperantóra fordította Mó­ricz Zsigmond Rokonok című mű­vét ás Jókai Mór egyik novellás- kötetét. » A gyomai Alkotmány Tsz-ben Fülöp Imre felelős vezető irányí­tásával a cséplőcsapat hat nap a- latt tíz és fél vagon őszi árpát csé­pelt el. Legnagyobb napi teljesít­ményüket pénteken érték el, 273 mázsát csépeltek. • A szolnoki művésztelep lakói a jászkunsági képzőművészek és népművészek az alkotmány ün­nepe alkalmából kiállítást rendez­nek a szolnoki Damjanich Mú­zeumban. Az augusztus 10-én meg­nyíló kiállításon 20 festő- és szob­rászművész és hét népművész mu­tatja be alkotásait. • Megyénk minden járásában pártaktíva-értekezleteken beszél­ték me® a pártértekezlet határo­zatai'^ aniit ezen a héten össze­vont taggyűléseken ismertetnek a tagsággal a községekben. • A Kaposvártól 5 kilométerre lévő Szarkaváron megyei ifjúsági otthont állít fel az MSZMP So­mogy megyei pártbizottsága és a megyei tanács, ősszel már ötven 14—18 éves fiú és lány költözhet be az otthonba. • A gyomai Dózsa Tsz-ben nem­csak a szalmát, hanem a pelyvát is nagy gonddal kazalozzák. Di­cséret illeti őket. • , A Békéscsabai Szőnyegszövő ' Háziipari Termelőszövetkezet hol­land megrendelésig négyzetméter renként 200 ezer csomós perzsa szőnyeget készít. Ennek érdekes­sége az, hogy finomabb, tartósabb a 160 ezer csomós eredeti perzsa- szőnyegnél is. Szintén Hollandiá­ból 1800 négyzetméter gyapjú rojt­tal készülő öt ágú gyapjú torontáli szőnyeg készítésére kaptak meg­rendelést. Hárommillió kétszázezer forinttal fordít többet az általános iskolák fenntartására az idén a Fejér megyei tanács. Zichyújfalun négy tantermes iskolát, Mezőfalván to­vábbi öt tantermet, Mélykútpusz- tán egy tantermes iskolát építenek nevelői lakással. A munkálatokat őszre fejezik be. • A Békéscsabai Kötöttárugyárban ismét életre hívták a színjátszó csoportot. A csoport egyfelvonásos színművekkel augusztus elején mutatkozik be. Műsorukkal a kör­nyező tsz-eket és állami gazdasá­gokat keresik majd fel. » Az eszperantó nyelvtanfolyam az orosházi Petőfi művelődési ott­honban július 28-án, vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődik. A szakkör vezetősége kéri a jelent­kezőket, hogy az említett időben pontosan jelenjenek meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents