Békés Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-24 / 171. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957. július 24., szerda BALOGH ERIKA a VIT-re megy (Tudósítónktól.) Gyorsvonat in­dul azonnal Békéscsaba, Gyoma, Mezőtúr, Szolnok, Budapest felé, a harmadik vágányról... A forgalmista felemeli az indí­tótárcsát, a mozdony nagyot sí­pol, s meglódul a hosszú szerel­vény. Az ütközők hangos csatta- nással verődnek össze és a kere­kek ritmikusan kezdenek kattog­ni. Az egyik fülke ablakából vi­dám, nevető fiatalok integetnek az itthonmaradottaknak, jókedv, de­rű és belső izgalom van bennük. A moszkvai Világifjúsági Talál­kozóra utazó békéscsabai fiatalo­kat repíti a vonat. Emeljünk le közülük egyet (persze csak gondolatban). Talán ezt a barnahajú kislányt, aki a 17 évesek minden ügyességével, bájával tekint vissza. Balogh Erika, a Békéscsabai Lórántfi Leánygimnázium ne­Poharas tejfelt készít a Gyopárosi Tejüzem Békés megyében a Gyopárosi Tejüzem négy és félezer liter tej­ből készít naponként első osztá­lyú ipari kazein túrót, a Német Demokratikus Köztársaság részé­re. Az állami gazdaságoktól és a tsz-ektől vásárolt másfélezer liter tejből a szomszédos Orosházát is ellátják tej .jel, azonkívül naponta többszáz literes pasztőrözött tejel visznek a városi piacra. Megkezd­ték a tejfelkészítést is és minden nap 200—300 pohár és több kanna hűtött tejfelt árulnak a piacon, ^PzvllL Lámp ax. idei izéfi.úg.i>ilágccfmv/.t Az 1957. évi szépségverseny első helyezettje Gladys Zender, Miss Peru, egy IS esztendős limai lány. lett, A második helyezett Miss Brazília, a harmadik Miss Anglia, a negyedik Miss Cuba, az ötödik Miss Németország lett. Gladys Zender, a Miss Univers, az első latinamerikai szépség, aki díjat nyert. gyedéves növendéke. Szemében az öröm és izgalom tüze, orcája olyan piros, hogy szinte kicsattan. Még fülembe cseng utolsó sza­va: „Én szívesen beszélgetek ma­gával, de ne írjon rólam!” Miután súgva elárulta, hogy tanulmányai befejezésével új­ságírónak készül, megérti, hogy nem teljesítem kérését... és írok. írok, mert meg kell írni azt, hogy Balogh Erika méltón jutott a VIT-re utazók közé. Szeme előtt az ellenforradalom vandál pusztítása, fülében meg­kínzott, halálra gyötört és fel­akasztott hazafiak halálhörgése és rögtön bekapcsolódik a KISZ munkájába. Részt vesz a II. ke­rületi KISZ szervezet létrehozá­sában mint propagandista, veze­tőségi tag lesz. Iskolájában is igyekszik meg­nyerni társait a kommunista if­júsági mozgalomnak. De beszéljen egy kicsit ő ma­ga. — Nem lehet elmondani azt a mérhetetlen boldogságot, amit érzek. Főként annak örülök, hogy személyesen találkozhatom sok ezer olyan fiatallal, akik a barát­ság és béke zászlaja alatt jönnek és annak, hogy hazájukban, saját anyanyelvükön beszélhetnek szov­jet fiatalokkal. De ugyanakkor alig várom már, hogy visszajöjjek, mert szeretném itthon elmesélni élményeimet, el­mondani, hogy a világ minden tá­járól összesereglett fiatal csak egyet akar: „Békét”i S ha visszajöttem, tanulni és dolgozni akarok, még jobban, még többet. Szeretném megszervezni az iskolai KISZ-szervezetet. ...A vonat már mesze robog. Bezárom jegyzetfüzetemet. Sze­mem előtt új kép jelenik meg: Felharsannak a VI. Világifjúsá- gi Találkozó megnyitását jelentő harsonák. Ezer és ezer torokból hangzik fel a világ ifjúságának közös indulója, s csengő hangon, csillogó szemmel, szívében és lel­kében boldog örömmel énekel a világ ifjúságénak felejthetetlen találkozóján Balogh Erika, a bé­késcsabai fiatalok egyik küldöt­te. A Népújság levelesládájából Békésen történt A békési füldművesszövetkezet vendéglőjében ebédeltem. Az ebéd úgy mennyiségre, mint minőségre kielégítő volt. Azonban a jó ebéd­hez némi bosszúság mégis keve­redett. Ugyanis a kiszolgálásról még nem mondhatjuk el, hogy el­éri a II. osztályú vendéglő szín­vonalát. Június 26-án 12,05 órakor ültem az asztalhoz, s csak 15 perc múlva sétált arra az egyik pincér és kérdezte meg, hogy mit kérek. Étlapot kértem, amely csak 10 perc múlva érkezett meg elém. Nagysoká megrendeltem az ebédel az ezidő alatt odavetődött pincér­től. S csaknem 25 perc elteltével hozták a megrendelt menüt. A további 20 perc azzal telt el hogy többszöri felszólítás után vártam a fizető pincérre. És még valamire vártam. Ugyanis az ebéd megrendelésekor rendeltem egy pohár sört is. Ezt elfelejtették ki­hozni. Július 1-én — amikor újra az étteremben ebédeltem - ugyan-, ez ismétlődött meg annyi változati tál, hogy a szomszéd asztalnál ülő hölgy már nem bírta türelemmel, felállt és megkereste a fizető pin­cért, hogy menüjét kifizethesse: Hasonló módon voltunk kénytele­nek mi is cselekedni. Várakozás közben egy érdekes dologra lettem figyelmes. Az asz­talon hat ivó pohár volt. Közötte egynek az alján a következő jelzés volt látható: „Budapesti Konzerv­gyár M 1/8 S". A gyár készítmé­nyeit szokták ilyen poharakban szállítani, arra igen jó. De megle­pő, hogy a békési földművesszövet­kezet vendéglőjében is ezt hasz­nálják. Úgy vélem, ez kissé ízlés­telen... Lipcsei Imre — Csaba — ' Békéssámson, Lehel u. 8 sz. nyári szünidőben Egy tanítónő 0 Nagy öröm volt a családnál, amikor betoppantunk. Apuka jött haza a katonáéktól. És mégcsak ez nem is minden: apuka azért jött haza, hogy ci­vilruhát vigyen magával, mert egy-két hét múlva leszerel. A tizenhárom hónapos kislá­nyuk apukája térdén lovagolt, anyuka pedig a szobában tett­vett. öt kerestük, Nagy Mi- hálynét, Sarkad egyik fiatal ta­nítónénijét. Szerény, kedves asszonyt ismertünk meg sze­mélyében. Mit csinál ilyenkor nyáron, amikor nincs tanítás? Ez érdekelt bennünket. — Nem sokat pihenek. A ház­tartás, takarítás, no és ilyenkor az én gyermekemmel is többet foglalkozom. És ha nem ezt csinálom, készülök a jövő évre. Én magam is és a gyerekeket is segítem, különösen azokat, akik szeptemberben másodszor jár­nak majd az én osztályomba. — Hogyan? — Van néhány gyerek, akik megbuktak. Többször elmegyek szüleikhez s velük együtt se­gítjük a gyereket, hogy a jövő évben jobban tanuljon, mint eddig. Az első osztályt tanítja Nagy- né. Bizony nem könnyű dolog a nyers, éretlen gyerekfejet megtanítani a betűkre, de még nehezebb az apróságokat az ön­fegyelemre, az okos viselkedés­re nevelni. És segítenek-e eb­ben a szülők? — Többségben igen. De baj is van. Tudja, nekünk az nagyon fáj, ha a gyerekből nem tud­juk kivenni azt, ami különben benne van. De az még inkább fáj, ha ebben a szülő is ludas. •— Van ilyen? — Sajnos van. Cégény Mária szülei azt mondták egyszer a kislánynak: „Nem számít mit mond a tanítónéni...” A gyerek ezt bármikor a fejemhez ver­heti, s neki van igaza, „hiszen az anyukája mondta”. Egy tanítót általában asze­rint értékelnek, mennyire isme­ri tanítványait, s azok viselke­dését, és a gyerekek szeretik-e. Nos hát bizonyíték van rá, hogy a fiatal tanítónő ismeri gyere­keit. Elmondta, hogy Pribék Margit most beteg, asztmája van, pedig kár, mert nagyon jó kislány és tanulni is szeret. De az orvos biztatót mondott. El­mondta Nagyné azt is, hogy Papp Elek nem akarja iskolá­ba járatni gyermekét. És még felsorol néhány gyerek- és szü­lőgondot, melyekből bátran mondhatjuk: Nagyné ismeri a tanulóit. És a második feltétel a „jó tanító“ címhez? Szeretik-e? Erre az alábbi történettel vá­laszolunk: Mikor befejeztük a beszélgetést, kikísért bennün­ket a kapuig. Egy kis lurkó ment el a deszka kapu előtt. Mikor meglátta a tanítónénit, bátortalanul köszönt: — Kezitcsókolom... Tanítóné­ni kérem én jövőre magához fogok járni, tetszik tudni és oda akarok járni, mert ott jó, mondta a Zsuzsi­imé a második feltétel, a leg­fiatalabb, de talán a leghitele­sebb tanúval: nemcsak ismeri tanítványait, tanítványai, sőt a jövő tanulói is szeretik, tehát mi is csak jót mondhatunk róla. Nem maradunk sokáig, le­gyünk belátóak, most jött haza a férj, csak két napra, és... és... ők is fiatalok... Kívánjuk, hogy most, férje leszerelése után a kevesebb családi gondok mellett még több okos, jó tanulót neveljen megyénknek. Varga Tibor Ho Si Minh elnök RÖVID ÉLETRAJZA .’'[int korábban hírt adtunk, hogy Ho Si Minh elnök európai útja so­rán hazánkba is ellátogat, ez alkalomból közöljük életrajzát.) Ho Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke 1890. május 19-én született. Valódi neve Nguyen Ai Quoc, Ho Si Minh (vietnami nyelven ,,művelt"-et jelent) csak fedőneve volt a pártban. Ho Si Minh az Indokínai Kommunista Pórt megalapítója, a Vietnami Dolgozók Pártjának vezetője, a Vietnami Demokratikus Köztársaság első elnöke Kim Lien faluban született (Nghe-an tar­tomány, Közép-Vietnam). 1913—1916. között felváltva volt matróz és munkás a francia és angol társaságok hajóin, 1916—1917-ben Angliában élt: 1917-től 1919-ig Amerikában. 1919-ben Franciaországban tartózkodott. A versailles-i békekonferencia idején az értekezlet részvevőihez me­morandumot intézett, amelyben függetlenséget követelt Indokína népei számára. Neve ismertté lett egész Vietnámban. 1921. decemberében, a francia gyarmatok dolgozó népeinek küldötteként részt vett a Francia Szocialista Párt kongresszusán. Ezen a kongresszuson a Szocialista Párt kettévált és megalakult a Francia Kommunista Párt, amelynek Ho Si Minh már megalaku­lásakor tagja lett. Párizsban Ho Si Minh lapot adott ki a „Pária" címmel. A lap célja a francia gyarmatosító politika leleplezése volt. Résztvett a Kommunista Tntemacionálé 1924. évi V. kongresz- szusán. 1924—1925-ben Kuan Tungban (Kína) Ho Si Minh megala­pította az első kommunista irányzatú vietnami forradalmi szerve­zetet, amely a „Viet Nam Thanh Nisn Cach Mang Dong Chi Hói” (Vietnami Forradalmi Ifjúság Pártja) nevet vette fel, és amelynek tagjai a külföldön élő vietnami forradalmárok voltak. 1927-től 1929-ig európai és ázsiai országokban élt, de állandóan szoros kap­csolatot tartott fenn az indokínai forradalmi szervezetekkel. 1929- ben a francia gyarmatosító hatóságok Ho Si Minh-t távollétébén halálra ítélik. Az ő kezdeményezésére 1930. januárjában, a meglévő három kommunista szervezet egyesült, és létrejött az Indokínai Kommu­nista Párt. 1931-ben Ho Si Minh-t az angol rém őrség Hong-Kong- ban letartóztatta és két évre börtönbe vetette. Szabadulása után illegalitásba kényszerült és 1934-ben Európába kellett utaznia. 1935-ben résztvett a Kommunista Intemacionálé VII. kongresszu­sán. 1938-ban visszatért hazájába. 1941-ben az Indokínai Kommu­nista Párt, az ő vezetése alatt, egy demokratikus- frontba tömörí­tetté valamennyi politikai pártot és hazafias szervezetet, amely Viet Nam Doc Lapdong Minh. (Röviden Viet Minh) néven Vietnam függetlenségéért harcolt. Ho Si Minh-t a Viet Minh Front elnökévé választották. A kommunisták vezetésével, a japán és francia ag- resszorok ellen folytatott harcokban 1944-ben megszervezték a „Fel­szabadító hadsereg" fegyveres csoportjait, és 1945-ben Vietn Bac- ban (Észak-Vietnam). 1945. augusztusában Vietnam népe fegyveres harcba lendült és felszámolta a japánok és bábjaik uralmát. 1945. augusztus 25-én megalakult az ideiglenes kormány Ho Si Minh elnökletével. 1945. szeptember 2-án a kormány kikiáltotta a Vietnami Demokratikus Köztársaságot. 1946. márciusában a vietnami nemzetgyűlés első ülése Ho Si Minh-t köztársasági elnökké és a Minisztertanács el­nökévé választotta meg. 1946-ban egy vietnami küldöttség, ame­lyet Ho Si Minh vezetett, tárgyalásokat kezdett a francia kor­mánnyal és két megállapodást irt alá (március 6-án és szeptember 14-én). Az egyezmények értelmében Franciaország elismerte a Vi­etnami Demokratikuhs Köztársaság függetlenségét. 1946. decembe­rében a francia gyarmatosítók megindították agresszív háború­jukat Vietnam népe, a Vietnami Demokratikus Köztársaság el­len. Ho Si Minh elnök vezette kormányának irányításával hosszú harcba kezdett az agresszrok ellen. 1951. februárjában megalapí­tották a Vietnami Dolgozók Pártját, az Indokínai Kommunista Párt művének folytatóját, Ho Si Minh-t választották meg a párt elnökévé. A Vietnami Dolgozók Pártjának vezetése alatt 1951. márciusában a két tömegszervezet, a Viet Minh és a Lien Viet egyesült „Vietnami Nemzeti Egységfront" néven, röviden Lien- Viet néven, Ho Si Minh-t a Lien Viet Front tiszteletbeli elnökévé választották meg. A Vietnami Dolgozók Pártjának vezetése alatt á Lien Viet Frontba tömörült vietnami nép nagy győzelmeket ara­tott a hosszú ellenállási harcban. Az indokínai ellenségeskedések megszüntetésére 1954. júliusában Genfben megkötött egyezmények a béke erőinek nagy győzelmét jelentik. Ezek az egyezmények elis­merték a vietnami nép nemzeti jogait. A béke helyreállítása után, a Vietnami Dolgozók Pártjának vezetése alatt, a vietnami nép si­kerrel fogott hozzá a gazdasági újjáépítéshez és a kulturális fej­lesztéshez, így befejezték a földreformot. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának, amely­nek élén Ho Si Minh elnök áll, határozott szándéka a béke meg­szilárdítása, a genfi konferencia határozatainak végrehajtása, va­lamint az ország egyesítése békés eszközzel, a demokratikus elvek alapján. 1955. nyarán Ho Si Minh elnök, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság kormányküldöttségének élén látogatást tett a Kínai Nép- köztársaságban, a Szovjetunióban és a Mongol Népköztársaságban. A Szovjetunió és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya gazdasági megállapodást írt alá a Vietnamnak nyújtandó anyagi és műszaki segítségről. 1955. szeptemberében Ho Si Minh elnököt a vietnami „Haza­fias Front" tiszteletbeli elnökévé választották meg. A „Hazafias Front” igen széles nemzeti egységfront. Végül a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizotságának 10. kibővített ülésén (1956. szeptemberében) Ho Si Minh-t a párt el­nökévé, a Központi Bizottság főtitkárává választották meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents